Az Ujság, 1911. október (9. évfolyam, 233-245. szám)
1911-10-01 / 233. szám
. . ROVÁS. A jelek szerint nemsokára rend lesz a parkingentben, véli a bécsi félhivatalos. Kívánjuk,-- hogy igaza legyek, de nem hiszszük. Khuen-Héderváry temperamentuma igen becses temperamentum, de a politikai erőviszonyok azért, mert elvesztette temperamentuma fölött az uralmat, nem változtak meg. Egészen más az, ha a miniszterelnök eddigi nyugalmával és mosolyával mondhatná: eddig vártam, mert így volt jó, most pedig előre megyek, mert most ez lesz jó. De a miniszterelnöknek nem az elhatározása másult meg, hanem csak a kedve. A régi okokkal, melyek a tűrést tanácsolták neki, úgy ment a harag tanácsa után, ami azt jelenti, hogy most is jó volna még várni, de nem bír sem a maga, sem a pártja türelmetlenségével. .. * Ha házszabályrevízióról van szó, akkor az simán nem megy. A miniszterelnöknek valami nem is sejtett fortélyának kell lennie, mert mondta, hogy van neki olyan. De az ilyen, fortélyokat szörnyű nagy komolysággal kell alkalmazni, azzal a tudattal, amivel például az amerikai tengerész fölrobbantotta a saját hajóját, hogy a santiago-de-cubai tengerszorost elzárja a spanyol hajók előtt. Az ilyen fortély nem egyeztethető össze a miniszterelnök jelszavával: mi élni akarunk ! Ahhoz a Tisza István komor elhatározása kell, aki úgy ment bele november tizennyolcadikába, hogy a történelem kerekei elé veti magát. Fortélylyal a kormány csak másoknak te m KOBOZ KRÓNIKÁJA. Országló eszméi A műveit nyugatnak, Még mint ifjat, engem Roppant megragadtak. Parlamentarizmus Volt az ideálom. Volt!... Kijózanodtam : Nálunk ez csak álom. Láttam úri dress-et, Szép angol szabásút, Egy helyütt finomnak, Lerivónak másutt, tlagosi gavallért Uj smokingba bújva, — Csinosabb lesz, pajtás, Vetkezz csak ingujjra ! Parlamentarizmus Angolra van szabva, —• Eh, az ördög bújjék S ne a magyar abba ! Fura torzkép benne, Jobb is, ha leveti; Alkotmányos harczunk Legyen csak nemzeti! Mi manót járunk mi Díszes tisztelt Házba ? Vékony ahhoz rajtunk A kultúra máza. Mi manót mérjük mi: Többség vagy kisebbség ? — Nincs mód, hogy itt elvharcz Szóval eldöntessék. Kölcsön a brit módszert Szittya már ne kérje. Lóra — és vonuljunk Rákos mezejére! Házszabály a szablyánk, Buzogány az érvünk, így dönthet a többség, így végzéshez érünk. A makói bánnak Kis konok csapatja így hazafi mérgét Jobban kiadhatja. Obstrukcziót lássunk, De ős szittya módit! — Csak tintatartót ne, Mely letagadódik. S hédervári bánnak Hatszor több magyarja, Szint’ úgy taktikázzék: A ki bírja marja ! E nélkül minálunk Örök titok marad : Mi is a valódi Nemzeti akarat , Lóra mind! — ki most csak Névszerint szavaztat S hőse házszabályod Oligarcha kasztnak. S lóra mind ! — ki most csak Tehetetlen mungó, Nagy többségi jussán Turnusban borongó. Az olaszok partraszálltak Albániában! Konstantinápoly, szeptember 30. A portához ékezett távirat szerint az olaszok délután három órakor három czirkáló és négy torpedónaszád fedezete alatt Preveza közelében az erődök ágyúinak lőtávolán kívül megkezdték a csapatok partraszállítását. A janinai jedistartalékot mozgósították. Róma, szeptember 30. A Stefaniügynökség jelenti: Két olasz torpedózuzó ma reggel Preveza közelében csigyesztett egy ellenséges torpedózuzót és egy torpedónaszádot. Ezenkívül az olasz hajók elfogtak egy török hajót, amelyen 5 tiszt és 162 katona, valamint nagyszámú élelmiszer és lőszer volt. Háborító veszedelmek. Az osztrák nagyképűség nyilatkozott meg tegnap a bécsi börzén, ahol hivatalosan kijelentették, hogy a tripoliszi konfliktust lokalizálni fogják s hogy érdekeinket nem fenyegeti veszély. Aehrenthal gróf bölcs előrelátását jól ismerjük s tudjuk, milyen megbízhatók a jóslatai. S valóban már ma rácáfolnak a valószínűségek a tegnapi kategorikus nyilatkozatokra. Egész Európa attól reszket, hogy az olasz-török háborút nem lehet majd lokalizálni, sőt már azt is jelentik, hogy Olaszország katonákat szállít a görög partokra, hogy Törökország betörésének útját állja. Közvetlen a hadüzenet után, tehát máris fölcsap Európa keletén a veszedelmes láng, amely a Balkánon nagyon könnyen tűzkatasztrófát okozhat. Az európai diplomáczia egy csöppet sem titkolja, aggodalmát, hogy amit eddig évtizedeken át elhárítani sikerült, a Balkán lángbaborulása a valószínűség ijesztő közelségébe jutott. S ez az aggodalom éppenséggel nem túlzott. Az olasz betörés Tripoliszba, az a cinikus mód, ahogy Olaszország gyarmatéhségét kielégíteni iparkodik, s az a kegyetlenül rideg passzivitás, a melylyel a nagyhatalmak a nemzetközi * jognak ezt az arctulcsapását nézik, könnyen kiválthatja a török boszuérzet indulatát s oly lépésre ragadhatja, mely máról holnapra a Balkánon valóságos felfordulást okozhat és egyeurópai konflagráczió rémét idézi fel. S még itt is Olaszország kezdi a veszekedést. Albánia alján olasz hadihajók bombázták a törökök hajóit, Prevezában állítólag partraszállottak olasz katonák s olasz pánczéloshajók jelentek meg Szmirna és Szaloniki előtt. Ha igazak a hírek, akkor Olaszország maga csúfolja meg azt a pár nap előtt kibocsátott körjegyzékét, mely a Balkán-nyugalom garancziája akart lenni. S ez esetben még formális okot is ad Törökországnak, hogy Európába tegye át a háború színhelyét s Görögország megtámadásával utat nyisson a Balkán-kitörésnek. Haliga, — mintha már a Hédervári bánnak Kürtjei, hál’ Isten, Végre riadnának !... Angolos szép móddal Falra borsót hányunk, — Gyöpre magyar! — így jobb Magyar alkotmányunk. / Tápunk mai száma 80 oldal. V Kmnszállás! emberek. Irta Bíró Lajos. •Tarányi Sándor. A newyorki Broadwayn egy magas, barna úr hirtelen megállott, belebámult és egy ideig álmodó, fátyolos szemmel nézett a nagyszerű út tengerzajlású forgatagába, mert váratlanul, maga sem tudta hogyan, Kunszállás jutott az eszébe. Van az úgy. A kunszállásiak örökké szidják, a Kunszállásról elkerült kunszállásiak még le is nézik és ki is nevetik Kunszállást, de egyszer csak — jön egy olyan perez — eszébe jut az embernek Kunszállás, furcsa fájdalom támad a szive tájékán és az ember úgy érzi, — mint Heine mikor Düsseldorfra gondolt — hogy rögtön haza kell mennie. Az ember úgy érzi, belehal, ha haza nem megy. Tarányi Sándornak a newyorki Broadwayn jutott eszébe Kunszállás és ő harmadnap csomagolt és két hét múlva valóban otthon is volt Kunszálláson. Nem ment volna minden ilyen egyszerűen, ha Tarányi Sándor éppen akkor nem lett volna harminczkét éves és ha éppen akkor nem állott volna az élete egy nagy fordulójánál. Tele volt azonban a f \ 1 ' W VF Ennek a példánynak az ára Budapesten és a vidéken 20 fillér. “Wl Budapest, 1911._____________._____________IX. évfolyam, 233. szám. *______Vasárnap, október 1. Előfizetési árak: £§T SZERKESZTŐSÉG: á£U.':: K% 0 ill II Egy hóra.____ 2 » 40 * «HL jfjf lg jm fa JBfliE B JaSSg Budapest, Rákóczi út 54. ss. JpBrafjB MB 11 aff jgf III jm IfpSnH n fl Telefon 162-63 és S8-03. Egyes szám ára helyben Bg Vila JaSl B. ^3 Megyeien Hétfő kivételével és vidéken 10 fillér. )B AS minden nap, ünnep után is, rémiítet rendet, neki a maga pusztulásával expiálnia kell, ami benne expiálandó.