Az Ujság, 1912. január/2 (10. évfolyam, 13-26. szám)
1912-01-16 / 13. szám
Budapest, 1912. X. évfolyam. 13. szám. Kedd, január 16. «M&Mtéri iraki iirre» » » 28 k. — f, fitém _ ____l » — » Kegyedért« » „7 * — * Egy hóra _ _ 240 » Egyes ssási éra helyben és vidéken 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Budepest, RÁkócsi-út Telefon SS—tj. KIARCHÍVITir.: Budapest, Rákócsi-út 54. u. Telefon 181-83 és 58-03. X»Kjel«n U«tí3 rávételéről lejetlen nsp, fimt-1]) utána. ROVÁS. A költségvetéssel váratlan hamar, még e héten végezhetnek, ami formálisan nagyon kellemes lehet a kormánynak, de tényleg nagyon kellemetlen. Mert hamarább van vége a fegyverszünetnek, s mert ki kellene szedni a fegyvereket. A kormány eddigi beszéde után nem tehet egyebet, mint hogy rögtön előáll a véderőjavaslattal, s provokálja rögtön a technikát. S rögtön előáll az eszközeivel a munkaképesség helyreállítására, ahogy azt újévi heréddel és félhivatalos hadüzenetekkel /Řjefant viszont rögtön el kell árulnia, _ .-in hatékony fegyverei nincsenek, sem pedig a harca kitörésére nem vágyhatott. Az egyetlen kombinácziója az, hogy a két ellenzéki párt szét fog barátkozni, de ez annál valószínűbb, minél későbben tűnik ki, hogy nem vesznek össze.* A Fremdenblatt, a félhivatalos külügyi lap teljesen osztrák okokkal magyarázza meg az ujonezozás elhalasztását, amire a magyar kormánylapok ujjongva csapnak rá : no lám, nem Khuen és nem a technika miatt halasztotta el az ujonezozást, s így, ami kor ebből az országot éri, azt sem Khuen okozta. — Lehet, hogy az osztrák kormány beállt önfeláldozó ódiumvállalónak, de nem sokat használ a magyar kollégának. Hát igen, Ausztriában elhalasztották az ujonczozást, mert az új véderőtörvény alapján akarnak sorozni De Magyarországon elhalasztották ugyanebből az okból és azért, mert az ellenzék az ujoncztörvényt is megobstruálná, azonkívül pedig mert a késő ujonczozás ódiumát is az ellenzék nyirkába akarják varrni. Ha ez a kormánynak segít, hát csak rakjon ódiumot az ellenzékre. Ám bizonyos, hogy az ellenzéki ódium nem sokat segít az országnak. * Kossuth Ferencs megint új, s az írását megint kétfelé mutatják föl örömmel. A kormányoldalon azt olvassák föl czikkéből, hogy nemzeti engedményekért a pártja abbahagyja az obstrukcziót, s hogy Justhékkal voltaképpen nem áll szövetségben. Justhék meg diadallal czitálják belőle, hogy a választójogban nem is olyan nagy közöttük az eltérés, s hogy az összeveszítés hiú kísérlete a kormánynak. Mind a két fél híven czitálja Kossuthot, aki ezúttal is bölcs államférfimnak hiszi magát, pedig csal; olyan korcsmáros, aki mindenféle bort mér ugyanabból az üres hordóból. Esetek. Irta Kenedi Dóra. (Tégy jót ) Az egész emberi élet csupa viszonylagos értékekből áll. Még a gyémánt értéke is viszonylagos. Aki a Saharában szomjan akar halni, annak egy pohár víz többet ér eszy zsák gyémántnál. Még ilyenebb a mindennapi élet. A szép nők sem szeretnek a nagyon szép asszony közelében tartózkodni, mivel veszítenek szépségükből. Az országgyűlésen a szónokok mindent kieszelnek, hogy ne következzenek valahogyan a nagy szónokok után. A hold issüti éjjel, de nappal sápadt. Egész litániát lehetne erről írni, ha így is nem tudná jól mindenki az élet mindennapi tapasztalatából, hogy bizonyos taktikával kell élni, ha valóságos értékünket nem akarjuk megkisebbíteni. Ha valaki ezzel nem él, az kényeskedik. Ha meg valaki túlságosan is él, az már paklizik. Ismerik ezt az iskolában is. Jó tanuló után felelni elemi csapás, rossz tanuló után szerencse. A magyar tudományegyetemen pedig minden szemfüles jelöltnek gondja van arra, hogy a vizsgálaton valahogyan ne következzék az előre is kitűnőnek ismert, jelölt után, mert különben a közepes jelölt is a bukás sötét éjjelébe vész. Ez különben lehet hogy nem egészen igaz, azonban elég, ha hisznek benne. A félelem volt mindig a babona anyja. Erre van fölépítve az u. n. jogászi előkészítő iskolák lélektana is. Ezek amolyan magánvállalkozások, ahol a »vizsgaanyagot» tölcsérrel öntik Me is gyönge jelöltek fejébe, vagy puskákkal« lövöldözik Me. És nem ingyen. Kilépik azt is, hogy melyik tanár mit szokott nagy átlagokban kérdezni, mik a kedvencz vesszőparipái, mik a gyöngéi? És azt a tananyagot tarifa szerint öntik bele a gyönge jelöltek fejébe. Mondják, nagy sikerrel, de ahhoz semmi közünk. A siker titkaihoz tartozik az egyik tudomlány-foltozó vállalatnál az is, hogy a gazdag druskkesek számára, állandóan bukóta,jogászt bérelnek. Ennek az a feladata, hogy ha valamely nagyon fizetőképes drukkert képeztek ki az intézetben a Vizsgálatra, az ősjogász előbb kér terminust és utána kér azonnal a gazdag drukker-jelölt. Az ősjogász, azután a vizsgálaton olyan alávaló tudatlanságot, szokott elárulni, hogy az érdemes bizottság a legnagyobb lelki gyönyörűséggel buktatja meg. Utána azonnal a fölkészített kiváltságos jelölt következik, akinek gyönge és gyarló képzettsége a viszonylagosság ősi törvényénél fogva most már a tudományosság elsivárványszíneiben ragyog. Rendesenegyhangús siker az eredmény. Az egyik ősjogász, akinek jobbig ez volt az állandó becsületes kenyérkeresete, egy-egy jól sikerült bukásból fényesen megélt félesztendeig is és akkor újra elment bukni. Kifogástalan életpálya, a miniszterek közt is előfordul az ilyesmi, így éldegélt ősjogász barátunk talán már két esztendeje. Nemrég azonban a sötét végzet őt is utolérte. Egy nagyon is gyöngeszívü bizottság elé került bukni. Makogása, izzadása és kapkodása megindította a lágyszívű szenzorokat... eb, hadd menjen át a szegény! Szótöbbséggel áteresztették. A mikor e képesítve eltávozott, a tájékozatlan gólyák körülfogták és gratuláltak neki a tornászon. Végre, valahára , alján! Az égjogász azonban földvár, ábrázattal törtetett keresztül fiz éljenző csapaton : — Eredjetek a pokolba. Tudjátok is ti, n az a vizsgálat! Most itt van! Ezek miatt a lágyszívű majmok miatt elvetetettem a kenyérkeresetemet! Akik egyébiránt nagyon sajnálják szegényt, nyugodjanak meg. Jelenleg A szigorlatokon bukdácsol. Azután pedig Életfogytiglan az ügyvédi vizsgálatokból fog megélni. Isten tudja, talán ezt a mesterséget is jó volna már államosítani. (Népnyelv.) Falusi iskola. A tanító a betűket tanítja. A táblán a rejtelmes nagy M betűt mutogatja : — No, gyerekek, mélyítek találja el ezt a betűt ? Kovács Pista: Tessék csak félreálladi, tanító úr. A tanító (félreáll): No, most már jól látod ? Pistakiveszi a sipkáját a padból és odavágja az M. betűhöz): No, ugye, hogy eltaláltam ! ". (A művészet.) Nápoly. A Sí Cario-szinház előtt. Alkonyat. Őgyelgő niezai nép. Lazzaronik, bertsaglierék, tengerészek, idegenek és más naplopók. A szinlapon a Cavalleria rustinim, egy híres franczia énekesnő vendégszerepével. A jegyáruló ablakok előtt tolongás és zsivaj. Egy csavargó-forma Mák, beütött világos czilinderrel megjelenik a színház előtt. Egyik kezében egy kis zsámoly, a másik kéziben egy kis batyu. Föláll a zsámolyra, kibontja a Krcsikes Mek, Reng a föld Keleten is, Nyugaton is. Stt pedig, a Kelet és a Nyugat ütköző pontján minden egyébbel inkább törődünk, mint azzal, a mi határainkon túl történik. Justh harezot hirdet-e, Kossuth paktálni kész-e: ez a mi gondunk, mintha az ezeréves magyar birodalom élete ezen fordulna meg. Fájdalom, a magyar glóbus még mindig nem mese; makas ragaszkodások a szűk politikai szemhatárhoz nem biztosítja, hanem veszélyezteti a magyar államot, amely egyedül úgy élhet a jövőben dicső múltjához méltóan, ha nem kapcsolja ki magát a nemzetközi politikából, amelyben jelentős tényezőnek kell lennie. Nézzünk Keletre. Nem beszélünk a mennyei birodalom összes államfentartó gerendáinak nyugtalanító recsegéséről. A sárga veszedelemről sok szó esett már, de ez még a távol jövő zenéje. A kínai válság előbb egyéb súlyos bajokkal fenyeget. Az érdekelt hatalmasságok összetűzése a mennyei birodalomban kínálkozó zsákmány fölött a közelebbi válság, amely Keletázsiából Európára fog káros hatást gyakorolni. Európa, Ázsia és Amerika készülnek ott összecsapni; a sárga veszedelem majd csak ennek a mérkőzésnek elintézése után fog tulajdonképpen érni és majdan Európa kapuin kopogtatni. Nem beszélünk Perzsiáról sem, amelynek mai szorongattatása a felületes szemlélő előtt egyszerű problémaképpen jelentkezik. Az erősebb letöri a gyengébbet. Ez az élet örök törvénye. Itt azonban egyéb 1-3 történik. Perzsiában az a kérdés dől el, hogy Oroszország, Nagy-Britannia kultúrája és politikája legyen-e irányadó Középázsiában. És meri-e valaki állítani, hogy Európa jövőjére nézve közömbös, vájjon az angol szellem, vagy az orosz kancsuka győz az emberiség bölcsőjéért folytatott ebben a viaskodásban. Minderről nem beszélünk, mert abban a visszautasításban részesülhetnénk, hogy nagyon messze van Perzsia is, Kína is, Hekuba bökünk mindkettő , az ott versengő nemzetek végezzék el egymás között, hogy melyiküknek mi jut. Törökország azonban közel, olyan közel van, hogy szinte kézzelfogható az érdekeltségünk mindabban, ami ott Lapunk mai száma 38 oldal.