Az Ujság, 1912. március (10. évfolyam, 52-66. szám)
1912-03-01 / 52. szám
Péntek, 1912. márczius 1. AZ ujság ________ Dezső felmegy az elnöki emelvényre. Felkiáltások a jobboldalon : Nincs joga felmenni !) Ráth Endre : Ismét győztetek ? Polónyi Géza: Joga van az elnökhöz felmenni. Ráth Endre: Hívta az elnök. Návay Lajos elnök: A pártszenvedélyek talán nem terjedtek még odáig, hogy egymás szavában így kételkedjünk. Eitner Zsigmond: Még nem terjedtek, de fognak. Návay Lajos elnök : Ha ön odaviszi, én nem viszem oda. (Taps a jobboldalon.) Én a Hoitsy Pál indítványára vonatkozó elnöki kijelentést szóról-szóra felolvastam, becsületemre állítom. (Taps a jobboldalon.) Polónyi Géza: Becsület nem házszabály. (Zaj.) Egry Béla kéri az elnököt, térjen vissza a régi gyakorlatra. Polónyi Dezső személyes kérdésben kér szót. A naplóból felolvassa, hogy a koalíczió a példa esetében, amelyre Návay hivatkozott, az elnök csak azért rendelte el az együttes szavazást három szakasz felett, mert ellenindítvány nem létetett. Návay Lajos elnök : Felolvassa a napló másodldalát, nem azt, amelyet Polónyi idézett s konstatálja, hogy a kérdéses eset úgy volt, a mint ő — az elnök — előbb mondotta. Ábrahám Dezső : Nemzeti szempontból nem érti, hogy az ellenzék küzdelmét miért akarják letörni. Az elnök Kenedi indítványát nem teheti fel szavazásra. Az elnöknek azért sem lehet igaza, mert álláspontja mellett másfél órán át argumentált.Hámos Antal báró : Hát ha nehezen értik meg? Justh János: Aki jól tud nevetni, az báró lesz ! Benedek János : Senki sem értette még meg a saját halotti beszédét ! Ábrahám Dezső : Indítványt nyújt be, hogy Bosnyáknak és Valencsiknak adassék meg a szabadság, Sümeginek ellenben nem. (Derültség.) (Többségi akarat és alkotmány.) / Hock János : Az ellenzék amerikázni most valóban akar. . Falcione Árpád: Provizóriumot akar ! Hock János : De ezt azért teszi, hogy megakadályozza a káros véderő javaslatok keresztülforszírozását. Hát nem volt erre példa máskor és máshol ? Itt van Ausztria példája. Hámos Antal: Bécset szeretik tanulmányozni! Molnár Viktor: Batthyány Tivadar is volt Bécsben! Batthyány Tivadar gróf: Mi köze hozzá ? (Nagy zaj.) Jeszenszkytől, vagy Khuentól kérjek engedélyt ? Akkor megyek Bécsbe, mikor akarok ! Hock János : Justh Gyula volt Bécsben, de nem kunyerálni, hanem a hatalmat odadobni! Ráth Endre: Pedig közjegyző is lehetett volna. (Derültség.) Hock János : Az elnök a többségi akaratot szolgálja. Návay Lajos elnök: Az elnök akkor, mikor a többség normális munkálkodását a házszabályokon belül biztosítani akarja, semmi mást nem biztosít, mint Magyarország alkotmányát. (Taps a jobboldalon.) Hock János : Ha Kenedi indítványa elfogadható volna, akkor azt más esetben is lehetne alkalmazni. Ma hallott egy összeférhetetlenségi bejelentést Széchenyi Emil gróf ellen. Talán meg lehetne várni, a míg a Széchenyi ellen való összeférhetetlenségi bejelentések mind összegyűlnek s majd akkor en bloc fognak dönteni ezek fölött. A Macht geht vor Recht elve jól állott Bismarcknak, de az elnök urnak nem ! A házszabályok kezelése Berzeviczynél oltószer volt, Návaynál pedig robbantó petróleum. Kovács Gyula: Sajnálja, hogy Berzeviczy Albert és Kabos Ferencz, akiknek eljárását a mostani elnök dezavuálja, nincsenek jelen. Felszólítja őket, hogy védjék meg eljárásukat. A többség nem mer nyíltan cselekedni. Ráth Endre : Az elnök a tegnapi zárt ülésen megígérte, hogy nyílt ülésen nyilatkozni fog az ő elnöktőé való megválasztását megelőző eseményekre. Kéri, hogy ne szaporítsa be nem váltott ígéreteit. Az elnök felfogása már előzetesen ismeretes volt s épp ezért kértek s kaptak az ellenzéki pártok garancziákat. Az elnök most ezeket apró szellemeskedésekkel meg akarja kerülni. Nem fog sikerülni. Benedek János : Technikázás csak akkor volt e Házban, mikor a nemzet érdekei forogtak veszélyben. Szükséges a házszabályok szigorítása, de előbb az egész nemzet legyen képviselve a parlamentben. Jöjjön tehát előbb a parlamenti reform. (Még egy precedens.) Návay Lajos elnök : A mostani vita a beterjesztett indítványoknak miként való szavazás alá bocsátása körül forog. A körül, hogy az elnöknek a mostani eljárása megfelel-e a házszabályoknak? A házszabály azt mondja : »Ha a szavazásra feltett kérdés, vagy indítvány több részből áll, részeire osztható«. Ebben tehát meg van adva a lehetőség, de nem a kötelezettség. Szmrecsányi György : A házszabályokhoz kérek szót! (Nagy zaj.) Návay Lajos elnök: Majd elmondhatja, mikor felhívják! (Zaj.) Miután ellenindítványok vannak, elsősorban eldöntendő az, hogy a képviselőház egyáltalában megadja-e a kért szabadságot minden képviselőnek. Azután fog következni, ha ezt nem fogadja el, hogy az egyes képviselők kérésére mit mond a Ház. A fő az, hogy kifejezésre jusson a Ház határozata az iránt (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A házszabályok betartassanak !), hogy a képviselők kérelmére a távozási engedélyt megadja-e. Név szerinti szavazást is kértek a többi közt. Az ő ígéretei, amelyeket itt emlegettek, soha másra nem terjedtek ki, mint arra, hogy a házszabályokat a maga felfogása szerint meg fogja tartani. (Taps a jobboldalon.) Sajnálja, hogy ez a baloldalnak nem jó, de mást nem mondhat. Kijelentette akkor is, hogy az alelnöki gyakorlathoz ragaszkodni fog, ezért hivatkozott azon precedensekre, amelyek álláspontját igazolják. 1908-ban — úgymond a baloldalra mutatva — az önök tapsai között követtem el az állítólagos házszabálysértéseket. (Éljenzés a jobboldalon.) Polónyi Géza : Nem vagyunk a koalíczióban. (Felkiáltások : Halljuk az elnököt!) Návay Lajos elnök: Az akkori elnök úr mindig tiltakozott, nagyon helyesen, olyan felfogás ellen, hogy a horvát és magyar képviselők között a jogok és kötelességek szempontjából különbség volna. 1908. április 2-ikán történt, a koalícziós házszabályok megalkotása körül nem horvát, hanem magyar képviselőkkel, a balpárttal szemben, nem szabadságkérés, hanem egy más kérdés felett való szavazásnál. Sok módosítás, ellenindítvány volt, a végett, hogy a hosszú szavazásokkal esetleg a kérdés elodáztassék; az akkor elnöklő elnök úr, (Felkiáltások: Justh!) nagyon helyesen, feltette a kérdést, hogy elfogadja-e a Ház a szöveget az »összes többi módosításokkal szemben, igen vagy nem ?« Felszólaltak Farkasházy Zsigmond és Hoffmann Ottó, s azt fejtegették, hogy a kisebbséget meggátolják abban, hogy jogaival élhessen és az elnök úr, rezumálva a maga álláspontját, ezeket mondta : Ebben a tömkelegében az indítványoknak, módosításoknak úgy összezavarodnék az egész Ház, hogy abból azt kivezetni én legalább képtelen volnék«. (Zajos derültség a jobboldalon.) Justh Gyula: Egészen más dolog volt! Szmrecsányi György : Az nem szabadságlevél volt! (Zaj: Halljuk! Halljuk!) Návay Lajos elnök (olvassa): »Itt jogsérelem senkin sem esik, mert mihelyt egyszer Eitner Zsigmond képviselő úr indítványa elfogadtatik, ebből azt a következtetést lehet vonni, hogy a képviselőim többsége nem akarja elfogadni a többi indítványt, a legkevesebb, amit a többség követel, az, hogy az elnök világosan és úgy tegye fel a kérdést, hogy a többség akarata érvényesülhessen«. Én is úgy fogom feltenni a kérdést, hogy a többség akarata érvényesüljön. (Taps a jobboldalon.) (Holnap.) Vertán Endre : Az elnök által felhozott precedenseknek nincs értelmük, mert azok más esetre vonatkoznak. Szmrecsányi György : Vitának itt helye nincs, Kenedi indítványa, mivel a házszabályokba ütközik, nem is bocsátható szavazásra. Csodálja, hogy az elnökség ilyen házszabályellenes magyarázatokba bocsátkozik. Beöthy Pál elnök : Figyelmezteti Szmrecsányit, hogy nincs joga az elnökséget súlyos kötelessége teljesítésében megvádolni. Szmrecsányi György: Návay álláspontját ő nem fogadja el. Beöthy Pál elnök : Minthogy szólásra többen vannak feliratkozva, megállapíttatja a holnapi ülés napirendjét, erre az elnöki előterjesztéseket és a véderő javaslatot tűzeti ki. Batthyány Tivadar gróf: Kérdi, hogy mi lesz a mai házszabályvita elintézésével. Beöthy Pál elnök: A mai házszabályvitával kapcsolatos indítványokat a holnapi ülés napirendje előtt intézik el. (Helyeslés.) Az ülést berekeszti. Küzködés a szavazásért. (A bécsi manőver. — A szocziáldemokraták tüntetése.) A függetlenségi párt a választójogot, a provizóriumot és huszonnégy órai halasztást se tűrő más programmpontozatait egyelőre fölcserélte a névszerinti szavazással; ma legalább ezért küzködött és — amint soraiban hangoztatják — rendületlenül folytatni is fogja. A Ház elnöke pedig és a többség épp olyan rendületlenül ragaszkodik ahhoz a felfogásához, hogy a technikás névszerinti szavaztatást a parlamenti hadakozás fegyverei közül kimustrálja. Ez idő szerint tehát szavazhatnak, de nem szavazhatnak, és hiába provokálják a többséget olyan lépésre, amelyet erőszaknak keresztelhetnének, az semmivel se hajlandó komolyabban fogni a dolgot, mint amilyennek, törvényhozói lelkiismerettel, ők vehetnék. A függetlenségi párt szövetségeseinek, a szocziáldemokratáknak hétfőre tervezett tüntetését nagy izgalommal várta. Hiszen a pártban tapasztalható békehajlandóság megnyivánulása is belekapcsolódott a tüntetés dolgába. Ma a főkapitány ezt betiltotta. A szocziáldemokraták azt felelik, hogy a tüntetést mégis megtartják. A bécsi manőver, amely az Apponyi-féle pontozatok miatt a kormány ellen indult, ma pihenőre tért. Nyomatékosan hangoztatják a bécsi hírek, hogy az a hír, mintha Auffenberg lovag hadügyminiszter és Schemua vezérkari főnök tegnap lemondásukat jelentették volna be a királynak, nem felel meg a valóságnak. Ez már — így szól a kommentár — azért se történhetett meg, mert a király és a trónörökös, valamint a hadügyminiszter és a vezérkari főnök nézetei között eltérés nincs. Berchtold gróf külügyminiszter ma Budapesten volt. Mielőtt Bécsből elindult, sokáig értekezett Stürgkh gróf osztrák miniszterelnökkel, aki ma jelent meg a királynál kihallgatáson. Minden bizonnyal a véderő javaslat dolgában. A külügyminiszter ma Khuen gróf miniszterelnök vendége volt villásreggelin, ezután jó óra hosszáig, együttmaradtak, a politikai helyzetről beszélgetve. Hogy itt az osztrák politikai körök és a magyar kormány között támadt nézeteltérés is szóba került, az talán magától értetődik. (Andrássy gróf a helyzetről.) Andrássy Gyula gróf ma a Magyar Hírlapban ismét megszólal; folytatja a politikai helyzetre vonatkozólag a minap nálunk is megjelent elmélkedését. Az obstrukczió — írja Andrássy Gyula gróf — jelenlegi többségét, mint a hosszú harcz eddigi eredménye bizonyítja, magában a Házban meg nem gyengítheti, de a Ház feloszlatását kierőszakolhatja. Ha a Kossuth pártja által kötött megegyezés meghozza a normális tárgyalást, akkor a kormány ezen évben elő tartozik terjeszteni a választói törvényt, ha ellenben a priusz alapján folytatódik az obstrukczió, akkor a véderő fogja lekötni a kormány és a parlament figyelmét és idejét s akkor hosszú, meddő technikázás után az uj választói jog tárgyalása helyett minden valószinüség szerint a jelenlegi választói jog alapján uj választás lesz, s az uj Ház sem fogja azonnal a létet megsemmisítő választói törvényt elővenni, hanem élni fog akarni és valószínűleg újra el fogja odázni az új törvény megalkotását. Ha közben külkomplikáció támadna, ami nincs kizárva, kiszámíthatatlan hosszú időre halasztódnék el a reform megalkotása, úgy látszik, hogy érzik is ezt a Justh-párton, azért vetették fel a provizórium gondolatát, amely azonban fent nem fog vonzani, lent pedig gyengíti az ellenzék akczióját Fent nem tetszhetik a provizórium gondolata, mert biztos kilátást nem nyújt arra, hogy a végleges véderő-