Az Ujság, 1912. augusztus/1 (10. évfolyam, 181-193. szám)

1912-08-01 / 181. szám

Csütörtök, 1912. augusztus 1. AZ ÚJSÁG Lehetséges-e az, hogy Tisza István és Lukács László nem tudnák, hogy Magyarországon egy kormány kellő mennyiségű pénz és erőszak alkalmazásával az általán­os választásoknál összehozhat olyan többséget, a­mely a mindenkori kormány akaratát feltétlenül magáénak vallja Tehát nálunk bármilyen kormányakarat érvényesítésére alkalmazható a többségi akarat feltétlen érvényesülésének elve, másrészt pedig, semmi biztosítéka nincs az országnak ara nézve, hogy csakis oly kormány lehetséges nálunk, a­mely­ nem képvisel nemzetellenes irányzatot... Mi lesz ? A próféták kora a bibliában lezárult. Annyi bizonyos, hogy­ ha nem köszörültetnek ki a parlamentarizmuson ejtett csorbák, melyek a spec­iális magyar viszonyok közt a magyar államiság sírját áshatják meg, éppen nem lehetetlen és be is következhető helyzetekben, akkor elmondhatjuk a magyar államiság védelméről azt, a­mit Virgilius mondott Trójáról: »fuit Ilium«. A kiköszörülés módja többféle lehetne, de a mi spec­iális helyzetünkben nagyon nehéz lesz mást elérhetni, mint azt, hogy azok, a­kik a nagy csorbát ejtették, álljanak félre, s ezzel bizo­nyuljon be az, hogy a magyar parlamentben még a kor­mány és a házelnök sem követhetnek el önmagukra nézve súlyos következmények nélkül­i államcsínyt.­­s A margittai mandátum. A Márkus László halálával megüresedett margittai mandátum be­töltése tárgyában a központi választmány szom­baton fog intézkedni. A választás augusztus 19-én, hétfőn lesz. Mint választási elnök Gyöngyössy Ist­ván vármegyei főügyész fog­ szerepelni. Eddig két jelölt van : Szatmári Mór Kossuth-párti és Wert­­heimstein munkapárti.­­ Csöndélet a Jusik-pártban. Madi-Kovács János függetlenségi párti képviselő, — a­mint jeleztük — Pakson beszámolót mondott és — a­mi magától értető­dik —■ háborút hirdetett a kormány ellen. A­mint most értesítenek bennünket, azt is kifejtette Madi-Kovács a beszámolóban, hogy ő már a tavasz elején hibáztatta a Justh-párt taktikáját és ezt Justhnak is megmondta. Megmondta azt is, hogy ha folytatják ezt a taktikát, akkor a kormányt erőszakra provokálják. Mivel mindent előre látott, nem vett részt a végső obstrukczióban, de azért megmaradt a Justh-pártban, melynek politikáját — a helytelen taktikán kívül — helyesli, s melynek programmjához ragaszkodik. A törökomági válság, A bizalmi szavazat. Sír lesz a kamarával? Törökország szintén a politikai meglepe­tések országai közé tartozik. A török kamara tegnap­ délelőtti ülésén a napirend kérdésében leszavazták a kormányt, a­mely ellen az ifjú­­törökök fordultak a leghevesebben. A kamara délutáni ülésén azonban már bizalmat szavaz­tak a kormánynak és a bizalmat szavazók között volt az ifjú­török párt többsége is. Ez annál is feltűnőbb, mert abban­ a pro­­grammszerű nyilatkozatban, a­melyet a nagy­vezér előterjesztett, nemcsak hogy közeledés nincs az ifjú-törökök felé, hanem ez a nyilat­kozat a legkíméletlenebbül megvádolja ezt a pártot. • Hogy az ifjú-törökök az utolsó pillanat­ban ezek ellenére is a kormány mellett fog­laltak állást, annak legvalószínűbb magyará­zata az, hogy ily módon akarták elejét venni a kamara feloszlatásának, a­melyet magukra nézve igen veszedelmesnek tartanak. Úgy lát­szik azonban, hogy a feloszlatás még­se lesz elkerülhető, mert az albánok kijelentették, hogy a kamara feloszlatása előtt nem hajlan­dók tárgyalásba­­bocsátkozni a kormánynyal. Ma érkezett távirataink itt következnek . A tegnapi kamarai ülés: Konstantinápoly, július 31. A kamara tegnapi üléséről pótlólag még azt jelentik, hogy Husszein Hilmi pasa igazságügyminiszter a többi között ezt jelentette ki: " A kormány a kamara részéről a legcseké­lyebb föntartást sem hajlandó elismerni. A kabinet teljesen pártatlan emberekből van összetéve. A legcsekélyebb bizalmatlanságot, mely egyikünk ellen megnyilvánul, az egész kabinet iránt való bizalmatlanságnak tekintjük. Szeged képviselő napirendet nyújtott be, a­mely szerint a békekötésre vonatkozó kormánynyilat­kozatba e kifejezés : az ottomán szuverenitás fön­­tartása, beiktattassék. Ezt az indítványt azonban később visszavonta. Husszein Hilmi pasa kijelentette, hogy a kor­mány minden egyes tagja számára, valamint pro­­gra­mja számára teljes bizalmat kavá. A bizalmi kérdésről való szavazásnál keilenczen tartózkodtak a szavazástól. Parlamenti körökben Ilire jár, hogy a kormány nem tartja többségét kielégítőnek és ma este beadja lemondását­. Husszein Hilmi pasa szilárdsága, a­ki a kamarával való konfliktust egyenesen kikénysze­ríteni törekedett és kérlelhetetlenül ragaszkodott a kormány álláspontjához, a kamarára erős be­nyomást tett. Konstantinápoly, július 31. A kamara tegnapi ülésén az ülés újra megnyitása után Husszein Hilmi pasa igazságügyminiszter kijelentette, hogy a kabinet, mely időközben tanácskozott, ragasz­kodik a vita berekesztéséhez. A minisztertanács folyamán a kormány táviratokat kapott, a­melyek a helyzetet még sötétebb színekben festik. A kabinet tehát nem vállalhatja továbbra is a felelősséget, ezért elvárja, hogy vagy bizalmat, vagy bizalmat­lanságot szavazzanak. Halmi új­ török képviselő kijelenti, hogy pártja hajlandó áttérni a szavazásra, de azután folytatni fogja a vitát a kormány programmjáról. Husszein Hilmi pasa : Ha a kormány lemond, akkor minden további vita fölösleges. Ha azonban a helyén marad, akkor a kamara tagjai mindenkor meginterpellálhatják. A kormány bizonyos intéz­kedéseket szándékozik tenni és parancsokat szán­dékozik kiadni, a­­melyeket a­ helyzet tesz szük­ségessé. Hogy ezt megtehesse, tisztában kell lenni a helyzetével. Két képviselő zárt ülés elrendelését kéri, hogy a ház felvilágosítást szerezhessen az okokról, a­melyek a szavazást olyan sürgősen szükségessé teszik. Husszein Hilmi pasa kijelenti, hogy a kormány a zárt ülést hiábavalónak tekinti. A kamara végül nagy többséggel elfogadja a vita berekesztésére vonatkozó indítványt és áttér a szavazásra. Szeyd,­az­ új­ török párt vezére napirendi indít­ványt terjeszt elő, a­mely­ szerint a kamara bizalmat szavaz a kormánynak, de csak azzal a föltétellel,­­hogy függetlenül fog eljárni és a háborút a tripoliszi, ottomán szuverenitás biztosításáig folytatja. Husszein Hilmi pasa : Minden föltételes bi­zalmi nyilatkozatot bizalmatlanságnak tekintek. Szejd indítványát magyarázza. Azt mondja, hogy a kormány szemben áll a fölkelők bizonyos követeléseivel. Nem kételkedik abban, hogy a kormány e követeléseket el fogja utasítani. Az albánok például azt kívánják, hogy minden lakó­ház lakosainak három lövőfegyvert adjanak vissza. Ezenkívül még különböző más követeléseket is támasztanak. • : Az albán képviselők zajosan tiltakoznak ez ellen és kijelentik, hogy kénytelenek visszautasítani e hazug állítások­at. Szeyd: Önöknek nincs joguk c­áfolni. Erre csak a kormánynak van joga. (Zaj az albánok között.) Husszein Hilmi pasa : Mióta kormányra lép­tünk, nem adtak át nekünk követeléseket. A mos­tani kormány nem fog tűrni olyasmit, a­mi ellen­kezik az alkotmánynyal. (Gyönge helyeslés.) Szeyd kijelenti, hogy ezzel a nyilatkozattal, a­melyet a kamara tudomásul vesz, meg van elé­gedve. Később azt mondja, hogy nincs különbség a kormányprogrammnak a háborúra vonatkozó passzusa és az ő napirendi indítványa között. Az ifjú-török párt a szuverenitás föntartását kívánja. Mivel pedig a párt súlyosan válságos pillanatban nagy áldozatot akar hozni, hozzájárul a bizalmi szavazathoz, bár a mostani kabinet nem pártatlan. Minthogy az ifjú-török párt minden pártérdek fölé helyezi a haza érdekét, bizalmat fog szavazni a kormánynak, a­melynek más körülmények közt ellenzéke volna. Kérem, úgymond végül, ne vessék el napirendi indítványomat. A mai ülés: Konstantinápoly, július 31. Délután 4 órakor a kamara ülést tartott, a­melyen a kabinet összes tagjai, Kramil pasa, az államtanács elnöke, és Niazim pasa hadügyminiszter kivételével, meg­jelentek. A kormány a kamara elnökének javas­latot nyújtott át, a­melyben sürgősen követeli az alkotmány 7-ik szakaszának módosítását, a­mely a szultán jogát a kamara feloszlatásához szabá­lyozza. A kormány azon kérdést intézte a kamará­hoz, hogy a tárgyalás alatt álló összes katonai javaslatokat­­— köztük azon­ törvényjavaslatot is, mely a tiszteknek megtiltja a politikával való foglalkozást — adja vissza a kormánynak, hogy azokat a legfelsőbb haditanácsnak vizsgálat czél­­jából beterjeszthesse. A kamara holnap fogja tár­gyalni ezt az óhaját. A kamara elnöksége tudo­másul hozza, hogy Strumicából, Beirutból, Gülüs­­kanéből, Aivadjikból és több más helységből is a polgármesterek és néhány notabilitás sürgönyöket küldöttek, melyekben a tiszti ligának,­ mely a vallás és a haza elleni árulókból áll és csak saját érdekeit tartja szem előtt, gyűlöletüket fejezik ki. A kamara áttér a napirendre. Szünet közben a képviselőhöz folyosóján hí­­resztelték, hogy a kormányt a kamaraőrség pa­rancsnoka felfüggesztésének okai felől fogják in­terpellálni. E tárgyban a nagyvezér és a ka­mara elnöke között véleménycsere volt, miközben utóbbi állítólag azt mondta volna: — Ha fel akar bennünket oszlatni, úgy ho­zassa a szuronyokat. Az ülést újólagos megnyitása után határozat­­képtelenség folytán be kellett rekeszteni. A leg­közelebbi ülés holnap lesz. Az ifju-törökök, úgy látszik, obstrukcziós taktikát akarnak követni. Az ifju-törökök Helyzete. Konstantinápoly, július 31. Az ifju-török párt ama határozata, hogy a kormánynak föltétlen bizalmat szavaz, az utolsó pillanatban jött létre, holott a párt eladdig el volt határozva, hogy a kor­mánynak bizalmatlanságot szavaz. Mivel a kor­mánynyilatkozat valóságos vádirat az ifjú-törökök ellen, az ifjú-törökök határozata általános csodál­kozást kelt. Konstantinápoly, július 31. Az a bizalom, me­lyet a kamara a kormánynak tegnap szavazott, elodázta ugyan a kamara feloszlatását, de a komité tekintélyét, mely eddig elég nagy volt, teljesen meg­semmisítette. Még délután is biztosra vették, hogy a komité-párt többsége a kormánytól meg fogja tagadni a bizalmat és a kamara azonnali feloszlatá­sát is megkoc­káztatva, kényszeríteni fogja a lemondásra. A kormány azonban minden feltételes bizalmi szavazatot visszautasított és kész volt levonni a legvégső konzekvencziákat. Nem így tett a komité-párt. A tegnapi ülésen jelen volt összes diplomaták véleménye szerint a kormány erélyével megmentette a hadsereget, míg a komité erkölcsi öngyilkosságot követett el. Konstantinápoly, július 31. Parlamenti kö­rökben kijelentik, hogy az ifjú-török párt takti­kájával csak időt akart nyerni. A bizalmi nyilat­kozat ellenére az ifjú-török sajtó a kormánypro­­grammot élesen kritizálja. Balcanzaro képviselő a­­Tanino-ban ezt írja: Bár az új kormány azt mondja, hogy az ügyeket csak azért vette át, hogy a rendet helyreállítsa, mégis úgy cselekszik, mint a­ki harcrot akar kezdeni. Megint tömeges hivatalnokelbocsájtások várhatók. Ez az intéz­kedés a legnagyobb zavart idézné elő. A »Tanin« különösen Husszein Hilmi pasa igazságügyminisz­tert támadja, mint a­ki ifjú-török miniszterelnök volt. A belügyminiszter rendeletileg megtiltotta a rendőrségi személyzetnek, hogy politikával foglal­kozzon. Egy drinápolyi török lap hevesen támadta a komitét annak c­áfolatául, hogy az ottani had­test az ifjú-török komité pártján áll. Omer Hadzsi, a komité küldöttjének előadása a drinápolyi tisztikarban felháborodást keltett. Mivel Rifaat nagyvezérségi hivatalnok vona­kodott­ a szultán első kamarásának tisztségét el­fogadni, Hursid bejt, a dette publique osztály­főnökét nevezték ki e tisztségre. Konstantinápoly, július 31. Halid Zia bej, a szultán első titkárának és Lutfi bej, a szultán első kamarásának fölmentését­lletőleg azt híresztelik, hogy mindketten mint az ifjútörök komité hívei az ifjútörök politikát támogatták a szultánnál, sőt a tényleges helyzetről hamisan informálták és külö­nösen a kamara feloszlatása ellen igyekeztek őt hangolni. Miután­ a szultánt tegnapelőtt sikerült .

Next