Az Ujság, 1912. október/2 (10. évfolyam, 245-258. szám)
1912-10-16 / 245. szám
az afrikai harczok s az olasz flottatámadások az európai vizeken, szították harczi lánggá a Balkán soha ki nem alvó parazsát. De talán még most sem késő ez a nevezetes fordulat. Bármily kuszák is az európai diplomáczia szálai, lehetetlen, hogy az olasz-török békekötés ténye ne okozna bizonyos változásokat az európai hatalmak hangulatában és terveiben. Nincs kizárva, hogy még az utolsó pillanatban is, a Balkán-béke fentartására irányuló akarat erős támaszt nyer az ouchy-i békekötésben, s ahol erős és elszánt akarat van, ott kell útnak is akadnia, amelyen az érvényesül. Valamivel reményteljesebbnek látszik ma a helyzet. Nagy lidércttől szabadult meg Európa, s ha csak pillanatra is, de a megkönnyebbülés érzete fogja el a békeszerető és czivilizált világot. S ha sikerül, amit aggódva-remélve várunk, a Balkán-tűzvész eloltása, Törökországot az afrikai veszteség nem alázhatja meg Európa szemében, mert ez úgy is tarthatatlan pozíció feladásával az európai békének hozott értékes áldozatot BELFÖLD. A földmivelési miniszter beszámolója, Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter november elején választókerületébe, Beszterczebányára utazik, hogy beszámolót tartson. Az állami tisztviselők sérelme. Körmöczbányáról jelentik. A körmöczbányai állami tisztviselők Faith Mátyás főreáliskolai igazgató elnöklésével értekezletet tartottak, melyen azon sérelmüket tárgyalták, hogy Körmöczbánya a VII. lakbérosztályba van sorozva. A tisztviselők mozgalmának czélja, hogy Körmöczbányát a VI. lakbérosztályba sorozzák. Az uj püspökség, Debreczenből jelentik . A város jogügyi és pénzügyi bizottsága ma foglalkozott Zichy János grófnak azzal a leiratával, a melyben kijelentette, hogy megfelelő hozzájárulás esetén hajlandó a görög sorozták őket. A Klarissza-apáczákkal együtt Szent Margit asszony ereklyéi is Pozsonyba kerültek. A hivők s a betegek seregesen keresték itt föl a szentnek tartott királyleány földi maradványait. A legendák szerint a Szent Margit ereklyéinek az érintése a betegeket meggyógyította, a hivők hitét megszilárdította , az örömöt tisztábbá, a lelkesedést forróbbá, a bánatot édessé tette. Senki lelki vigasz nélkül a sír mellől nem távozott. Mennyi része van ebben a babonának és a vakbuzgó képzelődésnek, fölösleges fejtegetnünk. A legenda ezrek érzelmének és meggyőződésének a visszhangja szokott lenni. S ez a meggyőződés — bármily képtelen legyen is — az éghez emel! A mély hit a babonát is költészetté varázsolja, mely költészet mindig tanulságos és megható, de sohasem nevetséges. A magyar történetírók nagy odaadással és szeretettel gyűjtögették össze a Szent Margit asszony életére és ereklyéire vonatkozó adatokat. Nyomról-nyomra haladtak, s a szent ereklyék sorsát tisztázták odáig, amíg a szerzetesrendek eltörlése alkalmával azokat meg nem semmisítették. A történetíróinktól fölsorolt ereklyék között azonban nem szerepel Szent Margit asszony éve. Pedig a XVII. század végéig ez is megvolt, sőt talán ma is megvan valahol. A II. József idején elégetett Margit-ereklyék között ugyanis nem szerepel Szent Margit asszony éve! Tehát bizonyos, hogy azt valaki titokban megmentette a pusztulástól. Lehetséges, hogy valamelyik főúri család kincses tárházában rejlik ma is,.. ismeretlenül. Az a babona, vagy mondjuk meggyökeresedett hit, hogy Szent Margit ereklyéi a szenvedőknek vigaszt, a betegeknek gyógyulást szereznek , nagy szerepet juttatott Szent Margit asszony övének. A Klarissza-apáczák ugyanis — kellő biztosíték mellett — átengedték Margit övét azoknak, akik vigasztalást, vagy gyógyulást kerestek, vagy akik a haláltusa szenvedéseit akarták megkönnyebbíteni. Az ilyenek aztán magukra öltötték a boldogult királyleány övét, s viselték, míg hatását nem tapasztalták. Nem kell az efféle dolgot tréfára vennünk , mert bizonyos dolog, hogy a legtöbb hívőnek lelki s talán testi hasznára is vált a szent királyleány övének a viselése. A mindent átható hit, a rendíthetetlen meggyőződés, hogy a szent királyleány szelleme véle van s őrködik fölötte , lelket adott minden szenvedőbe. Az ilyenek egészen átszellemültek, könnyebben tűrték a kint, s reménykedve néztek a bizonytalan jövő felé. Csak a lelki élet lebegvén a szemeik előtt, a haláltusa is csak megpróbáltatás számába ment előttük, így állván a dolog, Szent Margit asszony övét egyik súlyos betegtől a másikhoz vitték. Hogy valahogyan veszendőbe ne menjen, rendesen katonai őrséggel vitették a beteghez is, meg vissza a pozsonyi Klarissza-apáczákhoz is. Az efféle kíséret sok költséget emésztvén föl, nem minden beteg juthatott Szent Margit asszony övéhez. Csak a főúri családoknak sikerült azt megszerezni ők. De még a legmagasabb rangú és leghatalmasabb főúri családok is csak rövid ideig tarthatták az övét maguknál, mivel folyton mások és mások kérték. Az 1689. évben például a haldokló Batthyány Ferenczné viselte az övét. A férje állítása szerint a szent öv igen megkönnyítette a különben menthetetlen asszony szenvedéseit. Batthyány gróf a felesége temetése után nem küldé azonnal vissza az övét Pozsonyba, s e miatt az apáczákat mély aggodalom fogta el. Eszterházy Magdolna Viktória nővér tehát levélben kérte meg Batthyány grófot, küldené vissza Szent Margit asszony övét. »Én igen félek rajta, — írja a főúri apácza — hogy Istenben elnyugodott szegény grófné asszonyom e nagysága halálán való keserűségben ki tudja hová tévelyedett ? Talán nem is tudták az emberek, mire való legyen ? Minekünk az, édes gróf uram, igen nagy kincsünk ! Bizony igen nagy neheztelést vennék magamra az szent szerzettől, ha eltévelyednék, mivel immár sokszor kértem el palatinusné asszonyom ő herczegsége javára is az fejedelemasszonytól, de ilyen sokáig még soha ki nem maradott. Ezen idő alatt egynéhány rendbeli főasszonyok is kérették immár az övét. Kezünknél nem lévén, oda nem adhattuk !« E levélre Batthyány gróf megbízható kísérettel visszaküldé Pozsonyba az övét. Az 1689. év deczember 15-én Eszterházy Magdolna Viktória már imigyen ir vala néki: »Édes gróf uram ! Az nagyságod levelét nagy böcsülettel vettem az Szent Margit asszony övével együtt ! Hogy ennyi ideig kin maradott, abban semmi vétek nincsen !« * Száz évvel későbben eltöröltetvén a Klarissza-apáczák rendje is, Szent Margit asszony ereklyéit is lefoglalták, s mivel arany és ezüst nem volt köztük, mint teljesen értéktelen tárgyakat hivatalosan elégették. A felsorolt és elégetett tárgyak között azonban nem szerepel Szent Margit asszony éve. Hová lett ez, ki tudná megmondani ? Talán e sorok nyomra vezetnek majd valakit. AZ UJJSÁG Szerda, 1912. október 19. katolikus magyar püspökség székhelyét Debreczenbe áttétetni. A bizottság Jánosi Zoltán református lelkész hozzászólása után egyhangúlag elhatározta, hogy a közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy a püspöki székhely czéljaira szavazzon meg 250.000 koronát, 600 négyszögöl telket és hat millió darab téglát. Ha a közgyűlés a bizottság javaslatát elfogadja, akkor felterjesztést intéznek a miniszterhez fa kérik a székhelynek Debreczenbe való helyezését. Közös minisztertanács. (Hazai és Schemua kihallgatáson. Az uj delegáczió megnyitása. Szózat a nemzethez.) A király ma délelőtt Scheman Balázs vezérkari főnököt kihallgatáson fogadta. A kihallgatás egy félóra hosszat tartott.Előzőleg Hazai Samu báró honvédelmi miniszter volt audienczián. A legközelebbi delegáczió november 4-én ül össze Budapesten. Azt, hogy e delegácziós tanácskozásokat csak november közepén kezdjék, az osztrák kormány ellenezte, és pedig a Reichsrath munkarendje miatt. Az új ülésszak tehát november 4-én kezdődik és valószínűleg három-négy hétig tart. Hire jár, hogy most csak indemnitást kér a közös minisztérium, februárra halasztja a költségvetés tárgyalását. Ez azonban, úgy látszik, csak kombináczió s a legközelebbi delegácziós ülésszak a jövő évi közös költségvetést fogja tárgyalni. A delegáczió ünnepélyes megnyitására a király az udvartartással együtt Budapestre jön s körülbelül négy hétig marad itt. A diplomáczia központja is ide helyeződik, itt lesz a külügyminiszter és a nagykövetek is ide jönnek a császárvárosból. A szokásos delegácziós ebédeken kívül két nagy fogadósegély lesz a várban. A külügyminisztérium palotájában holnap délután öt órakor Berchtold gróf közös külügyminiszter elnöklésével közös minisztertanács lesz. A delegáczió elé kerülő javaslatokat tárgyalják a miniszterek. A jövő héten előreláthatólag összeül a képviselőház. A Ház pénzügyi bizottságát mindenesetre összehívják, hogy a költségvetést letárgyalja. A koalíció a bizottság tanácskozását, hír szerint, meg akarja hiúsítani. A vezérlőbizottság akcióba lépett, ma elhatározta, hogy a szövetkezeti pártokat közös konferencziára hívja, amely szózatot intéz majd a nemzethez, a parlamenti helyzet, a külügyi bonyodalom és a már megszavazott hadügyi póthitel dolgában. A gyűlés másik rendeltetése az, hogy az ellenzék a népgyűléseken kívül más téren is szóhoz jusson. — Konvent lesz, fiók képviselőház lesz — mondották ma az ellenzék soraiban. Az intéző-bizottság. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága ma délelőtt tizenegy órakor értekezletet tartott a néppárti kör helyiségében. Zichy Aladár gróf elnöklete alatt jelen voltak: a Kossuthpárt részéről Kossuth Ferencz, Apponyi Albert gróf, Sághy Gyula, Zlinszky István ; a Justhpárt részéről Justh Gyula, Batthyány Tivadar gróf, Holló Lajos, Földes Béla , a néppárt részéről Zboray Miklós és a kisgazda pártból Szabó István. Főleg azzal foglalkozott a vezérlő bizottság, hogy tásképp magyarázza meg álláspontját a magyar parlamenti és a külpolitikai helyzetben a közvélemény és a nemzet előtt. A tanácskozásról ezt a hivatalos értesítést adták ki. Az intézőbizottság foglalkozván az utolsó ülése óta történt eseményekkel, megállapítja, hogy a képviselők legutóbbi kitiltása is törvény- és házszabályellenes, miért is annak rendelkezéseit kötelezőknek el nem ismeri. Az intézőbizottság semmi szükségét nem látja annak, hogy a szövetkezett ellenzék eddig követett eljárásán változtasson. Tekintettel továbbá arra, hogy az ellenzéki képviselők erőszakosan meg vannak fosztva annak lehetőségétől, hogy törvényhozói és ellenőrzői kötelességüket a képviselőházban teljesíthessék, a szövetkezett ellenzéki pártokat együttes ülésre hívja össze, hogy ott a válságos politikai helyzettel foglalkozzanak. Tudósítónk megkérdezte Zlinszky Istvánt, hogy körülbelül mikorra várható a koalíciós gyűlés. — A legközelebbi időben — mondotta Zlinszky. — Az esetre, ha a kormány a Házat összehívja, a szövetkezett ellenzék az ülésen való magatartására nézve ismét csak az ülés előtt fog határozni, mert a taktikánkat nem fogjuk elárulni. Andrássy nyilatkozata: Andrássy Gyula gróf a politikai helyzetről egy hírlapíró előtt nyilatkozott. Többek között ezeket mondja : — Remélem, hogy mi nem fogunk háborúba keveredni, a külső háborúnak mégis mind a két felet, úgy a többséget, mint az ellenzéket arra kellene bírnia, hogy mérsékelt legyen s amennyire csak lehet, törekedjék megegyezést találni. A többség