Az Ujság, 1913. június/2 (11. évfolyam, 143-154. szám)
1913-06-17 / 143. szám
Kedd, 1913. júmius 17. AZ ÚJSÁG BELFÖLD. · A képviselőház ülése. A képviselőház holnap délelőtt tíz órakor ülést tart. Napirend : a mai ülésen elfogadott törvényjavaslatok harmadik olvasása ; alelnök-választás ; az üzleti záróráról szóló törvényjavaslat tárgyalása; több miniszteri jelentés. .. A főrendiház ülése. A főrendiház holnap délután 4 órakor ülést tart. A képviselőházban legutóbb letárgyalt javaslatokat tárgyalja. Vadász államtitkár a királynál. Vadász Lipót dr. igazságügyi államtitkár tegnap este Bu-dapestről Bécsbe utazott s ma délelőtt az általános kihallgatások során megjelent a király előtt, hogy államtitkárrá történt kineveztetéséért köszönetet mondjon. ■V • .i • .• ------------ A külügyi osztályfőnök Budapesten. Szapáry Frigyes gróf külügyi osztályfőnök tegnap este Budapestre érkezett s ma reggel a képviselőházban értekezett Tisza István gróf miniszterelnökkel. Mentelmi ügyek. A képviselőház mentelmi bizottsága ma este Plósz Sándor elnöklete alatt illést tartott, melyben Bethlen Pál gróf előadása mellett határozott Pál Alfréd és Gueth Gyula előadása mellett Takács József mentelmi jogának felfüggesztése dolgában. Lelkészek, Iskolák. — A képviselőház ülése. — Vilmos német császár negyedszázados uralkodói jubileumából, mint más helyütt megírjuk, ma a magyar képviselőház is kivette részét. . A napirenden a többi közt oly javaslat volt, amelyet a lelkészek már régóta várnak. Nele szólott a lelkészi illetményeknek közpótlékára vonatkozó javaslat, amelyet Herczeg Ferencz ismertetett, Pap Gs. Ist .van erősebben, Siegetdn József, szelidebben kifogásolt, Jan, KözitekBéla kultuszminiszter, megvédett, mire a javaslatot elfogadták.• : Egy csomó jelentés, elintézése után az elemi iskolák ingyenességéről szóló törvény kiegészítéséről szóló javaslatot Herczeg Ferencz szép beszédben ajánlotta elfogadásra. Miután Jankovich Béla kultuszminiszter megvilágította a javaslat intenczióit, és beszámolt a legközelebbi közoktatási teendőkről, a javaslatot elfogadták. Részletes tudósításunk itt következik . (Megszűnt a kizárás.) Beöthy Pál elnök : Megemlékezik Vámos császár jubileumáról — ezt másutt közöljük — jelenti azután, hogy Ábrahám Dezső, Batthyány Pál gróf, Eitner Zsigmond, Fernbach Károly, Huszár Károly (sárvári), Justh Gyula, Justh János, Kun Béla, Maczky Era, Polónyi Dezső, Pozsgay Miklós, Preszly Elemér, Sümegi Vilmos, Szmrecsányi György és Veszprémi István képviselőkre nézve a kizárás érvénye a mai nappal megszűnt. (Jelentés: Harmadik olvasás.) Hegedűs Kálmán előadó beterjeszti a király megsértéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó igazságügyi bizottsági jelentést. Heinrich Antal a kézdivásárhelyi törvényszéknek Sepsiszentgyörgyre való áthelyezéséről szóló törvényre és a választott bíróságról szóló a nemzetközi egyezményre vonatkozó igazságügyi bizottsági jelentést terjeszti be. Simon Elemér a véderő-bizottság jelentését terjeszti be a nemzetközi békeértekezleti egyezmények beczikkelyezéséről. Horányi Gyula jegyző felolvassa a szombati idősen elfogadott törvényjavaslatokat. A Ház ezeket harmadik olvasásban is elfogadja. (A lelkészek korpótléka.) Herczeg Ferencz előadó ismerteti a lelkészi illetményeknek korpótlékokkal való emeléséről szóló törvényjavaslatot. Vázolja a kérdés történetét. Hangoztatja, hogy az összes felekezetek lelkészei nemcsak egyházi,, hanem igen fontos nemzeti és szocziális missziót is teljesítenek és éppen ezért nagyon kívánatos, hogy az egyházakban az egyházi proletariátus képződése megakadályoztassák. (ügy van') .A'jogosult magánérdek azt kívánta volna, hogy tekintettel a mostani nagy drágaságra, majed magasabbra szabjuk meg az állami segítség mértékét, a közérdek azonban azt tette kötelességünkké, hogy az állampénztárnak finavciciális helyzetére is tekintettel legyünk és csak a feltétlenül szükséges segítségre szorítkozzunk. A javaslat kiegyenlíti e két ellentétes álláspontot. A miniszter a korpótlékrendszert választotta. A korpótlékban csakis a nagyobb képesítésű lelkészek fognak részesülni, e mellett szól az a körülmény, hogy nemcsak egyházi, hanem nemzeti érdek is, hogy a lelkészek, fontos hivatása, minél magasabb intellektuális fokon álló emberek kezébe kerüljön. Ez nemcsak az egyháznak, hanem a nemzetnek is érdeke. (Helyeslés) Általános emberi szempontok is a mellett szólnak, hogy aki a kvalifikácziójának megszerzése közben többet dolgozott, az nagyobb javadalmazásban is részesüljön. (Helyeslés.) Kárpótlékra igényt fog emelhetni minden bevett vallásfelekezethez tartozó lelkész, aki igényt tarthat az 1600 koronás kongruakiegészítésre , azonkívül minden lelkész, aki ezt az 1600 korona konynia kiegészítést csak azért nem kaphatja meg, mivel egyházi forrásból eredő jövedelme nagyobb az 1600 koronánál, azonban, amint a lelkészi jövedelem eléri a 3000 koronát , megszűnik a kárpótlékra való mindenféle jogosultság. Ötévi szolgálat után 400 koronára nyílik igény, tízévi szolgálat után 800 koronára , 15 évi szolgálat után 1000 koronára, 20 évi szolgálat után 1200 koronára és 25 évi szolgálat után 1400 koronára . Kéri a törvényjavaslat elfogadását. (Zajos helyeslés.) Pap Cs. István : A javaslat az állami segítségben részesülő papokat úgyszólván teljesen kiveszi az egyház fegyelmi hatósága alól és hogy éppen a legszegényebb papokat nem részesíti segítségben. Az államhatalom mindenáron kiterjeszti a maga hatáskörét az egyházi hatóságok rovására. Képtelenség, hogy a kormány akkor is megvonhatja az állami segítséget, ha az egyházi hatóság a fegyelmi eljárás során fölmenti a bepanaszolt papot. Nem fogadja el a javaslatot. Siegesey József : Örömmel üdvözli a minisztert a javaslatért. Nem méltányos dolog, hogy amikor az óvónőknek biztosítunk 1100 korona kezdő és 2200 korona végső fizetést, az elemi népiskolai tanítóknak 1200 korona kezdő és 3200 korona végfizetést, akkor az úgynevezett kisebb képesítésű papság, amelyiknek magasztos hivatása van, még mindig csak 800 korona kiegészítésben részesül. Nemcsak a román, hanem a zsidó papság szempontjából is szükséges ez az intézményes gondoskodás. Kéri a minisztert, javítsa a dignitáriusok helyzetét is. A román egyházban a kanonokok vezető szerepet visznek, mindegyiküknek külön munkaköre van, az egyik irodaigazgató, a másik oldalkanonok, a negyedik főtanfelügyelő, fontos nemzeti és egyházi missziót teljesítenek, tehát méltók arra, hogy róluk is történjék gondoskodás. Abban az erős reményben, hogy a közoktatási miniszter orvosolni fogja a sérelmeket, elfogadja a javaslatot. (Helyeslés.) Jankovich Béla közoktatási miniszter : Hogy ebben a javaslatban az egyes felekezetek és nemzetiségek közt különbség nincs, az leginkább kitűnik abból, hogy a különböző lelkészekre nézve egyenlő elvek szerint van megállapítva a kárpótlék összege. A többi egyházak részéről nem is történt semmi felszólalás , de panaszra a görögkeleti egyháznak sincs oka, annál kevésbé, mert még mielőtt a törvény megalkottatott volna, a segélyeket a kisebb javadalmazású lelkészek számára már ki is utalták. (Élénk helyeslés.) Amennyiben a jövőben lehetséges, a pénzügyi helyzetre és az eddigi szerzett tapasztalatokra való tekintettel a segélyeket intézményesen is biztosítani, a kormány törekedni fog, hogy még nagyobb összegek fordíttassanak a kisebb képzettségű lelkészek segélyezésére, akik valóban nehéz helyzetben vannak. (Élénk helyeslés.) Siegesey Józsefnek megjegyzi, hogy éppen nemrég volt alkalma a kanonokok részére személyi pótlékot utalványozni. Kéri a Házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben fogadja el. (Zajos helyeslés.) Herczeg Ferencz előadó : Az állam segítséget akar adni az alsó papságnak és ezt egy valóban midenki által elérhető kvalifikáczióhoz köti. Popcsicsó szerint az államnak a legnagyobb áldozatokat a romin egyház papjai érdekében kell meghoznia. Az államnak azonban más czéljai vannak, mint az egyháznak. (Helyeslés)) Pop Csicsó István : Akkor szomorú. Herczeg Ferencz előadó : Természetesen, mert az államnak mikor dotácziókat osztogat, arra is ügyelnie kell, hogy azok, akik a dotácziót kapják, ne helyezkedjenek vele szemben. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) A Ház ezután általánosságban és részletenként elfogadja a javaslatot. Mártonffy Márton előadó ismerteti a közoktatási miniszternek az országos tanári nyugdíj- és gyámintézet 1911. évi állapotáról szóló jelentését, továbbá az 1911. év során községi és felekezeti elemi iskolai tanítók ellen volt fegyelmi eljárásokról szóló jelentést. A Ház a jelentéseket vita nélkül elfogadja. Szász Károly elnök : Jelenti, hogy a belügyminiszter a napirenden lévő belügyminiszteri jelentések tárgyalásánál, az esetleg szükséges felvilágosítások megadásával Rakovszky Endre miniszteri tanácsost bízta meg. Rakovszky Iván előadó ismerteti azokat a jelentéseket, amelyek pótadóról, határkiegészítésekről stb. szólnak. A Ház vita nélkül elfogadja valamennyit. (Népoktatási novella.) Herczeg Ferencz előadó : Az új választói törvény szerint az elemi népiskola VI. osztályának elvégzése fogja az intellektuális czenzust és így a választói jogosultságnak mintegy gerinczét alkotni. Ez a törvény azt mondja, hogy az elemi népiskola VI. osztálya elvégzésének igazolását külön törvény fogja szabályozni. Ez tehát imperatív utasítás volt, amely a közoktatási minisztériumnak szólt és a minisztérium a most tárgyalás alatt lévő javaslat beterjesztésével tett eleget ennek az utasításnak. A közoktatási minisztériumban megvan a terv, hogy egy szerves törvényjavaslat keretében rendeztessék a tanfelügyelet és az iskolalátogatás intenzívebbé való tételének kérdése. Ennek keretében lehetett volna ezt a kérdést is rendezni, mivel azonban éppen a választói jogra való tekintettel sürgős intézkedésre van szükség, a miniszter kénytelen volt ezt a rövid néhány szakaszos törvényt benyújtani. Ez a törvény úgy van fogalmazva, hogy annak idején majd az említett szerves törvénynek egyik kiegészítő része lehessen. A közoktatási miniszter úgy oldotta meg itt a feladatot, hogy a legfőbb felügyeleti jogot kiterjesztette az egyházi és felekezeti iskolákra is és mivel a VI. osztály külön, mondhatni, alkotmányjogi jelentőséget fog nyerni, egy zárvizsgát kreált, amelynek letételétől, illetve igazolásától függ a jövőben a választói jog megszerezhetése. A törvényjavaslat a A& „ügyvéd- asztalánál. A kis sógornő is kéret. — Nem jöhetek! — Miért nem ? -— Álmos vagyok. Fáradt. — Megörültél? — Nem tudom . . . Le fogok feküdni . . . . — És én most mit mondjak ott ? . . . A világ legneveletlenebb emberének fognak tartani. —Bocsáss meg . . . nein mehetek ... nem mehetek . . . nem mehetek . . Barátom még kérlelt. Én hirtelen felugrottam. Kifelé mentem. Az ajtóban megálltam, visszafordultam és onnan néztem a furcsa képet. A czigány már nem játszott a fürdői vendéglőben. Az ügyvédi család a hideg csöndben döbbenettel nézett rám. Neveletlennek tartottak, vagy talán csak őrültnek. Barátom zavartan, lassú léptekkel csúszott asztaluk felé. Vájjon mit fog nekik mondani ? . . . A kis sógornő arcza a dühtől és a szégyentől, a méltatlan és érdemetlen megaláztatástól sápadozott... Még egyszer ránéztem. Azt hiszem, gúnyosan. A kis sógornő — volt menyasszonyom — már nem érdekelt. Valóban arcra telt volt,, nem illett hozzá a jávaszigeti Ylang-Ylang. Nem volt Ylang-Ylang-hölgy. •■■■ Mindez egy tizedperczig tartott. Addig állhattam az ajtóban. Azután hazafutottam. Elővettem Goncourte regényét, Cheriét. A száznyolczvanegyedik oldalt lapoztam fel, azt, ahol az Ylang-Ylang parfüméről szó van. Most ujjra éreztem a császári illatot. Édes volt és fanyar. Most már inkább fanyar, mint édes. Megcsókoltam a kát ipszilonbetűs szót. És ez volt minden, b