Az Ujság, 1913. június/2 (11. évfolyam, 143-154. szám)

1913-06-17 / 143. szám

Kedd, 1913. júmius 17. AZ ÚJSÁG BELFÖLD. · A képviselőház ülése. A képviselőház hol­nap délelőtt tíz órakor ülést tart. Napirend : a mai ülésen elfogadott törvényjavaslatok harmadik ol­vasása ; alelnök-választás ; az üzleti záróráról szóló törvényjavaslat tárgyalása; több miniszteri je­lentés. .. A főrendiház ülése. A főrendiház holnap délután 4 órakor ülést tart. A képviselőházban leg­utóbb letárgyalt javaslatokat tárgyalja. Vadász államtitkár a királynál. Vadász Lipót dr. igazságügyi államtitkár tegnap este Bu-­­dapestről Bécsbe utazott s ma délelőtt az általános kihallgatások során megjelent a király előtt, hogy államtitkárrá történt kineveztetéséért köszönetet mondjon. ■V • .i • .• -----------­- A külügyi osztályfőnök Budapesten. Sza­­páry Frigyes gróf külügyi osztályfőnök tegnap este Budapestre érkezett s ma reggel a képviselő­­házban értekezett Tisza István gróf miniszter­elnökkel.­­ Mentelmi ügyek. A képviselőház mentelmi bizottsága ma este Plósz Sándor elnöklete alatt illést tartott, melyben Bethlen Pál gróf előadása mellett hatá­rozott Pál Alfréd és Gueth Gyula előadása mellett Takács József mentelmi jogának felfüggesztése dolgában. Lelkészek, Iskolák. — A képviselőház ülése. — Vilmos német császár negyedszázados ural­kodói jubileumából, mint más helyütt meg­írjuk, ma a magyar képviselőház is kivette­­ részét. . A napirenden a többi közt oly javaslat volt, a­melyet a lelkészek már régóta várnak. Ne­le szólott a lelkészi illetményeknek köz­­pótlékára vonatkozó javaslat, a­melyet Herczeg Ferencz ismertetett, Pap Gs­. Ist .van erősebben, Siegetdn­­­ József, szelidebben kifogásolt, Jan­, Közitek­­Béla kultuszminiszter, megvédett, mire a javaslatot elfogadták.­­• : Egy csomó jelentés, elintézése után az elemi­ iskolák ingyenességéről szóló törvény kiegészítéséről szóló javaslatot Herczeg Fe­rencz szép beszédben ajánlotta elfogadásra. Miután Jankovich Béla kultuszminiszter meg­világította a javaslat intenczióit, és beszámolt a legközelebbi közoktatási teendőkről, a javas­latot elfogadták. Részletes tudósításunk itt következik . (Megszűnt a kizárás.) Beöthy Pál elnök : Megemlékezik Vám­os csá­szár jubileumáról — ezt másutt közöljük — jelenti azután, hogy Ábrahám Dezső, Batthyány Pál gróf, Eitner Zsigmond, Fernbach Károly, Huszár Károly (sárvári), Justh Gyula, Justh János, Kun Béla, Maczky Era, Polónyi Dezső, Pozsgay Miklós, Preszly Elemér, Sümegi Vilmos, Szmrecsányi György és Veszprémi István kép­viselőkre nézve a kizárás érvénye a mai nappal megszűnt. (Jelentés: Harmadik olvasás.) Hegedűs Kálmán előadó beterjeszti a király megsértéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó igazságügyi bizottsági jelentést. Heinrich Antal a kézdivásárhelyi törvény­széknek Sepsiszentgyörgyre való áthelyezéséről szóló törvényre és a választott bíróságról szóló a nemzetközi egyezményre vonatkozó igazságügyi bizottsági jelentést terjeszti be. Simon Elemér a véderő-bizottság jelentését terjeszti be a nemzetközi békeértekezleti egyez­mények beczikkelyezéséről. Horányi Gyula jegyző felolvassa a szombati idősen elfogadott törvényjavaslatokat. A Ház ezeket harmadik olvasásban is elfo­gadja. (A lelkészek korpótléka.) Herczeg Ferencz előadó ismerteti a lelkészi illetményeknek korpótlékokkal való emeléséről szóló törvényjavaslatot. Vázolja a kérdés történe­tét. Hangoztatja, hogy az összes felekezetek lel­készei nemcsak egyházi,, hanem igen fontos nem­zeti és szocziális missziót is teljesítenek és éppen ezért nagyon kívánatos, hogy az egyházakban az egyházi proletariátus képződése megakadályoz­­tassák. (ügy van') .A'­jogosult magánérdek azt kívánta­ volna, hogy tekintettel a mostani nagy drágaságra, majed magasabbra szabjuk meg az állami segítség mérté­két, a közérdek azonban azt tette kötelességünkké, hogy az állampénztárnak finavciciális helyzetére is tekintettel legyünk és csak a feltétlenül szükséges segítségre szorítkoz­zunk. A javaslat kiegyenlíti e két ellentétes állás­pontot. A miniszter a kor­pótlékrendszert válasz­totta. A korpótlékban csakis a nagyobb képesítésű lelkészek fognak részesülni, e mellett szól az a körülmény, hogy nemcsak egyházi, h­anem­ nemzeti érdek is, hogy a lelkészek, fontos hivatása, minél magasabb intellektuális fokon álló emberek kezébe kerüljön. Ez nemcsak az egyháznak, hanem a nemzetnek is érdeke. (Helyeslés) Általános emberi szempontok is a mellett szólnak, hogy a­ki a kvali­­fikácziójának megszerzése közben többet dolgozott, az nagyobb javadalmazásban is részesüljön. (He­lyeslés.) Kárpótlékra igényt fog emelhetni minden bevett vallásfelekezethez tartozó lelkész, a­ki igényt tarthat az 1600 koronás kongruakiegészí­­tésre , azonkívül minden lelkész­, a­ki ezt az 16­00 korona konynia kiegészítést csak azért nem kap­hatja meg, mivel egyházi forrásból eredő jövedelme nagyobb az 1600 koronánál, azonban, a­mint a lelkészi jövedelem eléri a 3000 koronát , megszűnik a kárpótlékra való mindenféle jogosultság. Ötévi szolgálat után 400 koronára nyílik igény, tízévi szolgálat után 800 koronára , 15 évi szolgálat után 1000 koronára, 20 évi szolgálat után 1200 koronára és 25 évi szolgálat után 1400 koronára . Kéri a tör­vényjavaslat elfogadását. (Zajos helyeslés.) Pap Cs. István : A javaslat az állami segítség­ben részesülő papokat úgyszólván teljesen kiveszi az egyház fegyelmi hatósága alól és hogy éppen a legszegényebb papokat nem részesíti segítségben. Az államhatalom mindenáron kiterjeszti a maga hatáskörét az egyházi hatóságok rovására. Kép­telenség, hogy a kormány akkor is megvonhatja az állami segítséget, ha az egyházi hatóság a fe­gyelmi eljárás során fölmenti a bepanaszolt papot. Nem fogadja el a javaslatot. Siegesey József : Örömmel üdvözli a minisz­tert a javaslatért. Nem méltányos dolog, hogy a­mikor az óvónőknek biztosítunk 1100 korona kezdő és 220­0 korona végső fizetést, az elemi nép­iskolai tanítóknak 1200 korona kezdő és 3200 ko­rona végfizetést, akkor az úgynevezett kisebb képesítésű papság, a­melyiknek magasztos hiva­tása van, még mindig csak 800 korona kiegészítés­ben részesül. Nemcsak a román, hanem a zsidó papság szempontjából is szükséges ez az intézmé­nyes gondoskodás. Kéri a minisztert, javítsa a dignitáriusok helyzetét is. A román egyházban a kanonokok vezető szerepet visznek, mindegyikük­nek külön munkaköre van, az egyik irodaigazgató, a másik oldalkanonok, a negyedik főtanfelügyelő, fontos nemzeti és egyházi missziót teljesítenek, tehát méltók arra, hogy róluk is történjék gondos­kodás. Abban az erős reményben, hogy a közokta­tási miniszter orvosolni fogja a sérelmeket, elfo­gadja a javaslatot. (Helyeslés.) Jankovich Béla közoktatási miniszter : Hogy ebben a javaslatban az egyes felekezetek és nem­zetiségek közt különbség nincs, az leginkább ki­tűnik abból, hogy a különböző lelkészekre nézve egyenlő elvek szerint van megállapítva a kárpótlék összege. A többi egyházak részéről nem is történt semmi felszólalás , de panaszra a görögkeleti egy­háznak sincs oka, annál kevésbé, mert még mi­előtt a törvény megalkottatott volna, a segélye­ket a kisebb javadalmazású lelkészek számára már ki is utalták. (Élénk helyeslés.) A­mennyiben a jövőben lehetséges, a pénz­ügyi helyzetre és az eddigi szerzett tapasztala­tokra való tekintettel a segélyeket intézményesen is biztosítani, a kormány törekedni fog, hogy még nagyobb összegek fordíttassanak a kisebb kép­zettségű lelkészek segélyezésére, a­kik valóban ne­héz helyzetben vannak. (Élénk helyeslés.) Siegesey Józsefnek megjegyzi, hogy éppen nemrég volt alkalma a kanonokok részére személyi pótlékot utalványozni. Kéri a Házat, hogy a törvényjavas­latot általánosságban és részleteiben fogadja el. (Zajos helyeslés.) Herczeg Ferencz előadó : Az állam segítséget akar adni az alsó papságnak és ezt egy valóban mi­­denki által elérhető kvalifikáczióhoz köti. Pop­­csicsó szerint az államnak a legnagyobb áldozatokat a rom­in egyház papjai érdekében kell meghoznia. Az államnak azonban más czéljai vannak, mint az egyháznak. (Helyeslés)) Pop Csicsó István : Akkor szomorú. Herczeg Ferencz előadó : Természetesen, mert az államnak mikor dotácziókat osztogat, arra is ügyelnie kell, hogy azok, a­kik a dotácziót kap­ják, ne helyezkedjenek vele szemben. Kéri a tör­vényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) A Ház ezután általánosságban és részleten­­ként elfogadja a javaslatot. Mártonffy Márton előadó ismerteti a közokta­tási miniszternek az országos tanári nyugdíj- és gyámintézet 1911. évi állapotáról szóló jelentését, továbbá az 1911. év során községi és felekezeti elemi iskolai tanítók ellen volt fegyelmi eljárásokról szóló jelentést. A Ház a jelentéseket vita nélkül elfogadja. Szász Károly elnök : Jelenti, hogy a belügy­miniszter a napirenden lévő belügyminiszteri je­lentések tárgyalásánál, az esetleg szükséges fel­világosítások megadásával Rakovszky Endre mi­niszteri tanácsost bízta meg. Rakovszky Iván előadó ismerteti azokat a jelentéseket, a­melyek pót­adóról, határkiegészí­­tésekről stb. szólnak. A Ház vita nélkül elfogadja valamennyit. (Népoktatási novella.) Herczeg Ferencz előadó : Az új választói tör­vény szerint az elemi népiskola VI. osztályának elvégzése fogja az intellektuális czenzust és így a vá­lasztói jogosultságnak mintegy gerinczét alkotni. Ez a törvény azt mondja, hogy az elemi népiskola VI. osztálya elvégzésének igazolását külön tör­vény fogja szabályozni. Ez tehát imperatív uta­sítás volt, a­mely a közoktatási minisztériumnak szólt és a minisztérium a most tárgyalás alatt lévő javaslat beterjesztésével tett eleget ennek az uta­sításnak. A közoktatási minisztériumban megvan a terv, hogy egy szerves törvényjavaslat kereté­ben rendeztessék a tanfelügyelet és az iskolaláto­gatás intenzívebbé való tételének kérdése. Ennek keretében lehetett volna ezt a kérdést is rendezni, mivel azonban éppen a választói jogra való tekin­tettel sürgős intézkedésre van szükség, a miniszter kénytelen volt ezt a rövid néhány szakaszos tör­vényt benyújtani. Ez a törvény úgy van fogal­mazva, hogy annak idején majd az említett szerves törvénynek egyik kiegészítő része lehessen. A köz­oktatási miniszter úgy oldotta meg itt a feladatot, hogy a legfőbb felügyeleti jogot kiterjesztette az egyházi és felekezeti iskolákra is és mivel a VI. osztály külön, mondhatni, alkotmányjogi jelentő­séget fog nyerni, egy zárvizsgát kreált, a­melynek letételétől, illetve igazolásától függ a jövőben a választói jog megszerezhetése. A törvényjavaslat­ a A& „ügyvéd- aszt­a­lánál. A kis sógornő is kéret. — Nem jöhetek! — Miért nem ? -— Álmos vagyok. Fáradt.­­ — Megörültél? — Nem tudom . . . Le fogok feküdni . . . . —­ És én most mit mondjak ott ? . . . A világ legneveletlenebb emberének fognak tar­tani. —Bocsáss meg . . . nein mehetek ... nem mehetek . . . nem mehetek . . Barátom még kérlelt. Én hirtelen felugrot­tam. Kifelé mentem. Az ajtóban megálltam, visszafordultam és onnan néztem a furcsa képet. A czigány már nem játszott a fürdői vendéglőben. Az ügyvédi család a hideg csönd­ben döbbenettel nézett rám. Neveletlennek tartottak, vagy talán csak őrültnek. Barátom zavartan, lassú léptekkel csúszott asztaluk felé. Vájjon mit fog nekik mondani ? . . . A kis só­gornő arcza a dühtől és a szégyentől, a méltat­lan és érdemetlen megaláztatástól sápadozott... Még egyszer ránéztem. Azt hiszem, gúnyosan. A kis sógornő — volt menyasszonyom — már nem érdekelt. Valóban arcra telt volt,, nem illett hozzá a j­ávasz­ige­ti Ylang-Ylang. Nem volt Ylang-Ylang-hölgy. •■■■ Mindez egy tizedperczig tartott. Addig állhattam az ajtóban. Azután hazafutottam. Elővettem Goncourte regényét, Cheriét. A száz­­nyolczvanegyedik oldalt lapoztam fel, azt, a­hol az Ylang-Ylang parfüméről szó van. Most ujjra­­ éreztem a császári illatot. Édes volt és fanyar. Most már inkább fanyar, mint édes. Megcsókoltam a kát ipszilonbetűs szót. És ez volt minden, b

Next