Az Ujság, 1916. szeptember (14. évfolyam, 243-272. szám)

1916-09-01 / 243. szám

f vy m A Budapest, 1016. XIV. évfolyam, 243­ szám. Péntek, szeptember 1. --Irak, --------------------------------------------------------------------------------------------------- ~ W mwrr»H * ______ __________ ____ ____ ____ _____­­ . _______ Budapest, Rá­kóp«-ut 54. UM. Egész ért. _ _ _ 88 K — 1. S990RSF £88 £88 jáfifgjfflija Telető.: József IS—SS. , 5^-::“::: mfk Tf 1 1 1 %: fi *»***£?*"" Egy hóra_____2 » 80 » A Ifi Jp? gSl fn « Mj? jM flf am Budapest, Rákóczi-ut 54. u. * „ : ® Jflsr pg fffl Ml JEE P® «*Sta Melon: József 16-26 ét IS­M. Egyes szint­ért Budapesten, vidé­­lmi fiú MS —­ken és pályaudvarokon 12 flHér t A jM Jk Sä jp|SsÉ5®. wk OLVASÓTEREM: bé/sT lm tu&j Rjw Jml Mst mk Budapest, Erzsébet­ körút 9. Metfel.ii nettó kivételével M Wl­ -filSIwtó! Telefőn­­ József 19­88. minden nap, ünnep után is. j®í$f tESáa aaEMzMSBE® ^ D/ ^Románia szakított Bulgáriával. Csapatainkat Csikszapedáitól nyugatra fekvő magaslatokra vontuk vissza. Herkt­!esf!!időtől keletre visszavertük a románok támadásait. A szófiai román követ elkérte útlevelét. Berlin, augusztus 31. A Wolff­-ügynökség jelenti: Az itteni bolgár követség Szófiából azt a hírt kapta,­­hogy a román követ tegnap este elkérte útleveleit, úgy hogy ilye­képpen román részről a diplomácziai összeköttetés Bulgária és Románia között tegnap este hat és fél órától kezdve megszakadt. Hiffer jelentése: Hivatalos jelentés (kiadatott, augusztus 31-én): KELETI HARCZTÉR. A Herkulesfürdőtől keletre fekvő magaslatokon román támadásokat visszavertünk. A csíki hegyekben küzdő császári és királyi csapatok a Csíkszere­dától nyugatra fekvő magaslatokon lévő új állásokba vonultak. Egyébként a magyar harczvonalon a helyzetben lényeges változás nem állt be. Az orosz harczvonalon az ellenség tüzérsége számos helyen fokozott tevékenységet fejtett ki. OLASZ ÉS DÉLKELETI HARCITÉR. Nincs nevezetesebb esemény. Ho­fer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német vasárkar jelentése. Berlin, augusztus 31. A nagy főhadiszállás jelenti : NYUGATI HARCITÉR. Az Armond­éros fölött és alatt húzódó arezvonaisz*'*-. A-sú. . dk*még élénk tevékenységet fejtett ki. Tüzérséggel megkísértett heves rajtaütések kapcsán előremenő felderítő osztagait visszautasítottuk. Rockincourtnál (Arrastól északra) egy német járőr az angolok árkában több foglyot ejtett. A Somme mindkét oldalán a tüzérharcz továbbra is nagy hevességgel folyik. Utólagos jelentés szerint tegnap reggel Martinpuichtól délre elveszett az ellenséges állások felé előugró egyik árkunk. A Maas területén — a Freury mellett vívott kisebb kézigránátharczoktól eltekintve — nyugalom uralkodott. KELETI HARCITÉR: Rigától nyugatra, a dünaburgi hídfőnél, a Stochod­ivben, Kövestől délkeletre, Lucktól délnyugatra és Bothmer gróf tábornok hadseregének egyes szakaszain élénk tüzérségi harczok folytak. A Kárpátokban a Kukul-hegy elfoglalásánál egy tiszt és 199 főnyi legénység jutott fogságunkba. Az ellenség ellentámadásait itt vissza­vertük. A lucki és torezyni katonai telepek ellen légi támadásokat intéztünk, a­mely alkalommal repülőink három ellenséges repülőgépet lelőttek, egy másikat augusztus 29 én Lystopodynál (a Berezina mellett) tettünk harczképtelenné. BALKÁNI HARCITÉR: Jelentős esemény nem történt. Ludendorff, első főszállásmester. A bolgári vesépkar* jelentése. Netkoff Tivadar budapesti bolgár főkonzul Radoszlavov miniszterelnöktől ma a következő táv­iratot kapta : A bolgár vezérkar harcaiért jelentése augusztus 30-ról: A maczedóniai fronton nem állott be jelentékeny változás. Csapataink, melyek az előírt állásokat elérték és megszólták, megerősítik eze­ket. Miután a vereségek, melyeket az ellenségnek okoztunk, offenzíváját meghiúsították, most az egész fronton hatástalan ágyú tüzelésre szorítkozik. Csak az Osztrovó-tótól északra és a Majenicza­­völgyben igyekszik az ellenség hiábavaló ellentámadásokkal ismét visszafoglalni az elvesztett állásokat és megjavítani rossz helyzetét, de minden kísérletét visszavertük. A Tahihos-tavon ágyutüzelésünkkel két ellenséges gőznaszádot elsülyesztettünk. Egy ellenséges hajóraj eredménytelenül lövöldözte a Meska­­folyó torkolatát. Egy ellenséges repülőgép megtámadta a Bük vasúti állomásnál lévő hidat, de sem anyagi kárt nem tett, sem emberéletben nem okozott bajt. Athén tüntetése Venisefosz ellen.­ Genf, augusztus 31. (Saját tudósítónk távirata.) A párisi lapok athéni jelentései szerint Athén­ben csaknem százezer ember vett részt a Venizelosz elleni tüntetésben, a­melyen ünnepelték a királyt és az uralkodóházat és Gunariszt körülrajongták. A »Temps« jelenti Athénből, hogy a király a franczia követet, a­ki nála kihallgatásra jelentkezett, egészségi okokból nem fogadhatta. Athén, augusztus 26. (Havas: Elkésve érkezett.) Mintegy 25 000 ember vett részt azon a tün­tetésen, a­melynek az volt a czélja, hogy bizalmát fejezze ki a király és a kormány iránt. Gunarisz volt miniszterelnök megtámadta Venizelosz politikáját és azzal vádolta, hogy ő okozta Görögország jelenlegi helyzetét és kijelentette, hogy a nép és a hazai föld integritása a meglevő garancziák folytán nincsen veszedelemben. ' ’V f »' . ' . . • k ;■ jjv *11J íj Az entente békefeltételei. Rotterdam, augusztus 31. (Saját tudósítónk távirata.) Az Evening Standard jelenti, hogy szövetségesek most, Romániának a világháborúba való beavatkozása után fogják békefeltéte­leiket közzétenni. Az Evening Standard-nak az a véleménye, hogy az megrövidíti a háború tartamát. ROVÁS: Értjük Andrássyt, hogy nem akar felelős­séget vállalni azért, a­mit az ellenzéki pártok közlegényei mondanának, ha a képviselőház­ban megindulna a külügyi vita. Andrássy csak magáért felelhet, s ez nem is eshetik nehezére, mert nagy tudása, széles látóköre megszabja neki a határt, a­meddig vitális érdekeink veszé­lyeztetése nélkül elmehet. Az ő felelősségérzé­sére nyugodtan építhetünk hát. De hogyan bízzék az ország azok felelősségében, a­kikért még Andrássy sem mer felelősséget vállalni. Hogy ők maguk felelnek azért, a­mit monda­nak ? Hazafiságuk minden kétségen felül áll, rosszakaratról szó sem lehet, s mégis könnyen megeshetik, hogy kárt okoznak az országnak. Megnyugtat, kárpótol vagy jóvá teszi-e a rosszat ily esetben, hogy az urak jó hazafiak, s hogy jó szándék vezette őket ? A cselekedeteket, a­melyek egy ország életbe vágó érdekeit érintik, nem az okok, de a következmények szerint ítél­jük meg. És a­hol a következményeket nem lehet jóvá tenni, ott az okok miatt nem lehet megbocsátani. * A bolgárok Gorlíczére hívják fel figyel­münket és szelíden szemünkre vetik, hogy na­gyon nobilisak voltunk Romániával szemben, a­mikor minden kezünk szabad volt. Igaz, Gor­­licze után kar­dcsapás nélkü vonulhattunk volna be Bukarestbe, de mi nem vagyunk a háború parazitája, nem tapossuk le a gyöngét, nem támadunk orozva s nem áhítozunk könnyű diadalra. Ezt a hadviselési módszert Románia megutáltatta velünk s mi nem rehabilitálhat­tuk Romániát a történelem előtt azzal, hogy az ő aljas cselekedetének még párja is akadt. T­udtuk, hogy megbízhatatlan szomszéd, tud­tuk, hogy egy kis haszonért kész az árulásra. És mégis nobilisak voltunk. Hiba ez ? Tudjuk, hogy háborúkban az eredményeket nézik s nem az erényeket meg az erkölcsöket. S mi mégis nob­­isak voltunk s azok vagyunk ma is, mert nem akarjuk, hogy a­hol az erő, szellem és tudás diadalt arat, ott az erkölcs gyászt öltsön. * Még egy lépés Athénben : Tessék a görög kormánynak arra felelni, hogy meddig haj­landó tűrni a bolgárok előnyomulását. De hát nem a Sarrail úr feladata lenne ezt az előnyo­mulást megakadályozni ? Sarrail párbajt viv a­ bolgárokkal s a falhoz lévén szorítva, hirtelen kinevezi Görögországot párbaj vezető segédnek s felszólítja, avatkozzék be a párbajba, mert az ellenfél nem tréfál. De az Istenért, hát nincs Sarrail urnák kardja ? És nem azért jött-e Görögországba, hogy az európai hatalmak régi egyezményét végrehajtsa és őrködjék Görög­ország függetlensége felett ? Hónapok előtt erre az egyezményre alapították betörésüket, s hogy Szaloniki körül berendezkedtek, a görö­göt szólítják fel arra, hogy verje ki az ellen­séget. A görögnek ez nem sürgős, mert a bol­gár nem az ő ellensége, de Sárrá­­ úré, s ha Sacrailt verik, ő nem hajlandó a hátát tartani, hogy a franczia hadvezér mögéje bújhasson, ők, ententeék mondották, hogy Görögország független, ne csodálkozzanak hát, ha nem akar az entente hausknechtje lenni. Lapunk mai száma 16 oldal.

Next