Az Ujság, 1917. február (15. évfolyam, 32-59. szám)
1917-02-01 / 32. szám
Csübtörtök, 1917. február 1. AZ ÚJSÁG gébb előretörésekkel gyakran kísérleteznek, de ezek mindegyike veszteségteljes kudarczczal végződik. Perzsiában, Hamadantól délkeletre,az oroszok legutóbbi előretörésük után Devlet-Abadból Dz-Abadba, majd még tovább keletre, Ture felé vonultak vissza. A türök főhadiszállás jelentéséből megtudjuk, hogy nemck az ellenség, hanem szövetségeseink csapatai is mozgásban vannak kelet felé és az oroszok üldözése köhéz már az-Abádba is bevonultak és ez a határtól számított legrövidebb légvonalban 300 kilométerre van. Hristenis vereség©« A rostán hadsereg vereségei. Berin, január 30. (Saját tudósitónk távirata.) Az 1917 január 18-án kiadott hetvenedik román veszteségi lista 376.538 nevet tartalmaz. Eek legény-ég állományú halottak, eltűntek és sebesintek.. Az elesett, eltűnt és fűmagba került tisztek száma 11.349, köztük tizenhat tábornok. Az utolsó veszteségi listák igen sok orosz és franczia tisztről is beszámolnak. Kárpótlás ez elpusztított petréleusmforrásokért. Alga, január 30. Egy idevaló laptudósító szerint az Egyesilt Németalföldi Petróleumtársaság, amelynek-Etamániában prókumforrásai vannak, teljes kártérítést követel az entente-államok kormányaitól a források berendezésén történt károkért. A Vállalat reméli, hogy az entente figyelembe veszi a követeléseket. A sorosa fcarczfér. Az oroszok baja. Stockholmi, január 31. (Saját tudósítónk távirata.) Az oroszok hivatalos lapjai hangsúlyozzák, hogy az entente által felállított békefeltételek alapjában Oroszországellen irányulnak ; ebből az következik, hogy Oroszország az entente bűnbakja. Mindenki nyerne, csak Oroszország veszítene. Más népek felszabadulnak, mi azonban veszítünk, nemhogy nyernénk. Elveszítjük Lengyelországot, Örményországot, de Nagy-Szerbiát, önálló Csehországot és Romániát akarnak alkotni és Romániával még a régi orosz földet, zöld Oroszországot (Bukovina) is egyesíteni akarják. Oroszország még Auxmdreitet se kapja meg a tengerre való szükséges kijárattal. * A szigét félen«. Irta Várady Antal. Mikor elcsitul a nyári sokadékom, s csendes a sziget, — akkor keresem fel. Akkor járom körül a múlt idők lehelletétől bólingató lonakjait, megnézegetem hétszáz esztendős köveit, s elgondolkodom a földből előtörő romokon. Micsoda magyar élet volt itt hajdanában. Apátságok, kolostorok, házak, paloták, tornyos várak, erősségek állottak a sziget ifjú erdejében, melynek dédunokái most mint évszázados vén fák integetnek felém. Szeretik azok is, ha emlegetik az őseiket. Amint leszállok a hídról, s elhaladok a betetőzött gyalogjárón át a vendéglő és kávéház felé, még mindig a huszadik században járok. Csak az ősz, a közeledő tél az, ami múlt időkről beszél. Most befordulok a dunaparti sétaútra, a melyet kétfelől kiszélesítettek s felkavicsoltak, mögöttem egyszerre ködfátyol ereszkedik alá, sok száz esztendő szőtte, s én azt hiszem, hogy halottak napja van és ■megelevenednek a sírok, mécs gyullad a hantokon, a kriptákban, a fák alatt, a homokeirok domborulatain, s megszólalnak a vén barátok, a porladó apáczák, a csontváz-lovagok, a mor vette vén bundák vázakat takarnak, udvarbikák, jobbágyok, paraszti cselédek vázait, melyek itt rejtőznek mélyen, nem kereste azokat évszázadokon által senki, csak e nagyunkat ásták ki, a szenteket, a vértanukat s elvitték őket messze innét, kincseikkel együtt. Itt nem maradt más, csak a romok és az őket köd gyanánt takaró emlékezet. Hajdan nyulak szigete volt a neve, állítólag onnét, mert az Árpád-királyok vadaskertje volt. Szegény kis vadas lehetett, ha csak nyulak futkároztak benne. De hát nem soká viselte ezt a nevet . S a Mária szigete lett belőle, aztán boldog Margité, akit nagy sürgetésre lehetett Rómában beatává avatni. Már anyja méhében — mond a krónika — azégnek volt szentelve. Ezerkétszázötven-ötvennégy körül ajánlotta fel születendő gyermekét Istennek Béla király, s felesége, Lascaris Mária ; a leányt — mert az lett — Bodomér gróf istenfélő özvegye által neveltette, a veszprémi szent Katalin-kolostorban, s mikor a derék Olympia, Bodomér gróf özvegye, tizenkét éves koráig felnevelte a királyi szüzet, akkor Béla király Margit leányának a nyulak szigetén kolostort és templomot emeltetett, a Boldogságos Sznz tiszteletére, s attól fogva »elnevező a szigetet Szent Mária szigetének«. »Nem minden rejtelmes ösztön nélkül fészkelt szivemben «— úgymond a nagy király egyik oklevelében — azt hiszem , isteni sugallat folytán az a terv, hogy királyi várunk közelében, a Duna szigetén az Istenanyjának kolostort emeltetünk, melyben jámbor szüzei az ő Fiának szolgáljanak, s melyben leányunk is, Margaréta úrnő, a meddig él, szolgáljon Istennek és az ő szent Anyjának.. .« Elkészült, a kolostor s Umbert, homokosok főnöke, átvette szülei kezéből a királyi sírket, s fogadalmat vett tőle, melyet hivségesen megtart vala Margaréta, magyarok Szent Margit asszonya. Ezerkétszáz és ötvenkilenczben kelt az alapító oklevél, tehát közel hétszáz esztendeje, s gazdag és fényes ajándékokkal ékesittetik a templom, melyeket aztán, mikor veszedelem fenyegette a zárdát és templomot, elvittek az apáczák Nagyszombatba, onnét Pozsonyba. Meg is van írva,a kincsek sorozata, a mely mindmáig fentmaradt. De csak az írás. Hová lettek a kincsek? Esősorban is a szent leányzó ereklyéi. Azután két drága sáspiskéből faragott kandeláber, vagyis bokorlámpa, egygyönyörű, nagy arany kehely, azután egyházi disizöltönyök, melyek, mint az egykorú feljegyzés mondja 3 auro, geminisque rigentes, aranytól és drágakövektől fénylők, melyek egyikén a keresztre feszített Jézus képe vala drága gyöngyökből kirakva. Azután a Szent Margit ezüst házi oltára. Ez későbben gróf Batthyány Imréné birtokába került. Hetven apácja vonult be Margittal az uj zárdába. Dominikánusok miséztek, gyóntattak és czelebráltak a templomban s ügyeltek a zárdarendre. Adott melléjük a nagy király, a második honalapító még műveseket, szolgákat, parasztokat és dúsan megajándékozza vala a klastromot földi jókkal, hogy az istenfélő leányzók szükséget ne szenvedjenek. Margit ugyan legkevesebbet törődött a földiekkel, mert lelke Istené volt már gyermekkorában. Földre borulva az oltár előtt, vigíliákban töltötte nem egy éjszakáját s fehér, sugár alakja sokszor vándorolt a tarka, köveken át, ki, a csöndes, holdvilágos partra, s mélán hallgatván a csobogó habok beszédét, feltekint vala az égre, ahol sugaras csillagok közepette fénylett lelkébe a Boldogasszony fehér arcza s megáldván őtet, imádkozik atyjáért, anyjáért, testvéreiért és szegény magyarokért. Hallgasd meg őtet, magyarok patronála . .. Most emelkednek ki lassanként a régi kolostor kövei, falai, padlója, ajtai és kis ablakai a földből. A templom hatalmas fala még most is áll, alatta kiforgatott sírhelyek, üres koporsók, melyek között nincsen a Margité, mert ő először nem az egyházban emettetett volt el. A czár Lengyelország jövőjéről. Stockholm, január 31. (Saját tudósítónk távirata.) Az Intro Rosszij szerint Lengyelország ■ jövőjéről kategorikus nyilatkozatot fognak kiadni a közeljövőben. A nyilatkozat azokon az alapokon nyugszik, melyeket Szaszonov külügyminisztersége alatt kidolgozott. Protopopov a zsófó barátja. . . Stockholm, január 31. (Saját tudósítónk, távirata.) A Rjecs említi meg a belügyminiszter új rendeletét, mely szerintit városoknak és zemsztvóknak orvosaik és egészségügyi alkalmazottaik kivételével minden zsidót el kell bocsátaniok, aki eddig szolgálatukban állott és más vallású emberekkel kell helyettesíteni őket. Iris újraépítése. Krakó, január 31. (Saját tudósítónk távirata.) Varsóból jelentik : A német kormány elhatározta, hogy tizenkét millió márkát ad Kalis lengyel város újraépítésére. A város még a háború elején pusztult el. a isgureti faareztér. Készül az entente nagy orfensivája. Genf, január 30. (Saját tudósítónk távirata.) A belga hadsereg főparancsnoka, Bw.gy.oy tábornok, beszélgetett a Novojermia haditudósítójával és kijelentette, hogy a belga hadsereg az entente idei nagy ofenzívájában jelentős részt vesz. A terjedelmes haditerv már minden részletében kidolgozott és az egyes momentumokat alaposan megtárgyalták a hadseregek parancsnokaival. Nyugaton olyan erőket vontak össze, amineket még ez a háború se látott. A tábornok hangoztatta még, hogy az entente ebben az offenzívában harczba vet minden mozgatható tartalékot. A tábornok közbevetően megjegyezte, hogy nézete szerint a tengeren is megtörténik a döntő ütközet. Belcassé csoportja Crémoncsaabon csatlakozott. Gén?, január 31. (Saját tudósítónk távirata.) Delcassé híveivel együtt Clémenceauhoz csatlakozott. & Irauezis vezérkar jelentése. . \ cs és Hrí sajtóhadiszállásról jelentik . Január 30., éjjel 11 óra. Soissons és Reims között az ellenségnek két rajtaütő kísérletét tüzelésünkkel megállítottuk, az egyiket Soupir szakaszában, a másikat pedig Bearnes vidékén. Lotharingiában és a Vogézek némely szakaszában élénk tüzérbárcz. A többi arczvonalon időnként szünetelő ágyutűz. A 23-ra virradó éjszakán repülőgépeink bombákat vetettek az Etáin körül lévő táborokra, Holembrey katonai műhelyeire és Achios, Humbleus és Curchy pályaudvarára. A tengerészeti minisztérium jelentése. Az egyesült hajós vállalatok tulajdonában lévő Amirel Magom nevű hajó, amely 900 embert vitt Szalorsiki környékére s amelyet az Arc nevű torpedóromboló kísért, e hónap 25-én egy ellenséges tengeralattjáróval találkozott, amely megtorpedózta. A hajón csak akkor vették, észre a tengeralattjáró periszkópját, amikor az már kilőtte a torpedót. A hajó tíz perc alatt elsülyedt. A nyomában jövő és a közelben czirkáló torpedórombolók 809 embert megmentettek és hét dereglyén helyeztek el. Az Amiral Magon parancsnoka és személyzete s aszállított csapatok is nagyszerűen viselték magukat. Az Arc torpedóromboló tüstjei és legénysége a legnagyobb önfeláldozással mentették meg a veszedelemben lévő katonákat. A borzalmas időjárás ellenére is többször beugrottak a vízbe, hogy a megtorpedózott hajó fuldokló legénységét kimentsék. Akik az Amiral Magon személyzetéből vagy a rajta lévő csapatokból még elpusztultak, azokat többnyire a hajón történt robbanás ölte meg. Franczia országosorral van a tömorüléshez. Paris, január .30. Ossala, képviselő a kamarának előterjesztett pótsorozási törvényjavaslatról szóló jelentésben azt mondja, hogy a tényleges állomány kérdését a szövetségeseknek együttesen kellene szabályozni. Nem, kell félni annál a kijelentésétől sem, hogy Francziaország annyi áldozatot hozott már, hogy közel van a kimerüléshez. Ma csak egy érdekünk lehet : hogy ne cupán Francziaország gyöngüljön, Csala a Matin-ban is kifejtette álláspontját. Patké azzal a megjegyzéssel kiséri ezeket a filtegléseket a Le Journal-ban, hogy teljesen magáévá teszi, más lapok pedig azt követelik, hogy a kormány sürgesse a hadianyagok gyártását. Németország megmutatta, hogyan lehet a tüzérséggel és emberélettel takarékoskodni. 3 Kascerta , tcngsran. Nérmét segéficiairkálók a nyugatindiai Guzeénon. Frankfurt, január 31. A Frankfurter Zeitung jelenti Tokióból . Arra a hírre, hogy a nyugat-indiai óceánon két német segédcrirkáló bukkant fel, ajapán hajóstársaságok beszüntették menetrendjeik közlését. Az EDgorak és Szaljéziák hadianyagot szállítanak kórházhajókon. Berlin, január 31. A Wolff-ügynökség jelenti: A német kormány memorandumot adott át e hónap 29-én az amerikai és a spanyol nagykövetnek a brit és a franczia kormány részére való továbbítás végett. A memorandum elmondja, hogy az el-