Az Ujság, 1917. szeptember (15. évfolyam, 218-243. szám)
1917-09-22 / 236. szám
4 Angol gerintés a flandriai csatáról. London, szeptember 20. (Hivatalos harctéri jelentés.) Ma reggeli tántartásunkat az Ypemtől keletre levő területen körülbelül 8 mértföldnyi szélességben vittük végbe az Ypem és Comines között levő csatornáig és az Ypem- i Staden vasúti fonalig. Csapataink nagy eredményt értek el, elfoglaltak nagy katonai jelentőségű állásokat és az ellenségnek súlyos veszteséget okoztak. Az ezen támadásra összevont ezredek az állandó esőzés ellenére is zavartalanul gyülekezhettek az éj folyamán. Első czéljainkat már a korai reggeli órákban elértük és ezekkel együtt elfoglaltunk több megerősített pontot és majort is, a melyek birtokáért az előző támadásokban igen heves borotok folytak. 1. Northland-ezred és ausztráliai csapatok megrohanták a Givncorso erdőt és Nonebest, skót csapatok pedig délafrikai dandárokkal együtt elfoglalták a Potsdam-Vampyrt és a Borro majort, a nyugat-lancashirei csapatok megszállták az Ibérián majort és a Gallipoli néven ismert megerősített pontot. Csapataink ezután rohamra mentek utolsó czéljukért. Jobbszárnyunkon angol csapatok elérték utolsó czélunkat, miután kemény harczokat vívtak meg az erdőkben. A Northlandi és ausztráliai zászlóaljak benyomultak a németek állásába egy mértföldnél nagyobb mélységen és valamennyi czéljukat elérték, azonkívül elfoglalták Havel of Waldhockot és a Polygon, erdő nyugati részét. Tovább északra megszálltuk Zabanlczkot. (V) Londoni és felföldi csapatok elfoglalták a második vonalat a Rózsa majorral együtt, továbbá a Quebeck és a Hurka-majort, utolsó czélpontjaik vonalán. Szeggelre kitisztult az idő. Repülőink most már élénkebben vehettek részt a harcrokban, amennyiben értesítették tüzérségünket az ellenséges csapatösszevonások helyéről. Ilyen módon megtörtünk több német ellentámadást, többet pedig puska- és géppuskatüzeléssel gyalogságunk vert visza. Az összes foglyok számát még nem lehetett pontosan megállapítani, csak annyi bizonyos, hogy a kétezret meghaladja. Négy ágyút is zsákmányoltunk. * Hears támadja Wilsont háborús politikája miatt. Berlin, szeptember 21. A Lokalanzeigernek jelentik Hágából: Hearst megtámadja Newyork American czímű lapjában Wilson elnököt és politikáját, amelyet háborús politikának mond. Azután így folytatja: Francziaországban lévő tisztjeink jelentik, hogy a szövetségesek elveszítik a háborút, ha nem küldünk elegendő havianyagot, hajót és embert. Ha erre nem vagyunk képesek, semmi czélja sem volt annak, hogy a szövetségeseknek a háború folytatását ajánljuk. Saját tisztjeink jelentése szerint Németországnak még több millió kiképzett katonája van tartalékban. Hogy Ausztria-Magyarországnak, Bulgáriának és Törökországnak mekkora a tartalékja, azt nem tudjuk. Az ententenak öt millió katonája van franéziaországban, az olaszokat pedig Ausztria Magyarország minden különösebb fáradság nélkül leköti. Az entente görögországi hadserege éppen úgy állhatna az északi sarkon. Az angol hadseregeket Mezopotámiában és Egyiptomban könnyűszerrel lefogják a törökök és a bolgárok. Oroszország megszűnt a háború tényezője lenni. Az egész probléma a németek nyugati frontjának áttörése, tisztjeink azonban azt jelentik, hogy az öt millió főnyi angolfranczia hadsereg ehhez nem elegendő. Hogy mennyi ember lenne hozzá elegendő, ha a németek odavetik tartalékaikat és az orosz fronton lévő hadseregeiket is, azt nem tudhatjuk. Nekünk azonban legalább négy millió embert, sőt talán kétszer annyit kellene odaküldenünk hadseregeink megerősítésére. Föltéve, hogy ennyi embert ki tudnánk képezni és fölszerelni és hogy a tengeralattjáró naszádok nem pusztítanák el hamarább az entente kereskedelmi hajóit, mint amilyen gyorsan mi építeni tudunk és valamennyi kereskedelmi hajónkat, az óceánjárókat és a partmenti szolgálatra valókat is átépíthetnénk csapatszállító hajóvá, akkor is legalább öt-hat esztendőre lenne szükségünk, hogy lehetővé tegyük a szükséges mennyiségű amerikai csapatnak Francziaországba való elszállítását. A tengeralattjárók azonban, sajnos, időközben nem szünetelnek. Havonként átlag egy millió tonnát sülyesztenek el, tehát sokkal többet, mint amennyit a világ valamennyi hajógyára építeni tud. Az Amerikából való ember- és anyagszállítás minden számítása a levegőben lóg, amíg le nem győztük a tengeralattjárók veszedelmét. Minthogy így állanak a dolgok, valóban jobb lenne, ha becsületesen befejeznénk a háborút. Vagy küldhetünk mi csapatokat Németország elpusztítására, ha a saját országunk megvédésére szükségünk lehet rájuk ? Forradalmi röpiratok Olaszországban. Zürich, szeptember 21. Az olasz határról jelentik: Az olasz rendőrség a múlt héten Milanóban és Rómában két titkos nyomdát fedezett fel, amelyekben forradalmi röpiratokat nyomtak, amelyeknek egy részét a katonák kezeihez juttatták. Az egyik röpiratnak „A szabad Olaszország“ a czíme és tartalmára nézve forradalmár,anarchista. A röpirat követeli a dinasztia eltávolítását, az olasz köztársaság kikiáltását és a becsületes béke megkötését. Egy csomag ilyen röpiratot találtak egy asszonynál, aki markotányosnőnek öltözve juttatta a röpiratokat a katonákhoz. Az olasz rendőrségnek azt az állítását, hogy e röpiratokat Svájczból idegen ügynökök szállítják be Olaszországba, a nyomda megtalálása megcáfolta. Házkutatások Firenzében. Lugano, szeptember 21. (Saját tudósítónk távirata.) A Corriere della Sera szerint Firenzében csaknem valamennyi sztrájkszervezetnél és az ottani szoczialista párt nyomdájában házkutatást tartottak. Argentina szakítása Németországgal. Hága, szeptember 21. (Saját tudósítónk távirata.) A Times jelenti Newyorkból: Kormánykörökben az argentínai követ ama közlése folytán, hogy az argentínai szenátus a Németországgal való diplomácziai szakítást követeli, (amit Az Újság mai távirata jelentett), meg vannak győződve arról, hogy Argentínának a háborús felek közé való belépése csak idő kérdése. Ez az elhatározás pedig esetleg valamennyi délamerikai álam számára sorsdöntő lehet, mert a többi délamerikai állam ha nagy szomszédjával ellentétben semleges marad, ennek nagy gazdasági hátrányát érezné és a béketárgyaláson sem juthatna szóhoz. Chile, Columbia és Venezuela diplomatái hasonló értelemben nyilatkoztak. London, szeptember 21. A Central News jelenti Buenos Ayresből. Az argentínai szenátus azt a határozatát, hogy megszakítja a Németországgal való viszonyt, 23 szavazattal egy ellenében hozta meg. Argentina és Ausztria,Magyarország, Hága, szeptember 21. (Saját tudósítónk távirata.) Az Agenzia Southamerica jelenti Buenos Ayresből. Noha a szenátus elhatározta a Németországgal való diplomácziai viszony megszakítását, az Ausztria-Magyarországgal való diplomácziai szakítás egyelőre nem forog kérdésben. Ellenséges bombák Hetire, Berlin, szeptember 21. (Saját tudósítónk távirata.) A Metzer Zeitung jelenti, hogy vasárnap este ellenséges repülők 150 különböző nagyságú bombát dobtak le Metzre. Két polgárt megöltek. Részletek a francia kamera UEés íről. Bern, szeptember 21. A franczia kamara tegnapi üléséről a berni lapok kiegészítősét a következőket jelentik: Lemery képviselő kijelentette, hogy meg kell köszönni Pavilevé miniszterelnöknek, hogy a csapatoknak olyan főparancsnokot adott, aki bizalmat önt beléjük. E vezér azonban nem lehet ura mindég nem tisztán katonai természetű tényezőnek, mint például a búvárhajóharcznak. Nem is ismerheti fel az orosz forradalom és az Egyesült Államok beavatkozásának horderejét! Az oroszországi zavar lehetetlenné teszi Francziaországra nézve az azonnali békét. A múlt télen a vezérkar egy évfolyamot sem akart szabadon bocsátani, hogy megtarthassa a 40 százalékos számszerinti fölényt az ellenséggel szemben. A verduni franczia offenzíva valószínűleg nem következett volna be, ha a főparancsnok tudta volna, hogy az ez évi aratási eredmény minő csökkenést fog felmutatni a mezőgazdasági munkások hiánya folytán. A mostani, háborús formula ez: blokád. A jelenleg folyó háborúban egy hadsereget sem lehet megsemmisíteni mindaddig, amíg az ország el tudja látni és táplálni tudja. Ha az ország enged, a hadsereg is engedni fog. Szénnel, kenyérrel és gránátokkal ellenállást lehet tanúsítani az ellenséggel szemben Sürgős szükség van arra, hogy háromszázezer embert a mezőgazdasági munkákra elbocsássanak. Brund képviselő kijelentette, hogy a békéről csak akkor szabad beszélni, ha nem vagyunk kimerülve és elkedvetlenedve. A pápa jegyzékét Németország inspirálta. Groyssans képviselő hevesen azt válaszolta, hogy ez nem igaz. Renaudel képviselő üdvözölte Pavilevé miniszterelnököt, azért, hogy csak Elszász-Lotharingiáról beszélt, nem pedig a Rajna balpartjáról. Brunet képviselő azt követelte, hogy Francziaország közölje a pápával békeszeretetét. Boret képviselő kijelenti, hogy Francziaország élelmezése egyre nehezebbé válik. Ez évben 48 millió métermázsával kevesebb a gabonatermés. Szaló kétségbevonja, hogy a kormány a hiányt behozatallal fedezni tudja. A múlt évben alig 24 millió méter mázsát tudtak importálni. Hogy leszünk az idén, tekintettel a szigorított búvárhajónarczra , Painlevé és Hlbot beszédét gyakran szakították félbe. Painlevé beszédének végén Brizón képviselő ezt kiáltotta : Ezeket már mind elmondta nekünk Briand. Kenaudel képviselő végül kijelentette, hogy a szoczialisták nem a kormány iránti ellenszenv miatt nem vesznek részt a kormányban. A szoczialisták tudni akarták, hogy a kormány programmja megfelel-e a szoczialistákénak. Ribot nem ment oly messze, mint Pavilevé. Úgy látszik, hogy Painlevé most nem akarja megmondani, hogy mit? Francziaország hadiczéljai, hogy várjon meg kell-e várni, míg Németországot katonailag összezúzzák, hogy azután ismertessék a feltételeket, noha nem lehet tudni, hogy Németország el fogja-e fogadni. (Élénk mozgás és felkiáltások a czentrumban és a jobbodalon.) A miniszterválság azért következett be, mert a nép érzelme erőteljesebb hadviselést követelt Paiilevé hadibizottsága nem felel meg az idők követelményeinek. Csupa öregemberből áll, akiknek az az érdemük, hogy a békeidőkben miniszteri tárczákra tettek volt szert. Renaudel ezután követelte Painlevétől, hogy tartsa meg a legutóbbi titkos ülésen tett ígéretét. Nyilat-tkozata nem teszi azt a benyomást, hogy a kormány tetterős. A szoczialisták tartózkodni fogaz ki mindenkor az május király mellett légyen. A mi nékie parancsolt fat'd, hüven és szorgalmatosan véghezvigye, s ha valaki büntetésre ítéltetik, azt az a szerint, a mint az törvény ítélte, büntesse meg. Ha valaki audientiára az király eleibe akarna menni, azzal tartozik bejelenteni, ugy az királyt az asztal felől étellel és itallal kínálni és a melyből parancsol, éleibe adni. 2. Hat assessor, az kik tartoznak az királlyal együtt az panaszokat meghallgatni és bizonyságokat megérteni és úgy törvényes és igazságos törvényeket tenni. 3. Két bevádoló, az kik tartoznak minden fogyatkozásokra és helytelen cselekedetekre szorgalmatosan vigyázni és valakik az törvények és regulák ellen excedálnak, minden tekintet nélkül az panaszt az királynak eleibe terjeszteni. 4. Két pártfogó, az kik tartoznak az bévádoltakat tehetségük szerint szóval menteni és ha az mentség elégtelennek ítéltetnék, az bűnösöknek gratiát kérni, az mely gratiát az király maga hatalmával adhatja, ha mind az assessorok ellentmondanának is. 5. Egy lapicskás mester, az ki tartozik az .büntetést úgy végbevinni, — se feljebb, se alább — hanem csak annyiba, a mennyibe az király és törvény ítélte.3. Az királynak tréfás asztali és udvari szolgája, az ki az királyt és hivatala vendégeit beszédekkel és tréfákkal vigasztalja. 7. Egy konyhamester és egy borra gondviselő, az kik tartoznak egyik az ételre, másik az borra gondot viselni, úgy hogy semmi el ne pazaroltassék vagy el ne öntessék, hanem mind helyesen ki oszt a esek.« A király udvarnépének ezen felsorolása után következik a május-király kiáltványa alattvalóihoz. Ebben a huszár-király előadja azon regulákat, miket alattvalói kötelesek megtartani. E regulák műveltségtörténeti szempontból igen "éreekesek lévén, egész terjedelmükben adjuk : »Mi N. N. május királya ajánljuk alattunk valóknak jóakaratunkat stb. Adjuk tudtotokra és parancsoljuk, 1. hogy senki ne merészkedjék szitkozódni és káromkodni. 2. Senki se asszonyt, se leányt erővel ne csókoljon, se mocskos beszédeket ne mondjon, se perig illetlenképpen hozzá ne nyúljon. 3. Minden haragos beszédek, veszekedések, annyival inkább verések, vagdalkozások megtilalmaztatnak. 4. Senki az ingadozó helytől az mi szabadságunk nélkül el ne távozzék, senki házba ne menjen. 5. Ételt, italt el ne öntsön, a korsót, edényt össze ne törje. Mindenki a rendelt asztalnál egyék. 6. Strázsát ki-ki megállja, mig fölváltják. 7. Senki hir nélkül elünkbe ne jöjjön, hanem engedelmet nyervén, az fegyverét az strázsa előtt hagyja, süvegit kezében tartván velünk beszéljen. Szabadságunk nélkül senki se tánczoljon és dohányzásra is szabadságot kérjen tőlünk. 8. Előttünk senki föl ne támaszkodjék ; engedelem nélkül le ne üljön, se ülve, se állva az lábát keresztül ne tartsa. 9. Senki fölöttébb való módon meg ne borosodjék, úgy hogy eszét el ne veszesse, vagy más illetlen mocskosságot el ne kövessen. 10. Az kiket mink az asszonyok hivatalosára rendelünk, azok senkit sem erővel, sem szitkokkal ne kényszerítsenek, hanem szép udvari szókkal élőnkbe hívják és azután az táncz helyére vezéreljék. 11. Senki az távolról való nézőket ne háborgassa, de úgy hogy az kik nem a vitézlő rend körül valók, vagy nem hivatalosak, ne merészeljenek az árkon által jönni. 12. Ezen regulák pedig mind az tisztviselőinkre, mind az alattvalóinkra szólnak, és ha fogyatkozások esnek, föltartjuk magunknak, hogy május-királyi hatalmunkból azokról ítéletet tehessünk és az vétkeseket megbüntethessük. Adtuk mézei residentiánkban, 1727. május 1-én.« AZ ÚJSÁG Szombat, 1917. szeptember 22.