Az Ujság, 1917. október (15. évfolyam, 244-269. szám)

1917-10-24 / 263. szám

Szerda, 1917. október 24. AZ ÚJSÁG h­ozólag, — a szénről egy szó sem — de félő, hogy ez továbbra is elérhetetlen marad a mi számunkra. Pedig valóban a legkevesebb, hogy nélkülözés árán összegyűlt fölöslegeinkért leg­alább tisztességes úron adjon el nekünk Auszt­ria. Ez elől a kivánság elől nem zárkózhatik el az osztrák kormány és ha a magyar kor­mány most, a­mikor az ország éléstárának fö­löslegét értékesítheti, nem érvényesíti a kellő erélylyel az ország érdekeit, úgy az egész köz­véleményt szemben találja magával. Feszült várakozással várja az ország népe a vasárnapi meetinget. Kap-e Ausztria annyit, a­mennyit kér és eltűnnek-e a kirakatból a 600 koronás ruha- és 25 koronás harisnyaárak? K. L Az értéktőzsde. A tőzsdei forgalom ma mindvégig igen szi­lárd volt, az üzletkötések száma azonban gyé­rült, a­mi kétségkívül összefüggésben van a tőzsdereform közeli életbeléptetésével. Az ügy­nökök a feleket mindjobban megválogatják, maguk is rezerváltak s főleg ezzel magyaráz­ható a forgalomnak határozottan észrevehető hanyatlása. Ennek daczára a mai napnak is meg voltak a maga szenzácziós áremelkedései. A Kereskedelmi Bank Siank kereslet következ­tében és mert áru alig volt a piaczon, 6300 K-ra ugrott fel. A Dräsche egy téglagyár megvéte­lének hírére 1400 K-ra, az Agrarbank a délután folyamán már 1119 K-ra, a Klotild 810 K-ra emelkedett. Feltűnt a Forgalmi Bank újabb árellanyhulása, a­mennyiben 1715-ig hanyatlott a részvény árfolyama. Ma először lépte túl az 5000 K-ás ámivót a Ganz-részvény. A Gschwind részvény 2500—2600 volt A részletes árváltozá­sokat alább közöljük : Osztrák Hitel 361—050, Magyar Hitel 1398—1878,­­Telzálo­gban­k 668—656, Leszám­ítolóbank 842—867, Agrár­bank 1095—1106, Magyar Ban­k 932—920, Hazai Bank 644—668, Kereskedelmi Bank 6300­—6340, Forgalmi Bank 745—715, Ingatlan Bank 860—850, Fabank 1085— 1065, Kereskedelmi Hitel 245—247, Mercur 420—425, Bosnyák Agrár 355—365, Hermen 630—645, Nemzeti Tak. 645—855, Általános Tak. 950—915, Központi Tak. 1780—1785, Lipótvárosi 290—292, Terézia 563—567, Adria 2200—2160, Közúti Vasút 980—966, Városi Vasút 440—432, Déli Va­sut 111—115, Barraeut 398, Állam­­vasut 1220—1207, Jégbiztosító 500, Gizella malom 925— 939, Concordia malom 1040—1080, Első Budapesti ma­lom 4030—3980, Viktória malom 1980—2010, Bepesini 1325—1300, Szentlőrinczi 710—675, Czement I. 490—500, Drasche 1260—1440, Újlaki 735—745, Urikány 962—945, Isszák szén 1160—1120, Szászvári 1180—1210, Általános Kőszén 2480—2470, Kohó 2220, Magnezit 495, Asphalt 160—155, Balgó 1350—1340, Ganz 4810—5030,­­Láng 570—575, Lipták 411—392, Rima 1372—1341, Schlick 647—639, Kóburg 790—815, Brassói 700—695, Danicza 1120—1160, Izzólámpa 855—870, Testű 730—720, Papír 545, Temesvári Szesz 780—660, Flóra 1500—1465, Klotild 795—810, Auer 1250—1225, Ruggyanta 1340—1350, Vasuti forg. 635—640, Telefon 910, Ganz Villamos 900— 895, Hungária Műtrágya 1100—1080, Tröszt 319—305. A bécsi értéktőzsdén a tegnapi üzlet viha­ros emelkedő mozgalmai után ma főképpen a kulisszában idéztek elő realizáló törekvések többszörös árfolyamhanyatlást, a­melyben a vezető kulissza-papirosok jelentékeny mérték­ben gyengültek. A íj üzletmenet további folya­mán részleges jobbulás következett be, csupán a bánya- és ágyúgyári értékek maradtak arány­lag nagyon vissza, ellenben déli vasúti értékek erőteljesen emelkedtek. Korlátértékekben kez­dettől fogva szilárd volt a hangulat és főkép­pen gépgyári, villamossági, fa, fém és gyújtó­­gyári részvények, valamint dinamitértékekben volt kereslet. A forgalom a tegnapival ellen­tétben minden téren nyugodt volt, szökésszerű­­ármozgalmak nélkül. A befektetési piacz szi­lárd maradt. A Rimamarány—Salgótarjáni Vasmű r.-t m­a tartotta Lánczy Leó v. b. t. t. elnöklésével rendes évi közgyűlését, a melyen méltó keret­ben elevenítették meg hámori Biró Ármin em­lékezetét s nem csupán a társaság, hanem az egész magyar vasipar fejlesztése körül szerzett hervadhatatlan érdemeit. A társaság évi jelen­tésében külön emléklap örökíti meg Bíró Ármin emlékezetét s itt valóban helytálló az a meg­állapítás, ,hog­y neve a J Rimamurány—Salgótar­jáni Vasmű r­­ t. fejlődésével örökre egybe lesz forrva. A közgyűlés lefolyását és az évi jelentés legfontosabb adatait a következőkben közöljük: A napirend előtt az elnök kegyeletes han­gon emlékezett meg arról a pótolhatatlan vesz­teségről, a­mely a társulatot nagyérdemű vezér­igazgatójának, hámori Biró Árminnak elhuny­téval érte. Az igazgatóság nevében Hegedűs Lóránt dr. országgyűlési képviselő gyönyörű emlékbeszédben méltatta az elhunyt vezérigaz­gató érdemeit. Kiemelte, hogy a megboldogult a magyar ipar körül felejthetetlen érdemeket szerzett magának s vasiparunk fejlődési lehető­ségének kezdeményezőleg adott üzletpolitikája­­ival alapot. A német fejlődést egy évtizeddel megelőzően adta példáját a vegyes üzemeknek a vaskohászat és a vasat tovább feldolgozó üze­meknek egyesítésével. Típusa volt azon öntu­datos nagyiparosoknak, a­kik kizárólag a ma­guk munkája eredményével vívták ki az ipar terén a legszebb sikereket, a­nélkül hogy az állam pénzbeli támogatását igénybe akarták volna venni. Rámutatott a megboldogult puri­­itán jellemére, ki a legszebb polgári erényeket egyesítette magában. A részvényesek nevében Heinrich Dezső dr. tolmácsolta megkapó sza­vakkal a részvényesek szeretetét, háláját és el­ismerését a megboldogult iránt. A közgyűlés az elhunyt emlékét jegyzőkönyvileg megörökí­tette és elhatározta, hogy 500.000 koronával egy hámori Biró Ármin-alapot létesít, melynek ka­matai rendkívüli támogatásra szoruló társulati alkalmazottak javára fognak fordíttati. A közgyűlés elé terjesztett évi jelentés kiemeli, hogy az üzemvitel a mindinkább érezhetővé váló munkáia­, vala­mint nyers-, különösen pedig tüzelőanyag­-hiány következté­ben, régebben alig elképzelhető nehézsége­kbe ütközött, me­­lyek annál nagyobbak voltak, mert a háborús gazdasági szer­vezetek az ipar mozgási szabadságát mind nagyobb mérték­ben korlátozták. Mindezek daczára a szénbányák kivételé­vel nagyobb termelés volt,elérhető és a forgalom a békeévek­kel szemben jelentékenyen emelkedett. A vask­özterme­s 3,585.867 q, a saját használatra termelt barnaszén 3,124.908 q volt, a kohói­ 1,760.764 q nyersvasat szolgáltattak (276.465 q-val többet, mint a mu­lt üzemévben), az aczitöntvény-tem­etés pedig 2,343.096 q-ra rúgott, 93.129 q-val többre, mint az előző üzletévben. A tiszti nyugdíjintézet vagyona múlt év deczem­­ber végén 5,500.043.25 K volt, a munkástársládáké 3,196.760.25 K-ra emelkedett. Hadi és általános jótékonysági czélok­ra, hadfba­­vonult munkások családjainak támogatására és tisztviselői és munkásai drágasági pótlékára a lefolyt üzletévben a társa­ság 4.660.062.65 K-t fordított.­­ E testvér vállalatok kielégí­tően fejlődtek. A közgyűlés az igazgatós­ág­nak a nyereség felosztására vonatkozó javaslatait elfogadta, a jelentést tudomásul vette, s a felmentvényt egyhangúlag megadta. E szerint az 1016/17. ü­zletév 17,689.116.94 K nyereségéből az értékcsökkenési alap javadalmazására 2 000.000.— K. rendes és hadinyereség adó­­osztalékra 2,500.000.— K föid táték, as alapszabályszerű jutalékok levonása után a tartalékalap javára 527.504.68 K esik. A részvényesek­nek a 40,000.000.— K részvénytőke után 21 %-os osztalékul részvényenként 42 korona, összesen 8,400.000 K fizettetik ki, a külön tartalékalapra 600.000.— K, a tiszt­viselők nyugdíjalapjára 500.000. K, a társ.m Idáknak 500.000 K, a hámori Biró Ármin-alapra, rendkívüli támogatásra szo­ruló társulati alkalmazottak javára 500.000.— K, a hadi­alapra munkás hadirokkantaknak, had­özvegyek és hadi­­árvák segélyezésére 2.000.000.— K, újabb hadijó­ékonysági és közművelődési czélok­ra 300.000.-- K jut és a fenmaradó 2.700.486.* . & $ jövő üzletáv számlájára vezettetik át. Az esedékes azervény 1. évi november hó 1-től kezdve 43 koroná­val váltatik be. Bird Pál dr. vezérigazgató az igazgatóságba, Gergely Emil a felügyelő-bizottságba választatott be. A közgyűlést követő igazgatósági tl­ksra Pálmai Andor c­égvezető igazgató­­helyettessé, Földiek István főhivatalnok pedig ezésvezetővé neveztetett ki. A Magyar Fakereskedők Hitelintézetének tőkeemelésével kapcsolatban több olyan kér­dés merült fel, a­melyekre az intézet által ki­adott közlemény nem terjeszkedett ki. Ezek kö­zül mi szóvátettük azt, hogy a mostani rend­kívüli mértékű tőkebeszerzés milyen ereiből szükséges , továbbá hogy a részvények kibo­csátási árfolyama mennyiben felel meg az in­­tézet belső erőinek, illetve az osztalékfizetés le­hetőségének. A bankhoz közel álló helyről most a következő figyelemreméltó informác­iókat kapjuk: A Magyar Fakereskedők Hitelintézete a legutóbbi néhány esztendő során saját tőkéjét jóval felülmúló olyan vállalkozásokat kezdett és oly mértékű bankári műveleteket bonyolított le, a­melyekhez vezető bécsi és budapesti bankok­nál igen jelentékeny hiteleket volt kénytelen igénybe venni Az ily irányú tárgyalások s az egyes üzletek lebonyolítása során sűrűn for­dultak elő érdekösszeütközések, a­melyek abból eredtek, hogy a hitelező intézeteknek szintén voltak erdő-, vagy egyéb fatermelő érdekelt­ségeik, a­melyek javára a rendes bankári nye­reségen túl is olyan részesedést követeltek, a­melyek az intézet szabad mozgását és főleg pedig az egyes üzleteknek saját tetszése sze­rint való lebonyolítását — a­mi az elérhető nyereséget természetszerűen csökkenthette volna — lényegesen akadályozták. Ilyen körül­mények között a kibontakozásnak csak egyet­len czélszerű eszközére kellett gondolni: a sa­ját tőke megfelelő növelésére. E részben figye­lembe volt veendő, hogy az intézet a mái, ré­gebbi üzleteken kívül megszerezte a Böhmi­sche Industrialbanktól a statosnyai Erdőipar r.-t-t, a­mi kb. 10 millió korona tőkét kötött le. Emelte az intézet az érdekkörébe tartozó Magyar Fakereskedelmi r.-t. tőkéjét 6 millió­ról 12 millióra, megszerezte a Kóburg-komple­­xumnból a garamvölgyi üzletet s jelentékeny érdekeltséget­ vállalt a Szlavóniai Faipar r.­t. finanszírozásánál. Mindezeknél tekintettel volt a bank arra, hogy állandóan olyan nyers­anyaggal és fél­kész, vagy egész gyártmányok­kal rendelkezzék, melyek hosszabb időre bizto­síthatják erőteljes befolyását úgy a belföldi, mint pedig a külkereskedelmi vonatkozások­ban s nagyon természetes, h hogy ez a rendkívül széles körre terjedő üzleti tevékenység a bank­osztályt is fokozott feladatok elé állította, mert a forgalom itt szintén megfelelő arányokban növekedett. Mindezekben a tőkeemelés bőven indokolva van s a ezért pedig röviden abban lehet összefoglalni, hogy az intézet minden más tőkeérdekeltségtől minden irányban függetle­níteni kívánta magát. A­mi az új részvények árfolyamának megszabását illeti, e részben az igazgatóság eredetileg 670 K-ban szándékozott az árfolyamot megszabni, de arra való tekin­tettel, hogy az alacsonyabb ár ne adjon to­vábbi tápot az árfolyamok emelkedésének, vé­gül mégis 729 K-ban történt megállapodás, mint a­mely összegnél — a szükséges nyilvános és intern tartalékolások lehetősége mellett — az intézet megfelelő osztalék fizetését biztosítva látja. Az intézethez közel álló tényezők egyéb­ként azt az igen érdekes kijelentést is teszik, hogy a tőkeemelést bejelentő közleményben­ azért kívánt az igazgatóság eltekinteni minden részletezéstől, nehogy ennek bármilyen adatát a spekulác­ió a részvények árának felhajtására, használhassa fel. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság október 9-iki rendkívüli közgyűlésének határozata értel­mében kibocsátott 50.000 új részvényre az igazgatóság az eddigi részvényeseknek október 10-től 17-ig terjedő elő­vételi jogot biztosított. Az elővételi jog az összes új rész­vényekre gyakoroltatván, a bank alaptőkéjének 100 millió koronára való felemelése sikerrel befejezettnek tekintendő. A hollandi jegybank aranykészlete — mint Frankfurt­ból táviratoztak — 6­5 milló forintra emelkedett, míg a há­ború kitörésekor 102 millió forint volt az aranykészlet, a­mely tehát megnégy­szereződött a háború alatt. Kinevezés: A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvény,­társaság igazgatósága ma tartott ülésében Démán Ármin c­égvezetőt aligazgatóvá nevezte ki. ,­­ A Nasiczi tőkeemelése. Bécsből táviratoz­zák, hogy az ottani piac­on elterjedt hírek sze­rint a Neusch­loss-féle Nasiczi Tanningyár 11 millióról 16 millióra emeli fel az alaptőkéjét. A Hazai AntollabB r.­t. igazgatóságából kiléptek a következő tagok : Szlerényi József v. b. 1.1. elnök, Bem Frigyes báró alelnök, Zichy Béla Rezső gróf, Bangha Gyula dr., Tarjányi Sándor dr., Hámor­­ László dr., Szász Pál dr. és Federmie Árpád. A közgyűlés mint új tagot Keresztes Gyulát, a Hazai Bank igazgatóját választotta meg. A villamosáram-díjak felemelése a vidéken soroza­tos tünet kezd lenni. Legújabban megint a Phöbus kérte az egységárak felemelését, s Zilah­ város legutóbb meg­engedte az általányfogyasztási djaknak legfeljebb 50%-kal leendő felemelését. A Magyar-Belga Fémipar r.-t. november 7-én tartandó rendkívüli közgyűlésén a két millió korona alaptőkének 4 millióra való emolós£t határozza el. A tőkeemelés lebonyolí­tására az Első Magyar Iparbankkal történt megállapodás.­­ Új gazdasági politika. A Társadalomtudo­mányi Társaság ma Jászi Oszkár dr. elnöklésé­vel tartott ülésén Szende Pál dr. tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást Új gazdasági politika czimen, melynek gondolatmenete rövi­den a következőkben foglalható össze : A háború után követendő gazdasági politikának leg­első alapelvéül rendszerint azt szokás hangoztatni, hogy mind nél előbb helyre álljanak a háború előtti normális állapotok. Ezt a kívánságot azonban as­tu gazdasági politika tenger­lyévé nem lehet tenni, mert a háború előtti Magyarország gazdasági és szoc­iális állapotainak visszaállítása haladás-­ ellenes törekvés, mely a háború okozta sebek orvoslására tel­jesen alkalmat­lan. Az új gazdasági politikának legfőbb elve csak a múlttal való teljes és radikális szakítás kb.­t. A háború utáni gazdasági politikát rendszerint átmenet-gazdaságnak szokás nevezni. Ez téves elnevezés. Az átmenet korát most éljük a háború alatt és a folyamat a békekötéskor mér be lesz fej­ez­ve. A háborús gazdasági rendnek legjellemzőbb ismer­tető jele az áruhiány és az ezzel kapcsolatos drágaság. Azok, a­­kik a régi gazdasági ás politikai rendet akarják visszaállítan egyúttal haszonélvezői a magas áraknak is. A kettőt együtt fenn­tartani csak a háború ala­tt volt lehetséges. Ennek a háború a gazdasági politikának az volt a következménye, hogy a va­gyonk­ülön­bsége­k a legnagyb­b mértékben kiéleződtek, nagy vagyonok keletkeztek, a gazdagok gazdi­gábbbak, a szegények szegényebbek lettek. Ennek a vagyon­különbségnek az eltünte­tése nem lehetséges másképpen, mint a háború előtti gazdasági rend alapjainak megváltoztatásával. A régi renddel való sza­kítást elkerülhetetlenné teszik a háború pénzügyi terhei, vala­mint valutánk romlása is. Soha nem volt meg annyira a lehe­tősége egy új nyomokon haladó radikális gazdasági politiká­nak, mint most, mert a politikai erőviszonyok is jelentékenyen eltolódtak. Az általános választójog a megvalósulás küszöbén áll, a szervezkedés ma már minden társadalmi rétegre kiter­jed, a háborúval kapcsolatos szenvedések és nélkülözések oly légkört teremtettek, melyet a felrobban­ást­ól csak reformok óvhatnak meg. A pénzintézeti tisztviselők felmentésének kérdése mind nagyobb aggodalommal tölti el úgy a fővárosi, mint pedig a vidéki intézetek vezetőségét, mert a tisztviselőhiány egyre na­gyobb és áthidalhatatlanabb zavarokat okoz az üzletmenetben. A helyzet nevezetesen az, hogy, a forgalom a pénzintézeteknél legalább öt-hat­­szor akkorára növekedett, mint békeidőben volt, viszont a tisztviselői létszám a réginek majd egyharmadára csökkent. Ha figyelembe veszszük, hogy a tőzsdei és betéti forgalom, megnövekedése egymagában milyen torlódást okoz, ha tudjuk, hogy az előző hadikölcsön óriási anyaga még fel sincs teljesen dolgozva és máris itt van az új hadikölcsön kibocsátása, s végül ha számolunk azzal, hogy közeledik az évzárlat, holott nagyon sok intézetnél kellő munkaerő híjján még a félévi , zárlatokat se tudták mindenütt elkészíteni, akkor nagyjából tisztában lehetünk azokkal a súlyos adminisz­tratív zavarokkal, melyek idestova a közérde­­ket is erősen veszélyeztetik. Megjegyezzük, hogy majdnem minden intézetnél éjfélig dol­goznak, úgy­hogy a tisztviselői kar további megerőltetése teljességgel lehetetlen. Határo­zottan nyomasztó körülmény, hogy a felmenté­sek revíziója még mindig nincs elintézve, mert az intézetek így tájékozva sincsenek arról. 13 IANA1 JSC-8S2ESZ | üveg ... _ _ 2.40 K. j§ !p üveg­. _ 6.50 K. £ r üveg _ 12.50 K. S& M

Next