Az Ujság, 1918. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1918-12-13 / 292. szám

k meg, tudniillik saját kereskedemük, iparuk és mezőgazdaságuk legyen. Gondoljanak arra is, hogy egész Tótországban mindez ideig az ösz­­szes szállók és vendéglők a zsidók kezében vannak. L. L. Czernin alibije. ( Bécsi politikai körök véleménye.) Bécs, deczember 12. (Az Újság bécsi szer­kesztőségének telefonjelentése.) Czernin gróf beszédéről bécsi politikai körökben nagyon megoszlanak a vélemények. Czernin gróf nagy diplomácziai tehetségét senki sem vonja két­ségbe, de annak, a­ki elolvassa ma közreadott beszédét, megerősödik az a benyomása, hogy a volt külügyminiszter nem tekint­hető politikai karakternek. A szem­rehányások, melyekkel a berlini Wilhelm­­strasse diplomatáit illette, Czerninre is alkal­mazhatók, sőt talán még fokozottabb mérték­ben. Czernin grófnak beteljesedett az a jóslata, a­melyet Károly excsászár számára elkészített expozéjában tett, de ha ezzel ilyen elkésve ho­zakodik elő, nem lehet elnyomni azt a gyanút, hogy ő is ugyanúgy cselekszik, mint annak idején Bethmann-Holdweg és Kühlmann, a­kik szintén utólag igyekeztek alibit bizonyítani.. Fehrenbach összehívja a német birodalmi gyűlést. Berlin, dec­ember 11. (Saját tudósítónk távirata.) Fehrenbach, a birodalmi gyűlés­ el­nöke ma a következő felhívást intézte a biro­dalmi gyűlés valamennyi képviselőjéhez : A fegyverszünet határideje a legközelebbi napokban lejár, de ha meg is hosszabbítják, minden igyekezetünkkel az, előzetes béke meg­kötését kell siettetnünk, hogy megóvjuk hazán­kat további mérhetetlen károktól. Ellenségeink táborából érkező hírek azonban mind nagyobb határozottsággal arról szól­nak, hogy a szö­vetségesek a birodalom mostani vezetőségét, nem ismerik el tárgyaló félnek, m­í­g a rég­i alkot­m­­á­n­y­o­s orgánumot,, m­i­n­t a szövetségtanácsot és a biro­dalmi gyűlést a tárgyalás foly­tatásár­a j­o­g­o­s­u­lt­na­k i­s rá é­r­­nek­­ el, folytonos igyekezetem, hogy a birodalom vezetőségét meggyőzzem egy legitim kormány alakulásának és a választási törvény véglegesítésének elérése végett a­ nemzetgyűlés egybehizlánat fontosságáról és sükségességé­­ről sajnos, hiábavalónak bizonyult. Az idő rövidsége megtiltja a további tétlen várakozást és arra kényszerít engem, hogy az október 26-i­ki ülésen nyert összehívási f­elh­a­tal­ma­zás­o­mat f­el­hasz­ná­l­­j­a­m­ és a birodalmi gyűlést a kor­mány felhatalmazása nélkül is ezennel egybehívja­m, fenn­tartván azonban magamnak a jogot, h­ogy az ülés helyét és idejét később meghatározzam. Kérem a tisztelt, kolléga urakat, hogy útra készen, legyenek és a legközelebb egybehívandó ülésen teljes számban jelenjenek meg. Wilson nyilatkozni fog a tengerek szabadságáról. Zürich, deczember 11. (Saját tudósítónk távirata.) Parisból jelentik, hogy a hivatalos béketárgyalást Wilson elnök részvételével de­czember hó 17-én megkezdik.­­ Wilson elnök hajójáról érkezett drótnél­küli távirat szerint az elnök kijelentette, hogy Churchill beszédét Anglia tengeri uralmáról a legnagyobb érdeklődéssel olvasta. Oxfordi lá­togatása alkalmával erre a beszédre vála­szolni fog. A str­eri kranklave. (Tárgyalás a német fegyverszünet meg­hosszabbításáról.) Trier, deczember 11. (Saját tudósítónk táv­irata.) Ma délelőtt kezdték meg a »Post,« szál­lodában a fegyverszünet meghosszabbítására vo­natkozó tárgyalást. A tárgyalás idejére a szállodát a rendőrség elzárta. A német dele­gáczi­ó tagjai is őrizet alatt vannak. A szállási belépni tuos. A német misszióhoz senki sem közeledhetik. Az amerikai megszálló sereg parancsnok­sága Trierben egy­ rendeletet adott ki, a­melyben megtiltja embereinek, hogy Elszász-Lotharingiá­ban és a Rajna balparti városokban, úgy mint Ober- Wesel, St. Koar, Bacharatst és Boppardban a lakossággal érintkezésbe lépjenek. Mindenütt amerikai csapatokat szállásoltak el, ezek száma egyelőre. Körülbelül 50.000. Nincs cseh-szlovák—német meg­egyezés. .Prága, deczember 12. (Saját tudósítónk távirata.) Azok a drezdai hírek, a­melyek szerint a cseh-szlovák és a nemzet kormány között bizonyos fontos gazdasági kérdések ideiglenes szabályozása tekintetében meg­egyezés jött létre, nem felelnek meg a való­ságnak. Berlinben csak a cseh behozatali és kiviteli bizottságnak egy képviselője tár­gyalt a német kormány néhány képviselőjé­­jével, némely gazdasági kérdés likvidálá­sáról. L. L. Bolsevista-uralom Neu-Köllnben. Berlin, deczember 12. (Saját tudósítónk távirata.) A Nagy-Berlinhez tartozó Neu- K­öl­­n városában már közel két hét óta a Spar­­tacus-csoport emberei uralkodnak. Neu-Kölln úgyszólván önálló köztársasággá ala­kult, a­mely a kormány rendeleteivel a leg­kisebb mértékben sem törődik. A kormány pe­dig mindeddig még egy lépést sem tett a rend erélyes helyreállítása érdekében. A városi képviselőtestület ma ülést tartott, a­melyet azonban a Spa­r­t­ac­u­s-p­ár­t e­m­berei szétrobbantottak, hogy így telje­sen lehetetlenné tegyék a testületet. AZ ÚJSÁG Péntek­, 1918. deczemb­er II. A bék­etárgyalás előtt.­ ­Európa újjáalakítása ) Wilson nem vesz részt a nyilvános béketárgyalásokon. Amsterdam, dec­ember 12. A Times egy itteni lap szerint a következőket írja : Wilson elnök elhatározta, hogy a tulajdonképpeni békekonferenczián nem vesz részt. Ezt óva­tosságból teszi, mert noha az elnök Ameriká­ban éppen úgy, min­t Angliában a miniszter­­elnök, egyúttal pártvezér is, Amerika területén kívül úgyszólván, mint köztársasági király je­lenik meg és Amerika hatalmának és méltósá­gának szimbóluma. Ennélfogva nem vehet részt nyilvános tanácskozásokon, mert nem vitatkoz­hatna vele senki. Az Egyesült­ Államok elnöké­nek nagy befolyása, főképpen azokon a nagy formális tanácskozásokon fog érvényesülni, a­melyeket a szövetségesek a formális konfe­­reftezió előtt fognak tartani. Grey leczkét ad Amerikának a tengerek szabadságáról. London, deczember 11. A volt külügyi állam­titkár Densfburyban beszédet mondott a tengerek szabadságáról, a­melyben a következőket fejtegette : Az angol közvélemény nem szívesen foglalkozik e kérdéssel, mert német kérdésnek tartja. Pedig a probléma Amerikából származik és a németek csak átvették, hogy czéljaikat előmozdítsák vele. Az amerikaiaknak, a­mennyire én tudom, van egy törvényük, a­mely megtiltja, hogy Amerikából a Fülöp-szigetekre idegen hajókon szállítsanak árut. Más népeknek is vannak hasonló rendelkezései. Mi azonban ilyen törvényeket nem alkottunk. Béke idején m­i sokkal többet tettünk a tengerek sza­badságáért, mint bármely más nép. A­mi a tengerek szabadságát a háború idején illeti, azt kell mondanom, hogy az Amerikai Egye­sült­ Államok, a­mióta beavatkoztak a háborúba, nemcsak teljesen egyetértettek a blokád végrehaj­tása kérdésében, hanem minden erejükkel közre is működtek, hogy a blokádot fentarthassák. A háború ezt megelőző idején a blokád megközelí­tően sem volt ily tökéletes, mert az amerikai Egye­sült Államok sok kifogást emeltek ellene, a háború későbbi éveiben azonban Amerika segítségével tökéletesebbé tettük a blokádot. A blokád nélkül a háborút nem nyertük volna meg. A párisi szoczialista sajtó az entente ellen. Genf, deczember 11. (Saját tudósítónk táv­irata.) A világ meglepő dolgokat tud majd meg a világháború okairól és az entente legújabb üzelmeiről, írja a párisi Populaire, ha megszű­nik a czenzurae, melyet Clémenceau még most is ránk erőszakol. Birtokunkban vannak a czárista Oroszországgal kötött szerződések, a londoni egyezmény, melyet Lloyd-George és Clémenceau semmiképpen se akarnak­­közölni és ismerünk még más egyezségeket is, melyek élénk fényt vetnek arra a folytonosan ismételt állításra, hogy az entente kormányok mindig a németeknek voltak az áldozatai. A franczia és angol miniszterelnök még mindig nem ad­ják ki szoczialistáik útleveleit, hogy egy nem­zetközi kongresszuson megjelenhessenek. A franczia szindikaálisták forradalmat hirdet­tek­. Lausaime, deczember 11. (Saját tudósítónk távirata.) Parisban a napokban a ruházati czikkeket készítő szindikálista munkások gyű­lést tartottak, melyen Faure Pál, Longuet kép­viselője, a következőket mondotta: — Ha megszűnik majd a hadi állapot, akkor mi Francziaországban megteszszük ugyanazt, a­mit társaink Oroszországban és Németországban már megtettek, meg fogjuk vizsgálni, ki okozta a háborút. A vörös lobogó leng a Rajnától Ázsiáig és kérdi, hogy­­a pro­letariátus megengedi-e, hogy Francziaország, mely egykor az első helyen állott, az utolsó le­gyen a népek közötti A Humanité szerint a meeting heves össze­tűzéssel végződött. Többen súlyosan megsebe­sültek. A strassburgi diadalnap a franczia Scamarában. Paris, deczember 11. (Havas.) Deschanel el­nök a kamarában viharos tetszéssel fogadott be­szédben tett jelentést Francziaország képviselői­nek diadalmi menetéről Elszász-Lotharingiában, a­melynek lajkossága most már örök időkre Franczia­­országhoz tartozik. — Ezért elhatároztuk, — mondja Deschanel — hogy mindent megteszünk, a­mi ebből a czél­ből szükségesnek látszik. Clémenceau miniszterelnök csatlakozik az el­nök szavaihoz és kijelenti, hogy az utolsó napok eseményei mindent felülmúlnak, a­mit Franczia­ország története nagyban és színesben felmutat. A legnagyobb dicsérettel adózik Elszász-Lotha­­ringia lakóinak hűségükért, a­kik ötven éven át a legsúlyosabb áldozatokat hozták és az üldözé­sekkel szemben bátor ellentállást mutattak. Azt mondja, hogy az ország felszabadítása a legszebb jutalom, a­melyet Francziaország nagy áldoza­taival megérdemelt. A kamara elhatározta, hogy Deschanel és Clémenceau beszédeit nyilvános plakátokon füg­geszti ki. Próbálkozások a cz­ár­izmussal. Stockholm, deczember 12. (Saját tudósítónk távirata.) Trepov, a volt orosz miniszterelnök, azon fáradozik, hogy kormányt alakítson a czári régimk embereiből. A kabinetben Wol­ Jconszkij herczeg, Taube báró, Zam­adko szená­tor, Mussolszkij szenátor foglalnának helyet Trepovon kívül Stockholmban van Taube báró és Saviczkij nemesi marsall. A kormányalakí­tás az entente-tal egyetértésben folyik. A mi­niszterek Finnországban gyülekeznek és a bol­­sevikiek megbuktatása után Pétervárra utaz­nak, hogy átvegyék a vezetést. Ruszkij és Dimitriev tábornokokat agyonlőtték. Zürich, deczember 12. (Saját tudósítónk táv­irata.) Pétervárról jelentik állítólag hivatalos for­rásból, hogy Ruszkij és Radko Dim­itriev orosz tábornokokat a szovjet parancsára agyonlőtték. Hatinov lemondott. Páris, deczember 12. Agerice Havas Szófiából jelenti, hogy Malinov lemondott. A királya fogadta a parlamenti csoportok vezetőit. így Ha akármilyen viszony- telo­r­­latban nincs kellően tájékozva, nem kell utánajárni, kérdezés­­ül­ködni. Egyszerűen keze ügyébe veszi a Az Újság Naptárát , és abban egészen bizonyosan meg­találja a kellő útbaigazítást. Ezt a naptárt gyönyörű kiállításban, bő szépirodalm tartalommal, képek­kel, a tudnivalók egész tárházává!­­ Az Újság mind n előfizető e ngyen kapja Karácsonyra. Könyvárusi forgalomban Az Újság Naptára nem­­ kapható. A ki a naptár megküldé­ M ____ jét ajánlva kívánja, küldjön JW MOK de portóra ötven fillért. JKK&

Next