Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

2 1921. AZ ÚJSÁG IV., 22.1 Csendes pártértekezlet. Az agrárpárt ma este tartotta meg rendkívüli párt­­értekezletét, de — mint említettük — n£­ döntött a­ Beniczky-ügyben. Bethlen István is meregen­t az érte­kezleten, majd később a pártvezér is. Siói mindenféléről tárgyaltak, a többi között a legföbb állanti számszék elnökségének a kérdéséről­ is. Gyorsött az igazságügy- m­iniszter álláspontja, hogy" az epöki széket hármas­­jelölés alapján fogják "betölteni Minden külön törvény nélkül. Tomcsányi V­ilmos VPával szemben egyébként hűvös a hangulat a párt zömében. PrSIsSe BsiGápesii a kereszténszpártb­ól. Pröhler Vilmos debrgözeni képviselő kilépett­­a ke­reszté­nyp­ártból. Kilépésének okául ezt említi a párt elnökéhez írt levelében : „Érzem, h­ogy bizonyos tüne­tek — értem a nemzeti érdekből ismételt és­­kikapc­so­­landóknak minősített- függő kérdéseknek szünet-- nélkül való előtérbenyomítlását és az e kérdések feszeget­ése körül tap^sztalhatp/j-^gaotes tfitelmetíoasagl)^-EMia-, gyan is alkalmasak arra,’""hogy ’ne csak'n­Kh­etaifenat nemzeti irányzatot állítsák meg diadalmas élőlenyoffim­­ásában, hanem még az eddigieknél­ is súlyosabb válság-’­gok felé sodorják szerencsétlen nemzetünket.** Skevszső mmdptejMta s*rez*s$za3sfc­BW.. Több miniszteri társa­m.pszségvetését tárgyalta Te m­a a pénzügyi bizottság. Vass József min­isz­ter k­ijel­en­­tette az ülésen, hogy a menekült pozsonyi érincságárt egyetemeket vidéken fogja elhelyezni, mert kívánatos­nak tartja a dec­entralizác­iót. Ezzel szemben kilátásba helyezte a budapesti tudományegyetem, összevonását. Kijelentette továbbá,­ hogy az­­állami színházgíza" to­vábbra is fentartjá­k, de szigorúan őrködnek­, ho­gy csupán valóban értékes erők alkalm­aztassanak. -Ebből a szempontból revízió alá veszik az állami színházak költségvetését. Tanügyi szempontból fontos a miniszternek az-az­­ígérete, hogy idején gondoskodik-­az iskolák fűtő­anyagáról a szénszünetek elkerülése czéljából. Hegedűs Lóránt közölte a bizottsággal azokat a redukálásokat, melyeket a kormányzat, udvartartás és testőrség szem­pontjából a legközelebbi költségvetésben keresztülvinni óhajt. A bizottság hozzájárult a pénzügyminiszter elő­terjesztéséhez. Új Htsanscáslífstosi Sás rsforrás fia, Bernelák Nándor miniszter a pénzügyi bizottság mai ülésén közölte, hogy a munkásbiztosító­ törvényjav­vaslatot a legrövidebb idő alatt akként óhajtja a nem­zetgyűlés elé terjeszteni, hogy az önkormányzatban a munkások és munkaadók képviselete mellett a kormány által kinevezett szakférfiak is helyet kapjanak. Súlyt helyez a miniszter arra is, hogy az ijj Szent János­­kórház mellett építés alatt lévő tuberkulotikus­ pavillo­­nokat haladéktalanul befejezzék és rendeltet­ésüknek át­adják. A rokkantügy terén körülbelül huszonötezer el­intézetlen ügyet talált. Ezt az óriási anyagot külön munkaerőkkel­­ lehetőleg még május közepéig szeretné feldolgoztatni. A frimexla sajtó al­kona vaggsvaggjganwmr&i. Pak­sból jelenti a Magyar Távirati Iroda külön­ tu­dósítója , jóformán valamennyi párisi lap foglalkozik Bethlen István gróf miniszterelnök bemutatkozó beszéd­jével. A kormány prograsumjá­nak ismertetése során több lap különösen azt a részletet, emeli ki, hogy a há­ború és a forradalmak tanulságai után ma már nem lehet egyszerűen folytatni ott, a hol Tisza elhagyta. Nyilatkozatok öv6nt e Tisza-iriigyli­n — Polónyi Kontra Károlyi. — A Tisza-pörról szajicsolottban két nap óta élénk hírlapi polé­mia folyik Károlyi Imre gróf és Polónyi Dezzse dr. ügyvéd,­­Friedrich védője között. Polónyi Dezső a Paksy-ügyben egyik hétfői lapban nyilatkozatot tett közzé, a­melyben azt az állítást koczk­áztatja meg, hogy a közön­ség rávitte­m véleményt alkot­hat magának arról, hogy a Károlyi Imre gróf pénzén feltar­­tott Rákóczi-úti iroda eme tagjának működése egyéni cselek­mény vétke, vagy pedig egy politikai bűnszövetkezet machiná­­czióiba kapcsolódik bele. Károlyi Imre erre azzal felelt, hogy a mennyiben Polónyi nyilatkozatában reá czélzott, úgy „becstelenül hazudik és alá­­valóan rágalmaz”. A nyilatkozat természetesen nem­ maradt felelet nélkül. 1 Polónyi Dezső viszonválaszában megem­liti Siláin Ferencinek a haditörvényszék előtt tett vallomását is és kérdi, igaz-e, hogy a nyomozó Irodának költségeit­­­ gróf fedezte és hogy ez a nyo­mozó iroda lázasan kutatott mindenfelé Fredrick Istvánnak a Tisza-féle gyilkossági ügyben való bűnösségét igazoló adatok és bizonyiékok után és pedig különösen attól , az időtől kezdve­, a mikor a gróf Az Ujságban lígiss létéiben, durva politikai támadást tett közzé Friedrich István ellen? Kérek­­ezekre a kérdésekre határozott, egyenes választ — végzi Polónyi — s akkor a gróf ur tőlem egyéniségemnek meg­felelő magyaros nyilatkozatot fog kapni. Addig azonban csak a bíróság elött állok rendelkezésére. Károlyi Imre gróf erre ma a következő nyilatkozattal felelt: Polónyi Dezső ügyvéd kívánságát a következő válaszszal vagyok 'hajlandó 'kielégíteni : 1. Hagy k­ire nekem Holtai Viktor levelet, vagy sem, azt kérdezze meg Polónyi úr Holtaitól, a­kit a Károlyi-forradalom korszakából v­alószínűleg jobban ismerhet, mint én. Azonban úgy formulázott kérdésre, hogy kaptam­-e­ valaha Holtaitól levelet, már megadhatom a precziz választ : stem­ kaptam. ■2. Heltai tőlem sem írásban, sem szóban semmit sem kért, tte hiába is kért volna, mert ügy sem kaphatott volna. 3. Kern kevésbé inszinuáczió az a feltevés ie, hogy én Trei­­fainak Lengyel Zoltán dr. utján negyven-ötvenezer koronát köl­csönöztem. Különben miért nem kérdezi meg Polónyi úr erre nézve Lengyel Zoltán dr.-t ? 1. Hogy Fiain tíz. mit vallott a katonai bíróság előtt, ajc .nem tartozik rám, azt intézze el Polónyi úr Fiain dr.-ral, a­ki bizo­nyára ki fogja elégíteni a kíváncsiságát, a­mikor a Thea-perben legközelebb kihallgatják. [). Ügyvéd létére Polónyi Dezsőnek is tudnia kellene, hogy bűnügyekben nyomozni vagy nyomoztatni törvényeink szerint mindenkinek joga van, ennélfogva tudnia­ kell azt is, hogy csak törvényes. Jogommal éltem­ akkor, a­mikor­ jogtanácsosi ajánlatra hozzájárultam ahhoz, hogy kizárólag csak­ a legobjektívebb és legkétségtelenebb igazság kiderítése végett, továbbá a nap-nap után észlelt megbotránkoztató eltussolási kí­sér­letek megakadá­lyozása c­éljából egy m­agyar nyomozatot végző szervezet állíttas­­sék fel, a melyre azonban soha semmiféle ingerenc­­iát nem gya­koroltam, eltekintve attól, hogy a tágabb értelemben vett Tisza­­i család több tagjával együtt a nyomozás költségeihez én is hozzá­járultam. || jós most várom Pol.Sftyi D­ízsö úrtől az igéit 17magyant& válásit*. • * Afiárás^legszörnyűbb gondolatnak­­ tartja a/K­irályválasztást. (Fütén a formájú antiszemitizmust.­­— A keresz­tén­ypárt­ob! —/A Beniczky-ügy hullámai. •— Tomcsányi vállalj­a a felelősséget.­­4 Félbesza­kítják az exilotas vitáját. — A Távirati Iroda­­ ügye.) Uassay Károly igen hosszú beszédben foglalkozott ma a­ kormány prom­anitájával és éles fizikai nyígve­­rekkel elemezte a m­iniszterelnöki expo­ot. Föltűnő ve­­hemencziával szól a­ királykérdésről és végül bejelenti, hogy bizalmatlan a krmány iránt. Avassay után Tom­­csányi igazságügyminiszter felel Bayczky tegnapi sza­vaira. Kijelenti, hogy­­ a kormányzó úr semmiféle intézkedést nem tett a Beniczky-ügyben. Az intézkedéseket ő maga tette és mivel a kormányzó­­sági palotában volt, a telefonparancsokat a szárny­­segédi szobából adta le. Szavait türelmetlen lárma kiséri balról, a jobboldal viszont egészen helyénvalónak tartja azt, a­mi Benicz­­kyvel és Szmrecsányival történt. Tasnádi-Kovács Át is szól nekik i­s Kár maguknak mentelmi jogot adni! — A belügyminiszter a katonasággal is rendelke­zik ! — kérdezi Szilágyi Lajos. — Tasnádi-Kovács pe­dig azon csodálkozik, hogy az igazságügyminiszter a mentelmi jog ellen beszél. —­ Azt­ az utasítást adtam, — mondja az igazság­ügyminiszter — ha a becsületszavukat adják, hogy Bu­dapestre mennek és ott jelentkeznek__ — Hát jelentkeznek ? — kérdezik balról —a sóhiva­­talnál-T — Nálam jelentkezzenek — maagyarázza az igazság­ügy miniszter. Erre azután óriási lárma lesz. Nemcsak a keresz­­tmiyoszriost kiabálnak, de a szélsőbaloldalon ülő kis szabad k­irály választó tábor is a padot verdesi. — Tatán b­aziengedélyért­ jelentkezzen! — kiabál Vrazdy. Breki­ pedig mérgesen kiáltja : —­­A képviselők nem tartoznak senkinél jelent­­kezni! 11­zt is Kun Bélától tanulta ! Olyan nagy a lárma, hogy Rukovszky elnök már az ülés felfüggesztésével fenyegetődzik. Végül a­ minisz­ter bejelenti, hogy a történtekért vállalja a teljes felelős­séget. (Andrássy a király köteli­­ségtudásáról.) Az izgatott hangulatban eltelt szik­­sz és különböző apróbb teendők elvégzése után Andro­sy Gyula, gróf mond nagyszabású beszédet. Boniczky ügyére vonat­kozólag azt mondja, hogy ha a mente­ni jog­­Seimét tényleg megállapítják, ebből a kormán­y illetkes tag­jainak le kell vonni a következmények®.­­ Andrássy­ezdán beszél arról, hogy tbrsége az észt forradalom idején milyen körülmények között hagyta el az országot. A béke-akc­ió miatt Andrássynak, a mint külügyminiszternek hívására ment a király Bécsbe, a­honnan egy-két nap múlva tért volna vissza Gödöllőre. Közben megtörtént a felfordulás, Pesten anarchia dü­höngött és az ő felsége által kinevezett kormány cserben hagyta ő felségét. (Éljen a király.) Ilyen körülmények között nem lehetett visszatérni Budapestre. Nem a félelem tartotta őt vissza! Nem akarta felidézni a polgárháborút, mikor a határunk­on állott az ellenség. Távol tartotta az a kötelességér­zet, mely ő felségét mindenkor jellemezte. — Éljen a király! — hangzik a jobbközépen. Andrássy fölhevü­lt hangón, nála szokatlan belső felindulással védelmezi koronás királyát. Majd ki­jelenti, hogy a­ királyválasztás ideája a legszörnyű­bb gondolat. Azután azt mondja, hogy ki kell várnunk az időt, a­mikor a nemzeti önérzet, becsület külföldi be­folyás nélkül meghatározhatja a trón betöltésének aktualitását. . Ha majd a nemzet akarata érvényesülhet akkor is, ha ez az akarat nem kedves azoknak, a­kik az országot széttépték. Kipirult a rezezíd, élénk gesztusokkal, a benső meg­győződés hangján, beszél Andrássy. Utóbb áttér a kor­mán­yprogramm kritikájára. Kijelenti, hogy a demagógia elleni küzdelem pártjánál­ is főalap­­elve. A lármás antiszemitizmust, pártjával együtt lelke mélyéből elítéli. Elítéli az agresszivitást, mert ez csak árt a nemzet becsületének — mondja Andrássy a kereszténypárt élénk helyeslése közben. — Intézményesen akarják lehetővé tenni, hogy a keresztény társadalom a gazdasági életben kellő he­lyet foglaljon el és egészséges keresztény középosztály alakuljon ki — Giesswein mikor mondta ezt már? — szól közbe Rupert. Beszél Andrássy arról is, hogy ő is egységes pártot akar, de hiba volna annak alakulását erőltetni. A föl­tétlen jogrend híve, minden hatóság maradjon a saját hatáskörénél és azt túl ne lépje. A katonaság ne avatkozzék a­­ polgári hatóságok jogkörébe. Zajos helyeslés hangzik fel a baloldalon és a középén. Mivel a kisgazdaoldalon nagyon kevesen helyeselnek, Andrássy gúnyosan megjegyzi, hogy­­emlékezete szerint odaát a kisgazdák zajosan követelték ezt régen és állandóan és ma, mikor ő követeli, olyan csöndesek, passzívok e követeléssel szemben! Ő éppen e kívánságra való tekintettel nem akarta, hogy belügyi államtitkár legyen Gömbös Gyula, a­kit a militarizmus megteste­sülésének tart. s Beniczky felel Tomcsányinak.) Andrássy nagyhatású beszéde után Beniczky reflektál az igazságügyminiszter szavaira. Bemutatja eredetiben azt a két táviratot, mely az ő letartóztatását rendeli el. Az első táviratban az áll, hogy Beniczky és Szmrecsányi letartó­,látandók mentelmi jogure-'tekintetbevétele nél­kül és jelentést kell tenni a kormányzó úr első szárny­segédének. Aláírva: Magasházy százados. A második táviraton­ is Magasházy szerepel mint feladó. — Megcsúfolták az igazságügyminisztert — unokája most Szilágyi. — Szép igazságügyminiszter — kontráz Ti­ózdy. Az igazságügyminiszter felel Beniczkynek és azt mondja, nem fontos, ki írja alá az Intézkedést, hanem hogy­­ő, a miniszter, hozzájárult ahhoz. Ő a kormányzói palotában volt. — Halljuk! — kiált közbe Diniek Vidtor. — Hadd meséljen a bácsi!... Beniczky nem hagyja szó nélkül. Újra felel. Kije­­lenti, hogy ő tévedett, mert nem tudta, hogy a belügy­minisztert Magasházy századosnak hívják. Perczekig tartott a zaj, míg végre szóhoz jutott Tasnádi-Kovács József, a­ki a kormány expozéjáról be­szélt. Szól arról is, hogy ő felségének az októberi forra­­dalom idején el kellett mennie, mert még gyermekeit is meg akarták ölni. A király gyermekeit az mentette meg, a­kit most a vádlottak padjára ültettek. (Itt Friedrich Istvánra czéloz.) Mikor a királyról beszél, Nyéky József, a királykérdés legvadabb közbeszólója, tiszteletlen és ízléstelen megjegyzést tesz, a­miért rendre is utasítják. (A Távirati Iroda és az Ergon.) A beszéd után a furaniszterelnök­ javaslatára elhatá­rozzák, hogy megszakítják a kormányprogram,m. vitáját és előveszik a pénzügyi hagulatokat. Ezután Drózdy Győző sürgős interpellácziót mond a Távirati Irodával kapcsolatos pénzpocsékolásról. Elismerően beszél a ki­váló volt sajtófőnökről, Bonitz Ferenciről, a­kit elmoz­dítottak és helyette Eckhardt Tibort nevezték ki. Beszél arról, Eckhardt, hogyan militarizálta. Valósággal lova­­sította a Távirati Irodát. Kozma Miklós századosra bizta a­ vezetését. — Távirati Iroda mint­ vitézi telek! — jegyzi meg Szilágyi Lajos. Régebben 20 ember dolgozott ott, m­a 220-an van­nak és évi 12 milliót fizetnek rá az irodára. Azt mondja, hogy a Távirati Irodához nem katonatisztek kellenek, hanem született újságírók. Mert az újságírásra születni kell. A Távirati Irodának morális defic­itje is van. Hiába czáfolták a kommunizmus alatti rémtetteket, hiába c­á­­folták Orgoványt is, a külföld nem hitte el és a Táv­irati Iroda hitele elveszett. Most Eckhardt el akarja adni a Hangya és Ergonból alakult Vállalatnak a Táv­­írati Irodát. — Eckhardt testvére az Ergon vezérigazgatója — jegyzi meg­ Szilágyi. Hogy mit jelent az, — folytatja Drózdy — ha mo­nopóliumot terveznek, azt az tudja, a­ki ismeri a tőzsdejáták technikáját. Milliókat kereshetnek azzal, ha öt perc­c­el előbb tudnak meg valamely hírt. Hát a tőzsdehíreket nem lehet kiszolgáltatni egy kapzsi ke­reskedelmi vállalatnak. Az Ergon-nak van­ Bécsben egy vállalata: a Wiener Telegraph­en-Compagnie. Ennek budapesti fiókja­ néha órákkal előbb tudja meg a közgazdasági híreket. Sok­szor hamis híreket korportál Budapesten. Drózdy erélyes interpellácziójával ér véget a mai ülés. Adja Erdélyöfflfd­íjra alkalmazzák a régi magyar tisztviselőket ' ^ 1 .. IV1' — Egységes erdélyi biok alakul. — (Jiz Újság kolozsvári tudósítójától.) Kolozsvár, április 21. A bukaresti szenátus legutóbbi ülésén Lisius szenátor az esküre jelentkezett magyar állami tisztviselők ügyében interpellácziót mondott. — Mi akadályozza — kérdezte — a rom­án kormányt amaz ígéretének teljesítésében, hogy az esküre jelent­kezett tisztviselőket kinevezi, illetőleg nyugdíjas, vagy rendelkezési állományba helyezi . A jog és méltányos­ság követeli ezt Román­iától. A minisztertanács a legutóbb foglalkozott ezzel a kérdéssel és elhatározta, hogy e tárgyban törvényjavas­latot terjeszt elő. Mindazokra a tisztviselőket, ak­ik de csatolt, részeken laknak, a román állampolgárságot fel­vették és a megszállás előtt legalább két évig állásban voltak, rendelkezési állományba helyezik, a­mi azt je­lenti, hogy, ezek a megfelelő jövedelemben is részesednek. fitihákui, Jízadar ill., Erdély kormánybiztosa most tért vissza Bukarestből Kolozsvárra. Bukaresti tartóz­­kodása alatt igen fontos tárgyalásokat közvetített a kormánypárti és ellenzéki képviselők között. E tárgya­lásokon az egységes erdélyi blókot beszélték meg. Sikerült is megállapodni abban, hogy Erdély kérdését a román politikában mint egy önálló, egységes kérdést fogják fel. Az összes erdélyi képviselők azonos állás­pontra helyezkedtek a román parlament elé került tör­vényjavaslatokkal szemben. Mihályi tegnap nyilatko­zott bukaresti, útjáról ,és­­kifejtette, hogy a miniszter­tanács Erdély és Bánát közigazgatását illetőleg elfo­gadta azt az elvet, hogy ezeket a terü­leteket továbbra is az ott érvényben lévő törvények szerint kormányoz­zák, míg az egységesítő eljárás parlamentáris formá­ban végleges befejezést nem nyer,­­ a­mi előrelátha­tóan még hosszú évekig fog eltartani.

Next