Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

2 1921. AZ ÚJSÁG IV., 22.1 Csendes pártértekezlet. Az agrárpárt ma este tartotta meg rendkívüli pártértekezletét, de — mint említettük — n£ döntött a Beniczky-ügyben. Bethlen István is meregent az értekezleten, majd később a pártvezér is. Siói mindenféléről tárgyaltak, a többi között a legföbb állanti számszék elnökségének a kérdéséről is. Gyorsött az igazságügy- miniszter álláspontja, hogy" az epöki széket hármasjelölés alapján fogják "betölteni Minden külön törvény nélkül. Tomcsányi Vilmos VPával szemben egyébként hűvös a hangulat a párt zömében. PrSIsSe BsiGápesii a kereszténszpártból. Pröhler Vilmos debrgözeni képviselő kilépetta kereszténypártból. Kilépésének okául ezt említi a párt elnökéhez írt levelében : „Érzem, hogy bizonyos tünetek — értem a nemzeti érdekből ismételt éskikapcsolandóknak minősített- függő kérdéseknek szünet-- nélkül való előtérbenyomítlását és az e kérdések feszegetése körül tap^sztalhatp/j-^gaotes tfitelmetíoasagl)^-EMia-, gyan is alkalmasak arra,’""hogy ’ne csak'nKhetaifenat nemzeti irányzatot állítsák meg diadalmas élőlenyoffimásában, hanem még az eddigieknél is súlyosabb válság-’gok felé sodorják szerencsétlen nemzetünket.** Skevszső mmdptejMta s*rez*s$za3sfcBW.. Több miniszteri társam.pszségvetését tárgyalta Te ma a pénzügyi bizottság. Vass József miniszter kijelentette az ülésen, hogy a menekült pozsonyi érincságárt egyetemeket vidéken fogja elhelyezni, mert kívánatosnak tartja a decentralizációt. Ezzel szemben kilátásba helyezte a budapesti tudományegyetem, összevonását. Kijelentette továbbá, hogy azállami színházgíza" továbbra is fentartják, de szigorúan őrködnek, hogy csupán valóban értékes erők alkalmaztassanak. -Ebből a szempontból revízió alá veszik az állami színházak költségvetését. Tanügyi szempontból fontos a miniszternek az-azígérete, hogy idején gondoskodik-az iskolák fűtőanyagáról a szénszünetek elkerülése czéljából. Hegedűs Lóránt közölte a bizottsággal azokat a redukálásokat, melyeket a kormányzat, udvartartás és testőrség szempontjából a legközelebbi költségvetésben keresztülvinni óhajt. A bizottság hozzájárult a pénzügyminiszter előterjesztéséhez. Új Htsanscáslífstosi Sás rsforrás fia, Bernelák Nándor miniszter a pénzügyi bizottság mai ülésén közölte, hogy a munkásbiztosító törvényjavvaslatot a legrövidebb idő alatt akként óhajtja a nemzetgyűlés elé terjeszteni, hogy az önkormányzatban a munkások és munkaadók képviselete mellett a kormány által kinevezett szakférfiak is helyet kapjanak. Súlyt helyez a miniszter arra is, hogy az ijj Szent Jánoskórház mellett építés alatt lévő tuberkulotikus pavillonokat haladéktalanul befejezzék és rendeltetésüknek átadják. A rokkantügy terén körülbelül huszonötezer elintézetlen ügyet talált. Ezt az óriási anyagot külön munkaerőkkel lehetőleg még május közepéig szeretné feldolgoztatni. A frimexla sajtó alkona vaggsvaggjganwmr&i. Paksból jelenti a Magyar Távirati Iroda külön tudósítója , jóformán valamennyi párisi lap foglalkozik Bethlen István gróf miniszterelnök bemutatkozó beszédjével. A kormány prograsumjának ismertetése során több lap különösen azt a részletet, emeli ki, hogy a háború és a forradalmak tanulságai után ma már nem lehet egyszerűen folytatni ott, a hol Tisza elhagyta. Nyilatkozatok öv6nt e Tisza-iriigylin — Polónyi Kontra Károlyi. — A Tisza-pörról szajicsolottban két nap óta élénk hírlapi polémia folyik Károlyi Imre gróf és Polónyi Dezzse dr. ügyvéd,Friedrich védője között. Polónyi Dezső a Paksy-ügyben egyik hétfői lapban nyilatkozatot tett közzé, amelyben azt az állítást koczkáztatja meg, hogy a közönség rávittem véleményt alkothat magának arról, hogy a Károlyi Imre gróf pénzén feltartott Rákóczi-úti iroda eme tagjának működése egyéni cselekmény vétke, vagy pedig egy politikai bűnszövetkezet machináczióiba kapcsolódik bele. Károlyi Imre erre azzal felelt, hogy a mennyiben Polónyi nyilatkozatában reá czélzott, úgy „becstelenül hazudik és alávalóan rágalmaz”. A nyilatkozat természetesen nem maradt felelet nélkül. 1 Polónyi Dezső viszonválaszában megemliti Siláin Ferencinek a haditörvényszék előtt tett vallomását is és kérdi, igaz-e, hogy a nyomozó Irodának költségeit gróf fedezte és hogy ez a nyomozó iroda lázasan kutatott mindenfelé Fredrick Istvánnak a Tisza-féle gyilkossági ügyben való bűnösségét igazoló adatok és bizonyiékok után és pedig különösen attól , az időtől kezdve, a mikor a gróf Az Ujságban lígiss létéiben, durva politikai támadást tett közzé Friedrich István ellen? Kérekezekre a kérdésekre határozott, egyenes választ — végzi Polónyi — s akkor a gróf ur tőlem egyéniségemnek megfelelő magyaros nyilatkozatot fog kapni. Addig azonban csak a bíróság elött állok rendelkezésére. Károlyi Imre gróf erre ma a következő nyilatkozattal felelt: Polónyi Dezső ügyvéd kívánságát a következő válaszszal vagyok 'hajlandó 'kielégíteni : 1. Hagy kire nekem Holtai Viktor levelet, vagy sem, azt kérdezze meg Polónyi úr Holtaitól, akit a Károlyi-forradalom korszakából valószínűleg jobban ismerhet, mint én. Azonban úgy formulázott kérdésre, hogy kaptam-e valaha Holtaitól levelet, már megadhatom a precziz választ : stem kaptam. ■2. Heltai tőlem sem írásban, sem szóban semmit sem kért, tte hiába is kért volna, mert ügy sem kaphatott volna. 3. Kern kevésbé inszinuáczió az a feltevés ie, hogy én Treifainak Lengyel Zoltán dr. utján negyven-ötvenezer koronát kölcsönöztem. Különben miért nem kérdezi meg Polónyi úr erre nézve Lengyel Zoltán dr.-t ? 1. Hogy Fiain tíz. mit vallott a katonai bíróság előtt, ajc .nem tartozik rám, azt intézze el Polónyi úr Fiain dr.-ral, aki bizonyára ki fogja elégíteni a kíváncsiságát, amikor a Thea-perben legközelebb kihallgatják. [). Ügyvéd létére Polónyi Dezsőnek is tudnia kellene, hogy bűnügyekben nyomozni vagy nyomoztatni törvényeink szerint mindenkinek joga van, ennélfogva tudnia kell azt is, hogy csak törvényes. Jogommal éltem akkor, amikor jogtanácsosi ajánlatra hozzájárultam ahhoz, hogy kizárólag csak a legobjektívebb és legkétségtelenebb igazság kiderítése végett, továbbá a nap-nap után észlelt megbotránkoztató eltussolási kísérletek megakadályozása céljából egy magyar nyomozatot végző szervezet állíttassék fel, a melyre azonban soha semmiféle ingerenciát nem gyakoroltam, eltekintve attól, hogy a tágabb értelemben vett Tiszai család több tagjával együtt a nyomozás költségeihez én is hozzájárultam. || jós most várom Pol.Sftyi Dízsö úrtől az igéit 17magyant& válásit*. • * Afiárás^legszörnyűbb gondolatnak tartja a/Királyválasztást. (Fütén a formájú antiszemitizmust.— A kereszténypártob! —/A Beniczky-ügy hullámai. •— Tomcsányi vállalja a felelősséget.4 Félbeszakítják az exilotas vitáját. — A Távirati Iroda ügye.) Uassay Károly igen hosszú beszédben foglalkozott ma a kormány promanitájával és éles fizikai nyígverekkel elemezte a miniszterelnöki expoot. Föltűnő vehemencziával szól a királykérdésről és végül bejelenti, hogy bizalmatlan a krmány iránt. Avassay után Tomcsányi igazságügyminiszter felel Bayczky tegnapi szavaira. Kijelenti, hogy a kormányzó úr semmiféle intézkedést nem tett a Beniczky-ügyben. Az intézkedéseket ő maga tette és mivel a kormányzósági palotában volt, a telefonparancsokat a szárnysegédi szobából adta le. Szavait türelmetlen lárma kiséri balról, a jobboldal viszont egészen helyénvalónak tartja azt, ami Beniczkyvel és Szmrecsányival történt. Tasnádi-Kovács Át is szól nekik is Kár maguknak mentelmi jogot adni! — A belügyminiszter a katonasággal is rendelkezik ! — kérdezi Szilágyi Lajos. — Tasnádi-Kovács pedig azon csodálkozik, hogy az igazságügyminiszter a mentelmi jog ellen beszél. — Azt az utasítást adtam, — mondja az igazságügyminiszter — ha a becsületszavukat adják, hogy Budapestre mennek és ott jelentkeznek__ — Hát jelentkeznek ? — kérdezik balról —a sóhivatalnál-T — Nálam jelentkezzenek — maagyarázza az igazságügy miniszter. Erre azután óriási lárma lesz. Nemcsak a keresztmiyoszriost kiabálnak, de a szélsőbaloldalon ülő kis szabad király választó tábor is a padot verdesi. — Tatán baziengedélyért jelentkezzen! — kiabál Vrazdy. Breki pedig mérgesen kiáltja : —A képviselők nem tartoznak senkinél jelentkezni! 11zt is Kun Bélától tanulta ! Olyan nagy a lárma, hogy Rukovszky elnök már az ülés felfüggesztésével fenyegetődzik. Végül a miniszter bejelenti, hogy a történtekért vállalja a teljes felelősséget. (Andrássy a király köteliségtudásáról.) Az izgatott hangulatban eltelt sziksz és különböző apróbb teendők elvégzése után Androsy Gyula, gróf mond nagyszabású beszédet. Boniczky ügyére vonatkozólag azt mondja, hogy ha a menteni jogSeimét tényleg megállapítják, ebből a kormány illetkes tagjainak le kell vonni a következmények®. Andrássyezdán beszél arról, hogy tbrsége az észt forradalom idején milyen körülmények között hagyta el az országot. A béke-akció miatt Andrássynak, a mint külügyminiszternek hívására ment a király Bécsbe, ahonnan egy-két nap múlva tért volna vissza Gödöllőre. Közben megtörtént a felfordulás, Pesten anarchia dühöngött és az ő felsége által kinevezett kormány cserben hagyta ő felségét. (Éljen a király.) Ilyen körülmények között nem lehetett visszatérni Budapestre. Nem a félelem tartotta őt vissza! Nem akarta felidézni a polgárháborút, mikor a határunkon állott az ellenség. Távol tartotta az a kötelességérzet, mely ő felségét mindenkor jellemezte. — Éljen a király! — hangzik a jobbközépen. Andrássy fölhevült hangón, nála szokatlan belső felindulással védelmezi koronás királyát. Majd kijelenti, hogy a királyválasztás ideája a legszörnyűbb gondolat. Azután azt mondja, hogy ki kell várnunk az időt, amikor a nemzeti önérzet, becsület külföldi befolyás nélkül meghatározhatja a trón betöltésének aktualitását. . Ha majd a nemzet akarata érvényesülhet akkor is, ha ez az akarat nem kedves azoknak, akik az országot széttépték. Kipirult a rezezíd, élénk gesztusokkal, a benső meggyőződés hangján, beszél Andrássy. Utóbb áttér a kormányprogramm kritikájára. Kijelenti, hogy a demagógia elleni küzdelem pártjánál is főalapelve. A lármás antiszemitizmust, pártjával együtt lelke mélyéből elítéli. Elítéli az agresszivitást, mert ez csak árt a nemzet becsületének — mondja Andrássy a kereszténypárt élénk helyeslése közben. — Intézményesen akarják lehetővé tenni, hogy a keresztény társadalom a gazdasági életben kellő helyet foglaljon el és egészséges keresztény középosztály alakuljon ki — Giesswein mikor mondta ezt már? — szól közbe Rupert. Beszél Andrássy arról is, hogy ő is egységes pártot akar, de hiba volna annak alakulását erőltetni. A föltétlen jogrend híve, minden hatóság maradjon a saját hatáskörénél és azt túl ne lépje. A katonaság ne avatkozzék a polgári hatóságok jogkörébe. Zajos helyeslés hangzik fel a baloldalon és a középén. Mivel a kisgazdaoldalon nagyon kevesen helyeselnek, Andrássy gúnyosan megjegyzi, hogyemlékezete szerint odaát a kisgazdák zajosan követelték ezt régen és állandóan és ma, mikor ő követeli, olyan csöndesek, passzívok e követeléssel szemben! Ő éppen e kívánságra való tekintettel nem akarta, hogy belügyi államtitkár legyen Gömbös Gyula, akit a militarizmus megtestesülésének tart. s Beniczky felel Tomcsányinak.) Andrássy nagyhatású beszéde után Beniczky reflektál az igazságügyminiszter szavaira. Bemutatja eredetiben azt a két táviratot, mely az ő letartóztatását rendeli el. Az első táviratban az áll, hogy Beniczky és Szmrecsányi letartó,látandók mentelmi jogure-'tekintetbevétele nélkül és jelentést kell tenni a kormányzó úr első szárnysegédének. Aláírva: Magasházy százados. A második táviraton is Magasházy szerepel mint feladó. — Megcsúfolták az igazságügyminisztert — unokája most Szilágyi. — Szép igazságügyminiszter — kontráz Tiózdy. Az igazságügyminiszter felel Beniczkynek és azt mondja, nem fontos, ki írja alá az Intézkedést, hanem hogyő, a miniszter, hozzájárult ahhoz. Ő a kormányzói palotában volt. — Halljuk! — kiált közbe Diniek Vidtor. — Hadd meséljen a bácsi!... Beniczky nem hagyja szó nélkül. Újra felel. Kijelenti, hogy ő tévedett, mert nem tudta, hogy a belügyminisztert Magasházy századosnak hívják. Perczekig tartott a zaj, míg végre szóhoz jutott Tasnádi-Kovács József, aki a kormány expozéjáról beszélt. Szól arról is, hogy ő felségének az októberi forradalom idején el kellett mennie, mert még gyermekeit is meg akarták ölni. A király gyermekeit az mentette meg, akit most a vádlottak padjára ültettek. (Itt Friedrich Istvánra czéloz.) Mikor a királyról beszél, Nyéky József, a királykérdés legvadabb közbeszólója, tiszteletlen és ízléstelen megjegyzést tesz, amiért rendre is utasítják. (A Távirati Iroda és az Ergon.) A beszéd után a furaniszterelnök javaslatára elhatározzák, hogy megszakítják a kormányprogram,m. vitáját és előveszik a pénzügyi hagulatokat. Ezután Drózdy Győző sürgős interpellácziót mond a Távirati Irodával kapcsolatos pénzpocsékolásról. Elismerően beszél a kiváló volt sajtófőnökről, Bonitz Ferenciről, akit elmozdítottak és helyette Eckhardt Tibort nevezték ki. Beszél arról, Eckhardt, hogyan militarizálta. Valósággal lovasította a Távirati Irodát. Kozma Miklós századosra bizta a vezetését. — Távirati Iroda mint vitézi telek! — jegyzi meg Szilágyi Lajos. Régebben 20 ember dolgozott ott, ma 220-an vannak és évi 12 milliót fizetnek rá az irodára. Azt mondja, hogy a Távirati Irodához nem katonatisztek kellenek, hanem született újságírók. Mert az újságírásra születni kell. A Távirati Irodának morális deficitje is van. Hiába czáfolták a kommunizmus alatti rémtetteket, hiába cáfolták Orgoványt is, a külföld nem hitte el és a Távirati Iroda hitele elveszett. Most Eckhardt el akarja adni a Hangya és Ergonból alakult Vállalatnak a Távírati Irodát. — Eckhardt testvére az Ergon vezérigazgatója — jegyzi meg Szilágyi. Hogy mit jelent az, — folytatja Drózdy — ha monopóliumot terveznek, azt az tudja, aki ismeri a tőzsdejáták technikáját. Milliókat kereshetnek azzal, ha öt perccel előbb tudnak meg valamely hírt. Hát a tőzsdehíreket nem lehet kiszolgáltatni egy kapzsi kereskedelmi vállalatnak. Az Ergon-nak van Bécsben egy vállalata: a Wiener Telegraphen-Compagnie. Ennek budapesti fiókja néha órákkal előbb tudja meg a közgazdasági híreket. Sokszor hamis híreket korportál Budapesten. Drózdy erélyes interpellácziójával ér véget a mai ülés. Adja Erdélyöfflfdíjra alkalmazzák a régi magyar tisztviselőket ' ^ 1 .. IV1' — Egységes erdélyi biok alakul. — (Jiz Újság kolozsvári tudósítójától.) Kolozsvár, április 21. A bukaresti szenátus legutóbbi ülésén Lisius szenátor az esküre jelentkezett magyar állami tisztviselők ügyében interpellácziót mondott. — Mi akadályozza — kérdezte — a román kormányt amaz ígéretének teljesítésében, hogy az esküre jelentkezett tisztviselőket kinevezi, illetőleg nyugdíjas, vagy rendelkezési állományba helyezi . A jog és méltányosság követeli ezt Romániától. A minisztertanács a legutóbb foglalkozott ezzel a kérdéssel és elhatározta, hogy e tárgyban törvényjavaslatot terjeszt elő. Mindazokra a tisztviselőket, akik de csatolt, részeken laknak, a román állampolgárságot felvették és a megszállás előtt legalább két évig állásban voltak, rendelkezési állományba helyezik, ami azt jelenti, hogy, ezek a megfelelő jövedelemben is részesednek. fitihákui, Jízadar ill., Erdély kormánybiztosa most tért vissza Bukarestből Kolozsvárra. Bukaresti tartózkodása alatt igen fontos tárgyalásokat közvetített a kormánypárti és ellenzéki képviselők között. E tárgyalásokon az egységes erdélyi blókot beszélték meg. Sikerült is megállapodni abban, hogy Erdély kérdését a román politikában mint egy önálló, egységes kérdést fogják fel. Az összes erdélyi képviselők azonos álláspontra helyezkedtek a román parlament elé került törvényjavaslatokkal szemben. Mihályi tegnap nyilatkozott bukaresti, útjáról ,éskifejtette, hogy a minisztertanács Erdély és Bánát közigazgatását illetőleg elfogadta azt az elvet, hogy ezeket a területeket továbbra is az ott érvényben lévő törvények szerint kormányozzák, míg az egységesítő eljárás parlamentáris formában végleges befejezést nem nyer, ami előreláthatóan még hosszú évekig fog eltartani.