Az Ujság, 1921. május (19. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-01 / 94. szám
Budapest, 1931. XIX. évfolyam. 94. szám. Vasárnap, május 1. " . . *’ * ' } SZERKESZTŐSÉG: Előfizetem arak. _ - W. ' , ^Budapest, Rákóczi-ut 54. sz., HeoyodévTe----------- » 1“ Av& jtf g| K jj|J wL M ffc'-TÓ KIADÓHIVATAL: Egyes szám ára Budapesten, vidé- fjg Ss*! §£$! ...i ffe fiit fii Budapest, Rákóczi-Ut 54. 87. kén és a pályaudvarokon 2 korona. BH SEB test SS| Telefon: József 13-36, József 16-2S, fJL Uü Megjelenik ünnep utáni napok SS Budapest, Erzsébet-körút 43. kivételével mindan nap. __________ _ *__________________ ROVÁS. Amikor egészen természetes, hogy ha az egyik párt kiesik a kormányból, megakadályozza a másikat, hogy valamit csináljon : sajátságosan hat a Pénzügyi Tanácsban a mai pénzügyminiszter mellett látni a kiátkozott múlt volt pénzügyminisztereit azzal a vállalt hivatással, hogy politikai múltjuk leigázóit segítsék a fönntasradásban. Az új politika közgazdaságilag ,Veszedelmes, ebbe kell belebuknia. S a múlt emberei a tudásukat odaadják, hogy mégse bukjék bele. Persze, nem az új politika kedvéért teszik, hanem az országért. De hol vannak a hasonlóan önzetlenek a mai urak között !• Magyarország megélhet a saját bevételeiből. Európában nincs nagyhatalom, mely ezt a büszke szót kivághatná.. Magyarország, azaz: a magyar állam. Ha kérdezik, hogyan képes erre, a büszkeségünk nagyon lelohad. Megél úgy, hogy a polgárainak a megélhetése nagyon sajátságosan fest. Félkenyéren, félfűtötten, meztelenül. A denczit megvan, az egyes emberek élettartamában és életminőségében. * Furcsán reagálnak a többségi pártok a kisebbségek ententejára. Az egyik azt mondja: mi is ezt akarjuk, de nemcsak rajtunk múlik. A másik azt kutatja, mi rejlik az összefogás mögött. Királyválasztás vagy tárcza-ambiczió? Azt, hogy emberek megegyeznek abban, a miben egyetértenek s azt el nem tapossák azokért, a mikben nem értenek egyet, nekik nem elég ok. Főczélnak mindig csak a hátsó gondolatot ismerik el A népek uralma. Május elseje majdnem mindenütt a czivilizált világon jelentős pozícióban találja a szocziáldemokratákat s abszolut uralmon a népek tömegeit. Demokráczia,- ez a jelszó szinte a polgári haladás betetőzését jelenti Egyenlő terhek — egyenlő jágok. Megdönthetetlen igazság. De az agitáció, a küzdelem, mely a demokratikus politikák győzelmére vezetett, egyébről is álmodozott s a győzelmet ezek az egyebek döntötték el. Szóltak arról, hogy az úri kisebbségek uralmából fakadnak a gyilkos háborúk, a lelketlen konkurrencziák, a kapitalista drágító vámvonalak, a napszipolyozó kartellek és trösztök, az önzések internaczionális szervezetei s a fegyverkezés, új térképcsinálás gyilkos őrületei. Nem kell a messze történelembe vissza- kalandoznunk. A világháború okozóiul is az uralkodókat s a velük összefüggő militarizmust jelölték. Amerikával az élén az entente egyre hirdette, hogy nem a népek, csak az uralkodók ellen folyik a háború s a békét is ezért csak a demokrácziákkal kötik meg. Szig-vérig demokrata hadviselők hirdették ezt s a középhatalmak ennek nyomán siettek lerázni a régi uralkodóházakat s átalakultak demokrácziákká. Most pedig csupa demokráczia él Európában. A népek mind maguk uralkodnak. S az uralkodó népek diktálták a más népeket nyúzó békéket, a népek tartanak fönn továbbra is fegyveres haderőket, változtatnak térképeket, éhenhalatnak generácziókat, élnek az ököljoggal s csinálnak olyan meztelenül nyílt imperialista hódító politikát, amire az „autokraták" már azért sem mertek gondolni, mert egyes emberek voltak, akik féltek a lelkiismeretüktől. A vörös május pedig kibontja a vörös zászlót Berlinben és Parisban egyaránt, de azért a franczia éppenséggel nem csinálja meg a német elvtársért azt a forradalmat, amelyet megcsinálna a saját érdekéért. A demokrácziának is nagy a zsebe és kicsi a szíve. Csehország büszke az ő demokrácziájára és vezető szoczialista elemeire s a legsivárabb szívtelenség ott uralkodik az idegenekkel szemben s a legpartikulárisabb önzés tapos a másfajtájú sorsosokon. S végignézve a tömeghegemóniák minden fajtáján, éppenséggel nem látjuk beváltva azokat a humánusabb álmokat, miket a teória róluk szőtt. Az intelligenczia, a polgárság, sőt még az oligarchavezetés sokkal emberségesebb volt, mint a demokráczia. Eltaposni az ellenfelet, birtokba venni mindent, ami fizikailag birtokba vehető: a régi tirannusok és az újkori demokrácziák stílusa. A magyar nemzetnek minden oka megvan, hogy kiábrándulva elforduljon a népek önkormányzatának eszméjétől. Minket csaltak meg legkegyetlenebbül s talán innen is való, hogy a sok köztársaság nem csábított bennünket hasonló jóra. Nálunk is hangzatos a demokráczia szava, nálunk is, amit kifelé nem tehet, megteszi befelé: tapos a gyöngébbeken. Mégsem arra következtetünk, szakítsunk a demokrácziával, hanem: létérdekünk, hogy a demokráczia ne merüljön vissza ahhoz az ideálhoz, mely erőhöz, győzelemhez juttatta — elsősorban minálunk, hogy követelhessük másoktól is. Parlamenti roham a kivételes törvények ellen. (Szilágyi Lajos az antiszemita sajtó taktistájáról. — Többségben lesznek a reformerek.) Kedden megkezdődik a parlamenti munka szervezett ellenőrzése. Egységes taktikával, egyöntetű eljárás medrében kezdi ífihg^küjtj®Imét az ellenzék*. Reformokért indul mopiaATtárJ.'ív a***? teles ttfrvenyek gyors ütemű megszüntetéseért sorakoznak fel az Ebben a reformmunkában az enen^k'leflíc's1 ‘fegyvertársakra talált a parlamentben. Nem merész az "a jóslat, hogy a reformerek többségbenf ffVk házában. * * u ^ Szilágyi Lajoíyn^iatkozata. Szilágyi Lajos dr. így a nyilatkozó id .42 Újság munkatársának az ellenzék ki sajtóbeli fogadtatásáról: — Nem véletlen, Bt így a sajtóoltímuimok közül mindössze három keresztény lap rohanta nekünk. Az Uj Lap azt irja rólunk, Lovászy erőasapata vagyunk, Rólunk meri írni ezt a huj, akik éppen tegnapelőtt egyhangúan azt határozták,hogy fingunkévá teszszük Pallavicini György őrgrófnafik azt az indítványát, amelyben a Károlyi-kormány tagjainak felelősségrevonását követeli. Lovászy Márton, enyhén szólva, megtévedt. Nem tudjuk, hitelesek-e azok a hírek, amelyek az ő baranyai viselkedéséről szólnak. Ha ezek a hírek mind igazak, akkor súlyos rágalom az ellenzék ellen az az állítás, hogy mi Lovászy előcsapata vagyunk. Lesz módunk arra, hogy ezért elégtételt vegyünk magunknak. — Szóvá kell tennem a Nemzeti Újság kritikáját is. Ez a lap egyszerűen Noé bárkájának nevez bennünket. Azt állítja, hogy mint Noé annak idején két-két állatot az egész. Egy szó sem “IrOWPilftIC** Vilmos kezdeményezte ezt a mozgalmat s még kevésbé igaz, hogy ■ ő irányítja. Én kindif|fenyeztem az akcát, senki más. Én elnököltél az alakuló ülésen, jófon^áo .'minden jef M t#apriszó]£A£. fefodlshoz szu»»angulag döntötmW&is Írtényj(hbni. \l(Y* g. — LegJeTI?mzoltS^TlT5StJSTiPdez a lényege: Mindtjjji ejfyes felszólalás abban csucsosodott ki, hogy tuskés rrétztvevöi undprufümkra most uralmon levő keresztSny jmjfnemzet# hangomtól. Ezzelszemben kijelentem: egyetlen egy szónok, 'MfS csak gondolatban sem, egy finom fc*jiiis*^Ljgm^emlitette, hogy nem helyesli azt a keres!(VmO070flmzeti irányzatot, amelyet Betlen István is programmjának vall. Biztosíthatom a Szózatot, velem találta volna szemben nyjgát, a ki úgy beszélt volna, a hogyan azt a Szózat J&állitja. Az iUeeölMi, ^auszexnezk _ belé futottam volngjjgJJft. — Rövid válaszul csak ennyiTT^t/é^oVánkózunk azon, hogy ilyen durva meggyanúsításban részesülünk akkor, amikor a parlamenti helyzet tisztázása czéljából szervezkedünk. Éppen azok a lapok fröcscsentenek ránk sarat, amelyek kizárólagos jogot vindikálnak maguknak a destrukczió ellen. Kell-e nagyobb destrukczió, mint az, •említett három lap kirohanása! Hegedűs a korona javulásának hatásáról. (Bécsben 2.94-re, Zürichben 2.520-re ugrott fel a budapesti kifizetés.) A budapesti pénzpótoznak ma ismét izgalmas napja volt. Kora délelőtt már híre jött, hogy Bécsben a budapesti kifizetés feltűnően megjavult. Ennek kihatásaképpen a bécsi kifizetést kezdetben 37-tel, majd 36-tal kínálták. Amidőn megérkezett,az a meglepetésszerű hír, hogy Zürichben a Sorona 2.45-tel indult, tehát a tegnapi zárlatian 25 ponttal magasabban, a bécsi kifizetés 35-tel is kezdték kínálni. Még nagyobb izgalom volt a valutapiacon, ahol 30—50 ponttal estek az árfolyamok. A dollár például lezuhant 238-ról 220—225-re, a márka 3.70—3.40-re, a szokás 3.20-ról 3.05-re, Lei 370—363 volt. A zürichi jelentéssel egyidejűleg érkezett az a bécsi telefonhír, hogy a budapesti kifizetés 2.72-ről felszökött 2.94-re és a magyar felülbélyegzésű ezres 280. Ennek kihatásaképpen a részvénypiacon mutatkozott áru és különösen a Déli vasút csökkent erősebben 1050—1030-ra. Ellenben a Salgó és az Országos Fatermelő javultak. A zürichi zárlat a korona további javulásáról számolt be. A budapesti kifizetés ugyanis 2.45 után 2,520/s-lel zárult.. Ez az áremelkedés annál feltűnőbb, mert Zürichben ma is az összes valuták, a márkát kivéve, legyengültek. A bécsi kifizetés 149 után 147 és félre csökkent, az osztrák lebélyegzésű bankjegy pedig 98-ról 94-re csúszott vissza. Itt említjük meg, hogy a franczia pénzügyminiszter a magyar pénzügyi kormány kívánságára a magyar koronának a párisi tőzsdén való hivatalos jegyzését május 2-től kezdődőleg elrendelte. . Megkérdeztük a korona árjavulásáról Hegedűs pénzügyminisztert, aki a következőket mondotta : — Nagy örömmel tölt el a korona újabb értékemelkedésének tlre, ami különben igazolja felfogásomat és optimizmusomat a magyar valutát illetőleg. Én már januárban kijelentettem, hogy a költségvetés összeállításánál májusra 9 centimos koronakurzust kell alapul venni. A valuták legyengülésének nagy kihatása lesz a gazdasági életben. Hogy mit jelent az olcsó valuta, az rövidesen meg fog látszani a megélhetési viszonyokon. Csak egy példát mondok : meg lesz oldva a fővárosi iskolák fűtési problémája, mert hiszen az olcsó szokás lehetővé fogja tenni a csdi szén behozatalát. Lehetővé válik majd az is, hogy a Máv is olcsóbb külföldi szenet hozhasson be, miáltal a hazai gyáripar részére több belföldi szén marad felhasználásra. Az érdekképviseletek mai konferencziáján Hegedüs Lóránt vázolta a nemzetgyűlés legközelebb munkarendjét. E szerint kedden kezdik meg az 1920/21 évi költségvetés tárgyalását s a kormány teljesen szabad utat enged a vitára. Ha az általános vitát befejezték, a már előterjesztett négy kisebb pénzügyi javaslatot tárgyalják, melyekhez még az államadóssági kötvények kamatredukciójára és a forgami adókra vonatkozólag terjeszt be törvényjavaslatokat. Ezek után következik a költségvetés részletes tárgyalása s ha befejezték, akkor jön az 1921/22. évi nagy költségvetés, a melybe már be akarja állítani az elfogadott adótörvényekből várható eredményeket is. Az államadóssági kamatredukcióra nézve a nagyhatalmaktól biztató kijelentéseket kapott, hogy ezt nem tartják a békeszerződésbe ütközőnek, ámde a hadikölcsöntulajdonosok méltánylandó érdekeire való tekintettel hajlandó a tervezett redukció módosítására, de ez a Pénzügyi Tanács elé terjeszti s a végleges döntés már szerdán nyilvánosság elé kerül. Kijelentette a pénzügyminiszter, hogy hajlandó az 1920—21—22. évi hadinyereségadót elejteni, mert ez az adó akadálya annak, hogy a vállalatok nagyobb osztóleket űzessenek, holott ez a részvények árfolyamemelkedését hathatósan előmozdítaná. Egyébként is igazságtalannak tartja a hadinyereségadót, mert az államnak egyenesen érdeke, hogy az emberek minél többet keressenek. Szándékában van, — mondotta ezután Hegedűs pénzügyminiszter , hogy a III. oszt. kereseti adó hozadékát átengedi a községeknek, hogy ily módon a pótadók kivetése mellőzhető legyen, míg a IV. oszt. kereseti adót már őszszel be fogja olvasztani a jövedelmi adóba Nyomatékosan hangsúlyozta a miniszter, hogy nem igaz, minthaa kormány ki akarná zárni a munkásokat a közellátásból, mert őket is az elláttatlanok közé fogják sorolni, tehát szükségleteiknek megfelelő fedezéséről gondoskodni fognak. Az őrlési adóra vonatkozólag kijelentette, hogy ha a következő évben feleslegessé fog válni az elláttatlan lakosságról való gondoskodás, akkor ennek kulcsát is 1%-ra szállítják le. Egyébként nem ragaszkodik sem az őrlési, sem az állatforgalmi adónak a törvénytervezet szerinti formájához, de csak abban az esetben, ha a gazdák a mutatkozó hiány teljes pótlására megfelelő javaslatokat tudnak tenni.• Nagyon sajnálja, — mondotta végül a miniszter — hogy az állam kénytelen nagymérvű fogyasztási adók kivetéséhez folyamodni, de bejelenti, hogy márcziusban a jövedelmi adóból mindössze hét millió korona folyt be. Kiszámította, hogy ez az adóbevétel az államnak két óra húsz perezre elegendő.