Az Ujság, 1921. május (19. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-08 / 99. szám
Stílus. .. Audaházy-Kasnya Béla nemzeti szoczialista képviselő maga is hivatkozott arra, hogy nagyszabású beszédében egyebet sem mondott, mint tegnap Apponyi Albert. Ez így is van és éppen ezért fölötte tanulságos, hogy míg Apponyi Albert beszédét még az elégedetlenje is tisztelettel, sőt fascináltan hallgatta s hatása még atúlzóknál sem mondható teljesen mulékonynak, addig a mai szónok ingerültséggel, ellenséges magatartással és azzal az elkeseredett konoksággal találkozott, mely csak azért is semmit sem akar elismerni, még azt sem, ki mit más alkalommal ő maga hirdetett. Nem pusztán Apponyi Albert tekintélye teszi, a különbséget. Ez a tekintély nagy, de nem mindig hatott s adandó alkalommal most nem hatna. A különbséget pszichológiai momentumok teszik, a mód, melyen ugyanazt a gondolatot s ugyanazokat az igazságokat másmásképpen beállítják. S itt engedtessék meg kifejtenünk, mért tartjuk mi Apponyi Albert gróf módját helyesebbnek. Jogrend, igazságosság, törvényesség, közszabadság, zsidókérdés, s mindenben egyetértünk Andaházy-Kasnyával. De nem lehetséges és’ha lehetséges," nem kívánatos ezeknek az igazságoknak harczi eszközökkel, a másképpen gondolkodók legyőzésével érvényt szerezni. Nálunk már éppen elég harcz folyt s a győzelmek nem hoztak semmit, csak a legyőzetések jártak rettentő károkkal. Mi, határozott ellenfelei a mai rendszernek, nem óhajtjuk — az ország érdekében — e rendszer híveinek letörését. Nem hasznos, hogy megint letörtek támadjanak s az elkeseredés a másik oldalon nem kisebb kár, mint az egyiken. Váltig hangoztattuk, most is valljuk: mi nagyon is el tudunk képzelni keresztény magyar nemzeti politikát a káros kinövések nélkül és ugyanazokkal a pártokkal sőt ugyanazokkal az egyé ..»» ittu* \A ROVÁS. Gaál Gaszton néhány percz alatt néhány milliárdot mutatott ki, amivel a nemzetvagyon gazdagabb lenne, ha okosan, praktikusan gazdálkodunk. Alj a visszája: a gyakorolt közgazdasági politika néhány milliárdjába került az országnak, anélkül-,hogy az államnak valami jutott volna belőlük. Ugyanaz az adó, melyet Hegedűs most ró az emberekre, menyyyivel könnyebben volna elviselhető ezeknek a milliárdoknak a birtokában! Néhány milliárddal gazdagabb, ország mennyivel többet birna el, ha szegényebben ennyit elbir! Gaál Gasztor ma az elveszett milliárdokról beszélt. De ha minden marad a régiben, beszélhetnénk az elveszendő milliárdokról is. 'r ........^ * Azt hinné az ember, ennél egyszerűbb dolog nincsen: ha a megszállott területeken szabadulni akarnak a magyaroktól, magyar kötelesség mindent elkövetni, hogy ne szabaduljanak tőlük. E helyett kvázi hazafias cselekedetet ígélnek. .elkövetni.. .mikor maguk hagynak ott állást, pozicziót, kenyeret Meg kell értetni (Véreinkkel, hogy. n^nden magyar, a kit a végzet ott ért, egy^egy pozicziót tart megszállva s 'Nagy-Magyarország annál hamarabb áll helyre, minél erősebb addig is ez a magyar megszállás, ' - ' ' • - * /. rAz elnyomott magyarság J.. Haller Istvánnak sejtelme sincs róla, hogy ugyanazt a jelszót használja, amelyik újól tönkretették Magyarországot. Minden erőszakot, igazságtalan-ságot a győzők és a kommunisták ezzel szentesítettek. - Azelnyomott nemzetiségek, az elnyomott proletárok - úgy véljük, hogy a keresztény Magyarországnak sokkal nagyobb az erkölcsi jogosultsága, semhogy ő is az elnyomottságban mutasson ki’ jogczimet. ^ 16%.. ^ 4«.t Mxi K ° , jPTinapesT, regi. _________________ ________________Vasárnap, május 8. Előfizetési árak: \ r\ . .iV- - SZERKESZTŐSÉG: Egész évre ....... 440 K—l *■. .ME • jhMmm *•' m * 1M vi «■.. ^ ,, Mfírm " Budapest, Rákóczi-ut 54. sz. Félévre 220 „ jMilKi Brmm%W * Vfi U9 . _ /D&r&SKL '» Telefon: Jesse! 13-36, József 122-58 AZ ÚJSÁG Mndeled. ünnep nUnl napok m W MmM . W VI V ' FlÓKKIADÓHIVaTAL ^kivételével miaden nap. ~ ^ . -r; '■ ,hn i ^» v SudfSpe3tyTErzsobetc-korut 43. nekkel, mint a most dominálok. Viszont ném hiénánk egy rendszin .tartóartgábai*,. amly a mostani többségben k&pvistp% tfilj wv^PT többségileg legyűrné, ’ellenben a •'gyűlölködő tendencziát, a kái|M^bg|U||£|ogá|okat érintetlen erőben meghagyn.VÍP(^WíWm',# . , Mi a következetes meggakés j»tját választanok, s ezt mutatja App politikának vannak allitasai. Szeretjék im^győzni őket, hogy Vannak czéljaik. Szeretnék ve^k, hogy az abszolút törv^yéssé^^Sy^egyeirnéég alkalmasabb azok elérésérw mojtjaik. Szeretnők bebizonyítani -emelv károsak, s a czéloktól csak tá\^ftilro*'fezetnék. Nem reménytelek^nu*^/ez. Csak nem szabad abból indulni ki, 'Ttogy akár a szerintünk legvgdgbb intencziókat gonoszság vagy eszte li nwrUzüga Li ,ja. Nap-nap után tapasztal. w •Jélek^szpblitikái 'esemény előtt állunk* a kisgazdapárt teljes' súlyával támogatja az ellenzéknek az internálási rendszer sürgős megszüntetésére irá'(nyúló Mozgalmát. Ma este ivet köröztek ■ • a v kisga^dtipár t ‘ klubhelyiségében abból a czélból, hogy alán-ják'mindazok a képviselők, akik nem helyeslik az internálási rendszert és ezt az álláspontjukat kifejezetten óhajtják tudatni a kormánynyal. Az ívet máris számos képviselő írta a...Az,akció.. vezetői úgy számítják, hogy hétfőn már teljes lesz a névsor és akkor nyombanRáday Gedeon gróf belügyminisztert keresik fel kirdültségileg s átadják neki a nevezetes okmányt. Nem kétséges, hogy a kisaazdenájjt■ tát'minak juh Vifonló többsége szivvel-lélekkel csatlakozik ehhez a ' mozgalomhoz. Egyúttal timítni, fogják' 'a belügyminiszterrel azt is, hogy a mennyiben az ellensék részéről konkrét indítvány hangzanék el az internálások megszüntetése czéljából, az is aláírát: erre az indítványra adják le voksukat annak jellenére, hogy a kormányt támogató kisgazdapártnak a tagjai. Bizonyosra veszik, hogy Ráday Gedeon gróf belügyminiszter meghajlik a morális presszió alatt és talán már kedden felszólal a nemzetgyűlésen és bejelenti, hogy a kormány az internálási rendszer eltörlése mellett döntött. A kormány kénytelen lesz erre a lépésre, mert a kereszténypárt tagjai — talán az egy Budavári László kivételével — szintén helyeslik a kérdésnek ezt a megoldását. Zákány Gyula és vele együtt az ellenzék ebben a kérdésben vívják ki első győzelmüket. juk, hogy az ellentábor olyan intencziókat tulajtít att~«elrmk. .melyek től éppenséggel távol tart. jog^^a^^m'.'®' .sjfgai*érf'MLB verekedőnél, mint ama mit sem igazságosabb. Ellenben iagyobbára 'úgyuri azt a jóhiszeműséget, melyben is, a gpPfr j/folyt idlfoen'fc már fokónk^i^ ’tapasztaltSnk. ffin 'tény,111 apad és lón^L*igy; iggLfgWnlat Inagukban nem is u v föléjük helyezik ■ézéljaikat, meiTPflbtSB|l1WJ' .jogosoknak tartanak, mint az igazságokat, a gyakorlbban "pedig előbbrevalóknak. .. A költségvetés, vitájábanazárt"szeretnék, ha inkább Apponyi meggyőző, mint Andaházy- Kasnya elítélően harczos stílusa dominálna. A Kusgazdapárt SiTKf n.internils eltörlését. (Elhatározásukat hétfőn köztik a belügyminiszterrel. — Az ellenzék első győzelme.] Batthyány követeli a bécsi milliók elszámolását. Levelet intézett a miniszterelnökhöz. ‘ Batthyány ' Tivadar ‘gróf ~ levelet intézett Bethlen István grófi miniszterelnökhöz, a melyben az előző kormányok zárszámadásainaka legnagyobb nyilvánossága előtt történt tárgyalását kívánja és sürgeti. Akormánytervek szerint a zárószámadásokban a Károlyi—Borinkey-kományok, a proletárdiktatúra, az arad—szegedi kormány, valamint az utána következett kormányok utalványozása és vagyonkezelése elkülöníttetnek ugyan, de, nem részletes tételekben, hanem egyszerű kimutatásban kerülnek a nemzetgyűlés elé. Batthyány Tivadar ezzel szemben azt kívánja, hogy a számadások a legnagyobb részletességgel tüntessék fel a megtörtént kiadásokat és követeli, hogy az ő belügyminisztersége idején történt kiadások, még a rendelkezési alapból történt utalványozások is, az eredeti feljegyzéseknek megfelelően minden kihagyás nélkül hozassanak nyilvánosságra. Batthyány levelében többek között a következőket írja : — Törvényeink alapján ragaszkodom ahhoz, hogy gazdálkodásom minden részletében úgy szűressék le a zárszámadásiján, ahogy azt intézkedéseim alapján a számvevőség könyveiben * följegyezte. Csupán egy állános kimutatásban összevont vagyonkezelés alapján engem, de egy minisztert sem lehet felelősségre vonni. Szarray ezsissziája. Majd elmondja, hogy Friedrich miniszterelnöksége idejéből megröftent egy röpirat, amely bizonyos kiadásokat tételekben mutat ki, de ez a kimutatás sem tökéletes, mert , igen sok adat hiányzik belőle, a többi között a következő is : — Nem szerepel ebben Sigraff Antal gróf képviselő és Nyugat-Magyarországi főkormánybiztosának rendkívül értékes és fontos missziója, aki ugyanis 1918 november elején felajánlotta szolgálatait Károlyi Mihály gróf akkori miniszterelnöknek. Kapott is diplomácziai megbízatást Sigray Antal gróf Károlyi miniszterelnöktől Svájczba. Megbízása díjazott volt és tudomásom szerint azt Sigray gróf frank-valutában vette fel, a mi bizonyára sokkal nagyobb összeget tett ki, mint a minőket az említett kiadvány — Fehéri Armand: A vesztegető forradalom czimű könyve — egyes hírlapíróknak adott százkoronás összegekről közzétenni szükségesnek tartotta. Mindazonáltal ezt a politikailag és pénzügyileg jelentős kiadástételt a rendelkezési alapnak részletes számadásaiban hiába keresem. A megbízatás, a melynek fontosságát készséggel emelem ki, valamint az elszámolandó előlegek utalványozása kétségtelenül megtörtént, sőt Sigray grófnak Károlyi Mihály kívánságára — igen helyesen -rá meg lett engedve, hogy az akkor már fennállott miniszteri tilalom ellenére családi ékszereit magával vihesse. Erre azért volt szükség, hogy a gróf nejeméltóságát is magával vivén Svájczba, ott a magyar államot és az akkori népköztársasági Károlyi-kormányt méltóan, reprezentálhassa. A Sigray gróf svájczi diplomácziai kiküldetéséről az említett kiadványban egy szónyi említést sem találok, ellenben a Kéri Pál-féle svájczi diplomácziai kiküldetéssel teljes tíz oldalon foglalkozik. A Saankgassei milláők. A bécsi ellenforradalmi pénzekről az alábbiakat írja: — Ha jól emlékszem, 1919 május másodikán a délutáni,órákban hozták tudomásomra, hogy a bolsevista czélokra tartogatott milliókat a követségtől sikerült megmenteni. A tervnek a kiviteléhez kikötötték, hogy én — mint szerintük tekintélyes magyar államférfin — tegyem magamévá az ügyet, helyeseljem a milliók elvételét és oszszam meg velük az erkölcsi felelősséget. Mielőtt határoztam volna, kísérletet tettem a bécsi entente-misszióknál, nem vállalnák-e a magyar állam jogos tulajdonát képező milliók biztonságba helyezését, amit azonban sajnálkozások között a bécsi magyar bolsevista követség exterritorialitására való hivatkozással megtagadtak. A következő napon, miután sikerült a milliókat megmenteni, Sigray Antal gróf felkérésére megjelentem a Grand Hotelben a lakásán. Többen voltak ott a háziúron kívül még jelen, a kik közül Pallavicini György őrgróf, Szmrecsányi György és Hajós Jenő urakra határozottan emlékszem. Itt szinte bizottságszerűleg konstatálták az urak a száznegyvenmillió értékű magyar állami pénz megmentését és biztonságba helyezését. Azt, hogy mi történt a jelzett módon megmentett milliókkal, nem tudom. Jogom van a legmeszszebbmenő tájékozódásra. Ez a jogom annál inkább lép most előtérbe, mert a közvélemény körében mind nagyobb bizalmatlansággal suttognak a bécsi milliók sorsáról. Márpedig ezen kérdés körül suttogásokat tűrni nem szabad, tisztán kell látni a helyzetet mindenkinek, nekem is, de a nemzetgyűlésnek és a magyar közönségnek is. Kérem a teljes jogszerű elszámolást, hogy a milliókból mennyi, részletesen kimutatva, mily czélokra, kinek felhatalmazása, utalványozása alapján költetett el.