Az Ujság, 1921. június (19. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
ÍVETVI^S _ / y\ /"■ f /. '/, 17 ■ , Budapest, 1921.________________________fIX. évfolyam, 117. szám.________.w Szerda, junius 1. ' Előfizetési árak: * " ' & SZERKESZTŐSÉG: Égisz évre „................ 440 k —■ 1 MH9E BBSSB10 mb m AffiS Budapest, Rákóczi-út 54. BE Félévre......................— 220 „ — „ ESj&pk S^mSS0 Sra «|g 48g8%3Bffi * pfeOt jggSm|nn Telefon: József 13-36, József 122-54 Negyedévre............... 110 ,, ^ jj^p| ^ Egyes sz&m érc Budapesten, vidé- fiflf ®§» Mm (El K* ml Wa Ka I|n /2EJ Budapest, Rákóczi-út 54. sz. ken és a pályaudvarokon 2 korona. Mm B ||| ||| jsjShnri&k ||| ”||B Telefon: József 35, Jót«ell6-3»,BBO”*2A jugoszláv korona. ji][ft0 T^USlI tfyjP FIÓKKIADÓHIVATAL: ^|?vé?eUve“mmU‘ennIntpp0k * “ &BM Budapest, Erzsébet-komt 43. \ ' ' / ' / . / ? V ROVÁS. Éppenséggel nem akadnánk fönn az ellentmondáson, hogy mivel a kormányzópártok közötti egyenetlenség mind intenzívebb lesz, a nemzetgyűlész hosszabbítsa meg mandátumát további három évre. A gondolat a munka folytonossága érdekében Hegedűs Lóránttól származik, aki nem politikus s támogatják — nem a pártok, hanem a képviselők, mivel politikusok* • ■■ »V '■'• I 'k ''v' ' • « Elhárítani a vádat arról, akit a háború elvesztéséért okolnak, az igazság szolgálása. Ugyanakkor bármely adatok alapján másokat okolni ezért a katasztrófáért, beleesés abba a hibába, melyet korrigálni akarunk. Sándor Pálnak megbízható adatai vannak, — nem bizonyítanak semmit. Az adatok csak azt mutatják, mit látunk belőlük ma. Akkor nem úgy értékelhették őket azok, akikről szólnak. Andrássy Gyulának sincs szüksége más védekezésre, . .. w ,'\ - '* ví - ... — Te. Majd minden nap halljuk ezt a bizalmas szócskát a nemzetgyűlésen. A képviselőház tagjai ex offo tegezték egymást, de nyilt ülésen a legintimebb barátok is képviselőurazták egymást Most a képviselők nem mind tegeződnek s a nyilt ülésen alig hallani mást mint tegezést. Nem tudunk rajongani ezért a demokratizálódásért. A világ szégyene: trianoni szerződés rettentőn megcsonkítottak országunkat _ s_...alwetfeg' kincseink javát, tetejelett kifugytanl; és megnyomorított bennünket a bolsevista rablóhadjárat és a román megszállás. Itt állunk az elvesztett háború után kolídusmód, elértéktelenedett pénzzel, a puszta létért küzdő népességgel, milliárdos deficittel és államadósságokkal. Elvesztettünk milliónyi embert, elvérzettünk ts elszegényedtünk. Roskadozó inakkal, de hordjuk a keresztet, melyet a kegyetlen végzet reánk rakott. De amit nem tudunk elviselni, a mi agyunkat lázálmokkal gyötri s szivünket összefacsarja, az a szörnyű tudat, hogy véreink, gyermekeink, testvéreink közül még mindig hatvanezren sínylik az orosz hadifogság, a szibériai számkivetettség elképzelhetetlen szenvedéseit. Már minden nemzetnek, mely a világháborúba keveredett, hazakerültek idegen fogságba jutott katonái, már régen élvezik az otthon boldog nyugodalmát ■vagy legalább vigaszát. Csak a mieink sinylenek még mindig Szibéria poklaiban s az orosz fogolytáborok tüskés palizádjai közt. Szenvednek és nélkülöznek, raboskodnak és pusztulnak a bús sóhajok, keserves vergődések közepette várják a megváltást. És a megváltás nem jöhet két okból: az egyik, hogy nincs elég pénzünk hazaszállításukra; a másik még szörnyűbb, hogy akik a czári háború foglyai lettek, azokat most a bolsevista önkény és zsarnokság, minden emberi jog és szabadsági eszme csúfjára, túszokul tartja vissza. Fiaink és testvéreink ezrei rabságban gyötrődnek, mert ezzel akarnak a bolsevista őrület fanatikusai pressziót gyakorolni a magyar igazságszolgáltatásra, ami természetes és jogos védekezésünk mindama intézkedéseire, amelyekkel a mételyt ki akarjuk küszöbölni szervezetünkből. S teszik ezt azok, akiknek még csak az a szmleges joguk sincs, hogy az ő hadifoglyaikról van szó ,hisz velük nem viseltünk háborút, velük nem is lehetünk hadiállapotban s a mikor rabként bánnak véreinkkel, a legelemibb jogérzet szerint egyenes emberrablásban bűnösök, ők, a kik a czári uralmat megdöntötték, a világháborút perhorreszkálták s a nép- és emeber jogok apostolainak szerepét játszszák, legkevésbé tekinthetik jogfolytonosságnak mai uralmukat s jogszerűnek oly járaflB£gfe&tt awtfafc JéSafiaiftM jaafiaBy& zük sincs. Ugyanolyan joggal, mint az országukban talált magyarokat, rabságban tarthatnak bármely idegen országból közéjük került idegeneket. S mindezt látja a világ s mindez nem háborgatja az entente lelkiismeretétBJedjA fiatLatt vannak a trianoni szerződésben melyok kicserélésére és razaszárítására vonatkozó rendelkezések, a kötelezők, mint minden más pont, amelynek végrehajtása fölött oly szigorúan tudjkkűrtödni, amikor a saját érdekeikről van sz&tMHWrOftíS lis kötelezettségek is vanmAwMjmlyek, ha nincsenek is paragrafusokJ^Rfcglárk^x de részben a kulturközösségből, rlgérem^bizottsrbs felelősségérzetből folynak, ^^jbglyrk az, hogi a jogtalan fogva tartás, internétes^és tu$zattartás ellep a nemzetközi jog alapjV tfer4e#$rtgXi Lob elszántsággal lépjenek fel.; a r^sik j^sdig/íiogy adják meg az anyagi eszközöketwSiWglyaink hazaszállítására. Akiknek országunk kétharmad részét martalékul odaajándékozták, akik tehát ma dúslakodhatnak a mi kincseinkben, azok viseljék legalább az eltépett részek arányában a hazaszállítás költségeit s ami még ezenfelül esetleg kell, azt a nemzetközi kulturszolidaritás és humanizmus nevében ajánlják fel a világ parlamentjei. Egész Európa és a világ szégyenének bélyegezte Huszár Károly hadifogságban sinlődő véreink keserves sorsát. Magyar családok ez-, rei sóvárognak messze, rideg idegenben rabos-t mény is teljesen tájékozatja^- a hadifogolyügy jelen stádiumáról. pedig ennél égetőbb, sajnincs ^hajgya* társadalonjnak. Jourral. S belé kell süvíteni Európa és^s egész világ fülébe a magyar* jajszót, fel 10a tárni, ezt a világkultunpotrányt s fölráz i&jöjpinnvett emberiség lelki i Síperaiájt rfbb^ aT közönyből, a melybe a tájékozana?!feflJp|0B& nemtörődöm, ség ejtette a világot. Meg kell érttetni a kulturemberekkel, hogy ha már megcsonkították országunkat, megrabolták javainkat s nyomorba döntöttek bennünket,' 'legálSwB*''adják vissza gyermekeinket, testvéreinket, véreinket, a kiknek nincs és nem volt más bűnük, mint hogy jó hazafiak, hős katonák s egy szerencsétlen végzet siratni való áldozatai voltak. Őszszel új parlamentet választ az ország. (Nem hosszabbítják meg a nemzetgyűlés idejét. — Tiszteletdíjuk felemelését kérik a képviselők.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter vetette fel tudvalévően azt az eszmét, hogy a nemzetgyűlés két-három évvel hosszabbítsa meg mandátumát. Az ötlet nem keltett általános örömet, a nagyatádisták nyomban protestáltak ellene, a kormány sem indult rajta túlságosan. A kiselejtezésre ítéltek csapata azonban kapva-kapott a gondolat után, ezek arról ábrándoznak, hogy a főrendiház reformjának megalkotása után szuverén gesztussal „képviselőházzzá deklarálja magát a nemzetgyűlés és ilyen minőségben boldogítsa tovább három éven át az országot. Hangsúlyozzuk, csak azok a képviselők lelkesednek a mandátum-meghosszabbítás mellett, akik kevés reménynyel indulhatnak majd a választási küzdelembe, mert érzik, hogy választóik mást ajándékoznak meg bizalmukkal. Érdekes jelenség, hogy a nagyatádi csoport ezúttal erélyes lépésre szánta el magát: leszögezte azt az álláspontját, hogy semmi közülm enyek között sem támogatja az őszi képviselőválasztás elhalasztására indított akciót. Teszi ezt abból a nézőszögből, hogy a parlament mostani összetétele nem egészséges, hiszen ahány nap, annyi alku jön létre a két nagy párt között a helyzet egyensúlyának megtámasztására s ez a rengetegkompromisszum máris teljesen letompította a kisgazdapárt programmját. Éppen a helyzet örökös szanálása miatt a párt szinte teljesen feladta asreziószabadságát, s nem csoda, hogy nagyon is belement a testvérpárttal kötött kényszerházasságba. Bethlen István gróf terve is világos : a miniszterelnök éppen az egységes párt érdekében m mindenáron választatni akar. Erre mutat a kormányelnök minden lépése. Fontos körülmény az is, hogy a parlament ma nem komplett s éppen ezért parlamentáris szempontból kiegészítésre szorul. Ezen a fogyatékosságon lesz hivatva segíteni az új választás, ahol a szociáldemokrata munkásság is megjelenhetik majd az urnánál. A mérleg mindenestre a választás szükségszerűsége mellé billen. A kisgazdapártban nem félnek attól az érveléstől, hogy az új választás káros izgalmaknak teszi ki az országot. Az a felfogásuk, hogy a nemzet egészen könnyen elbírja ezt az alkotmányos teherpróbát s az új parlament föltétlenül hivebbek fejezi ki majd az ország akaratát, ez pedig elsőrendű érdeke a nemzetnek. Minden attól függ, vájjon nagyatádi Szabó István miniszter nem marad-e újra a fogadkozásnál, a mint annyiszor tette az utóbbi időben s lesz-e elég szabadkeze ahhoz, hogy tetté érlelje elhatározását. Ha a földmivelésügyi miniszter ezúttal végleg elbúcsúzott a kompromisszumok politikától* Mimi m wdmmtet mimü mmmc~ Nagyobb tiszteletdijat kérnek a képviselők. Meskó Zoltán volt államtitkár több képviselő előtt ma azt az eszmét vetette fel a parlament folyosóján, hogy fel kellene emelni a képviselők tiszteletdíját, mert havi háromezer koronából ma nem lehet megélni Budapesten. Elmondotta, hogy több vidéki képviselő valósággal nélkülöz, de áli szeméremből eltitkolják nyomorúságukat. Bizonyítékul felemlítette, hogy néhány képviselő éppen mostoha, anyagi viszonyai miatt rendes lakást sem tud tartani. Egyik-másik ágyra jár. Raskovszky István elnök, aki végighallgatta a fejtegetést, készségesen kijelentette, hogy élére áll a segítési akciónak, s ha kell, deputációt vezet a miniszterelnökhöz, esetleg zárt ülésen beszélhetik meg a helyzetet, főleg abból a szempontból, nem volna-e kívánatos, hogy a nemzetgyűlés két-három hónapi fokozott munka után, időről-időre szünetet tartson, s ezzel is lehetővé tegye a képviselők megélhetését. Kijelentette, hogy a lakásra szoruló képviselők részére kaszárnyaszerűen berendezik a parlament épületének erre alkalmas helyiségeit, de azt is helyesli, hogy a mostani tiszteletdíjat a kétszeresére emelje fel a kormány. Mint értesülünk, ebben a kérdésben legközelebb érdemleges megbeszélést fognak tartani. Ellenzéki beszéd a kormánypárti padokból. Ma este hét órakor úgy látszott, hogy hirtelen véget ér a költségvetési vita. Ha véletlenül Bleyer Jakab volt,a miniszter nem tartózkodik a parlamentben, az elnök kénytelen lett volna berekeszteni az általános vitát. De hát nem történt meg ez a baleset. Holnap egyébként érdekes beszédnek lesz színhelye az ülésterem. Berki Gyula dr. kisgazdapárti képviselő ellenzéki beszédet fog mondani a kormánypárt padsorából. Berki ugyanis tudatosan és célzatosan arra a táblára iratkozott fel, amelyiken az ellenzék szánjai szoktak jelentkezni szólásra. Berki a nagyatádi csoport exponált, tagja, a beszéde éppen ezért nagy figyelmet érdemelt Károlyi Imre és Grieger Miklós ügye. A mentelmi bizottság ma ülést tartott. Orböly Attila menelmi ügyével kapcsolatosankimondotta a bizott, hogy nemzetgyűlési képviselőt „elővezetés terhe mellett" megtégalv, nem lehet. Grieger Miklós kiadatását megtagadta a Bizottság. Grieger Miklós ugyanis beszédet mondott a plenáris ülésen. Ezt a beszédet Károlyi Imre gróf magára néznre sértőnek találta. A bizottság kimondotta, hogy a nemzetgyűlés plénuma előtt tett kijelentésekért a nemzetgyűlési képviselő csak a nemzetgyűlés által vonható felelősségre. Jármy József mentelmi jogát felfüggesztette albizottság. Majd megállapították, hogy Sándor Pál mentelmi jogának felfüggesztését teljesen téves alapon kérték hatóságok, mert kiderült, hogy nem a nemzetgráfiltb képviselő, hanem egy Sándor Pál nevezetű biztosítási ügynök követte el azokat a bűncselekményeket, amelyek miatt Sándor Pál mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Bernáth Béla ünneplése. Megírtuk, hogy Bernáth Béla nemzetgyűlési képviselő tiszteletére június 5-én nagy ünnepséget rendeznek a mádi kerületben. Az ünnepségen a kormány több taffja isjes.