Az Ujság, 1921. július (19. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

A Teéna az éhfhalális. Harminc­ millió embert kerülget Oroszor­szágban az éhhalál réme. Nagyobbrészt ártat­lan, szenvedő, nyomorgó páriákat, a­kik — ma­guk sem tudják, hogyan, miért — belekerültek az őrület poklába. Ég felé mered az ember baja­­szála, ha a moszkvai híradásokat olvassa az oroszországi éhínség-katasztrófáról. Tizenöt kormányzóságban teljesen elpusztult az állat­állomány s két millió menekülő van útban Szi­bériába, Turkesztánba és a szélrózsa minden irányába. Éhező, rárnyadt s a fáradalmaktól és nyomorúságtól elcsigázott emberek, a­kik közt dühöng a kolera s a kik tovább terjesztik a fertőzést, a merre futva menekülnek. S a kik otthon maradnak, a kik nem mennek neki a világnak s nyitott szemmel látják közeledni a legrettenetesebb halált." A kulturemberiségben önkénytelenül feltámad a segélynyújtás vágya. Emberiességi kötelezettségeket érez, daczára, hogy messze földről, teljesen idegenekről s­­ Oroszországról van szó. S tehetetlenül, csügge­­tegen, lehanyatló karral áll a sokmilliós tömeg­gel szemben, a­melyen, segíteni kellene. Rette­netes dilemmát lát maga előtt: a könyörületet és a lehetetlenséget. S még ha lehetne is, vár­jon segítségére siessen Leninéknek, hogy to­vább kísérletezzenek őrült teóriáikkal, mely éhhalálba viszi a milliókat? Negyedik esztendeje, hogy Oroszország ele­ven húsán és csontján próbálják ki a bolseviz­­mmus apostolai a maguk teóriáját. S a negyedik esztendőben odajutottak, hogy a III. Inter­­naczionálé legutóbbi seregszemléjén Szinovjev elnök abba foglalta össze a proletárdiktatúra eredményét, hogy, ha mást nem, legalább ta­pasztalatokat szereztek. Szinovjev nyíltan be­ismerte a bolsevizmus csúfos kudarczát: a fe­gyelem teljesen felbomlott s a külföldi agitá­­czió teljes fiaskót vallott. Az orosz parasztok passzivitása folytán a vörös hadsereget s a tisztviselőket nem lehet élelmezni s 1914 óta tizenkét millióval csökkent Oroszország lakos­sága. Lenin most új taktikát hirdet: vissza­térést a kapitalizmusra Marx teóriája értelmé­ben. Szerinte a kommunizálás túlkorai volt s be kell várni a tőkekonczentráczió oly fokát iparban és kereskedelemben, hogy aztán egy csapásra ki lehessen azt sajátítani. Teóriára teória! íme így válnak eszmék előbb tévhitté, aztán dogmává, végül őrületté és gonoszsággá. Néhány tuc­at fellegekben járó teoretikus egy világkatasztrófa révén felülke­rekedik milliókon s gyakorlativá akarja tenni fantazmagóriáit. Belevadít­ pár százezer em­bert, fegyvert ad kezükbe s nekimegy a milliók­ Budapest, 1921. Előfizetési árak: Egész évre................ 440 K — 1 Félévre 220 M *■ n Negyedévre............... 110 M Egy hóra .................. 40 „ — „ Egyes szára éra Budapesten, vidé­ken és a pályaudvarokon 2 korona. Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona, megjelenik ünnep utáni napok kivételével minden nap. N­y­ ilött XIX. évfolyam, 160. szám. AZ UJ­SÁG Péntek, július 22­. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-ut 54. sz. Telefőn: József 13-30, József 122-be KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi-út 54. sz.­ Telefőn: József 13-35, József 16*26*­­József 122-56. FIÓKKIADÓHIV­ATAL: Budapest, Erzsébet-körut 43.- nak — reformálni a világot. A hol nem megy simán, börtön, korbács és gyilok argumentál s nincs megállás a lejtőn. A teóriát HolonÉVV­l igy válnak máról holnapra vadról nesztevők. A mániákus makacsságával ragasz­kodnak az „elvhez", *10gy ezek az elvek pusztulós­a­k?-Vi­sz­i­k az országot, nyomorulttá, földönfutókká teszitek milliókat. S eszük ágában sincs feladni a hJKküC4l&pMc£ nek a legképtelenebb eszközgUtik a legelszán­tabb csökönyösséggel az/^t­J5i^Snerezig, az utolsó perez utolsó pityafd­aig, mig ki nem pusztul körülöttül/^ndín. S a^Jmkor már itt az utolsó pillanat éff.sdnogy jjei^m­egy to­vább, akkor aztán jöjjon^támufcp jjJWyári rend, támadjon fel a régi viN^ s'*w¥emte^n újat a halálmezőkön. S a leghajmeresztőbb, hogy ezek az embe­rek azt hiszik, az emberiség boldogulásán dol­­goznak^Holott iT^eikátl­fi^ I emui­gyobb gonosz­már világosan látják, hogy elveiké­nt pusztul az emberiség, a téboly konolcságával hajszolják a világboldogitást. A tepriás jelszavait-ijjülete az, ^iPckí qnjrfíig mindenütt a tÁymcsek, á és j^trevesztettf|gp. zisam kecresztui gonositsagok'bá‘a' hs—tor­kollik. A bolsevizmus teóriája alapusain levizs­gázott mindezekből Jeurópa és a»s/zét a Z filág előtt. PusztuLjának az ember^jSpszszen el a nemzet, ha,nem alfrfy 'éH^ip^^/1 ugy boldo­gulni, a hogy ők akarjákr*»rr'm?kik az ember, az érző, a szenvedő, a kínlódó ember semmi. Minden az elv. Teória az éhhalálig. ^ ROVÁS. — Múljon el a boszu érzete és jöjjön el a megértés korsmka — ezt most a vértanú Fery Oszkár emlékünnepén kimondotta a nemzeti hadsereg papja, P. Zadmivecz István. Mondotta Horthy Miklós is én nem mondott ellent senki. S mégis a boszu észdete diktálja az egész poli­tikát és ezen ékrtti minden politikai rendszer. Az emberek látják, hallják az igazságot, de azt hiszik, az érdekük alja másfelé vezet. * Attól tartunk, hogy a kivételes törvény­nyel való kormányzással is úgy leszünk, mint a czenzurával. Nem szabadságot és kormány­­megkötöttséget jelent. A czenzurával akkor hagynak fel, ha majd lesz törvény, mely erő­sebben fojtogatja a szabad szót, mint a czen­­zúra. S a kivételes hatalomról majd akkor mondanak le, ha mindazt, a­mi eddig kivétel volt, törvény erejével szabálylyá tették meg. *­­ Budapest: a külföldnek kell eltartania külkereskejdmem révén. Ezt a tételét Gaál Gasz­­lonmajj^vfeltétlen­ül akczeptáljuk. A kereskede­lemnek nem kell szén, nem kell gép, nyersanyag és nem kell műtrágya. A kereskedelemnek csak levegő kell. S ezt elfogják előle. ( Revízió alá akarják venni a részvényváltságot. (Nagyatádi Szabó István és Gaál Gaszton nyilatkozata. — Berlini hír a magyar nemzet­gyűlés feloszlatásáról.) (Már Gaszton a múlt napok egyikén úgy nyi­latkozott lapunkban, hogy azér­t nem helyesli és nem­ fogadhatja el a pénzügyminiszternek az in­­gatlanváltságra vonatkozótó javaslatát, mert nem domborodik ki benn új jegegyenlő teherviselés elve. Kifejtette abban,aminogy a pénzintézetekre sok­kal kisült . lol ném­árult a részvényváltság c­ímén, mint a­mennyit a gazdaközönség válla­ltra rak a pénzügyminiszter az ingatlanváltság nyomán. Nyilatkozatában azt a konkrét tervet ajánlotta Hegedűs Lóránt figyelmébe, hogy a teherdifferen­­cziák elsimítása czéljából a pénzintézetek vagyo­nát is bontsa kategóriákra és leüle­ti-kü­­lön adóz­tassa meg úgy, a­hogyan a gazdatársadalom in­gatlanvagy­onával teszi, a­hol nemcsak a földet v­eszi véli­súg alá, hanem a birtokon levő épülete­ket és felszerelést is. fiaál Gaszton úgy képzeli a megoldást, hogy a részvénytársaságok vagyona kategóriánként a­z Ingatlanváltság javaslatának kulcsa szerint állapittassék meg s ha kiderül, hogy így több jön ki, mint a­mennyit részvény­­alapon fizetnek, fizessen utána a részvénytársa­ság, ha pedig kevesebb jönne ki, a többletet az állam térítse neki vissza. Gaál Gaszton sok hívet szerzett felfogásának nemcsak az agrárpártban, hanem András*­* Gyula gróf pártjában is s egyre izmosodik az a­ törekvés a pártokban, hogy reví­zió alá vétessél: a részvény­vált­ság törvénye. Gaál Gaszton ma este hosszasabban nyilatko­zott újra a pártkörben s azt a kijelentést tette a többi között, hogy a­mennyiben Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter javaslata többségre talál az ag­rárpártban, ő levonja a konzekvenc­iákat és ki­lép a pártból. Részletesen fejtegette, hogy a pénz­ügyminiszter sem oszt igazságosan, mert — mon­dotta — például háromszázhuszonhat millió ér­tékű vagyon után a pénzintézet éppen tizenhat millió koronával kevesebb részvényvá­lságot fizet, mint a gazdaember ugyanilyen értékű ingatlan vagyon után. lefagyot­til EljfiSaíSiozzsla. Nagyatádi miniszter ma este megje­lent a párt.(A­i­*tf'^?s igy nyilatkozott az aktuális kér­désekről: — Az ingatlanváltságról szóló javaslatot föl­tétlenül a nyári szünet, előtt tárgyaltatja le a kormány a nemzetgyűlésen. Nincs kétségem ab­ban, hogy pártunk a javaslatot el fogja fogadni. Bizonyos, hogy jogos azoknak a felfogása, a­kik aránytalanságot látnak a részvényváltság és az ingatlanváltság kulcsa között. Hiszem, hogy még adódik mód ennek az aránytalanságnak a megszüntetésére. Arra a kérdésre, vájjon időszerű­ek-e már az alkot­mányjogi reformok, a földmívelésügyi miniszter ezeket mondotta az újságíróknak: — Ez a kérdés még nem érett meg a meg­oldásra. Nyugodtan eltehetjük azokat a későbbi időkre. A szünet előtt csak egy súlyos javaslat kerül a nemzetgyűlés elé : az ingatlanváltságról szóló törvényjavaslat. Majd elmondotta a földművelésügyi miniszter, hogy Mayer János államtitkár holnap érkezik vissza Pak­s­ból, hol tudvalevően a zöld internaczionale magyar­­országi képviselőjeként tárgyalt a világ gazdáival. Nagyatádi kifejezte azt a reményét, hogy munkájának egy részét újból átháríthatja hűséges államtitkárára s ő maga többet foglalkozhatik politikai kérdésekkel a jö­vőben. „Kihúztuk 13 méregfogat."­ Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter a pénzügyi és földmivelésügyi bizottság legutóbbi együttes ülésén a legteljesebb idismaressel adózott a bizottság tagjai­nak, hogy elforyították az ingatlanváltságra vonatkozó tabelláját, a sájt egyébként lapunk mai számában kö­­zölts­nk — Kihúztuk a méregfogat! — mondotta az ülés vé­geztével s egyúttal azt a meggyőződést fejezte ki, hogy most már rövidesen tető alá hozzák az egész javaslatot és aztán néhány nap alatt végeznek vele a plénumban is. Ezzel szemben utalunk a kisgazdapárt hangulatéra, a­hol Gaál Gasztonnak szívesen szoktak tapsolni, s megemlítjük azt is, hogy a kereszténypárt sem látja még megoldottnak a kérdést. Munkatársunk este szá­mos kereszténypárti képviselővel beszélt a pártkörben, a­kik nem az elragadtatás hangján beszéltek a pénz­ügyi politikáról s magáról az ingatlanváltság javaslat­ról azt a pesszimisztikus megállapítást tették, hogy bizony alighanem hetekre szóló vita kerekedik nyomá­ban a nemzetgyűlésen. — Itt fogunk ülni még augusztusban is! — mon-­­dotta az egyik képviselő. Egyébként az a fontos, a­mit az agrárpárt vezérte­ mondott ma este: a kormány még a szünet előtt emel-­ tetti törvényerőre a javaslatot. S ha a kormány ezt­ igy akarja, úgy is lesz. * / Mit ír a Vorwertt ? Meglértük, hogy az ellenzék akc­iója erélyes lépésekre késztet*JW»t(Pa kormányt. Meg akarja teren­teni^BJgfSyrtéges pártot, a melyre az őszi súlyon jutáslatok tárgyalása idején nyugodtan támaszkodhatik és ezzel a parlamenti hátvéddel­ defenzívára szoríthatja az ellenzéket. Egyelőre az­ agrárpárt vezérét is az egységes párt kerítésén belül képzelik, de számolnak azzal az eshetőséggel is, hogy nagyatádi Szabó István az új proc­edúra esetén tényleg ellenzékbe megy, a­hogyan azt tállyai beszédében sejttette, hogy szabadkezet biz­tosítson magának a választások idejére. Annyi bi­zonyos, hogy ha Bethlen István gróf bármilyen oknál fogva zsákutczába jutna, gyors elhatáro­zással nyúl az ultima ratió­hoz, vagyis feloszlatja a nemzetgyűlést. Ez az eshetőség állandóan kisért a politikai körökben s ilyen körülmények között egyáltalán nem kell csodálkozni a berlini mun­káslapnak, a Vorwhirts-nek alábbi hírén, a­melyet ma közöl a Nemzeti Sajtótudósító Iroda . A Vorwhirts budapesti tudósítójának táviratát közli, mely szerint a magyar minisztertanács több­­órás tanácskozása során elhatározta, hogy az ellen­zékkel szemben felveszi a korcsot és szükség ese­tén a Házfeloszlatástól sem fog visszariadni. Annyi bizonyos, hogy a nemzetgyűlésnek ős­­szel lesz a legkritikusabb a­ munkája, a­mikor a főrendiház reformján kívül számos, még súlyo­sabb problémával kell megbirkóznia olyan par­lamenti vszonyok között, a­mikor a pártok har­móniája csak injekcziókra alapított módszerrel biztosítható addig, a­meddig. Siilágyi Lajos és a siegeslye Si. Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda ve­­­zetőjee és Fejér Elemér kabinetirodai titkár Szent­­kere­szty Béla búgó és Láng Mihály báró útján le­vélben MyjWStreitást kértek Szilágyi Lajos kép­­viselőW'Srra nézve, várjon a Friedrich­-banketten elmondott beszédének a szegediekre vonatkozó ki­tételeit rájuk értette-e ? Szilágyi Lajos ugyan­csak levélben tudatta a megbízottakkal, hogy az inkriminált kifejezéseket sem Kozma Miklósra, sem Fejér Elemérre nem vonatkoztatta. A Gömbös Gyula és Szilágyi Lajos között fel­merült lovagias ügyet ma békés után elintézték. Szilágyi Lajos megbízottai felük nevében kijelen­tették, hogy a «kurzus-sataki és »ellenforradalmi élősdk kifejezéseket, felük nem Gömbös Gyulára értette. /

Next