Az Ujság, 1922. február (20. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-25 / 46. szám

* AZ ÚJSÁG Szomb'aí, 1922 február US.' , A shimmy ellen, a küzdelem a tánczőrület ellen. — Ji középiskolai diákok védelme. — Iskolaigazgatók nyilatkozata. 1 A Római Katolikus Hittanárok és Hitoktatók I ■Egyesülete hétfői ülésén állást foglalt- a tánczdüh j ellen, a mely most már a középiskolás diákokat is megfertőzi. A kis reá­listák, gimnázisták is hálóznak, tánczolnak, sőt — Isten bocsá’ — shimmyznek is. Persze nemcsak a kicsinyek | táncza ellen indult meg j a hadakozás, hanem fő­leg a felnőttek ellen, a kiktől a gyermekek el­tanulják a táhczolást. Nem kiszszük azonban, hogy a hang komoly. Mert hiszen miből fa­kad az a feneketlen nagy tánczolási kedv, a Sftí most’ erőt vett az embereken, nemcsak Magyar­­országon, hanem az egész földkerekségen minden­felé1? A világháború véres borzalmai után és a mostani napokban, a mikor annyit kell küzdeni a megélhetésért, nem csoda, ha az emberek este el akarják feledni a gondterhes nappalokat. A zene, a táncz, ha csak pillanatokra is, elűzi a fájdalmat, mámorba fullasztja a háború remsé­­gcs emlékeit és enyhíti a minden nap megújuló nehéz küzdelmet a létért. Tánczőrület, —- mondják — de ez az őrület megenyhülést hoz. És senki sem követelheti a szenvedő emberektől, hogy ne ugy örüljenek az életnek, a hogy tudnak és a hogy akarnak. Kik, mit és hogyan tánczolnak ? — Mindenki tánczol — mondotta az egyik legismer­tebb belvárosi táneztanár, a kitől véleményt kértünk az -úgynevezett tánczdühről. — Öregek és fiatalok jön­nek hozzám és mondhatom, hogy a táneztan ároknak sok a dolguk. Á Belvárosban, Lipótvárosban, a Teréz­városban éppen úgy mindenki igyekszik megtanulni tánczolni, mint odakiinn a külvárosokban, Zuglóban, 'Angyalföldön. Mi som tudjuk mással megmagyarázni ezt a nagy tánczkedvet, mint azzal, hogy az emberek kimerültek a sok szenvedésben és felüdülést keresnek. , Nem akarok reklámot csinálni, a táncznak, de hiszen azt mindenki tudja, hogy a táncz a legjobban szórakoz­tat Leköti minden figyelmünket érzékünket: a zene és a ritmikus mozgás. — Hogy mit is tánczolnak ma Pesten! — folytatta a táneztanár. — Azt, a mit Newyorktól kezdve Szent­pétervárig. Természetesen nálunk sokat csárdisoznak. Azután keringőznek és bosztonoznak. A one-steppet tavaly óta bécsicsen tánczolják. Csak zárt figurákkal, simán. A múlt szezon óta általános kedvelt tánez a gyönyörű franczia valezer. Most pedig egyre terjed, bármennyire is haragudjanak sokan rá, a shimmy. — A shimmy nem erkölcstelen táncz. Legalább is 'éppen annyira nem, mint a többi. Minden tánezot le­het erotikusán tánczolni, parkett-iigurákkal és lehet finoman, mint a hogy tanítjuk és a szalonokban tán­czolják. Azt hiszem, azért van olyan sok ellensége a shimmynek, mert nehéz táncz és az ügyetlenek nem ké­pesek megtanulni. Azt is mondják, hogy nemzetietlen. Igaz, hogy nem magyar, de hiszen a boszton, a valezer sem az, sőt a franczia négyes sem. A shimmy egyes mo­tívumai legalább hasonlítanak a csárdáshoz. Sőt csár­­,'dászcnére lehat shimmyzni is. Azok a társadalmi egye­sületek, a melyek a shimmy ellen küzdenek, nemcsak tánezdivatot szeretnek diktálni, hanem sok más egye­bet is. De ha minden sikerülne is nekik, divatot nem lehet ráerőszakolni az emberekre. Sem öltözködésben, sem a tánezban. Ili Paris diktál és a mit Parisban el­fogadnak, azt elfogadja az egész világ és tánczolja, a mig csak meg nem nnják. Ji legszebb táncz a shimmy, shimmy ! shimmy l shimmy . . . I 'Az Újság báli tudósítója az idei farsangról a követ­kezőket mondja.: — Van tánczdüh, vagy nincs tánczdüh! Farsang van! És ilyenkor még ab­ban az erkölcsös é3 annyi­szor hangoztatott régi, jó világban is tánezoltak öregek és ifjak. Hétesz­tendős böjt után az idén van először igazi békebeli farsang. Csakhogy az idén nincs meg a farsang bé­kéje. Nagyon sokan. harag: szanak a tánezolókra, azt mondják, ilyen idők nem alkalmasak a vigasságra. Pedig sírva vigad a ma­gyar, de vigadva is busul. — A shimmy körül is háborúság folyik. Vannak shimmysták és antishiminysták. Több bál tánezrendjé ben nem szerepel a legújabb tánez. Ezt az engedményt azért teszik a rendezők, hogy a papák, a kik többnyire sb i in in y- el) en esek, elengedjék a leányukat. Néhány bá­lon tényleg nem akartak shimmyt huzatai, de a bálá­zók mindig követelték és a rendezőség végül huzattá a shimmyt. Egyik legutóbb tartott előkelő bálon szintén nem volt programúiba véve a shimmy. Hajnalfelé az­után mindenki türelmetlenül kiabált: vé > m Shimmyt! ShimmyU A rendezők azonban hajthatatlanok maradtak: — Destruktív táuczot nem tánczolnak a mi bálunkon —- mondották. Azonban mégis csak tánezoltak, mert addig nem volt sem csend, sem rend, a mig a czigány nem húzta: — Legszebb táncz a shimmy! ... A farsang elején egy na­gyon előkelő bálon tör­tént a következő eset. A méltóságos ur két leányát shimmyre kérte fel két ifjoncz. — Nem tudnak a leá­nyok — mondotta kemé­nyen a méltóságos ur. — Különben sem engedem őket shimmyzni. A mikor aztán megszólalt a zene, az öreg ur izgett­­mozgott a tüzes muzsikára és gyönyörködött az előtte tán.czoló párokban. Majd felkereste sietős léptekkel a két kikosarazott fiút. és lelkendezve kiáltotta feléjük: — Laczi, Pista, tanítsátok meg a leányokat shimmyzni! Pedagógiai szempontból. Kérdést intéztünk Viszota Gyula főigazgatóhoz, a középiskolai ügyosztály vezetőjéhez: — Már intézkedtünk, — mondotta — hogy engedély ne adassák tánezos ifjúsági mulatságokra. Arról van ugyanis szó, hogy a középiskolai ifjúság szocziális egyesületeinek izmositása czéljából hangversenyeket szokott rendezni. Megtörtént két esetben, hogy táncz­­czal kapcsolták össze az ilyen jótékonyczélu művészi összejöveteleket. Az első kerületi és a VT. kerületi gimnáziumban rendeztek ilyen hangversenyeket. Mi­helyt értesültem a dologról, azonnal felkértem a fő­igazgató urat, hogy ne adjon többé engedélyt ilyen mulatságra. Pedagógiai szempontból meg nem enged­hető, hogy a középiskolai ifjúság esetleg késő éjsza­káig hódoljon a táncz szenvedélyének. Minden közép­iskolai tanuló járhat táncziskolába, szüleinek fel­ügyeletével. Intézkedés van rá, hogy az igazgató urak ellenőrizzék ebből a szempontból az ifjúságot, nem akar ez vexatara lenni, de az ellenőrzésről éppen az ifjúság érdekében nem mondhatunk le. Sajnos, sem a szülők, sem az ifjúság nem tartja magát ehhez a kö­telességéhez, legtöbben nem is jelentik be, hogy táncz­­iskolába járnak. Ez ellen tenni fogunk. Egy középiskolai Igazgató nyilatkozata. Ugyancsak ebből a szempontból* kikértük az egyik gyakorlati pedagógusnak is a véleményét. Korpás Fe­renci úrhoz, a mester-utezai főgimnázium igazgatójához fordultunk kérdésünkkel, a ki az alábbiakat mondotta: — Intézetünkben éppen most van alakulóban az ifjúsági segítő-egyesület. Pénzünk nincsen hozzá. Ép­pen ezért tánczczal kapcsolatos hangverseny rendezé­sének gondolatát vetették fel innen is, onnan is, én azonban ezt nem engedélyeztem. Más módon fogunk pénzt szerezni a társadalomtól, főleg diákjaink szü­leitől. Felkérjük okot, lépjenek be tagokul az Ifjúsági Egyesületbe. Olyan helyre nem. engedjük ltjainkat, a hol ellenőrzés nélkül tánezolná.nak. De megengedtem, hogy ifjaink a szomszédos polgári iskolában vegye­nek tánezórát, a hol az egyik tanárnő — a ki egyéb­ként okleveles táneztanitó is, — tanitgatja erre a mesterségre az ifjúságot. Jazz.bánd és shimmy a kávéházakban és a szállodákban. Újabban megtörténik Budapest néhány kávéházában az is, hogy a mikor a hangulat kissé emelkedik, a pin­­ezérek félretolják az asztalokat és a párok ellejtik a leg­újabb tánczkreáeziókat. Ez a szokás újabban minden­napossá honosult meg a Newyork-kávéház bárjában. Minden este tánczol a közönség a Tabarin-ben, a Mascotte-ban és a többi mulatóhelyen, shimmyznek a Gellért-szállóban és az Ástória épületének egyik részé­ben, az úgynevezett Taverná-ban. Sőt megesett már az is, még pedig a Központi Kávéházban, hogy a kávés jazz-band-et állított be vendégei szórakoztatására. Ji modern tánezok ellenségei. A középiskolai növendé­kek által rendezett bálok ellen állást foglalt a Kato­likus Hitoktatók és Hitta­nárok Szövetsége. A mozga­lom vezetője, Krywald Ottó a következőkben nyilatko­zott Az Újság munkatársá­nak a szerinte az ifjúságra romboló hatású tánezok­­ról: — Az ilyen ifjúsági bá­lok könnyelművé teszik az ifjút, élpuhulttá, a ki nem tud megküzdeni az élet bajaival. A modern tánezok egyébként is er­kölcstelenek. Károsnak tartom azt is, hogy fiatal gyer­mekek egész éjszaka fenmaradjanak a bálban, a me­lyen esetleg olyan elemek is megjelenhetnek, a kik­nek az ifjúsággal való személyes érintkezése egyálta-. Ián nem kívánatos. Szerencsésnek tartom, hogy a fő­város a maga iskoláiban^ gátat vet ezeknek a mula­tozásoknak* TUDOMÁNY. IRODALOM. (-) Szomory Dezső: Selyemzsinór. Egész kicsike könyv, olyan formás, finom, czizellált, ügyes és mű­vészi, mint.egy ékszeres kazetta és benne: ékszerek. Egy egészen egyéni művészet filigránjai és ékitményes kom­­pozicziói, ezüstfonálból szőtt és rubinttal, opállal, snia­­ragddal meghintett hangulatok. Valami pogány rajon­gás mámorának fénye tobzódik a pazarul szórt szava­kon, a melyeket egy szuverén művészet hol úgy sora­koztat, mint hangjegyeket egy melódia futamaiban, hol meg úgy rak össze, hogy valamennyinek a sugarai egy­nek a fényét hevítsék káprázatossá. Egészen sajátos nyelv a maga külön muzsikájával, felhőíutásos szabály­talanságával és lavinás szíri-torlódásaival. A mese n®fi» szinte felélődik az előadás, a kitárolás magáért való pompájában, mint például abban a novellában, a mely a könyv eziinét adta. Az indítékok szubjoktivuma oly felfokozott, oly mindeneket túl zengő, hogy a mi belőle kikövetkezik: a cselekvés szinte csak egy mellékzöngéssé csekélyedik. A mese csalt egy álomkép halaványságával tetszik át a hangulat opálos fátyola mögül. Az előadás­nak ez a pompázó egyéni varázsa, mint legerősebb ba­lás maga alá merili a könyv többi apróságát is. De a maga legelsőrangu epikus erejével, kemény és könyör­telen igazságával, mint egy szikla emelkedik a ragyogó hullámok füló egy szűkszavú kis életkép: Az özvegy ezimü rajz. A rövid próza. Isten tudja, miért, mostoha gyermeke a tarlosságnak. De ennek a pár száz soros kis novellának feltétlenül biztos helye van azok között a munkák között, a melyeket Szomory Dezső a maradan­­dóságnak alkotott. A könyv a Genius kiadása. (sz.) (-) Capillaria. Az ország, a melybe Gulliver hatodik utján Karinthy Frigyes a tisztes redrilíi seborvos tár­saságában elvisz bennünket, négyezer méter mélységben van a tenger fenekén. Capillaria, a nők országa, a mely­ben a nemek harcsa néven emlegetett küzdelem már rég befejeztetett és az erősebb: a nő teljes győzelmének min­den következése is kiérvényesült. A diadalmas nő éli a maga megteljesedett életét, a mely semmi piás, mint ab­szolút élvezető a gyönyörnek és abszolút közömbösség minden iránt, a mi nem élvezet. A. másik fél. az egykori férfi, teljes és már rég befejezett legyőz,elésében elvesz­tette minden tulajdonságát, a mi más hivatást szolgált, mint a nőért való robotolást vagy legalább is leplezte ezt a mindenek fölött való rendeltetését és. elvesztette még az emberi, illetve azt a formáját is, a mely a világ egyetlen urához, a nőhöz valamikor valamelyest ha­sonlóvá tette. Szomorú és utálatos kis csökevénynyó zsu­gorodott: megvetett, do hasznos féreg, a mely ostoba és tragikus önzetlenséggel palotákat épít, clmálló agyából selymet választ ki a nőuek, a kinek különben — táplá­lékául. is szolgál. De ez a csúf és szomorú féreg hordozza Capillariában egy más, nagy rendeltetés sejtését is, egy magasabbrendü világ ábrándját. Hogy ebbe a világba följusson, azért épit hatalmas tornyokat, a melyeknek a befejezését azonban megakadályozza a nő, mihelyt, a to­rony elég arra, hogy ő kényelmesen ellakhassék benne. Minek tovább! Hiszen ez a czélok teljessége és a hullok — a hivatására lezsugorított férli-csökevény — teljesen betöltötte rendeltetését, ha ennyit alkotott. Vakmerőén flagcllans'irás ez a Capillaria és olyan bátorság, a mi­lyet csak férfiakkal szemben lehet, merni. Hogy nem keserű, ennek az író grandiózus leszereltségc és határta­lan csufolódó kedve a magyarázata. Cselekményes me­nete a regénynek alig van. Egy tételt állít fel négyezer méternyire a tenger színe alatt és abból a polémiából, a melyet a fölülről jött idegen a maga elcsodálkozáSá­bán, meglepetésében, vitáiban és tiltakozásaiban c külö­nös világ torz és lesújtó valóságaival folytai, ebből a szembeállításból reng ki halkan és szomorúan, hogy tu­lajdonképpen odaföut is Capillaria a világ, csak nem ilyen őszintén. Nagy mélységei és nagy — kényességet vannak ennek a témának. De természetes, hogy a, tenger fenekén az emberek nem járnak bundában, ba kopoltyú­­vaj. tudnak lélekzcni. Az író a maga létele apostolának vakmerőségével és elszántságával gázol át minden obii­gát tartózkodáson. Kétségtelenebb erénye ennél előadá­sának bravúros könnyűsége és világossága, az a virtuo­zitás, a mely egy villámló ötlet szárnyán súlyos gondo­latokat röpít. A szó művészi értőimében a Capillaria nem tiszta alkotás, nem kiegyensúlyozott munka. Do féktelen hullámai egy hatalmas inlollekl ns és gondolati fantázia súlyos értékeit görgetik .és villanó ötletei lel­künk, életünk és sorsunk olyan mélységeire vetnek fényt, a. melyekbe meglepetten és elgondolkozva tekin­tünk. Karinthy uj könyvét a Kuliura mii a ki abban a nagyon ízléses és ügyes köntösben, a mely bizonyára hozzájárult a Magyar Regényírók ez. sorozat kapóssá­­gálioz. (sz.) ^MTwiiiM>irt«i<im i Pt miw mfunififn^nj — FQVÁ10S. (Felvonó a. Várba.) Hort Imre és Társa kérvényt in­tézett a tanácshoz, hogy a Várhegy délnyugati oldalán, a gránitlépcső mellett villamosiizemü személy- és te­herfelvonóra, valamint a Mikó-utczából hozzávezető alagutra előmunkálati engedélyt adjon. A tanács az en­gedélyt megadta és az engedélyesek most a tervrajzok bemutatása mellett építési engedélyt kérnek a személy­es teherfelvonóra és az alagutra. Az ügyosztály ezt is megadja azzal, hogy az engedély az ii zeni behelyezés napjától számított 40 évro szói, ezen idő elteltével az egész berendezés a főváros tulajdonába megy ál. Tíz év múlva a főváros jogosult a berendezést megváltani. A menetrendet és díjszabást: a főváros és a vállalat éven­ként egyetértőén állapítják meg, vitás esetben a belügy­miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőén dönt. Területhasználati díj czimén a főváros egy később megállapítandó százalékos részesedést kap. Beuárd Ágost dr. nyugalmazott népjóléti, miniszter óh Miniéit Jenő dr. nyugalmazott ítélőtáblái bíró kérvény! terjesz­tettek be a tanácshoz, hogy a Várba építendő felvonóra előmunkálati engedélyt kapjanak. (Tanügyi választások.) Ma délidül! li,. órakor nvill,i■. ii!i ta, nácsi értekezlet volt, :t mely ;i triniigyt v;i I:: vy yi .*|«'*!-. üp/,i fó lé­vel foglalkozott. A tanács-ülés ;»z ügyosztály iuíjiüm leset úti a rangsort 1—2 minősítéssel helybenhagyta. (A pénzügyi bizottság ülése.) A pénzügyi bizottság ma délelőtt 11 órakor tárgyalta a költségvetéssel kap­csolatos segélyek ügyét és a segélyeket mind a tanúéi; előterjesztés értelmében megszavazta. Ezzel a költség­vetést teljesen letárgyalta, hozzájárult a tanácsi javas­latokhoz is azzal, hogy a mennyiben a vizdijak feleme­lésének szükségessége felmerülne, ezt a tanács köteles a bizottság elé hozni az emelés előtt. Tárgyalt ezután a bizottság a folyóügyek során apróbb ügyeket és meg­szavazta azt, hogy a székesfővárosi világkor) skeilelml főiskolai tanfolyamot megszünteti és középiskolát vég­zettek részére egyéves kereskedelmi szaktanfolyamot sü­lit fel 120 növendék számára, a vas-ntezai kereskedelmi iskolai épületében. A tanítás 3-tól 8-ig lesz, rendkívüli hallgatói 2-től 3-ig és 8-tól 8-ig járnak el a laufoli-aias*

Next

/
Thumbnails
Contents