Az Ujság, 1922. július (20. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-04 / 148. szám

Aj, Hb o* Mit J ) / ,W 1'1 1U rlL J V 192 M) 01 Bnflepest,1988. In S 8ts,onn. 3. évfolyam. 148. színt. 1—- Reid. juftus 4. Előfizetési árak: ' • V ■ eBj? - J SZERKESZTŐSÉG: Egyaz évre........... noo K —! mm .mi —— - Budapest, Rákóczi út 54. S3. Félévre --------............ 560 „ —„ SmM ISBzMf&M gil 1|| fS§| -JfigligB Telefon: József 13-36, József 122-58 negyedévre*.----..... 2S0 „ —M kpf gk fe'ft pp IS*TM1 É&ma Mthr' --E»yhóra.............. ioomswa, jme g§ gg® mgw ■■ kiadóhivatal: ken é3 apá?ya^ varakon ^korona] i| W B B M fi M iMÉ Budapest, Rákóczi-út 54. SS. nap 100 osztrák korona. 1111. ’^Pilllilla József 12256. ■ mmm mVi ROVÁS Miniszterelnöki hatalmánál fogva Bethlen István ma végzett a drágasággal. Oka: pénzünk elértéktelenedése és becsukandó rágalom minden más. Punktum. Ez világos. De azért a kormány mindent el fog követni... stb. Punktum. Ez is világos. A kormány nem fog semmit sem csinálni s ebben igaza van, ha megmondja, mert nem is csinálhat semmit. Meghagyni mindent, ahogy van és a drágaságot letörni csakugyan lehetetlen. A pénzelértéktelenedés nem oka a drágaságnak, hanem maga a drága-* ság, a másik oldalról nézve. Tenni kellene róla ■— más, egészen más politikával, hogy a pénz ne legyen értéktelen, vagy a drágaság ne legyen nagy. Erre a kormány nem kapható s mivel többsége van, drágaság letöréséről többé ,de legyen szó.* Kicsit sajátságos, mikor most meglevő intézményeket azzal védenek, hogy a kommunisták találták ki. Internálást, politikai üldöz zést, lakásrekvirálást stb. Hát igen, ezt minda kommunisták csinálták. De tudtunkkal a keresztény politika nem azzal jött, hogy folytatja, hanem kiirtja a kommunista munkát. "Aki jobb, annak nem lehet jogcíme a roszszabbra, különben nincs joga jobbnak vallania magát. " . • . * # " Tökéletesen egyetértünk Nagy Emillel s magunk is ismételten megírtuk: a mi kilengőink mellett vannak másutt is kilengők: olasz fascisták, német kommunisták és kappisták, román vasúti tolvajok. S ezen az alapon méltán tiltakozhatunk ellene, hogy Magyarország mint olyan tekintessék Balkánnak. De olasz fascisták, német pucsisták, román vasúti rablók is kiirtandók és magyar kilengőktől is szabadulni kell. Amazokkal végezzenek az illető más államok, a mieinkkel pedig végezzen a mi kormányunk, róluk és szóvá tette a nemzetgyűlésen. Hát jól van, forradalmi szellem, népítélet, válságos időkben válogatlan eszközökkel dolgozó túlzott hazafiság, s az elemi vihar nem törődik joggal, igazsággal. Főpapi alak hirdette, hogy nem kell jogrend, hanem keresztény Magyarország. A tábornok-miniszter mondta, a nép a rendet csináló katonaságtól csak azért félt, mert azt hitte, zsidóvédelemről van szó, de megnyugodott, hallván, hogy nem erről van szó. De most itt ülnek az ország szine előtt a vádlottak s nyoma sincs sem forradalmi szellemnek, sem keresztény világnézetnek, sem túlzott hazafiságnak, sem viharnak, népitéletnek. Maguk mondják: nem tudnak semmit, nem gondoltak semmit, nyolc liter, vagy öt liter bort tolnak most előre a vihar, a népitélet és lobogó hazafiság helyébe, mert most jobb, ha részegek voltak, nem pedig hazafiak. Dehogy is invitáljuk a többieket is a vádlottak padjára! Nincsen bennünk haszúállás, nem fáj nekünk senki megmentett bőre. De ennek a véres és gyászos közelmúltnak szeretnék látni az erkölcsi kimenekedését abból a szégyenből, melybe a mostani vádlottak döntik az akkori Magyarországot. Szeretnénk, látni akárcsak egy embert, aki megbecsüli akkori mivoltát és helytáll érte. Aki nem tagad, nem nem emlékezik s nem itallal mentegeti magát, hanem emelt homlokkal áll az ország elé:igenis, ezt tettem, meggyőződésből, melyhez most is ragaszkodom, hazafiságból, mely most is ugyanezt diktálná. Megtettem, vallom, állom, a következményeket s hazafiságom teljességeivel, elkövetett tetteim erkölcsi tisztasága érdekében akarok is megfizetni értük a földi igazságnak, mely szentesített törvények alapján tiltja azt, amit szent ideál szolgálata viszont rám parancsolt. Hol van az az ember? És hol vannak azok a felelős miniszter, törvényhozó és újságíró urak, akik annak az időnek gőzkörében oly dicsőek és nagyok voltak? Hadd lássák, kiket tettek meg hősöknek s hazafi mintaképeknek s jeleltenék ki ugyancsak férfias becsületességgel: csalódtak-e ők is, avagy igenis, ilyen embereknek tudták akkor és becsülik most is az orgoványi mítosz hőseit? @r|@ság!Fi iisprsiszlék. Végre becsületes napvilágnál, húsból, vérből valóságukban látjuk néhányát azoknak az embereknek, akikről annyi szó folyt, annyi képzet szövődött. Fekete, vérszopó rémeknek vélték az egyik oldalon, a haza sorsán, a haza méltatlan fiain elbusuló és haragra gyűlő lelkes hazafiaknak a másikon. Bestiák és névtelen hősök egyaránt voltak, rettegték és dicsőítették őket érdem és politikai szempont szerint. Most biráik előtt látjuk őket .Vájjon milyenek? Sem nem rémek, sem nem hősök, kicsi nyomorultak. Tagadnak, nem emlékeznek, részegek voltak. S maguk nem tehetnek semmiről, parancsot kaptak. A rémre és hősre gondolva, az embernek összeroskad az esztétikai morálja. Érdemes volt ezekről suttogni? Ezek körül állást foglalni? Eszmét és világnézetet emlegetni ezekkel kapcsolatban? Szegény senkik, nekünk ugyan nem jelent semmit a megbüntetésük. Ismét egy katonai bírósági tárgyalás, melynek menete, szelleme és hangja előtt a legmélyebb tisztelettel hajlunk meg. Bíráink működése valóban jelent valamit, jelenti az ország kimenekedését az európai kitagadottság mocsarából. De ezeknek a véreskezű, de jelentéktelen szegény ördögöknek a sorsa? Nem is gondolunk reájuk. De bíróság színe előtt megjelenésük mégis felveti az emlékek és kérdések egész raját. Eszünkbe jut a cenzor, aki kormányrendeletre jótékony ismeretlenségbe borította őket. A nemzet érdekévé tették meg, hogy a közönség meg ne tudja, mit műveltek ezek a szegény ördögök. A keresztény nemzeti politika érdekének tették meg, hogy megtorlás ne érje őket. Nemzet elleni árulásnak, ha ki mégis tudott Vass népjóléti miniszter a lakásrendeletről. Ma éjjel alkalmunk volt Vass Józsefnépjóléti miniszterrel beszélni a lakásrendeletről, — melyet lapunk más helyén részletesen ismertetünk — aki a következő tájékoztatást volt szíves adni: — Az új lakásrendelet csütörtökön feltétlenül megjelenik. Az érdekeltségeket nem fogjuk újból meghallgatni, mert velük már minden oldalról megtárgyaltuk az itt felmerülő kérdéseket. A lakásrendelet kibocsátását tovább már nem lehet halasztani, hiszen augusztusban beköszönt az új lakbérnegyed. A legutolsó simításokat holnap a miniszterelnök úrnál fogjuk megtenni, ezért most nem tudok mást mondani, csak azt, hogy én az objektív igazságot kerestem. Megpróbáltam, hogy a két szélsőséges álláspontot összeegyeztethessem és közöttük békés megegyezést érjek el. Sajnos, nem sikerült, és így magunknak kellett a szociális igazságot mindkét oldalra a legobjektívebb mértékkel kimérni. Hogy szerencsés kézzel történt-e, az más kérdés. Mindenesetre iparkodtunk megtalálni a középutat, amikor szem előtt tartottuk a háztulajdonosok nehéz helyzetét és az általános súlyos gazdasági helyzetet egyaránt. Ez a rendelet bizonyos vonatkozásban erős lépés a szabadforgalom felé, másrészt azonban a teljesítőképességre való különös tekintettel a lekötöttséget is fenn kellett tartani. Részletekbe nem akarok belemenni, kérdésükre azonban megjegyzem, hogy az albérlőkről sem feledkeztünk meg. A háztulajdonosnak az albérletbe is lesz beleszólása, erkölcsi szempontokból tiltakozhat az albérlő személye ellen és anyagi szempontból is védelemben részesülnek az albérlő érdekei. Viszont az albérlőknek joga van bírósági védelmet venni igénybe a főbérlővel szemben, ha netán ez a terheket rá akarná hárítani. Az albérleti jogviszony megállapítása is ugyanolyan elvek szerint történik, mint a főbérlőé. A köztisztviselői lakások csak akkor lesznek szabadforgalom tárgyai, ha a köztisztviselőket szolgálati érdekből áthelyezik. Azokban a helységekben, melyeknek kétezernél kevesebb lakosa van szabad lesz a lakások forgalma. Egyébként az a hír, hogy a lakásokbérét a lakások nagysága szerint az 1917. évi bér négyszeresére, nyolcszorosára és tizenkétszeresére, a boltbért pedig az 1917. évinek tizenötszörösére, húszszorosára és harmincszorosára lehet emelni, megfelel a valóságnak. Véglegeset azonban csak holnap mondhatok, mert — amint említettem — az utolsó simításokat holnap délelőtt végezzük el a lakásrendeleten. Őszre halasztják a főrendiház reformját. Korábban kap nyári szünetet a nemzetgyűlés. — Kicserélnek tíz főispánt. A kormány reméli, hogy tíz nap múlva véget ér az indemnitási vita. Annak idején tervbe vették, hogy az indemnitás megszavazása után több sürgős pénzügyminiszteri javaslatot fognak letárgyalni, s a főrendiház reformját is tető alá hozzák a nemzetgyűlés nyári szünete előtt. Minden jel arra vall, hogy ez a tarikaprogramm lényegesen megrövidül. Komolyan beszélnek arról, hogy a nemzetgyűlés a nyári szünet előtt a földadó felemelését célzó javaslaton kívül csak a drágaság letörésére irányuló egy-két javaslatot fog tárgyalni s a főrendiház reformját őszre halasztják. Ilyenformán a nemzetgyűlés korábban jut nyári vakációhoz, mint eredetileg tervezték. Jelentős változás készül a főispáni karban Értesülésünk szerint mintegy fia főispánt fognak kicserélni. Hír szerint befejezett tény, hogy Borbély-Maczky Emil borsodi főispánt is felmentik állásától. Az első főispáncsere a napokban fogmegtörténni. Fertsák Jenő soproni főispán helyébe Simon Elemér volt munkapárti képviselőt küldik főispánnak. Javarészt az egységes párt képviselőtagjainak soraiból veszik az új főispánokat, hogy helyet szorítsanak azoknak, akik nem juthattak mandátumhoz. Így elsősorban Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszternek akarnak kerületet szerezni, miután a most megüresedő néhány kerületben nincs reménye a győzelemre, nyíregyházán tudvalévően Rakovszky Iván belügyminisztert lépteti fel az egységes párt, Kis-kundorozsmán a sajtófőnöknek szereznek helyet, a barcsi kerületben pedig szintén nincs kedvező talaja a belügyminiszternek, csakúgy nem, mint azokban az ellenzéki kerületekben, ahol részint a szociáldemokraták, részint a keresztény ellenzék egy-egy tagja jutott kettős vagy háromszoros győzelemhez.. Eddig egyébként huszonnégy mandátumot támadtak meg petícióval, javarészt egységespárti mandátumokat, melyek közül főleg a feledi, a mezőcsáti és a gödöllői mandátum sorsa a legkritikusabb. Biró Pál ózdi mandátuma is komoly veszedelemben forog. Ifjai Peír János Biigba Salmaiorranssisztere. Kitűnő forrásból arról értesülünk, hogy a szombati minisztertanács hozzájárult Mayer Jánosnak meghatalmazott miniszterré tervezett kineveztetéséhez. Mayer János ebben a minőségében átveszi a római nemzetközi mezőgazdasági intézet, valamint a nemzetközi agrárszövetség magyar vonatkozású, ügyeinek irányítását. .A római nemzetközi mezőgazdasági intézet a háború kitörésekor abbahagyta működését és nyolcévi szünet után most lát hozzá újra hivatása teljesítéséhez. Magyarországnak, mint agrárállamnak, mindig jelentős szerepe volt ennél az intézetnél, ami abból is kitűnik, hogy olyan nagy tagsági díjat fizetett, mint a legnagyobb államok. Informátorunk szerint ez a tagsági díj évi húszezer svájci frankra rúg.