Az Ujság, 1923. december (21. évfolyam, 272-294. szám)
1923-12-30 / 294. szám
Vasárnap, dec. 80. Mindent megtud A 20 U J S Á & Mindent Tudok-jából 11 A jó orvos eljött, megvizsgálta a beteget és kiállította a bizonyítványt, amelyet a színész, anélkül, hogy elolvasott volna, rohamlépésben küldött a színházhoz. Harmadnap azután, amikor egészen kijózanodott, a gyengélkedőt tettetve bebicegett a színházba, ahol nagy részvéttel fogadták. — No édes, jobban vagy? — kérdezték tőle kollegái. Aztán jött az igazgató. — Nos kedves művész úr, remélem, felgyógyul. Igazán már nagyon aggódtunk magáért. — Ő kérem, — szerénykedett az illető. — Hanem — folytatta az igazgató az egész társulat jelenlétében, — máskor megbízhatóbb orvost hivasson.— Miért, kérem? Olvassa csak el ezt a bizonyítványt! A színész átvette az orvosi bizonyítványt, -melyet ő küldött és majd hanyattvágódott rémületében. Mert az így szólt: __________ Ezennel igazolom, hogy .................................... . urat ágyban fekve hollrészegen tolódtam. A Cárnő körül, amelyet évekkel ezelőtt igen nagy sikerrel játszottak a Nemzeti Színházban, már sok háborúság folyt. Béldi Izor kollégánk úgy találta, hogy a dráma az ő Katalin című operettjének szövegével azonos, amelyet ugyancsak igen nagy sikerrel adtak meg a régi Népszínházban. Gyönyörű esték voltak ezek, a cárnőt szegény Hegyi Aranka játszotta, azt a kis tisztet — gondolom Germaidnek hívták —, akibe Katalin szerelmes, Kürg Klára. Sok idő telt el azóta. A Katalin operett is, a Cárné című színmű is diadalmasan járták be a külföldet, mindenütt hírt és dicsőséget szerezve a magyar dráma- és operettirodalomnak. Most a Cárnő és Katalin harca ismét kiújult. A Cárneszerzői ugyanis eladták darabjukat Strausz Oszkárnak, a nagy bécsi operettkomponistának, aki azt megzenésíti. Ez az, amibe Béldi kor nem megy bele. Hogy az operettjéből minden tiltakozása dacára annak idején színművet csináltak, azt még ellehetett viselni. De hogy visszacsinálják aztán ezt a színművet operetté, hát ezt már sokalja. Bécsi ügyvédje útján jogbitorlásért pert indít a Cárnő szerzői ellen. Sorry: Beszélgetés gróf Berényiné Török Irmával. A Nemzeti Színház legifjabb örökös tagja. Körülbelül tiz esztendeje, hogy Török Irmát, ezt a ragyogó tehetségű művésznőt, akinek feledhetetlen sikerei voltak a Nemzeti Színházban, nem láttuk ki színpadon. A Nemzeti Színháznál emberemlékezet óta mindig annyiféle színházi politika érvényesült, hogy elvégre meg tudjuk érteni, hogy egy olyan kiváló művésznő, mint Török Irma egyszerre csak elunja, azt mondja magában: elég volt és visszavonul a magánéletbe. Most őszinte örömmel értesülünk róla, hogy a művésznőt a Nemzeti Színház üsdökös tagjává nevezték ki, mert ettől a kinevezéstől nem végleges elhallgattatását, hanem reaktiválását várjuk. Ma délután volt alkalmam telefonon beszélgetni a művésznővel, aki teljes visszavonultságban él családja körében orbánhegyi lakásán. — Drága grófnőm, engedje meg, — mondom, — hogy én legyek az elsők egyike, aki kézcsókját küldi kinevezéséhez. — Jaj, — köszönöm, — kacagja bele a telefonba gróf Berényiné Török Irma, — tudja, éppen jókor jött a kinevezésem, Ami iitkába Vai. Még szerencse, hogy ilyen hideg van, pláne itt az Orbánhegyen és uche- * zen határoztam: és magam eres a nagy útra. Igazában nem is tudom mérteni, miért titkoltak kinevezésemet. Cso*rdálkoztam, amikor olvastam Ambrus Zoltán, Nagy Ibolya, örökös tagságát és rólam nem volt említés, pedig ezzel egyidejűleg történt az én kinevezésem is. — Akkor játszott méltóságos asszonyom utoljára? — Bizony, már régen. Még a háború előtt, 1914-ben. Akkor arra jöttek rá, hogy nincs tehetségem. Jankovich, az akkori kultuszminiszter, amikor kérdeztem, miért küldenek el, még csak azt sem mondotta, hogy köszönjük a szíves működést.- Nekem húgy is fájdalmas volt a mellőzés, felmentem a direktorhoz, az intendánshoz és voltam a miniszternél magánál is. Tudni akartam, miért tesznek .Így velem. Jankovich miniszter úr a szemembe mondta: —Magának nincs tehetsége! — Nem csodálkoztam volna, ha a kereskedelmi miniszter mondja ezt, de egész furcsának tartottam, hogy a kultuszminiszter ennyire ,,tájékozott" a dologban. —■ Bizony sokáigfájt, ahogy velem bánták. Egészen elfelejtettem a színházat,nem is néztem a tájéka felé. De az utóbbi időben már visszatért a vágy. Nagyon üresnekéreztem életemet. — Nem tudom,, hogy most bemegyek-e a színházba. Azt hallom, reaktiválni akarnak. Soká jöttek rá, hogy mégis csak van tehetségem .. — S hogy bírta ki a színház nélkül az életet? — Bizony nehezen. Pedig tiz évig nem voltam a Nemzeti tájékán sem és színházba sem mentem. Tegnapelőtt, amikor az örömhirről értesültem, elmentem az Operába és volt megköszíríteni Wlassics bárónak a figyel-met. Nagyon kedves volt hozzám. Mindjárt egy páholyt adott. Olyan jól esett, hogy ismét színházban lehetek... * Szendy Árpád Helikoni sülleje kapta a Greguss* díjat. A Kisfaludy-Társadói, mai ülésén, néhai Greguss J Ágoston házassági évfordulójának a napján, hirdették ki a társaság döntését, amely a Greguss-díjat Szervig Árpád Helikoni suitejének ítélte oda. A kitüntetés nem lebecsülendő,, mert hat év zenei termésének a legjobbjai közül választják ki a jutalmazandó művet.. Érthető tehát a nagy érdeklődés, amellyel a művészeti és zenei világ a társaság mai ülését várta. Az ünneplés ülést Desteviczfi Albert elnök nyitotta meg, majd Vojnovich Géza felolvasta Papp Viktor meghívott zenei szakelőadónak, az ismert jeles zeneesztétikusnak a jelentését. Alapos felkészültséggel, nem mindennapi tudással és éles ítélőképességgel megírt, hatalmas munka. Felolvasása egy óra hosszat, tartott. Érdekesen ismerteti és boncolgatja benne Papp Viktor a legutóbbi, hat esztendőben előadásra került zenei műveket az operáktól a dalokig. Kiemeli a jelentősebb alkotásokat s nemcsak előnyeiket, de hibáikat is felsorolja. Vannak például, színpadi művek, amelyeket szövegük miatt nem ajánl a díjjalvaló jutaigjazásra Tíz c!őátó.-! A' szöveg',a zene'ugyanis annyira egybé- Torr a nmi operákban, hogy különválasztani őket nem lehet. Ahol teháta szöveg nem megfelelő, ott még akkor sem lehet az egész művet kitüntetni, ha a zene még oly kiváló alkotás is. Ennél a pontnál kitér az előadó az irodalom és zene mai viszonyára is és sajnálattal állapítja meg, hogy a hivatott és hozzáértő írókat mennyire nem érdekli a feladat, hogy az operaszövegírás terén is munkálkodjanak, a muzsikusok nagy része pedig milyen járatlanságot tanúsít irodalmi téren. Ez az oka azután, hogy nagytehetségű, kiváló tudású szerzők rossz szövegekre írják operáikat. Végig menve a legutóbbi szat esztendő jelentősebb zenei alkotásain különösen Bartók, Dohnányi, Trubay, Kodály, Szabados és Szendy műveit és munkásságát emeli ki* a jelentés s azt ajánlja, hogy a Gregus-díjjal Szendy Árpád Helikoni süllejét jutalmazzák. A társaság azután a másik zenei szakértő, Kerner István hozzájárulásával egyhangúlag ennek a műnek ítélte oda a díjat. A jelen volt közönség éljenzéssel és teljes megelégedéssel vette tudomásul az elnöki kijelentést, hogy a díjat Szendy Árpád özvegyének fogják kézbesíteni. Az egyik napilapban támadás érte a társaságot, hogy nem Dohnányi operáját, a Vajda tornyai jutalmazták. Kérdést intéztünk erre vonatkozólag Berzeviczij Alberthez, a Kisfaludy- Társaság elnökéhez, aki a következőket mondta munkatársunknak: — A támadásra nincs mit felelnem. A Kisfaludy- Társaság irodalmi testülete ezért az irodalmi szempontokat is figyelembe kell vennie.. Vajda tornyát a szövege miatt nem jutalmazhattuk a díjjal. Kacsuh Pongrác végrendelete. Minap elhunyt kiváló zeneszerzőnknek, Kacsáti Pongrácnak a végrendeletét ma bontották fel a központi járásbíróságon Gergely Illés dr., a Kacsóh-család jogi képviselőjének a jelenlétében. A végrendeletben arra kéri Kacsóh Beöthy Lászlót, az Unió vezérigazgatóját és Marton Sándort, hogy ingó vagyonát, értékesítsék s az ebből befolyó pénzt osszák két részre. Az egyik rész Jánoskáé, Kacsóh Pongrác kisfiáé legyen, míg a másikat régi házvezetőnőjére, Barna Máriát hagyta az örökhagyó, hálája jeléül, amiért a házvezetőnő több mint egy negyedszázadon át oly jól gondoló és kisfiának is valóságos nevelőanyja volt. Az irodalmi és zenei hagyaték a maga egészében Kacsóh Jánoskát illeti. Kisfia gyámjául Beöthy Lászlót kérte fel Kapsáh, aki végrendeletében nagy szeretettel emlékezik meg Beöthy Babáról s kéri őt, hogy küldjön egy szál rózsát a sírjára és zárja szeretettel a szivébe Jánoskát. Végül elbúcsúzik jóbarátaitól és ismerőseitől s azzal zárja végrendeletét, hogy boldog volna, ha még soká kerülne sor a végrendeletre, mert szeretne még néhány szép magyar nótát teremteni s a hazának egy magánál százszor különb hruzsikust nevelni: Kacsóh Jánost. * Nincs igazgató válság az Operaházban. Egyik lap nyomán ma az a hir terjedt el, hogy Meder igazgató megválik az állásától. Illetékes helyen kijelentették, hogy a hír nem felel meg a valóságnak s operaházi igazgatóválságról szó sincs. * Dalost, Kaczor Gizi legutóbbi hangversenye óta sokat haladt. Hangja és énektudása fejlődött s előadása is élvezetesebb, lett. Közönsége sokat tapsolt neki. Az énekszámok elött és után a Somló—Stegmann—Hoffmanttzongorahármas-társaság játszotta el Beethoven és Csajkovszky egy-egy művét. Összevágó előadásukért megérdemelt tapsokat kaptak, és színházait és kabarék herei A Víznház).In a jövő héten a segélyalap javára megismétlik a szilveszteri kabarét, amelyre több ezren ,hiába igyekeztek jegyet szerezni, miután páróra alatt az összes jegyeket szétkapkodták. Színre kerül a programul a Vígszínház és a Fővárosi Operettszínház legkiválóbb művészeinek és vendégeinek" felléptével. A hét játékrendjét A király dominálja, amelynek hétfői előadása kivételesen már hét órakor kezdődik. Kedden, újév napján, este az Orvos dilemmáját, délután az Ivanovot játszmák. Szombaton délután rendkívül mérsékelt helvárakkal a Hübele Balázst adják gyermekeláadásul. Most vasárnap , délután az Úr szöllője, jövő vasárnap délutárv** Orvos dilemmája kerül színre. * Fehér darab a Lila akác, Szép Ernő ragyogó vágjáték mely mérsékelt helyárakkal kerül színre vasárnap délután, valamint újév délutánján a Renaissance- Szinházban. * A hét magyar és német előadásai a Renaissance- Szikházban. Rittner pompás és rendkívül mulatságos komédiája, a Farkasok az éjben . . . dominálja a jövő hét műsorát; ebben a nagysikerű nyíltszini tapsokkal meg-megszokott vígjátékban ezentúl is Simonja Mária, Törzs Jenő, Tőkés Anna, Harsány, Sugár játsszák a főszerepeket. A Farkasok az éjben . . . hétfőn (Szilveszterkor, pénteken és vasárnap este. Csergő Hugó Az első hajnal ciműs darabja kedden (újévkor) és szombaton ke- A „Fészek44 faláról. F“•»A réti művészkarrikatúrák. Beöthy László : Bet.a Józsii Hajdú Marcell Brnebfeiner Rezső Halmi Artne Jadlovker