Az Ujság, 1924. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-29 / 74. szám
„ X. ÁTverrt , Budapest, 1924. Ára 1500 korona. XXII. évfolyam. 77t •• Szombat, március 29. Előfizetési árak: Negyedévre ....................90000 K Egy hóra......................... 30000 K Külföldre az előfizetés kétszeres. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvaron hétköznap 1500 ., vasárnap 2000 K. Ausztriában hétköznap 2000.—, vasárnap 2500.— osztrák korona. Megjelenik ünnep utáni napok kivételével minden nap.AZ ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V., Vilmos császár út 34. sz. Telefon 154—20. 154—21. 154—22. 154-22. Nyomdai telefon : (csak estei 6 órától kezdve) 154—21. FIÓKKIADÓHIVATAL, BUDAPEST, Erzsébet-körút 42. Telefon: József 16—28. ROVÁS. Ne vegye rossz néven a kormány szkepszisünket: ami terhet a szanálási akció jelent, azt gondosan írásba foglalták és törvény lesz belőle. Ami jó vele összefügg, az csupán jóslat és ígéret, de írás nincs róla. Például a forgalom szabadsága, a kényszerintézmények leszerelése. Már ismételten ígértek ilyesfélét máskor is és huszonnégy óra múltán visszaszívták. Legutóbb a takarékkorona ellenében a devizák felszabadulását természetes következménynek vallották , a devizák most sincsenek felszabadítva, sőt most már a devizaközpont fentartását a szanálás utánra is elhatározták. Már pedig nagy különbség, ha az emeletről ugrr ugratnak le, hogy matracot tesznek alám S én ugrom ebben a tudatban s az összetört tagjaim felvilágosítanak, hogy nem tették alám a matracot. Igazságosságról is szokás beszélni a terhek kirovásánál, de beszéljünk csak célszerűségről. A részvények után kapott már az állam húsz percentet és íég akar kapni. A részvényesek eddigelé elvesztették a vagyonuk háromnegyed részét, tehát ki van próbálva úgyse bár, hogy tudnak veszíteni. De az államnak sok-sok milliárd haszna van a részvények forgalmából és sok-sok milliárdtól esik el, ha a részvények nem forognak. S az adó következtében még kevesebbet fognak forogni és az államnak adó- és vagyonmentés tekintetében nagy érdeke, hogy értékük emelkedjék. Tehát megterheli őket. A túlságosan megrakott szekérnél sem kérdezzük: igazságos-e ez a jó szempontjából, hanem célszerű-e a kocsiséból. .. Csontos bácsi ma már nem Csontos bácsi, hanem igazán a kis-, sőt a nagygazdapárt. Nekik most rekompenzáció kell azért, hogy az ország rendbehozása céljából új adókat vetnek ki rájuk is. Ők az országot ingyen, nem akarják megmenteni. Nekik dohány és kisüst, nagyobb létminimum s még isten tudja, mi minden kell. Ha nem kapják meg, isten uccse felmondják a hazának a gerincszolgálatot és kiszaladnak a kormány lába alól, mint az aranyszirt. Szilágyi Lajos felelősség® Nem kicsinyeljük Szilágyi Lajos képviselőúr politikai súlyát, amikor azt kérdezzük tőle: mit ér az ő felelőssége, amellyel vállalja a szanálási tervek ratifikálásának elkésését? Nekünk igen eleven fantáziánk van, de egy magyar N. G. Wells sem tudná megkonstruálni, hogy a szanálási akció meghiúsulása esetén milyen más módon boldogulhat az ország. Mi nagyjában és egészében azonosítjuk magunkat a Szilágyi Lajos véleményével a kormánypolitikáról. De ebben a véleményben, ha kiderül is abszolút igazsága, semmi olyan momentumot nem látunk, amely a szanálási politika bukása esetén annak helyébe léphetne. Ezért rászorulunk Szilágyi Lajosra. Ne mondja általánosságban, hogy vállalja a felelősséget, hanem jelölje meg, miből áll ez a felelősség, mit ad ez a felelősség az országnak és mit tud ő arról, amit senki nem tud: mit csinál majd ez a kormány vagy az utána jövő Szilágyi Lajos-kormány, ha ez az akció megbukott, a párisi megállapodások érvényüket vesztik, a külföld minden kis és nagy tényezője visszakapja akciószabadságát és felszabadíthatja azokat a jónak nem nevezhető indulatokat, amelyeket eddig Magyarországgal szemben érvényesítettek. Ha Szilágyi Lajosnak erről tiszta képe van, mondja meg, mi lesz azután, amit ő helyeselni tud. Ha tiszta képe nincs, akkor tisztelettel kérdeznünk kell, mily erkölcsi alapon vállalhat egy rombolást, melynek következményeiről sejtelme sincs. A felelőssége, mint eddigelé minden magyar politikus felelőssége, magyarán mondva, nem ér semmit. Mi az? Lemond mandátumáról? Nem fontos az országnak, ha megtartja. Bocsánatot kér? Nem érdemes meg nem bocsátani. A felelősség egy jelentéktelen frázis a mi politikai életünkben, de nem mernék ugyanezt mondani a lelkiismeretről. Ez nem felelős£ég és nem elv, hanem lelkiismeret kérdése. A mi lelkiismeretünk megriad attól a gondolattól. hogy hadat viselve a Bethlen-kormány ezernyi hibája ellen, sikerül nekünk e hibák alapján megbuktatni a kormányt , és a kézzel együtt, amely tartja, megsemmisíteni a tétet is, amelyet benne szorongat. Nagypéntek igen közel van. Mi fájdalmasan és gyászosan el tudjuk képzelni, hogy nagypéntek után tovább is a romboló közszellem uralkodik a magyar közéletben, amely eddig a gazdasági katasztrófákat, az osztályelkeseredéseket, a törvény szentségének sülyedését okozta. De nem tudjuk elképzelni, hogy szanálási akció híjján húsvét után mi tesz az állam pénzügyi helyzetéből, a nemzet külpolitikai pozíciójából, a pénzérték megsemmisüléséből és a gazdasági élet, általános anarchiájából. Az előbbit ismerjük és vállalhatjuk teljes felelősségünk tudatában azért, mert még mindig jobb egy reakciós kormánypolitika, amely a kibontakozás egyetlen útján halad, mint ennek az egyetlen útnak a berekesztése. Az örvény szélén, ahova a rossz vezető kalauzolt bennünket, dőreség a kalauzzal harcba bocsátkozni és rábizonyítani a rossz vezetést. Itt már az elemi életösztön azt parancsolja, hogy ne okoskodjunk, ne bizonykodjunk, mi lett volna, ha más után jártunk volna, hanem át kell vergődnünk a veszedelmes helyzeten és leg-;feljebb holnapra tehetjük el a számonkérés jogát, ha életünk biztonsága már értéket ad az elégtételvevés kívánságának. Itt most az országról van szó, nem pedig kormányról és ellenzékről, politikáról és más politikáról. Mint eddig, most is ismételjük: az ország az örvény szélére jutott a kormány politikája miatt. Nem hajlandó most beleszédülni az ellenzék politikája kedvéért. Ha felelősségről van szó, áldja Szilágyi Lajos a gondviselést, amely a felelősséggel a kormányt terhelte és nem őt. Ennek a megnyugvásnak van értéke az ő számára. Az ő felelősségvállalásának nincs értéke az ő számára. Katasztrófába az országnak nem szabad kerülnie. És akinek csak igaza van, amikor a kormánypolitika káros voltát bizonyítja, de nem tud helyébe mást adni, ami egésze bizonyosan jobb, az számoljon a lelkiismeretével és mérje össze az egyéni meggyőződését az ország sorsával: szabad-e az utóbbit az előbbi kedvéért kockáztatni? Sem a magyar, sem az osztrák legitimisták nem tudnak Ottó király betegségéről. Lequeitióba fordultak felvilágosításért a magyar legitimisták. Még nem érkezett válasz a sürgönyre. Az a szomorú hír érkezett Budapestre, hogy Ottó király Lequeitóban súlyosan megbetegedett. Egyik híradás szerint parantusz kínozza. Munkatársaink több helyre fordultak felvilágosgásért, hogy mi igaz a szomoru hiradatokból. Magyar legitimista körökben egyáltalán nem hídnak Ottó király betegségéről. Károlyi József gróf és Cziráky József gróf délben sürgönyt fogalmaztak meg a parlament folyosóján és ilyen módon léptek érintkezésbe Lequeitióval Eddig még nem érkezett válasz a sürgönyre. Bécsi szerkesztőségünk telefonon felhívta Schager Albin bárónak, a királyi család bécsi jogi képviselőjének lakását, de csak a báró feleségével tudott beszélni, mert Schager Albin most Tirolban időzik. A bárónő elmondotta, hogy ma is beszélt az urával, aki azonban nem tett említést előtte a király betegségéről. Pedig bizonyára közölte volna vele a szomorú hírt, ha alapja volna a híradásnak. Bécsi legitimista körükben sem hallott ilyen pozitív hírt. Seydl volt udvari püspök, akihez szintén felvilágosításért fordult bécsi szerkesztőségünk, nem tartózkodik Bécsben. Sem Budapesten, sem Bécsben nem tartják valószínűnek, hogy Ottó király komolyan megbetegedett. Megalakult a Poincaré-kabinet A kabinetnek Loucheur, Maginot, Leygues és Lefebvre a tagjai. Az új Poincaré-kormány megalakult. Az új kormánylista legnagyobb érdekessége, hogy Loucheur és Leygues is helyet foglalnak benne, akik az utóbbi bizalmi szavazásoknál állandóan Poincaré ellen szavaztak. Ez az újítás valószínűen nem jelent rendszerváltozást. Mégis Loucheur jelenléte a kormányban arra a reményre ad jogot, hogy a francia kormány politikája inkább gazdasági térre tolódik át. Paris, március 28. (Havas.) A francia kormány megalakult és a következő tagokból áll: Elnökség és külügy: Poincaré. Pénzügy: Marsai. Kereskedelem: Loucheur. Hadügy: Maginot. Közmunkaügy: Letrocquer. Közoktatásügy: De Jouvenel. Gyarmatügy: Fabry. Belügy: Leygyel György. Tengerészet: Bokanovski. Földmvelés: Capus. Munkaügy: Vincent Dániel. Igazságügy: Lefebvre du Prey. Felszabadult területek: Marin Lajos. Harding szombat reggel elutazik Budapestről. Bethlen részletesen tájékoztatta a magyar problémáról. Magyarország illusztris amerikai vendége, William P. G. Harding, aki pénzügyi és gazdasági viszonyaink közvetlen megismerése végett jött el Budapestre, ittartózkodásának második és utolsó napját már fontos tanácskozásoknak szentelte. A délelőtt folyamán ugyanis felkereste sárbeli palotájában Bethlen István gróf miniszterelnököt, aki Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter jelenlétében több mint egy órán keresztül ismertette vele az ország Fnanciális és szociális bajait és azt a programmot, melyet a népszövetségi bizottsággal együtt a szanálás érdekében kidolgoztak. Harding tiszteletére Sir William Good ma délben lunchot adott, amelyen az előkelő amerikai vendégeken kívül részt vett Bethlen István gróf miniszterelnök, Daruváry Géza, Watkó Lajos és Korányi Frigyes báró miniszterek és Murray hírneves londoni bankár, akinek fontos pénzügyi tárgyalásairól éppen tegnapi számunkban emlékeztünk meg. A délután folyamán Harding ismét gyalogosan, egyedül nekiindult a városnak és több mint egy órán át sétálgatott a szitáló esőben a banknegyed utcasorain. Este a piniszterelnök által tiszteletére rendezett diner-n vett részt Harding, amelyen rajta kívül meghívót kaptak és jelen voltak Brentano amerikai követ, Mikes Ármin gróf, Korányi Frigyes, Daruváry Géza, Walkó Lajos és Kálmy Tibor és természetesen Harding Budapesten időző barátai: Samuel Reading Bertron, Lucien Janiet és Eli L. Philips, végül ott volt még a diner-n a kölcsönügyben sok jó szolgálatot tett Sir William Good is. Az illusztris amerikaiak programmszerűen szombaton reggel a nyolcórai gyorsvonattal távoznak el véglegesen Budapestről. Harding a szombat délutánt Bécsben tölti és még az est folyamán tovább utazik Paksba. IA takarékkorona mai árfolyama 1,15 papírkorona