Az Ujság, 1924. április (22. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-16 / 82. szám

TI Szerda, 1924 április 16. AZ ÚJSÁG a Magyar Általános Takarék, Hungária gőz, Móri szén, Ganz-Danubius, Győrffy-Wolff, Láng, Magyar cukor, Izzó, Auer, Royal, Hungária Műtrágya, Gummi 10 százalék, sőt 10 százalékot meghaladó árjavulást is el tudtak érni. Az elővételi jogok piacán Magyar-Német Bank 12— 16.000 K volt. Az utótőzsde irányzata gyengült, ami szoros össze­függésben volt a bécsi tőzsde irányzatának ellab­ydulásá­­val. Mint értesülünk, Bécsben ujóbbi és meglehetős iz­galmat okozott a frank további szilárdulása. Néhány tá­jékoztató­ árfolyam ezer koronában a következő: Angol-Magyar 85, Földhitel 400—405, Hazai 260, Horvát-Szlavon 63, Lloyd Bank 15.5, Magyar Hitel 667, Forgalmi Bank 55, Jelzálog­­hitel 133, Leszámítoló 100, Magyar-Német 37, Olasz 26, Városi 12.5, Merem* 19.5, Nemzeti 45, Osztrák Hitel 229, Kereskedelmi Bank 1535, Amerikai 15.8, Belvárosi Takarék 33, Egyesült Fővárosi 223, Általános 193, Moktár 240—245, Pesti Hazai 4950—5000. —­ Back 72, Borsod­­miskolci 158—160, Első Budapesti 159—160, Gizella 70, Hungária 145, Királymalom 36, Pesti Viktória 305.’— Szászvári 450, DnSche 310, Általános Kőszén 3400, Salgó 730, Sajókondor 13, Móri Szén 48—50. — Athenaeum 225, Glóbus 58, Kunossy 15, Pallas 180—182, Rigler 105, Stefaneum 10­ 5. — Fegyver 1400, Ganz-Danubius 4250, Ganz Villamos 2025, Hofherr 197, Kistarcsai 59.5, Küshne 69, Kaszab 46, Általános Gép 49, Motor 42, Rima 146, Rothmüller 19, Schlick 93, — Béni 98, Brassói 390, Délcukor 720, Horvát Cukor 1100, Gyapjúmosó 63—65, Papír 46, Részvénysör 272—275, Szövő 38, Temesi Szesz 250, Cukor 3500, Gschwindt 202—203, Lámpa 280—285, Auer 320, Mezőgazdasági ipar 598, Mezőhegyesi 290, Stummer 3050, Magyar-Német 495—500. — Cserző 29, Dupaharaszti 9.5, Gutmann 500, Hazai Fa 225—230, Kö­­rtisbányai 5.4, Lignum 115, Magyar Lloyd 120, Lichtig 7, Old 600, Szlavónia 120—122, Nasici 2400, Zabolai 158—160. — Adria 1700, Déli­­vasut 79—80, MFTR 400, Levante 320, Nova 190, Államvasut 590. Délután tartott irányzatban csak elvétve történt né­hány kötés. Tájékoztató árfolyamok: Szén 3420—455, Salgó 780—65,Magyar hitel 660—670, Osztrák hitel 220— 227, Cukoripar 4450—525, Georgia 580—590, Nova 198— 201, Kereskedelmi bank 1530—1560, Őstermelő 335—345, Hazai takarék 4950—5000, Alt. takarék 225—235, Ingat­lan bank 286­—295, Athenaeum 235—245, Pallas 195— 198, Ófa 600—625, Viktória malom 320—330, Trans­­danubia 78—82, Bőripar 28—29. a bécsi bankok 250 milliárd koronával sietnek a részvények megmentésére. Az árfolyamok újra gyengültek. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti telefonon: A bankok ma folytatták intervenciós vásárlásaikat, mégis gyengült az összes értékpapírok árfolyama. A mai tőzsdén heves támadások hangzottak el a nagy­bankok ellen azért, hogy ámbár bejelentették és meg­kezdték az intervenciót, a legtöbb értékpapír ár­folyama mégis folyton gyengült és hosszú idő óta elő nem fordult mélypontot ért el. Az intervencióra szö­vetkezett nagybankokat azzal vádolják, hogy csak azt a részvény­anyagot vásárolják össze, amely a saját kon­­cernjeik érdekszférájába tartozik, a többi papírt pedig veszni hagyják. Ez állítás ellen a nagybankok ma erélyesen tiltakoztak és hangsúlyozták, hogy az intern­vencióval korántsem olcsó bevásárlás a céljuk, hanem tényleg a piac támogatása. E célra a bankszövetség 250 milliárd osztrák koronát szánt, amelyet a részvé­­ nyek megmentésére fordítanak. Eddig ebből az összeg-­ ből 30 milliárd koronát adtak ki. Ma a bank- és bizo­mányosszövetség is csatlakozott a mentőakcióhoz 30 milliárd koronával. Mindennek dacára azt állítják, hogy a bécsi tőzsde árfolyamai még nem érték el a mélypontot. Érdekes egyébként, hogy­ abban a kim­utatásban, ame­lyet az állami bevételek alakulásáról a szanálási javas­latok kapcsán a nemzetgyűlés elé terjesztettek, a ha­­tárvámjövedék, amely az idei félév első felére 10,1 millió aranykoronában volt preliminálva, a folyó év második felére már 22 millió aranykoronában van elő­irányozva. Ez a tény szintén arra mutat, hogy a kor­mány a félév második felében már az új vámtarifa alapján akarja az árukat vámoltatni. Ennél a tételnél elsősorban a pénzügyi vámok emelése adja a többle­tet, azonban a vámtételek általános felemelése nélkül ilyen nagy bevételi többlet még sem volna remélhető. Az „Union“ Gőzmalom r.-t. Eszék 1923. évi mérlege 1,604.181.99 dinár nyereséggel zárult és a múlt hó 29-én megtartott igazgatósági gyűlésen 20% osztalék, vagyis részvényenként 40 dinár kifizetése határoztatott el. Kifi­zetési helyül a következő intézetek jelöltettek meg: A „Jugoszláv Bank r.-t.“ Zagreb és annak fiókjai, valamint a „Zivnostenska Bank“ Prágában és annak fiókjai és az Országos Iparbank r.-t. Budapesten. Holnap dönt a kormány a bolthelyiségek felsza­badításának elhalasztásáról. Az érdekképviseletek az elmúlt héten tájékoztatták az egységes pártot a szaná­lási javaslatoknak a bolthelyiségek felszabadítására vonatkozó intézkedéseivel szemben elfoglalt álláspont­jukról. Ugyanakkor Walkó kereskedelmi miniszternél is megjelentek, akivel hétfőn délután folytatták a bolt­­helyiségek felszabadításának elhalasztására vonatkozó tárgyalásokat. Ez alkalommal Belatu­xy Arthur, a ke­reskedelmi és iparkamara elnökének vezetésével Sán­dor Pál, Barczen Gábor és Balkányi Kálmán jelentek meg a kereskedelmi miniszternél, aki megígérte, hogy támogatni fogja a kereskedelem kívánságát a kor­mánynál a bolthelyiségek felszabadításának félévvel, esetleg egy évvel való elhalasztása érdekében. Értesü­lésünk szerint a kormány holnap fog dönteni az érdek­­képviseletek kívánsága fölött. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó­ Bank teg­nap tartotta meg LIV. rendes közgyűlését. Napirend előtt a közgyűlés megemlékezett néhai báró Mada­­rassy-Beck Miksa elnök, valamint rozsnyói Pekár Imre nyugalmazott áruosztályi vezérigazgató érde­meiről és elhatározta, hogy emléküket jegyzőkönyvi­leg megörökíti. Áttérve a napirendre, a közgyűlés el­határozta, hogy a kimutatott 4.966,393.989,87 tiszta nyereségből az 1923. üzletévi 54. szelvény 2000 koro­nával kerül folyó hó 14-től kezdve beváltásra. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank mai napon tartott rendes közgyűlése dr. Schreyer Endre vezérigazgató elő­terjesztésére elhatározta, hogy a kimutatott 1.012.815.085 K tiszta nyereségből részvényenként 800 K, azaz 400% osztalékot fizet. A szelvényeket f. hó 14-től kezdődőleg váltja be az intézet pénztára. A tartalékalap az idei dotá­cióval 6 milliárd koronára emelkedik. A közgyűlés dr. Bihari Mór, Bán József, Budai-Goldberger Gyula és Hű­vös Rezső igazgató­sági tagokat, kiknek mandátuma lejárt, újból megválasztotta. Elmarad a kereskedők nagygyűlése. A kereske­delmi érdekképviseletek múlt péntekre nagygyűlés összehívását tervezték, amelyen állást foglaltak volna a szanálási javaslatokkal szemben. A nyomdai sztrájk miatt a nagygyűlést előbb elhalasztották, miután pedig időközben a kereskedelmi érdekképviseletek a minisz­terelnökkel, a pénzügyminiszterrel és kereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyalásokon úgy a vagyon­­váltságra, mint a boltok felszabadításával kapcsolatos intézkedésekre nézve megegyezésre jutottak, a nagy­gyűlést nem fogják megtartani. A legközelebbi napok­ban azonban a kereskedelmi és iparkamarában újabb értekezletet fognak összehívni, amelyre meghívják a politikai pártok képviselőit is, hogy őket a kereskede­lem állásfoglalásáról tájékoztassák. Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat. A társulatnak ma tartott 56-ik rendes évi közgyűlése az igazgatóság valamennyi indítványát egyhangúlag határozattá emelte. A 72. számú osztalékszelvény folyó hó 17-től kezdve a társulat főpénztáránál vagy a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál 6000 koroná­val kerül beváltásra. A kereskedők és iparosok újabb zaklatása a la­kásüggyel. Az Újság értesülése szerint a Lakásépítő Ál­landó Bizottság felhívta azokat a kereskedőket és ipari vállalatokat, amelyeknek olyan irodáik vannak, ahol lakások voltak vagy lakássá átalakíthatók, hogy f. hó 17-ig jelentsék be, várjon melyik érdekképviseleti épí­tész akcióhoz csatlakoztak, vagy saját számlára épít­­keztek-e. Amennyiben egyik sem történt volna meg, közük velük, hogy a hivatalos rekvirálási eljárást meg­indítják. Ez a közlés a legteljesebb felháborodást kel­tette az utóbbi időben amúgy is agyonzaklatott keres­kedők és iparosok között, hiszen az építkezési akciót maga a kormány, akadályozta meg, midőn a szükséges anyagi eszközöket nem bocsátotta kellő mennyiségben és időben rendelkezésre. Egész kétségtelen, hogy a LÁB eljárása az érdekképviseleteket a legkevesebb ak­cióra fogja bírni. A Magyar-Német Bank részvénytársaság évi rendes közgyűlése az elmúlt évre részvényenként 1000 %, azaz 100% osztalék kifizetését határozta el. A szelvények áp­rilis 14-től váltatnak be az intézet főpénztáránál. A köz­gyűlés egyúttal elhatározta az alaptőkének 500 millióról 1200 millióra való felemelését, miáltal a kimutatott nyílt tőkék 8,4 milliárdra emelkednek. Az új részvények 2: 1 arányban darabonként 11.000 E-ért ajánltatnak fel a részvényeseknek. Az elővételi jogok április 1­­-től 10-ig gyakorolhatók rendes pénztári órák alatt az intézet fő­pénztáránál. A közgyűlés az igazgatóság tagjaivá válasz­totta Daetwyler Alfrédet, a Daetwyler & Cie­ zürichi bank­ház beltagját, Frey Lipót, a Zentrale Landwirtschaftliche Genossenschaftverbande der Schweiz vezérigazgatóját, Eberle Ferenc aaraui nagyiparost és Pazar Andor h. ve­zérigazgatót. A vámkezelés lassúságának és a vámköteles posta­csomagok torlódásának megszüntetése céljából ma dél­előtt tanácskozás volt Hankiss fővámigazgatónál. Az érte­kezlet elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi­képen lehetne a 70-es postahivatalnál mutatkozó nagy­arányú csomagtorlódáson segíteni s hosszas tanácskozás után a következőkben állapodott meg: Elsősorban vám­kezelés nélkül adatik ki az a körülbelül 10.000 csomag, amely szeretetadományokat és egyéb ajándékokat tartal­maz és nem a kereskedelmi forgalom részére van szánva. Mivel pedig a 70-es számú postahivatal személyzete nem bizonyul elegendőnek a még ezután fenmaradó restancia feldolgozására sem, az összetorlódó csomagok a külön­böző vidéki vámhivatalokhoz küldetnek majd el vám­kezelés céljából, úgy­hogy remélhető, hogy a torlódás ily­­módon körülbelül 8 nap múlva megszűnik, illetve az itt tároló csomagok ezen időpontig a címzetteknek kézbe­síthetők lesznek. Ugyanez a mód gyakoroltatik majd a továbbiakban is, amennyiben a vámszemélyzet minden­napi anyagával el nem készülne. Végül elhatározta az értekezlet, hogy a postacsomagok akkor is kiadhatók lesznek, ha azoknak súlya a behozatali engedélyen fel­tüntetett, vagy fenmaradó mennyiséget, 10 kg.-ig terjedő csomagoknál maximálisan 500 grammal, 10 kg.-on felüli csomagoknál 1000 grammal meg is haladja, valamint ak­kor is, ha a behozatali engedély érvényessége azon idő alatt járt le, amíg az engedély a postán hevert. A vonat­kozó rendeletek a legrövidebb idő alatt fognak megje­lenni és így remélhető, hogy a postacsomagok elvámo­lása körüli lehetetlen és káros állapotnak hamarosan vége szakad. A Magyar Általános Hitelbank közgyűlése jóvá­hagyta a 9660 millió korona tiszta nyereséggel záruló 1923. évi mérleget és elhatározta, hogy a 33. számú osztalékszelvény április 15-től kezdve 5000 koronával váltassák be. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár Kun­ Jenő dr. elnöklete alatt f. hó 12-én megtartott 52. rendes közgyűlése az igazgatóság összes javaslatait jóváhagyta és elhatározta, hogy az alapok bőséges dotálása után 2.533.388.696 koronával kimutatott nyereségből a tavalyi 250 koronával szemben részvényenként 3000 K (500%) osztalék f. hó 14-étől kezdve kifizettessék és a nyugdíjalap 375 millió koronával, az alkalmazottak segélyalapja 350 millió koronával gyarapíttassék. Az igazgatóságba Kunz Jenő dr., Schanzer Ignác és Wekerle Sándor dr. (uj), a felügyelőbizottságba Isaák Elemér (út) választatott. Nagypénteken zárva lesznek a pénzintézetek. A Ta­karékpénztárak és Bankok Egyesületének kötelékébe tar­tozó pénzintézetek folyó hó 18-án, Nagypénteken pénz­táraikat és hivatalaikat az ügyfelek részére zárva tartják. A Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaságnak báró Ullmann Adolf főrendiházi tag elnöklete alatt tar­tott igazgatósági ülésében hozott határozat szerint a fo­lyó évi április hó 29-én tartandó közgyűlésnek részvé­nyenként 5000 K osztalék kifizetését fogja javasolni. A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság folyó hó 14-én tartotta IV. rendes közgyűlését. Miután az intézet elnöke, Camillo Cassiglioni, Stinnes Hugó temetésére Ber­linbe utazott, távollétében báró Madarassy-Beck Gyula el­nökölt a közgyűlésen. A közgyűlés elhatározta, hogy a ki­mutatott 3.025.468.573.95 korona tiszta nyereségből az 1923. üzletévi 4. számú részvényszelvény f. hó 15-től kez­­dődőleg 600 koronával kerül beváltásra. A Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytársaság folyó hó 14-én tartotta XXVIII. üzletévi rendes közgyű­lését. A kimutatott 103,470.713.95 korona tiszta nyereség­ből az 1923. üzletévi 28. számú szelvény 400 koronával kerül folyó hó 15-től kezdve kifizetésre. A Budapest-Lipótvárosi Takarékpénztár r.-t. f. hó 14- én tartott közgyűlése az 551,272.043 K-át kitevő tiszta nyereségből a tartalékalapnak 3.450.000.000 K-ra való ki­egészítése után 250 K (125%) osztalék­­a múlt évben 30 KJ kifizetését határozta el. Az esedékes szelvény f. hó 15- től kezdve kerül beváltásra. A Körösbányai Erdőipar r.-t. f. hó ll-­én megtartott évi rendes közgyűlése részvényenként 120 korona (60 szá­zalék) osztalék kifizetését határozta el. A közgyűlés elha­­tároztaa továbbá, hogy a jelenlegi alaptőkét a pénzügy- | A százmilliós kölcsönselőleg ügye. 'Az elvi megállapodás készen van. rl] 'A kormány a 250 milliós külföldi kölcsönre 100 millió aranykorona előleget szándékozik felvenni és ő részben a külföldi pénzcsoportok képviselőivel már annak idején tisztázta az előfeltételeket. A feltételek teljesítése iránt a lefolyt héten több tárgyalás volt, u­gy hogy a kölcsönelőleg ügye meglehetősen előreha­ladott stádiumba jutott. A dolog elvi része már a sza­nálási javaslatok megbeszélése során tisztáztatott, amennyiben a miniszterelnök által összehívott ipari, mezőgazdasági és pénzügyi érdekképviseletek hajlan­dóságukat jelentették ki arra, hogy a kért garanciát­­vállalják.. A részletekre vonatkozó tárgyalások során mégis néhány fontos kérdés tisztázására volt szükség. A százmilliós előlegre vállalandó garancia kulcsát kellett megállapítani s az első megoldási mód a követ­kező volt: A pénzintézetek vállalják kifelé a százszá­zalékos garanciát, viszont ezekkel szemben az ipar 37,5 s a mezőgazdaság szintén 37,5 százalékos garan­ciát vállalt volna. Ez egyszerű és világos konstrukció volt, mely a hitelezők szempontjából is kielégítőnek mutatkozott. Most azonban újabb megoldási terv me­rült fel, még­pedig az, hogy kifelé külön-külön vállal­nák a gazdasági érdekeltségek a garanciát oly malódon, hogy az ipar és mezőgazdaság 37,5—37,5 százalékot s a pénzintézetek pedig a fennmaradó 25 százalékot vál­lalnák. Ezzel párhuzamosan a bankok még külön ga­ranciát vállalnának az egész összegért. Amennyiben ilyen általános garanciára nem volna szükség, a másik két gazdasági ágazat feltétlenül méltányosnak tartaná, ha a bankok nagyobb százalék erejéig vállalnának sza­vatosságot. Ugyancsak tisztázandónak mutatkozott az a kizá­rólag jogi természetű kérdés, mely arra vonatkozik, hogy a szavatosság vállalása egyetemlegesen történ­­jék-e, vagy sem. Úgy a bankok, mint az iparvállalatok között meglehetősen nagy az idegenkedés az egyetem­leges garanciavállalás ellen, mert mindegyik csak a saját kötelezettségeivel kíván számolni. Ebben a kér­désben a tárgyalások még folynak és értesülésünk sze­rint úgy a TEBE, mint a GyOSz tegnap tartott igazga­tósági ülésükön foglalkoztak a kérdéssel. Tájékozódás céljából megemlítjük azt az igen ér­dekes adatot, hogy a mezőgazdaság garanciavállalása a nagybirtokosokra van korlátozva,­­ még­pedig oly módon, hogy azok vállalnának szavatosságot, akiknek birtoka tízezer holdon felül van. Ilyen birtokos 140 van az országban. Mint értesülünk, a garancia betáb­­lázására nem kerül sor. A tőzsdei és fizetőnapok májusban. A tőzsdetanács április hó 12-én Végh Károly elnöklésével tartott ülésén megállapította május havára az értéküzleti leszámoló nap­tár beosztását és az értéküzleti hivatalos forgalom nap­jait. Hivatalos értéküzleti forgalom lesz május 2, 5, 6, 7, 9, 12, 13, 14, 16, 19,­ 20, 21, 23, 26, 27 és 30-án, fizető­­napok pedig: május 1, 8, 15, 22 és 28-ika. A nemzetgyűlés húsvét után tárgyalja le az ú­j vámtarifát. Az érdekeltségek már két hónappal ezelőtt letárgyalták az új vámtarifa-tervezetet. Az összes szak­minisztériumokon is keresztül ment már úgy a terve­zet, mint az indokolás, melyekre nézve Walkó és Szabó miniszterek is megállapodásra jutottak. Bethlen István gróf miniszterelnök szintén kijelentette úgy a nemzetgyűlésben, mint több küldöttség előtt, hogy a húsvéti ünnepek után sor kerül az új vámtarifa parla­menti letárgyalására. Az érdekeltségek most a vámtarifa gyors parlamenti letárgyalását sürgetik, mert az új vámtarifa nélkül a szomszéd államokkal a közel­jö­vőben felveendő gazdasági tárgyalásokat megkezdeni és kereskedelmi szerződéseket kötni nem lehet. Az ügy annál sürgősebb, mert a szomszéd államokban, így kü­lönösen Ausztriában is, készül már az új vámtarifa. 9

Next