Az Ujság, 1924. július (22. évfolyam, 129-155. szám)

1924-07-12 / 139. szám

Szombat, 1924 július 12. AZ ÚJSÁG A felborult automobil. A gyöngyösi, országúton felborult az automobil s egy h­alálem­bert hullán húztak ki a roncsok, alól. Alig néhány hete a turini után is katasztrófa történt az egyik kanyarodónál s ha a balesetek krónikáiban visszafelé la­pozgatunk, szinte naponkint találkozunk az automobil­lal, amely törött tengellyel, kihűlt motorral, behorpadt orral mered az árokból az ég felé, míg mellette repedt koponyákból szivárog a vér. Az emberek egy pillanatig megálhatak, átadják magukat a néma, ijedt csodálko­zásnak, eltemetik az áldozatokat, azután ismét autóikba ülnek és rohannak tovább új országutak, merész kanya­rulatok, végzetes távk­őpóznák, kőhalmok és kilométer­­jelzők felé. De az autó hitvallására is illik az örök törvény: a vértanuk csak új híveket toboroznak. A világ autóterme­­lése egyre növekszik és e hullám eljutott Budapestre is. Az autószalonok úgy nyílnak minden utcasarkon, mint káv­éházi­k,­ az utcán egymásután bukkannak fel a leg­újabb lipurju túrakocsik s e pompás karcsú gép ellenáll­­hatallanul bevonult a polgári ideálok közé. Határozot­tan van valami szaggeszliv az automobilban. Csiszov- üvegű­ reflektorszeme megkísérli a járdán gyaloglót, vé­rébe oltja a gyorsaság és messzeség vágyát, s ami ezzel egyértelmű, felébreszd benne a pénz makacs, keserű és fájdalmas imádatát. Mennyien vannak,­­akik ma annak köszönhetik vagyonukat, hogy néhány évvel ezelőtt sze­gényen és gyalog kószálva az utcán, megkívántak egy szép automobilt. Mert a motor inspirál, az autó múzsa, hozzá dalolnak a bankrománcok és tőzsdeballadák. Ma már éppen fordítva áll a télés: míg azelőtt a vagyon miatt szerezték az autót, mostanában az autó miatt sze­rezték a vagyont. Dolgoztak érte, mint egy asszonyért, s az autó, akárcsak az asszony, mert sokáig és követ­kezetesen akarták, megadta magát. Használjunk banális szavakat? Új stílus, technika, haladás, huszadik század? Hát igen! A huszadik­­század. De a nyers, technikai fejlődés megállapításával még nem lehet elintézni az automobil. Sokat gondolkoztam azon, hogy mi fejezi ki számomra legpontosabban a mai társadalom rendjét. Úgy érzem, az automobil. A gépkicsi az utcán guruló uralkodó osztály, a világot I:■­­elő pénz, nem csupán azért, mert komoly szakértők sze­rint az autó tulajdonképpen arany valuta, tehát fényűzés mellett értékstabilizálás is. Kifejezi a pénz minden árnyalatát. Szép, de nem a művészet hagyományos és precier formájában, hanem valami indusztriális eszté­tikája vont. Bocsánat a kifejezésért, de az automobil expresszionista. Szépsége a technikai művészet és köl­tészet­­hírnöke. Gyors, teh­át ebben is kifejezi a pénzt,­­ amely karöltve jár az idő fogalmával. Erős, brutális, ke­­­gyellen, gyilkos, de nélküle nem lehet ma már élni. Praktikus, de azért elegáns, racionális, de azért előkelő.­­ Nincs benne semmi Part pour l‘art, szépsége melletti csupa okszerűség, azonkívül jó befektetés, olcsó üzem. Kifizetődik és ami a legfontosabb, tradíciói csak néhány évtizedre nyúlik vissza. Teh­át minden tulajdonsága meg­van ahhoz, hogy szimbóluma legyen egy társadalmi rend­nek, amellyel együ­tt növekedett fel. Az autó tüneményes pályafutása tehát nem csupán technikai és gazdasági karrier. A gépkocsi rohamos ter­jedésének lélektani alapja van. Az emberi psziché, amely a könyvnyomtatás kezdete óta mindjobban kinyílik a világ számára, a tizenkilencedik században pedig meg­ismerte a fizikai lehetőségek határait, mint elsőrendű életszükségletet kívánja a mozgást. Az emberi tempera­mentum igenis megérett arra, hogy egyre fokozódó se­bességgel száguldja be a világot, megérett ötven évvel az első automobil után. Ezért vannak egyre kevesebben, akik keresztet vetnek, ha az országúton egy kattogó szörnyeteg repül el mellettük és ezért vannak automo­bilok, amelyek felborulnak a merész kanyarodóknál. De az automobilnak nem c­supán szerelmesei és vértanúi, hanem aszkétái is vannak. Az autó aszkétája az a szerényebb jövedelmű ember, aki évek és speku­lációk során összekuporgatott utolsó milliócskáját is arra költi, hogy egy kis alkalmatosságot vásároljon ma­gának. Azután itt áll az életben automobillal ugyan, de fillér nélkül. És attól a perctől kezdve az autó istene, barátja, családja, gyermeke, minden pénzét benzinre, gummira és garázsra költi,­­ lemond minden igényéről azért a gyönyörűségért, hogy elhelyezkedhessen a kor­mánykeréknél és elindíthassa a motort a hegyek felé. Külön szektát alkotnak ezek az autóanakronéták össze­ülnek egymás között, csillogó szemmel beszélnek a „gép“-ről, mint vadászok kalandjaikról, úgy dicsekesznek a megtett kilométerek számával, túra után pedig megve­­regelik a kocsi oldalát, akárcsak a derék paripa nyakát. És ha végigjárjuk a nyár poros urait, akkor a gaz­dagok arisztokratikus márkái mellett lépten-nyom­on ta­lálkozhatunk a szegény emberek autóival, mert igenis kérem, bármilyen komikus és lehetetlen paradoxonnak látszik is a mai gazdasági helyzet mellett, az igazi autó­sok ötven százaléka szegény ember. Száz kilométer gyor­sasággal haladó csigák, akik magukkal viszik a vi­lágba házukat és egyetlen kincsüket: a kis autót. Ha szük­ség van rá, nem esznek, csakhogy a motornak adhassa­nak enni és inkább eladnák utolsó ingüket is, semhogy megváljanak autójuktó. Ha már nagy a baj, éjszaka a soffőrszemüveg álarca alatt fuvart is vállalnak, de az autó szent, az autó sérthetetlen, az autónak meg kell adni, ami neki jár. És miért teszik mindezt? Egy szé­dült rohanásért nyári völgyeken keresztül. Egy nagy iramért a horizont felé. Esetleg egy merész fordulóért, amelynek vége az árok és a koponyalapi törés is lehet. Ez már nem egyes emberek szeszélye. Az autó hit­vallása ez, amely egyre szélesebb rétegekben hódítja meg a lelkeket, minden gazdasági és üzleti érdek kikapcso­lásával, magáért a gyorsaságért. Már kezd kialakulni az autólélek és holnapra talán megszületik az autón járó ember. Mi lesz akkor Európával? H. G­. Wells világtör­ténelmében már ma rámutat arra a lehetetlen körül­ményre, hogy az európai államok határai ugyanakkorák most is, mint a postakocsi korában. Az orosz birodal­mon kivül nincs még egy olyan ország, amelynek két legtávolabb eső pontja közötti útját nem lehetne egy nap alatt befutni. Hát még ha Henry Kord álma meg­valósul! És minden embernek módjában áll majd, hogy egyedül, szuverénül falhassa a mérföldeket. Egy nagy szomszédság lesz az egész kontinens. Megmaradhat-e az óvilág annak, ami volt? E kérdés számunkra, h­ál’ Isten még nem aktuális. De az autó hitvallása él és működik, s az emberek ro­hannak egymás felé. Talán közelebb is juthatnak egy­máshoz. De addig még sok a merész kan­yarodó s az ár­kokban mindig lesz felborult automobil, ahogy isme­retlen világrészek tengerfenekén mindig volt elü­lyedt hajóroncs. Egy pillanatra leáll ugyan a motor, de jön az új indilás, a gép idegesen vibrál, gázt adunk neki. Start! Fodor László. — Orvosi ilk­. b­­ü u i­g Adolf dr. . ..Tiszi szemész-főorvos, az Újságírók Kórház- és Szanatórium-Egyesületének szemorvosa, szabadságáról visszaérkezve kórházi és magánrendelését újból meg­kezdte (VI., Teréz-kórul 5. Telefon 51—31). — A ferencesek nagykáptalanja. A Szű­z Máriáról nevezett ferencesek magyarországi rendtartománya csü­törtökön tartotta meg a budapeti belvárosi zárdában ezidei n­agykáptalnját, amelyen a rend római generáli­sának képviseletében P. Unghváry Antal definitor és gyöngyösi zárdafőnök elnökölt. A nagykáptalan töltötte be a rend tartományfőnökének lisztét, újból megválaszt­ván tartományfönökké P. Rendes Valeriant, az eddigi provinciálist. A tartományfönök helyettesévé a nagykáp­­talan P. Vinkovics Viktort választotta meg, egyben meg­alakította az új rendi kormánytanácsot, amelynek P. Horváth József, P. Scheirich Bonaventura, P. Molnár Arkangyal és P. Sü­ly Szaléz lettek a tagjai. A rendtar­tomány titkári teendőinek ellátására P. Pallos Bertalant delegálták. A nagy káptalan folytatólagos tanácskozásain a szükségesnek mutatkozó diszpozíciókat végzi el a rendtartomány új vezetősége. — A­ Nemzeti Bank új tanácsadója. Hivatalosan je­lentik, hogy a kormányzó Siepmann Harry Arcimét a Ma­gyar Nemzeti Bankhoz az alapszabályszerű időtartamra tanácsadóvá kinevezte. — Új szakaszbeosztás a villamoson. A fővárosi v­­l­­lamosvasút múlt év októberében életbeléptette a szakasz­os vonal­jegy rendszert, amelynek alkalmazása után nyom­ban panaszok merültek fel az iránt, hogy az egyes sza­kaszok aránytalanul vannak megállapítva. A székesfő­­városi lat­ács legutóbbi ülésében foglalkozott a vonal­­szakaszhatárok megváltoztatására vonatkozó előter­jesztéssel és a következő új szakaszokat állapította meg: A Keleti pályaudvartól, illetve a Köztemető- és Lég­­szesz-utca sarkától a Rákóczi-úton az eddigi Múzeum­­körúti végpont helyett az Apponyi-térig, az Apponyi-tér­­től a Véti vasútig, illetve a Lánchídig. A Déli vasúttól a Margit híd budai hídfőjéig, illetve a Császárfü­rdőig, valamint a Fogaskerekű vasútig, illetve Szép Ilonáig, a Szent Gellért-tértől a Déli vasútig. Az új szakaszok életbeléptetésével kapcsolatban úgy határozott a tanács, hogy ezeknek az új szakaszok­nak­­életbe léptetése után is a Villányi úttól a Ferenc­­körútig (Citői-úton át) és a Kossuth Lajos-utcától a Kálvin-téren át a Pálffy-térig, továbbá a Palota-tértől a Királyhágó-útig és a Ferenc-körúttól a Kálvin-téren át a Villányi-útig terjedő eddigi vonalszakaszok változat­lanul fenntartandók­, aminek folytán ezeken a részeken, az új szakaszok életbeléptetése után, ölelkező szakaszok lesznek, intézkedett a tanács az iránt is, hogy a­ módosí­tott szakaszbeosztás haladéktalanul életbe lépjen. — Bedért ékszerész merénylői. Néhány nappal ezelőtt Gellért ékszerésznek Király­ utcában lévő üzletében egy civilruhás folyamot­ meg akarta fojtani és ki akarta rabolni az ékszerészt. A rendőrség annak idején letartóztatta Dömötör József folyamőrt két társával, Kövesi Árpád és Pap Rózsa folyamőrökkel együtt. Medveczky Emil dr­ . őrnagy, a folyamőrügyészség parancsnoka, a folyamőrökkel szemben ré­zben mint tettes, részben pedig mint bűnsegédi bün­­i■sz.*■■.*.(*J szemben­ gyilkoság és rablás kísérlete címén indítványozta az előzete­s letartóztatás fenntartását. A folyamőrség parancsnoka az indítvány alapján elrendelte a Margit-körúti katonai fogházban letartóztatásban lévő folyamőrök további fogvatartását. — Az osztrák monarchisták vezetője fogházban. .1- Újság bécsi szerkesztősége jelenti telefonon: A császárhoz Ilii néppárt (az egyesült monarchista párt) elnökét, Wolff ezredest, Bort­ tábornok megsértése miatt tíznapi, Leutner képviselő megsértése miatt háromhavi és hatóság elleni erőszak miatt nyolcnapi fogházra ítélték. Wolff ezredes ma megjelent a fog­házban, hogy megkezdje büntetése letöltését. Párt­hívei a kapuig kisérték, virágokat adtak át neki és lelkes ünneplésben részesítették. A Staatswehr, a császárhoz hű néppárt hivatalos­­lapja, legközelebbi, augusztusi számában gyűjtést indít a «­Wolff-vértanu­­alap»-ra. h­u , « — Csiniiilankodásból autóelgázolás. Ma este 8 óra­kor a Damjanich­ utcában egy autó elgázolta Kü­rthy La­jos 10 éves tanulót. Szemtanúk elmondották, hogy a gyermek egy teherkocsira kapaszkodott fel, a kocsis os­torral megütötte, a kis­fia megijedt, leugrott a kocsiról és nem vette észre, hogy mögötte egy autó jön gyors iramban. .A gyermek az autó alá került és súlyosan meg­sebesült. Egy közeli kávéházban kötözték be sebeit, majd az autó, mely elütötte, a Rókus-kórházba szállí­totta. A soffőr ezután a rendőrségre hajtott és bejelen­tette a szomorú esetet.­­ Kártalanítják az­­ árvákat a háború alatt el­ ott adott ingatlanokért. A föld- W­­ML birtok helyesebb megoszlá- “N, sát szabályozó rendelkezé- Q f \ SR sekről szóló 1920: XXXVI. ^ 4 ■ • t.-c. kiegészítésére vonatkozó Lt­­ B 1924. évi VII. t.-c. meg- *7 I I I B engedi, hogy az Országos « St Földbirtokrendező Bíróság, í 1 tW ha a gyámoltak és gondno- // ^ J.jBf kották ingatlanát a háború út alatt idegenítették el és ha //' * \’*( 1 Mr a gyámhatóság a vételárat vagy annak nagy részét hadikölcsön kötvényekbe, /gv vagy lényeges értékcsökke­­nést szenvedett más állam­­papírokba fektette, vagy be- /fe bizonyithatólag készpénzben tartotta és ennek következ­­ki t// fa í­tében az eladó, vagy elhalá- ^ /HTM VigPt­­ozása esetén lemenő örökö- M**"^ sei és a háborús szerző anyagi helyzetében aránytalanul nagy eltolódás állott be, a vagyon részben való visszajuttatására, illetve a vagyoni előny megosztása tárgyában tehessen intézkedést. A fővá­rosi árvaszék Ágoston Géza dr. árvaszéki elnök elnökleté­vel tartott legutóbbi teljes ülésén foglalkozott ezzel a nagy­jelentőségű törvényes intézkedéssel abból a célból, hogy a fennhatósága alá tartozó árváknak és gondnokoltaknak a háború tartama alatt elidegenített ingatlanai a fent emlí­tett előfeltételek fennforgása esetén visszaszereztessenek, illetve a vevő által élvezett vagyoni előny megosztassék. Az Árvaszék teljes ülése utasította a gyámi nyilvántartót, hogy mindazokról a kiskorúakról és gondnokoltakról, akik­nek ingatlana volt, illetve van, készítsen kimutatást, és vizsgálja meg, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyeket a háború alatt, avagy azt következő időkben adtak el. Azokban az esetekben, amikor a referens árvaszéki ülnö­kök véleménye szerint a vételár elértéktelenedése folytán az árvák és gondnokoltak veszteséget szenvedtek önhibáju­kon kivül, az árvaszék hivatalból fog a kérdésbe beleavat­kozni, felhívást intézvén a gyámokhoz és gondnokokhoz, hogy a vagyoni visszajuttatás, illetve a vagyoni előny meg­osztása iránt az illetékes bíróságnál a pert tegyék folya­matba és annak megtörténtéről az árvaszékhez záros határ­időn belül jelentést tegyenek. — Budaváry nem pontos tanú..A büntetőtörvényszéken Gyulay Mihályt, az Ébredő Magyarok Egyesületének tagját, K­upert Rezső képviselő ellen, a ,,Hazánk" című, időközben megszűnt ébredő Ion­ban irt rágalmazó cikke miatt a bíróság elitélte. Fellebbezés foly­tán a táblára került az ügy, ahol Gyalay védfőjom*K kólt-s*.e rendének a bizonyítás kiegészítését. Piacsek Győző táblabíró már többizben beidézte Gyalay mentő-tamilt, azonban ezek nem jelentek meg a tabukih­allgatáson. Mára idézte be újból Lu­kenyevics Lajost és Budaváry Lászlót. Lukecsevics a tanúkihallgatáson megjelent, azonban st­ól a vár, ma is elmaradt és ezért a táblabiró elrendelt­, a kitűzendő kihallgatásra való elővezetését. — Hármas gyilkosság. Szombathelyről jelentik: Június 30-án a kőszegi járásban levő Cák községben, mint ismeretes, Sztrókay István gazdálkodó három fiát a pajtában átlőtt homlokkal holtan találták. A rendőrség a felmerült­­gyanúokok alapján őrizetbe vette a három áldozat bátyját, Sztrókay Gézát és annak egyik kebelbarátját, Tord­a Gyulát, akik azonban tagadták, hogy közük lenne a gyilkossághoz. Sztrókay Géza a fog­ságban megtört és vallomástételre jelentkezett. Kihall­gatásakor elmondotta, hogy három öccsét Torda Gyula gyilkolta meg az ő segítségével. Tordát féltékenység in­dította a gyilkosságra ; régóta haragban volt az egyik ál­dozatt­a­s, a 25 éves Sztrókay Istvánnal, aki ugyanannak a leánynak udvarolt, akinek ő. A gyilkosságot éjféltájban követték el. Lábujjhegyen beosontak a pajtába, ahol nyugodtan aludt a három testvér. Sztrókay Géza villany­­lámpával rávilágított István nevű öccsére, akit Torda homlokon lőtt. A lövés zajára felébredt a másik két test­vér, akiket Torda, hogy árulói ne lehessenek, szintén keresztü­llelt. A beismerő vallomás után a két gyilkost beszállították a szombathelyi ügyészség fogházába. — Ruha feszi az embert. Ez a­z­ elfogása annak a szánalomra méltó fiatalembernek, aki ma közveszélyes munka­kerülés és lopás miatt állott a bíróság előtt. Érettségizett fiatalember- és a háború­ban is­ részt vett. Egy vasúti állomáson vizet árult és akkor történt, hogy egy forgalmi tiszt libalopáson tetten érte őt. Kiderült, hogy egy reábizott bíc­klit is eladott 500.­000 koronáért. A bíróság előtt az­zal védekezett, hogy szerencsétlenségének az volt az oka, hogy nincsen rendes ruhája. Rongyosan járt és azért sehol szóba nem álltak vele. A hallgatóság részvéttel kikérte minden szavát. Az ügyész elejtette a közveszélyes, munkakerülés vádját. A bíróság" aztán* lopásért ítélte el háromhavi fogházra, amiben a vádlott meg­­nyugodott. — ingyen telefon Hortobágyon. Az Újság debreceni tudósítója jelenti telefonos. Most érkezett be a debreceni postaigazgatósághoz a kereskedelemügyi minisztérium rendelete amely úgy intézkedik, hogy a debreceni trió­­fonközpontba bekapcsolt előfizetők a Hortobágyon fel­­­átütött telefonállomásokkal teljesen díjmentesen folytat­hatnak beszélgetéseket.­­ Vilamoskalauz­a villamos alatt József II. Lajos villamoskalauzt m­a, délután hat óra tájban a Vámház-körúton egy villamos elütötte. Súlyos sérülésekkel vitték a mentők a Telepi­ utcai kórházba. *.f i« * .'tó?* ›‹ ,'Li­­ V A Egy jó cigaretta árára egy jó könyvet olvashat a csillaghegyi Árpád-strandfürdőben AZ ÚJSÁG ott feldu­­lolt kölcsönkönyvtdrából Csillaghegy!­stmaff the kabinet­vétel: András#1/- ul 27. Az Újság fő ki­adóhivatal­a. V. ker., Vilmos császárod 34. Az Újság fiókki­adóhivatala, Erzsébet-kor­út 43. Az Újság kölcsönköny­vidra. Vll. ker., Erzsébet-k­orút 43. z Ottság" f©3yőiratköles©nz©-os­ztayá­nál minden magyar és külföldi folyóiratra rendlíívül olcsón előfizethet. VII. Erzsébet­ körút 43. Telefon: József 16-28. ( *­­ .. . , V )

Next