Az Ujság, 1925. március (22. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
Tizenfiétmiüiő scMng deficit Bécs, február 28. A reformterv tagozódása értelmében az 1925 március havi előirányzat alapján a beruházásokkal együtt a teljes hiány 11.68 millió schillinget tesz ki. Beruházásokra 5.34 millió schillinget irányoznak elő. A március havi előirányzat tehát a folyó évi költségvetésben 6,34 milliós költségvetésszerű hiánnyal zárul. Ez a hiány különösen a következő, nem minden hónapban visszatérő fizetésekre vezethető vissza: 1. a háború előtti adósságok’ címén Angliénak fizetendő félévi 8,5 millió cleaing fizetés; 2. a Délivasút jövedelmeiből fizetendő 2,6 millió negyedévi összeg megfizetése. ■ A Z. R. II. parancsnoka Bécsben. Bécs, február 28. Eckener dr., a Z. R. III. léghajó parancsnoka, ma Bécsbe érkezett. Eckener dr. ma este előadást tartott útjáról a Konzerthausban. A diáktestületek egész este lelkesen tüntettek mellette. Előadását holnap délelőtt megismétli. Herriot a biztonság kérdéséről. Páris, február 18. (Havas.) Herriot miniszterelnök a szenátus külügyi bizottságának ülésén a biztonság kérdéséről így nyilatkozott: — A francia kormány — természetesen csak azzal a feltétellel, hogy a versaillesi szerződés kereteit nem érintik — hozzájárulna, hogy Németországnak erre vonatkozólag tett valamennyi javaslatát fontolóra vegyék. Németország, hír szerint, újból visszatér Curfo volt birodalmi kancellár javaslatára a rajnamenti békebiztosítékok ügyében. Olyan javaslatot azonban nem tett Németország, amely Lengyelországgal, Csehországgal és Ausztriával közös határaira vonatkozik. A miniszterelnök még hozzátette, hogy Franciaország a biztonság kérdésének tárgyalására javasolta, hívjanak össze értekezletet Brüsszelbe, mégpedig a népszövetségi tanács ülésezése után. Syéiplás safján az angol király. London, február 28. (Brit szikratávírószolgálat.) György király egészségi állapota javul. Az influenza nyomán támadt gyengesége úgyszólván teljesen megszűnt. Hogy a királyi pár a „Victoria and Albert“ jachton mikor utazik Földközi-tengeri útjára még nem állapították meg, de valószínű, hogy a királyi pár két héten belül nem hagyja el Londont.* ROVÁS Németország államfője meghalt. Hogy szíjgyártóból lett elnök vagy kormányfő — egyre megy. A nagy német birodalom élére egy ember került, akit nemzete a maga kebelében a legméltóbbnak ítélt. Mintaszerűen töltötte be állását, valóban az egész német nemzetet képviselte. Az ő szava, cselekedete sohasem volt olyan, hogy benne csak valamelyik töredék ismert volna magára. Szocialista volt, de mint elnök elfelejtette. Egy nagy nemzet vesztesége az egész civilizált világé. A királyság eszményét híven szolgálván, tisztelettel hajlunk meg a republikánus mintaember nagysága előtt. * Mi ez?: Tegyük fel, hogy egy tulizgatott ember komolyabban vette a dolgokat, mint megérdemlik. Akkor is áll a tény, hogy van ebben az országban egy hatalom, melyet a tulizgatott ember annyira komolyan vesz, hogy a kapott halálos ítéletet végrehajtja magán. Ennek már a fele sem tréfa. Pláne, ha elég jól ismerte azt a földalatti hatalmat és tudta, hogy annak az ítélete elől menekülni lehetetlen. Ez már az államnak a hatalmi kérdése, a presztizs kérdése, az erkölcsi kérdése, a létkérdése. Mi fog történni ennek a kérdésnek a gyökeres megoldására? * Bethlen István meg fog ragadni minden lehetőséget a tavaszi építkezések megindítására. Azt kellett volna hallanunk: kora tavaszszal meg fognak indulni az építkezések. Már most teszi meg az előkészületeket, ha most, márciusban az előkészületeknél tart, kora tavasszal már nem lehet építeni. A pénzügyi lehetőségek keretei között — ezek a lehetőségek igen kicsinyek. Nem tudjuk, mennyi pénz van s államvasúti beruházások és mezőgazdasági hitel után fog-e valami maradni az építkezésekre. Az a biztatás pedig, hogy csak tartsák fenn az érintkezést a népjóléti minisztériummal, nem jelenthet egyebet, mint koratavasszal folytatódik az időpazarlás és meddő hitegetés, amely már évek óta tart. Jó volna már egyszer csalódni Bethlenben. 11111....■■■—.gpu— Beregi Oszkár ma este mégis fellépett. Tomboló lelkesedéssel ünnepelte a közönség. — Nem volt se „tttz”, se „botrány— Bethlen miniszterelnököt az idő rövidsége miatt nem tudták a Beregi-estélyre meghívni. Petőfi-verseket szavalt és beszédet mondott a művész. Az erzsébetvárosi demokratakor ma este pártvacsorát adott, amelyen igen nagy számban jelentek meg a párt férfi- és hölgytagjai. A vacsorának különös jelentőséget adott az, hogy a rendezőség a mai estét használta fel arra, hogy Beregi Oszkár és a megsértett művészi szabadság mellett hatalmas tüntetést rendezzen. Hogy Bereginek alkalma legyen művészetét Amerikába való utazása előtt hazai földön ragyogtatni, meglepetésszerűen Beregi Oszkárt is meghívták az ünnepi vacsorára. Néhány perccel kilenc óra után már zsúfolásig megtelt a terem. Ekkor lépett be Beregi Oszkár, akit a megjelentek tomboló tapsviharral és éljenzéssel fogadtak. Beregi meghatódottan foglalta el helyét és csak enynyit tudott mondani: — Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm! Tízszer és százszor annyiszor szeretném megköszönni a kedvességüket, mint ahányszor tapsra verődtek össze kezeik! Az első beszédet Magyar Miklós, a Kör elnöke mondotta. — Azért jöttünk össze, — kezdte — hogy visszautasítsuk a liberalizmuson, a haladáson és a kultúrán esett sérelmet. Ez nem Beregi Oszkár színművész ügye, hanem a demokráciáé. (Felkiáltások: Úgy van!) Sajnálom, hogy az idő rövidsége miatt nem jutottam abba a helyzetbe, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök urat is meghívjam erre a vacsorára, aki megígérte, hogy szívesen el fog menni oda, ahol élvezheti Beregi Oszkár művészi előadását. Sajnálom, hogy Magyarországon csak olyan termek vannak, amelyek tűzveszélyesek. Hiszen mindenki tudja, hogy a Lloyd-klubban és a Zeneakadémián tűz lenne akkor, amikor Beregi Oszkár szaval: olyan tűz, amely a művész lelkéből és tehetségéből tör elő! (Taps.) Ettől félnek az urak. PAKOTS JÓZSEF BESZÉDE. Viharosan, percekig ünnepelte az elhangzott beszéd után a közönség Beregi Oszkárt. Az ünneplés lecsillapultával Pakots József mondott beszédet. — A magyar ifjuságot — mondotta — vissza kell téríteni arról az útról, amelyre őket felelőtlen elemek taszították. Minden író és művész számára az ifjúság az igazi publikum, mert az ő lelkében marad meg minden művészi gondolat s rajtuk keresztül biztosítja a művész a halhatatlanságot. — Beregi Oszkár! Az ifjúság nem idegen tőled és csupán önmaga ellen lázadt akkor, amikor az eszmény ellen tört. Az eszmény te voltál, aki jöttél fanatikus művészi szeretőtel, mohó nosztalgiával, hogy újra hirdesd a magyar szó szépségét és dicsőségét. Nem szabad elkeseredni. Az a társaság, amely itt van, jellemzi a magyar polgári társadalom őszinte hódolatát és bármit rikolt az utca a politikai fórumon szeretellenséget hirdető emberekkel együtt, te győzelmet arattál! A nemzeti becsületet gyalázták meg akkor, amikor a hatóságokkal, az államhatalommal, a művészi szabadsággal szemben egy maroknyi csoport erősebbnek bizonyult, mint a törvényes rend és az állam maga. Hisszük, hogy vissza fog jönni az az idő, amikor ismét ünnepelheti Beregit egész Magyarország művészetért lelkesedő közönsége. Pikler Emil, Csergő Hugó és Bibiti-Horváth János beszéltek még. Ezután nagy csendben Beregi Oszkár emelkedett szólásra. Halkan beszélt, remegett a hangja. — Jóleső örömmel tölt el a szeretetnek ez a megnyilvánulása. Ezt a szeretetet viszem magammal küzdelemteljes utamra és mindig hálával gondolok Budapest szabadelvű polgáraira. Tudom, hogy azok, akik ellenem támadtak, nem a polgárság, főként nem a dolgozó polgárság. A jövő meg fogja mutatni, kik voltak az én ellenségeim és mivé lesznek. Haller István, aki ezelőtt öt évvel kiüldözött hazámból, Amerikában van és ott nem kulturmissziót teljesít. Hogy miért kellett kimennie, mindenki tudja. Ha én Amerikába megyek, én a magyar szót viszem oda. Az Önök szeretete kisér majd utamon és megerősít abban, hogy az maradjak, aki vagyok. — Nagyon és őszintén meg vagyok hatva. Úgy éreztem magam ez alatt az ötesztendős bolyongás alatt, mintha egy szegény madárcsapatnak él(Folytatjuk a 2-ik oldalon.) . H 'V\ V i \?! ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BB mm H flHH mmm SZERKESZTŐSÉGI Negyedévre. 120,009 korona Éjjjl 111 jj^| 1§§ amSSBBBk m&m JjjjMIa ÉS KIADÓHIVATAL! Egy hóra.. .__40,000 korona J||f |g| f|g §p IBP Jg||j| V., Vilmos császár út 34. sz. KSS&S&S fi M 11 | flft Mm V&ESSfí£tíiSSi t&'X'Ah'txnzz jMft Ji m IS gg m wPM mJm sussst^xa^ fljfa Kinyomozzák a Márfi-féle „vérbiróság“ tagjait. LWZARTI Hitt Károlyi Mihály március 7-én beszél Newyorkban. Az Újság külön kábelszolgálata. (United Press.) Newyork, február 28. Ismeretes, hogy Károlyi Mihály gróf beteg feleségének meglátogatására. beutazási engedélyt kapott az Egyesült Államok kormányától Gróf Károlyi Mihályné ugyanis amerikai felolvasókörútján tífuszban súlyosan megbetegedett és állapota sokáig életveszélyes volt. Károlyi Mihálynak a tartózkodási engedélyt csak három hónapra és csak azzal a feltétellel engedélyezték, ha Amerikában nem fog propagandát folytatni és sem a lapokban nem ír, sem beszédet nem mond és egyáltalában nem szerepel a nyilvánosság előtt. Egyes lapok hevesen megtámadták Károlyit, akit, minthogy a vádak ellen nem védekezhetett, a World vett védelmébe. Bizonyos hogy ha Károlyinak nem tiltották volna el a szereplést, a lapok feleannyit sem foglalkoztak volna vele. Newyork állam kormánya ma a tilalmat részben felfüggesztette és megengedte, hogy Károlyi a Szabadelvű Polgárok Egyesületében március 7-én beszédet mondjon. Károlyi beszédében azok ellen a támadások ellen akar védekezni, amelyek a magyar sajtóban ellene elhangzottak. Törvény legyen törvényes. A választójogi javaslatról van szó, melyeknek beigazolása körül öntudatlanul és körmönfontan a legzűrzavarosabban keverik a fogalmakat. Hát ezeket tisztázni kell. Az országot mentessé kell tenni a forradalomtól s ezért konzervatívnak kell lennünk. Igaz. A mi álláspontunk is ez. Ehhez képest nem követeljük az általános titkokat, hanem igenis határok közé kell szorítani a jogosultságot. Minden számítgatás nélkül is nyilvánvaló, hogy értelmetlen elem több van az országban, mint műveit. Ha az előbbieket joggal felruházzuk, akár az utóbbiakét el is lehet venni. A polgárság feltétlenül állandó kisebbségben marad a saját szavazataival s ha ezeket meg akarja toldani, az alsóbb osztálybeli többségből kell őket megszerezni, vásárlással, presszióval, vagy huncutsággal. Becsületesebb ezt kikerülni a jogosítás szűkítésével, mint kijátszásával. Ha sem az egyiket, sem a másikat nem tesszük, akkor az ország a tömegek kezébe kerül, amely tömegek nem azonos értékűek a nyugati államokéval, ahol részben műveltebbek, részben egy polgári falanx-szal állnak szemben, mely számbelileg sokkal erősebb a magyarnál. Hát legyenek konzervatívok a választójogosultság kimérésénél. De ha ez ki van mérve, akkor minden egyéb már nem konzervatívság, hanem erkölcs kérdése. Megadni valamit és egyben fraudulózusan gondoskodni róla, hogy ne jusson az, amit adok, nem konzervatív eljárás, nem is lehet államcselekedet, mert az pillant nem szorul hátsó kapukra, legfeljebb a kormányok. Már most: vagy való például a falu népének a választójog, vagy nem. Ha igen, meg kell adni, ha nem, nem szabad megadni. Való neki, ha elég érett, hogy éljen vele. Hát akkor hadd éljen vele! S mivel gazdaságilag és közigazgatásilag is függő elem, tehát meg kell védeni őt, hogy jogát szabadon gyakorolhassa. Erre való a titkosság. Hogy ne élhessen vele szabadon, erre való a nyílt szavazás. Ha valakit törvényes jogával való élésében megakadályozunk, ez törvénybe ütköző cselekedet. Törvénybe ütköző cselekedetet pedig törvénybe foglalni nem szabad. Törvénytelenséget törvénnyel szankcionálni: a jognak és az igazságnak szembeállítása és a jogrend erkölcsi alapjának megsemmisítése. Ha a falu népét féltik a demagóg hajlamoktól, ha éretlennek tartják a szabad szavazásra, akkor ne adjanak neki jogot. De a jog mellé odatenni a nyilvánosságot, ezt mondja: törvény szerint szavazhatsz szabadon, de ne merj máskép szavazni, mint a hatalom kívánja. A többi honmentő preventíva még erkölcstelenebb s ellenkezik a törvénybefoglalhatóság kritériumával. Törvényben módot adni arra, hogy hatóság célszerűség szempontjából megkonstruáljon izgatást, ahol nincs és ne lássa meg ott, ahol van — a bíróság számára kipreparáljon az egyik esetben vádpontokat és elnyomja őket a másikban — ma ezek visszaélések, pártoskodások, hivatali hatalommal való visszaélések, korrupció. Mihelyt törvény hatalmaz fel rá, választási érdekben elkövetett visszaélések, pártoskodások, hivatali hatalommal való visszaélés kötelességnek és jognak tétetnek meg. Ez tárgyilag is már elképzelhetetlen a jogrend és szabadság szempontjából, kihatásában pedig szubjektíve pusztító ha-