Az Ujság, 1925. március (22. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-17 / 62. szám

6 •— Aki csak most tudta meg, hogy az osztrák-magyar monarchia felbomlott. Az Új­ság bécsi szerkesztőségének telefon jelentése: Bene István almáskamarási, aradmegyei szár­mazású magyar ember szinte hihetetlen törté­netéről írnak a bécsi lapok. Bene 1912-ben vonult be katonának. 1914-ben a tábori ezre­­dekkel ment a harctérre, 1917-ben fogságba került, Szibériában végigélte a fehér- és vörös­­rendszerek kaleidoszkópszerű változását és 1923-ban mit sem tudva az osztrák-magyar monarchia felbomlásáról, kalandos ttok­, a Kaukázuson keresztül jutott Athénba, Szkuta­­riban felszökött egy hajóra, anélkül, hogy je­gye lett volna. A hajó Olaszországba ment, Bene Rómába került. Olaszországból gyalog vándorolt Ausztriába, ahol a határon, mivel iratai nem voltak, elfogták és nyolc napra el­zárták, később szabadon bocsátották, mire Bene Bécsbe ment. Bene mindezideig nem ér­tesült arról, hogy a monarchia felbomlott és amikor egy rendőrtől az osztrák-magyar mo­narchia viszonyairól kezdett kérdezősködni, ez őt olyan gyanúsnak találta, hogy bekísérte. Mint gyanús idegent, akinek papírjai nem vol­tak, ismét bezárták. Az egyszerű magyar pa­rasztember, aki anyanyelvén kívül csak oro­szul tudott és németül ,csak nagyon keveset, panaszra akart menni Ferenc József király­hoz. Ezért a bécsi rendőrségen azt hitték róla, hogy örült. Wagner Jauregg professzor klinikájára szállították, aki megálla­­totta róla, hogy teljesen épelméjű, csupán a körül­mények sajátságos összejátszása folytán nem értesült azokról az eseményekről, amelyek tá­volléte alatt bekövetkeztek. A szegény, sokat próbált magyar honvéd most azon töri a fe­jét, hogy térhetne vissza az aradmegyei Almás­­kamarásba, szülőfalujába. — Az OMIKE főiskolai hallgatók csoportja 1925 már­cius hó 21-én,­ szombaton este 9 órai kezdettel jóté­­ny­­rélű, műsoros táncestélyt rendez a Gellért-szálló márvány­­termében. Közreműködnek: Forgács Anna, a Belvárosi Színház művésznője, Albert Erzsi, a m. kir. operaház tagja, Erdős Ica szavalóművésznő, Krausz Ilonka­. Zongoramű­vésznő, Szász Ila, az Apolló-Színház tagja, Szász Ella opera­­énekesnő, Bánóczy Dezső dr. főrendező, Sándor Ervin he­gedűművész. Tánc reggelig: Fischer Sándor jazz-bandje. Meghívókat és jegyeket Vill., Rákóczi-út 17. szám alatt na­ponta 11—1 óráig ad ki a rendezőség. *' — Egy bácskai nábob milliós nyeresége és sürgős eljegyzése Montecarlóban. Angelo, a nép­szerű budapesti fotográfus-művész Írja Az Újság­nak Montecarlóból a következőket: Úgy itt, a szerencsejáték legelső városában, mint általában az egész, Riviérán roppant olcsó az élet. Elsőrendű hotelben a teljes penzió ára, hatfogásos reggelivel, ebéddel, vacsorával, szobaárral és az összes adók­kal együtt maximálisan 150 frank. Ami az idő­járást illeti, az a lehető legkedvezőbb. Állandóan 15—16 fok ,m­ele­g van, az­ urak nyári teniszru­há­­ban sétálnak, a hölgyek pedig majdnem ruha nélkül. Mindenki a szórakozásnak él,­ no meg­­ a szerencsejátéknak. Mindenki szívesen látott ven­dég, senki sem politizál és a magyar koronát épp oly szívesen látják francia frankra váltva, mint a dollárt vagy a török fontot... A tánc­­szenvedély fokozottabb mértékben hódít, mint valaha. Naponta 7—5 órát táncolnak Montecarló­ban egy­folytában... A Casinóban főként bakkot játszanak. Az úgynevezett Gentry-Casinóban a minimális tét 200 frank. Ugyanitt, a havi tag­sági díj 300 frankomig a másik kaszinóban, csak 100 frank. Ezek után elmondom, hogy mi Montecarlo legfrissebb és legérdekesebb szenzációja. Buda­pesten is bizonyára jól ismerik Georgievits lát­ván dr.-t, a néhai bácskai nábob unokaöccsét, akit könnyelmű és viharos élete miatt nagy­bátyja, Dungyerszky Lázár, a családból kitaga­dott. Ez a fiatalember hatalmas birtokát meg­lehetős rövid idő alatt elvette s családjával ma sem tart fenn érintkezést. Néhány nappal ezelőtt, március 9-én, Georgievits István dr. a montecarlói kaszinóban rövid 3—4 óra leforgása alatt 1.400.000 frankot nyert. A nyereség után irigylésre ítélte hidegvérrel felállt a bakkasztal mellől és kijelen­tette, hogy ebben az életben nem vesz többet kártyát a kezébe... Még ugyanezen a napon az újjászületett gaz­dag fiatalember sürgősen eljegyezte magát. A reggeli órákban történt a milliós nyereség és dél­után megtartották a hivatalos eljegyzést is. A menyasszony a párisi Olympia-színház gyönyörű­­szép és fiatal táncosnője. A lakomára temészete­­sen meg volt hiva a montecarlói arisztokraták nemzetközi serege és, a Casinó igazgatósága, a krupiékkal és a teljes személyzettel együtt... Hozzátartozik a történethez, hogy az érdekes eljegyzésen 550 üveg Mummot ittak meg. Mikor vége volt, a szerencsés vőlegény és a boldog menyasszony az első express-vonattal Párisba utazott... — A Gyopár turista egyesület szombaton este rendezte Pomázon épülő menháza javára, az idén immár második jól sikerült álarcos és jelmezes bálját. A bálon ízléses és ötletes jelmezek vonultak fel úgy, hogy a rendezőségnek nagy feladata lesz a jelmezverseny győztesét kiválasztani. A bál fényes sikeréért az elismerés először is­­Vohl Béla főrendezőt illeti meg. Károlyi Lojzi zenekara: ,,Jó dolga van a turistának" hagyományos csárdással kezdte m­eg a bált, amely jó hangulatban a késő reggeli órákban ért véget.­­ A firenzei egyetem nyári tanfolyamai ide­genek számára. A firenzei egyetem ez év július 15-ikétől augusztus 31-ikéig tanfolyamokat rendez olyan külföldiek számára, kik olaszul kivannak megtanulni és az olasz kultúra különböző kérdé­sei iránt érdeklődnek. Előadást tartanak: Gargano tanár heti négy órában a tizenkilencedik és a hu­szadik század olasz irodalmáról, továbbá heti egy órás kollégiumot Dantéról; Luigi Dami tizenkét előadást Toscana művészetéről; Bernardino Bar­­badoro huszonkét előadásos kollégiumot Olaszor­szág politikai történetéről; Fernando Liuzzi tizen­két előadást az olasz egyházi zenéről a tizenhete­dik századig bezárólag. Egy-egy kollégium lesz Olaszország földrajzáról és közgazdasági életéről is. A tanfolyamok hallgatásának díja 150 líra. — „Javítsuk meg a propeller-közlekedést!" (Levél a szerkesztőhöz.) Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Nagybecsű lapjának, Az Ujság­nak folyó hó 14-iki számában megjelent egy cikk: „Javítsuk meg a propellerek közlekedését" (Levél a szer­kesztőhöz), melynek intencióival teljesen egyet­értek. Nem hagyhatom azonban ellentmondás nél­kül a cikk egyes tételeit, nehogy az eredmény — amennyiben egyáltalán remélhető — javulás he­lyett rosszabbulás legyen. Egy könnyed mondat­ban ugyanis azt mondja a t. levélíró, hogy a Pálffy­­téri megálló teljesen felesleges. Ezzel szemben le­gyen szabad megjegyeznem, hogy az említett meg­állót használják a Margit-híd budai hídfője körül igen nagy számban lakó tisztviselők, a Rózsadomb és Újlak lakói, végül a szentendrei helyiérdekű utasai, akiknek a Pálffy­ tér—Árpád­ utcai viszony­­­lat az egyetlen, gyors és olcsó összeköttetés a Lipótváros vagy Belvárosban fekvő hivatalaikba, illetve üzleteikbe. Legyen tehát gyorsabb a közle­kedés és maradjon meg a Gellért-téri és Pálffy­­téri állomás. De ha már egynek meg kell szűnnie, egy erre vonatkozó szavazásnál bizonyára sokkal többen volnának, akiknek a Gellért-téri a felesle­ges, mint a Pálffy-téri. Kérem fogadja Szerkesztő Ur kiváló tiszteletem kifejezését, mellyel vagyok mély tisztelettel Ujlajdy Ödön dr., a Magyar Nem­zeti Bank osztályfőnöke. — Mire jó a munkásbiztosító? (Panaszos le­vél.) Igen tisztelt Szerkesztő ur, kérem ha lehet, néhány alábbi soromat k.­lapjukban közzétenni: Egészen véletlenül tagja vagyok a veszprémi ke­rületi Munkásbiztosító Pénztárnak, hogy véletle­nül, azt azért mondom, mert vállalatom, hol al­kalmazásban vagyok, bizonyos magasabb para­grafusok alapján kötelezve van mindenkit beje­lenteni s a tagdíjat pontosan befizetni. Ez na­gyon szép és üdvös dolog, hiszen ha valaki be­teg lesz, mert mindenkit érhet baleset, a Munkás­biztosító Pénztár saját költségén gondoskodik arról, hogy a beteg kezelés alá kerüljön, s fizeti is a költséget. Elméletben! Ezelőtt egy hónapja orrbaj miatt a fenti pénz­tár beutalt a Pázmány Péter Tud. Egyetem I. sz. sebészeti klinikájára azzal, hogy a beutalás alap­ján ott kezelés alá vesznek. Kiutalt fenti pénz­tár útiköltség (III. osztályú) és napi táppénz cí­mén 109.200+45.000 K­t. Pardon villamoskölt­­ségre külön még 7000 K-t. Jelentkeztem a klini­kán, hol nagyon kedvesen és finoman végre is hajtatott a műtét, de a főorvos úr kijelentette, hogy nekik igazán semmi közük a Munkásbizto­sító Pénztárhoz, mert az „ingyen rendelési" osz­tályukon minden beteg orvoslásra talál. Kezelés miatt 10 napig Budapesten kellett maradnom a műtét után, s így mi sem természetesebb, mint az, hogy ezen idő alatt valahol laknom is kellett. Tény az, hogy lakbért a Munkáspénztár nem fizet, mert szerinte kórházba utaltattam,­ marad­tam volna ott. Feleségemnek szemüvegre volt szüksége, lehet, hogy nem tehet róla. Vettem ré­szére egyet a szintén budapesti „Ocularium" ré­vén. Fizettem 370.000 K-t. A Munkásbiztosító erre hajlandó 60.000, azaz hatvanezer koronát kivéte­lesen megtéríteni. Csak most már azt szeretném tudni, miért fizetünk mi, ha ilyenformán semmi eredményre nem vezet. Vájjon szükséges-e­­a Munkásbiztosító Pénz­tár léte? .Szeretnék erre okos választ nyerni,, bár nehezen fog sikerülni. Kedves szerkesztő úrnak hálás köszönetem tolmácsolva, maradok továbbra is hive, egy vidéki előfizető. — Vincze Gyula temetése. Vasárnap­ délelőtt temették el Vincze Gyulát, a Teréz­ körút 15. számú háznál szerencsétlenül járt tűzoltót a Ke­­repesi­ temetőben. Már tíz óra tájban számos autós­kocsi sorakozott a kun­ utcai központi tüzőrség kapujánál. Az udvar közepén állott a ravatal, amelynél diszruhás tűzoltók álltak őrt. Amint az özvegy és két kis­gyermeke megérkezett, ezer fő­városi tűzoltó sorakozott a koporsó köré. Egy szakasz diszruhás rendőr vont kordont a ravatal körül Göde Lajos ref. lelkész gyászbeszédében megemlékezett az elhunyt érdemeiről és szomorú szívvel állapította meg, hogy a kiváló tűzoltó és a jó családapa kötelességteljesítése közben vesz­tette el életét. Zilahy Kiss­ Jenő a főváros hevé­ben fogadalmat tett, hogy az elhunyt családjá­ról mindenkor gondoskodni fognak. A gyászbeszé­dek után megindult a menet­ elől a díszruhás rendőrök és díszruhás tűzoltók, azután a tűzoltók­ és a rendőrök zenekara, majd egy gyászlepellel lebontott mozdonyfecskendőn a koporsó és végül egy szerkocsi a koszorúkkal. Az utcákon ezrekre menő tömeg kísérte megilletődéssel, részvéttel Vincze Gyula utolsó útját. A sírnál Bognár Károly tűzoltó törzsőrmester búcsúztatta, aki maga is megsebesült a Teréz­ körúti tűznél. •­ Elfogták a megszökött álszázadost, Somogyi Jenőt, a hírhedt álszázadost, akit a nyíregyházai törvényszék többrendbeli lopás bűntettéért nyolc évi fegyházra ítélt és aki tavaly júniusában meg­szökött az ügyészség fogházából, Budapesten el­fogták. Szökése óta az ország különböző városai­ban 15 rendbeli lopást követett el. Elfogatásakor kijelentette, hogy adandó alkalommal ismét meg fog szökni. Somogyi Jenőt a budapesti államrend­őrség Nyíregyházára szállíttatta. tff — Az én férjem kitünően tud főzni. ■— Az én férjem meg kitünően tud kötni. — Kötni a Harisnyát? — Nem. Kényszeregyezséget. ­AZ ÚJSÁG* KEDD, 1925 MÁRCIUS 17 Párisban a szögletes kalap és a szögletes szemüveg a divat. Mi sok szögletes embert tudnánk Párisba exportálni. ..... * ..• _ . ... Az ébredőkről a törvényszéki tárgyalások folyamán kiderült, hogy szeretnek későn le­feküdni, és sokáig aludni. * A színház és a politika a leghatalmasabb ellentét. A színházban a közönség fájdalma­san, vagy bosszankodva veszi tudomásul a szerepváltozást, míg a politikai szerepválto­zásoknak rendszerint örülni szokott. Egy konjunktúralovag naplójából: Konjunktúra mindig volt, van és lesz. Ha a meteorológiai intézet hosszantartó esőzést jelent sok csapadékkal, csapj fel gyorsan — esernyőkereskedőnek!* A legkellemesebb gépzörej az lesz, ha a pénzverdék masinái ismét megindulnak. * — Van-e olyan emelet, ahová soha nem lehet liften felmenni? — Igen. Az autóbuszok emeletje. *­­Ahoz, hogy valaki híres énekes lehessen, nem kell hang. A világ leghíresebb énekeseit ugyanis jóformán soha sem lehet hallani. Mindig lemondják az előadást. * — Ha feldobják fehér, ha leesik sárga, mi az? — Ezerkétszáz korona. — Hogy-hogy? •— Tudniillik ennyibe kerül egy —-­ tojás. — Tűsek. Vasárnap a tűzoltók autói gyakran robogtak ki, mert a városban széjjelszórva felütötte a fejét a vörös­kakas , a tegnapi szél veszélyessé válhatott volna. Délben egy órakor a Csurgói­ út 273. számú ház udvarán felhalmo­zott több vagon széna és szalma gyuladt ki. Az első és a IX. kerületi tüzőrség Ausch főtiszt vezetésével a környező házakat megmentette a tűzveszeddserétől, azonban a takar­mányból vajmi keveset sikerült megmenteni.­­ Délután fél 11 órakor a Petneházy­ utca 44. számú házban lévő fű­­szerfszletben támadt tűz, melyet az V. kerületi és a köz­ponti tűzoltóság oltott el. Az üzlet berendezése és az áru­készlet egy része tönkrement. — Vasárnap több kéménytűz is volt, melyeket a tűzoltóság rövidesen elfojtott. A Tüzér­utca 12/a., az Üllői­ út 15., a Teleki-tér 10. és a Zsigmond­­utca 11. számú házban voltak a kéménytüzek. — Ma kora reggel a Papnövelde­ utca 6. szám alatti polgári iskola ké­ménye gyulladt ki a kazánból felszállott szikráktól. Az erős tüzet a tűzoltóság, mely a központi és IV. kerületi tüzér­séggel vonult ki, egy órai megfeszített munka után elol­totta. — Egyszer minden kutya haraphat A los­­angelesi legfelsőbb törvényszék mondotta ki ezt a salamoni ítéletet. Egy Max nevű kutya megha­rapott egy fiatal péklegényt. A kutya gazdája azzal védekezett, hogy ő nem is sejthette, hogy a kutyája harapós, mert addig mindig igen szelí­den viselte magát. A bíróság a vádlottat felmen­tette. Az indokolásban többek között ezek is ol­vashatók: „Régi jogi elv, hogy egyszer minden kutya haraphat. Ha valakinek rosszakaratú ku­tyája van, akkor annak cselekedeteiért természe­tesen felelősséget tartozik. De várjon, hogyan tudhatja valaki a kutyájáról, hogy harapni is szokott, mikor addig mindig nagyon erényesen viselte magát. Egészen nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy a gazda felelőssé tehető legyen, meg kel­lett már történni az első harapásnak. Az azon­ban, aki ennek az első harapásnak az áldozata, bármennyire sajnálatraméltó is, de kártérítést negy kihathat." Danilo országa. Mély hódolattal és reverendával vesszük tudomásául, hogy a Karagyorgyevicsek és a Petrovicsok között létre jött a béke és Nikita családja lemondott a montenegrói trónról, amelyen már úgy sem ült jó néhány esztendő óta. A „Víg özvegy" országa ilyen módon vég­érvényesen megszűnik s a bécsi librettisták, ha egzotikus , milient keresnek,, kénytelenek majd más keleti ország felé fordulni,­­amint már teszik is Magyarország felé. Danilo, a délceg montenegrói trónörökös nem kerülhet eszerint sohase trónra, de ezzel szemben ko­moly herceg lesz és királyi fenség a jugo­szláv birodalomban. Ez pedig effektív valami a montenegrói trón dependensség igen imagi­­nárius értékéhez képest. Montenegró ezek szerint nincs többé, ha emigránsai tiltakoznak is a dinasztiák megbé­­külése ellen. Hiába volt minden ravaszkodása. Hiába fordult annak idején az osztrák-magyar monarchia ellen, amely pedig esztendőkön át finanszírozta. Hiába árulta el új szövetségeseit is. Cetinjében kiszáradt a fa, amely alatt Nikita fejedelem tartotta törvénykezését és meggyfa pálcájával maga hajtotta végre íté­leteit. Montenegró beleolvadt a jugoszláv ál­lam testébe és Danilo trónörökös szerb királyi herceggé avanzsált. Montenegró ezek szerint nem kis balkáni állam többé. Elveszítette legpregnánsabb jel­lemvonását. Avanzsált. Integráns része a szerb birodalomnak. Vasutak szelik át vadregényes testét. Komoly közigazgatási apparátus veszi kezébe Nikita mogyorófa­botját. Jugoszlávia ott tart, ahol az európai országoknak jó része. Fejlődött és kulturálódott. A többiek­ pedig hozzá sülyedtek. — A keresztrejtvényőrü­let Amerikában. Az amerikai ember újabban reggelizés köz­ben, a villamoson, a hivatalában, ágyban fekve mást nem csinál, mint töri a fejét ke­resztrejtvények megfejtésén. Hogy mi is lehet az az öt betű, mi egy egyiptomi istenséget je­lent és mi lehet az a hét, melynek egymás­ után­­a a föld egyik kráterének nevét adja ki? A középkorban Európán a flagellantizmus hulláma söpört át, Amerikát most keresztrejt­vényőrület lepte meg. Az egyház, az állam és az iskolák nem hagyják kiaknázatlanul ezt a tényt. A legutóbbi időben a keresztrejtvénye­ket a bevándoroltak amerikanizálására hasz­nálják fel. Keresztrejtvényeket küldött szét egy erre felállított iroda az Unió nyolcszáz idegen nyelvű lapjának. A rejtvényekben azok az angol szavak szerepelnek, melyeknek tu­dása nélkül senki sem válhat telivér ameri­kaivá. A kérdések az illető lap nyelvén van­nak feladva. De a megfejtéseket angolul kell elkészíteni. — Jókai-ü­nnepély a Lipótvárosi Társaskörben. A Lipótvárosi Társaskör vasárnap este tartotta a Jókai-centennárium alkalmából ünnepélyét díszes közönség előtt. Tausz Iván dr., a közművelődési szakosztály alelnökének megnyitó beszéde után Rákosi Jenő tartotta meg ünnepi szónoklatát. A magas szárnyalású, tartalmas költői beszédet az ünneplő közönség lelkes tapssal fogadta és per­cekig ünnepelte Rákosi Jenőt. L. Hoffer Ágnes operaénekesnőnek szép éneke, Hegyi Rózsi, a Magyar Színház tagjának kitűnő szavalata és Ku­­rucz János zongoraművész magyar dal­­ után a közönség, amelynek sorában Lukács György dr. ny. miniszter és Rexa Dezső, a Jókai-centenná­­rium titkára is jelen volt, sokáig együtt maradt. Elszámolást követel az ellenzék a keresztény községi párttól. Az ellenzéki biok vasárnap gyűlést tartott a Mátyás-téren levő Hazám-mozgóban. Peyer Ká­roly hosszabb beszédben kifejtette, hogy a libe­rális ellenzék nemcsak leszámol a mostani város­házi uralommal, hanem elszámolást is követel a keresztény községi párttól.­­— Elszámolást köve­telünk — mondotta — a villamosvasúti gazdálkod­ó­dásról és más egyebekről. Nem normális válasz­tási harcról lesz itt szó, mert ez a küzdelem a feltörekvő demokrácia harca a kurzus ellen. A túlsó oldalon Friedrichtől Gömbösig mindenki egyesül, kivéve a numerus clausus atyját, Hallér Istvánt, aki most római zarándokokat toboroz , Amerikában. Peyer Károly beszédének további folyamán a miniszterelnökről akart kritikát mondani, de a rendőrtisztviselő figyelmeztette, hogy a miniszter-­­­elnök személyét ne vonja bele­ a vitába, különben­­ kénytelen lesz az ülést feloszlatni Peyer Károly erre hamarosan be is fejezte beszédét. Vázsonyi Vilmos mondott azután beszédet. Élesen támadta Ripka Ferenc kormánybiznit. is. — A drágaság kétfejü. sár­kánya -e­.fejtegette Irénjai éppen Ripka úrra várt, erre a gázgyári Szent - György-lovagra, akiről bebizonyosodott, hogy legjobban ért a légszeszhez, mert az volt az első­­ dolga, hogy felemelte a­­légszesz árát. Tette ezt ugyanakkor, amikor a kőszénárak hanyatlanak. Neki tehát sikerült olcsóbb termelés mellett drá­­­ gábbá tenni a gázt. A kormánybiztos pártot tobo­ - roz. Ez a kurzustól szagtalanított községi párt.­­ Mert ne feledjük, van egy másik községi párt is, a Wolff-párt, Vass József népjóléti miniszter külső támogatásával. Itt vannak azután Platthy , és Viczián, akiről itt a moziban különösen stíl­­szerű beszélni. Ezek az urak bent a parlamentben a kormány mögött állanak, a községi választá­soknál pedig az ellenzéket mímelik. Az a céljuk,­­ hogy ne engedjék közös erővel bevonulni a város­házára a liberálisokat, mert a két párt a választás után szépen egymás keblére fog borulni. Ezért jelenik meg a porondon Ripka úr s ezért jelenik meg Angyalföldön, mint műboxoló, Vass minisz­ter úr. Amíg az egységes párt a kormánytámogató­ Gömbösékkel és a keresztényszocialistákkal egyesül a világmegváltó gyűlölködésben, addig a községi választásoknál nem lehet kizárni a po­litikát. Ellenkezőleg: egyesíteni­ kell a progresszió erőket, azokat a tömegeket, amelyek tiszta leve­gőt akarnak, szabadságot és demokráciát. An­gyalföldön kiadták a jelszót, hogy a zsidók és a szocialisták hálásak és csendesek legyenek- Vass miniszter úr azt szeretné, hogy az ország egyik része nagy siketnéma-intézet legyen. Azért kell csendes részvéttel lennünk, mert Vass miniszter úr elveszítette népszerűségét. Vázsonyi Vilmos azzal fejezte be beszédét, hogy az 1848. hatalmas eszmeáramlata fogja el­vezetni a nemzetet a demokratikus feltámadás földjére. TITKOS ÉS LAJSTROMOS SZAVAZÁST AKAR­NAK A KERESZTÉNYSZOCIALISTÁK. A keresztényszocialista párt vezetősége teg­napi ülésén állást foglalt a választójogi javaslat ellen. Kimondotta, hogy az egész vonalon a titkos és vármegyénként arányos szavazásért fog küz­deni s azt is követeli a kormánytól, hogy külön törvényjavaslatban szüntesse meg a mostani ke­rületi beosztásban rejlő igazságtalanságokat, he­­lyesebben: arányosítsa a kerületeket, a kis kerü­leteket pedig egyszerűen szüntesse meg. A KOSSUTH-PÁRT SERLEGVACSORÁJA. A Kossuth-párt hagyományos serlegvacsoráját Kossuth Lajos halálának évfordulóján, március 20-án, pénteken este 8 órakor a központi pártkör helyiségében (Mária Valéria­ utca 12.) tartja. A vacsorán a Kossuth-párt képviselőtagjain kívül a régi függetlenségi képviselők közül is számosan bejelentették részvételüket. A VII. kerületi függetlenségi pártkör vasárnap rendes közgyűlést tartott. Ismét P. Ábrahám Dezső dr.-t választották meg elnöknek. A köz­gyűlést társasvacsora követte, ahol Jung Gyula dr. mondott beszédet, a Kossuth-serleggel a ke­zében. ZÁSZLÓBONTÓ gyűlés. Ripka Ferenc pártjának VI. kerületi szerve­zete nem kedden, hanem pénteken délután 6 óra­kor tartja zászlóbontó gyűlését a vasúti­ és hajó­zási klub dísztermében. A gyűlés után vacsorát tartanak a tőzsdekaszinóban (Szerecsen­ utca 52.). s Apró megfigyelések.

Next