Az Ujság, 1925. március (22. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-28 / 72. szám

18 11 HÉT írta A. L. Az eszme kitűnő. A budapesti francia követ­ségnél nagyszerű ötlet vetődött fel. Nem holmi unalmas jegyzékváltás, statisztikai kimutatás, ví­­zumtarifa vagy más efféle altatószer. Ezeknél sok­kal okosabb dolog. A francia követség elhatározta, hogy előadja Offenbach „Szép Heléna"-ját. A ren­dezést Bánffy Miklós gróf, volt külügyminiszte­rünk vállalta, aki azonkívül Cald­as szerepét játssza az operettben. Nekünk nagyon tetszik az idea. Azért szeret­nénk azt minálunk is meghonosítani. Van mine­künk több volt külügyminiszterünk is, akit pom­pásan lehetne, mint tehetséges dilettánst jótékony­célra fruktifikáltatni. Például , hogy csak a leg­­közelebbiekről szóljunk: minő nagyszerű volna Scitovszky Tibor, mint Bánk bán? De legnagyobbszerű volna, ha Walkó Lajos, az ideiglenes külügyminiszter és jelenleg még ke­reskedelmi miniszter elvállalná a­­Marica grófnőn tiszttartó szerepét (Kiss Ferenc utódja lehetne), és a kereskedelmi minisztérium épületében rende­zendő előadáson a körben táncoló és éneklő kis­leányokkal együtt énekelné ezt a kedves és bájos dalt. Gyorsaság nem boszorkányság. Beniczky Ödön ízig-vérig ellenzéke a Bethlen-kormánynak. De e napokban igazságérzete mégis felülkerekedett párt­állásán és el kellett ismernie, hogy mégis csak van konszolidáció. Ő ugyanis olvasta a lapokban, hogy a Somogyi—Bacsó-ügyben megkapja a fel­mentést, mire Az Újság­ban azt a kijelentést tette, hogy azt juttassák mielőbb hozzá, mert hosszabb időre Spanyolországba utazik. Várt és várt, de a felmentés hozzá el nem jutott. Azt üzenték neki, semmiféle hatóság nem köteles egy „magánember“ terminusaihoz alkalmazkodni. Ekkor Beniczky Ödön útlevelet váltott és elutazott. Útlevélért nem kellett sort állania, azonnal megkapta. Ez már csak mégis konszolidáció. Ha esetleg vasúton ol­csóbb tour-retour jegyet vett három havi érvény­nyel, azt is meghosszabbítják neki akár tíz évi meghosszabbítással. Boldog, igazán demokratikus ország az, ahol egy „magánember“ iránt is ily nagy az előzékenység. *lééC2 k A nyájas olvasó morfondírozásai. A reggeli kávé fógafzsilisa Közben i1 nyájas olvasó re­gisztrálja a friss híreket és nyájas megjegyzései­vel igyekszik a szeget a fején találni. — Hogy a kormány tervezete szerint a felső­háznak is lesz törvénykészítő kezdeményezési joga? — Ezek lesznek azok a törvények, amelyek­ről a magyar példabeszéd azt mondja: szükség törvényt bont. — Hogy a fővárosi választások április 28-ikán lesznek? — Már nem csak április elsején, de 28-ikán is járatják velünk az áprilist. — Hogy a klub­kártyások azzal védekeztek Templomban imádkoznak, klubban kártyáznak. —­­ Helyes. De attól tartunk, hogy ez az imádko­zás is a 32 levelű bibliából történt. — Hogy a harmadik alpolgármesteri állás megszűntével Zilahy-Kiss Jenőből kerületi elöl­járó lesz? — The right man on the right place. Mikor ő érte érdemes, régi tisztviselőket prefereál­­tak, Zilahy úr már akkor is mindig —■ elöl járt. Keresztrejtvény. Ismerve a mai napság divó passziót, e rovatban is kedveskedünk a nyájas olvasónak egy keresztrejtvénnyel. Illetve, hogy a megfejtés könnyebb legyen: egy horog-kereszt­rejtvénnyel. Ezzel egyidejűleg egy nagy költőnk versét is korrigáljuk. Nagy költőnk ugyanis ezt mondja: Ha a föld Isten kalapja, Magyarország bokréta rajta. A mi horog-keresztrejtvényünk pedig ez. Ha a földreform Isten kalapja, X. Y. dupla-kréta rajta. Vájjon ki légyen az a bizonyos X. Y.? r­­fj j KO hu- se MAernu-ss­um-an n-nai-3tM-mi. se TUDOMÁNY­­ IRODALOM (-) A Magyar Numizmatikai Társulat tegnap tartotta huszonnegyedik évi rendes közgyűlését Zimmermann Lajos dr. elnöklete alatt. A közgyű­lést felolvasó ülés követte, amelyen Szentgáli Ká­roly olvasott fel „Az antik pénzek metrológiája és alakja" címen. A felolvasó igen érdekesen mu­tatta ki, hogy az ércpénz kibocsátása óta eltelt huszonhat század lényeges változást nem tudott rajta eszközölni. Praktikus vizsgálatai alapján kimutatta még az első pénzforma keletkezésének természetes okait és részletezte az ércpénz alak­jában rejlő előnyöket és jó tulajdonságokat. SZERKESZTŐI ÜZENETEK S. A. Az elsőnek a megfejtése büntető perrendtartás. A többi jó. — K. A. Tisza Kálmán-tér. Hálásan köszönjük. Válogatunk belőlük. — Fejtörő Péter. Köszönjük és f­ehasz­náljuk. — H. F.-né. Hálásan köszönjük. Egyet-kettőt talán közlünk belőlük. — P. K. Sárvár—Cukorgyár. A kérdezett festő igen jeles művész volt, ki nemcsak kiállításainkon sze­repelt sokat és szép sikerrel, de kinek a Szépművészeti Mú­zeumban is függ néhány képe. 1919-ben halt meg. __ *AZ ÚJSÁG­­ VASÁRNAP, 1925 MÁRCIUS 29 Emlékezzünk Puskás Tivadarról. A rádió ügye még mindig nem nyert elintézést s igy megesik, hogy mi, akik a drótvezetékes broad­casting bevezetésével az egész világot megelőztük, a drótnélküli broadcasting megindításával az utol­sók közt leszünk. Csak kevesen tudják, hogy e korszakalkotó találmány alapgondolata magyar ember agyában fogamzott meg. Puskás Tivadar volt az, aki 1893- ban megteremtette a drótvezetékes broadcastingot, egy beszélő újságot, mely a telefonközpont elvén alapszik. A kiadóhivatalt a telefonközpont alkotja, melyből szerte-széjjel huzalok indulnak­ az elő­fizetők ezreihez, akik telefonkagylón át hallgatják a napi újdonságokat. De nemcsak híreket közöl, hanem sok más élve­­zetet is nyújt: koncerteket, előadásokat közvetít elő­fizetőinek. Drótvezeték köti össze az Operával, színházakkal s hangversenytermekkel, hol meg­felelő mikrofonok vannak elhelyezve, melyek a hangot felveszik s eljuttatják a központba s onnan az előfizetőkhöz. Puskás Tivadar előkelő erdélyi családból szár­mazott. Élete nagyon változatos, bejárta az egész világot. Már kora ifjúságától nagyszabású tervek­ké foglalkozott, melyeknek megvalósításához kül­földön igyekezett pénzt szerezni. Parisban, a Monte Martre-on irodát nyitott s különféle szabadalma­kat megvásárolt és azokat értékesítette. Rövidesen szép vagyonra tett szert. Nyugtalan vére azonban nem hagyta pihenni s nemsokára Londonban talál­juk, hol a Brothers Wearing cégnél, egy hatalmas vasútépítő társaságnál nyert alkalmazást. A világ­hírű cég őt bízta meg az északkeleti magyar vas­utak építkezésének vezetésével. A vasúti munkálatok sikeres befejezése után megvált az angol cégtől. Kivándorolt Colorádóba, hol egy arany- és ezüstbányát vásárolt. Majd el­adta ezt és Bécsben az akkor megnyílt világkiállí­táson irodát nyitott s menettérti jegyekkel kezdett kereskedni. Az üzlet fényesen sikerült. Puskás, ki most már tekintélyes vagyonra tett szert, a leg­különfélébb vállalkozásokba fogott, de egyiknél sem tartott ki. Erre az időre esik a telefon feltalálása, melyet Edison a gyakorlat céljaira tökéletesített. Puskás ekkor alkalmasnak látta az időt, hogy régi ötletét, melyet ugyan a telegráfiában vélt megvalósítani, most már a telefonnal valóra váltsa. E terv sze­rint egyes nagyobb városokban lehetővé akarta tenni a telefonnal, hogy egy központ útján a leendő előfizetők egymással érintkezhessenek. Brüsszel város tanácsával már messzemenő tárgyalásokat folytatott. E tárgyalásokat most hirtelen megsza­kította s útrakelt Amerikába, hogy Edisont fel­keresse. Mint teljesen ismeretlen állított be Edisonhoz, kit arra kért, hogy adja el neki az új találmány értékesítésének jogát. Edison a nagy feltaláló, ki a telefont csak mulattató játékszernek tekintette, nem hitt annak gyakorlati értékében s eladta Puskásnak a telefon értékesítésének jogát Anglia kivételével egész Európára 50.000 dollárért. Puskás­­most hozzálátott e jog értékesítéséhez s eladta azt az egyes államoknak Magyarországot és Franciaországot kivéve, ő maga rendezte be a párisi telefonhálózatot, mely dúsan jövedelmezett. Ekkor alkalmazta először találmányát, a központi kapcsolótáblát, mely az előfizetők telefonbeszélge­tését lehetővé teszi. A pénznek előtte kevés értéke volt, csak eszköz­nek tekintette újabb és újabb tervei és kísérletei megvalósításához. Amit a telefonközponton kere­sett, azt beleölte más találmányokba. Intenzíven foglalkozott a kormányozható léghajó, a repülés és a villamosautó problémájával. Milliókat keresett,­de a rengeteg vagyont a sok kísérletezés teljesen felemésztette. Hogy pénzhez jusson, eladta 3 millióért a fényesen jövedelmező párisi telefonhálózatot s ezt a pénzt is kísérletekre költötte. Mikor ez is elfogyott, hazajött Magyar­­országba s megszervezte a budapesti telefonháló­zatot. Közben Szilágy megyében, Zsibó mellett petróleum után kezdett kutatni, de ez a vállalko­zása nem sikerült.­ Ekkor létesítette Budapesten a drótvezetékes broadcastingot, mely 1893 február 10-én kezdte meg működését. Néhány hétre rá ágynak esett s a zseniális ember alig 4-8 esztendős korában hir­telen meghalt. Halálának híre eljutott a nagy Edisonhoz is, aki Puskás Albertnénak küldött fényképére a következő sorokat jegyezte: »... Puskás volt a legelső ember, akiben a telefon­­központ gondolata megszületett.* A rádiótelefon broadcasting tulajdonképp nem más, mint a Puskás-féle vezetékes broadcasting, azzal a különbséggel, hogy a rádiónál az elektro­mos energia közvetítése vezeték nélkül történik. De mig a drótvezetékes broadcasting csupán a helyi operaelőadások és koncertek továbbítására szorítkozik s kötve vagyunk a helyi programmhoz, melyet nincs módunkban megváltoztatni, addig a drótnélküli, vagyis a rádiótelefon segítségével a külföld bármelyik állomása által leadott operát vagy hangversenyt, a legkiválóbb művészek és előadók művészetét élvezhetjük. A rádiótelefon sokkal alkalmasabb a zene köz­vetítésére mint a drótvezetékes­ telefon, mert a drótvezetékes telefonnál a rezgésszám rendkívül alacsony, úgy, hogy a hangszint jellemző 10— 17.000-es rezgések teljesen elvesznek, ezzel szem­ben a rádióhullámok magas rezgésszáma lehetővé teszi a legfinomabb rezgések érvényesülését. Sokszor előfordul, különösen nyáron, hogy a rádiófelvételt a légköri zavarok lehetetlenné teszik. A drótvezetékes telefon, mely nincs kitéve a lég­köri zavaroknak, ilyenkor is használható. Igen érdekes lenne a rádiónak a drótvezetékes broadcastinggal való kombinálása. A drótvezetékest ugyanis csak az hallja, akinek a kagyló a fülén van. A napokban egy érdekes kísérletet végeztem. Megkíséreltem a drótvezetékes broadcasting telefon­­kagylójába érkező mikrofonáramot egy kétlámpás alacsonyfrekvenciás erősítővel felerősíteni s az így felerősített árammal egy hangosan szóló tölcséres telefont működtetni. (Lásd ábrát.) A kísérlet elég jól sikerült, csupán a hang­­erősség nem volt kielégítő. Legközelebb nagyobb, erősítéssel szándékozom e kísérletet megismételni. Most, amikor nálunk is megindul a rádió-élet nem szabad megfeledkeznünk Puskás Tivadarról, aki már több mint három évtizeddel ezelőtt meg­­alkotta a tömegszórakoztató telefon rendszerét, melynek csupán tökéletesebb és elterjedtebb for­mája a rádió.* Utóirat: Az alanti fényképeket és az adatok nagy részét özv. Puskás Albertné és dr. Csajkovics Lajosné úrhölgyek, az elhunyt Puskás Tivadar sógornője, iletve unokahuga, voltak szívesek ren­delkezésemre bocsátani. Tarján Ferenc, tanár. A városnevek mellett lévő szám a hullámhosz­­szat, az azt követő szám az órát és percet jelenti. A MAI MŰSOR: HAMBURG (395) 11.15 Tavaszi zene. 5.45 Brahms—Wolfl—Strauss. 8.00 Jessek Das SchwarzwaldmádeL, 10.00 Tánczene. KÖNIGSBERG (463) 5.00 Szalonzene. 8.00 Vegyes műsorú hangverseny. LIPCSE (454) 8.30 Orgona-hangverseny. 12.00 Házizenekar. 4.00 Mendelssohn: Éliás. 8.15 Vidám-est. MÜNCHEN (485) 11.30 Harmónium-eladás. 4.00 Szalonzene. 8.30 Cimarosa: Titkos házasság. 10.15 Pont-poursk. STUTTGART (443) 11.30 Reuter Hermain szerzeményei. 8.00 László Sándor hangversenye. Edison fényképe, amelyet a következő sorokkal dedikált Puskásnak: « Theodore Puskás was the first man in the world to suggest the Central station for the teleph­one.» (P­uskás Tivadarnak, aki először vetette föl a telefonközpont eszméjét.) Puskás Tivadar. LÓSPORT. Ügetőversenyek. A holnapi programoj verse­nyeinek nevezései szépen sikerültek, de azért sportszempontból jelentősebb eseményt nem vár­hatunk. Sportszempontból kellő induló esetén még a legérdekesebb a Székelyi-díj lehet, mely­nek startjánál legjobb hároméveseink jelenhet­nek meg. A felállítás alapján, mely szerint a leghátulról induló Emlék 210 méter előnyt ad a legelőre állított Pilátusnak, Cyklamen, ha kifutja múltkori 31.5-ös idejét, úgy szinte teljesen ver­hetetlen. Távolmaradása esetén már nyíltabb a küzdelem H. León és Rodosto között. Fetlow is megjavíthatja esetleg azt a rossz benyomást, mit bemutatkozása alkalmával keltett. A Kettes­­fogatú amatőrhajtásra 14 fogatot neveztek be. Ha ennek csak egy része indul is, úgy szép lát­ványoságra lehetünk elkészülve. A benevezettek közül a klasszist a már bevált Árvalegény— Keszkenő- és Agenat—Samu-fogatok képviselik. Az utóbbi valószínűleg nyugodtabban üget majd és így első eséllyel indul a küzdelembe. Sok reménye van azonban a győzelemre Wampetich Imre valamelyik másik fogatának is. Az elölről induló kettesek közül a Banga—Daru-fogattól várhatjuk a legsikeresebb szereplést. Jelöltjeink az egyes futamokra: I. Cassolini-hajtás—Gyar­mati ménes, II. Tilly—Gyarmati ménes, III. Cyklamen—II. León, IV. Jobban—Pityke, V. Ke­rülő—Elnök, ,VI. Wampetich-hajtás—Banga-Daru. ! ALAPÍTOTTA: G­ajári Ödön ! FELELŐS SZERKESZTŐ: Agai Béla és Kóbor Tamás KIADÓTULAJDONOS: AZ ÚJSÁG RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS KIADÓ: HIRSCH ALFRÉD igazgató

Next