Az Ujság, 1925. március (22. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-28 / 72. szám
18 11 HÉT írta A. L. Az eszme kitűnő. A budapesti francia követségnél nagyszerű ötlet vetődött fel. Nem holmi unalmas jegyzékváltás, statisztikai kimutatás, vízumtarifa vagy más efféle altatószer. Ezeknél sokkal okosabb dolog. A francia követség elhatározta, hogy előadja Offenbach „Szép Heléna"-ját. A rendezést Bánffy Miklós gróf, volt külügyminiszterünk vállalta, aki azonkívül Caldas szerepét játssza az operettben. Nekünk nagyon tetszik az idea. Azért szeretnénk azt minálunk is meghonosítani. Van minekünk több volt külügyminiszterünk is, akit pompásan lehetne, mint tehetséges dilettánst jótékonycélra fruktifikáltatni. Például , hogy csak a legközelebbiekről szóljunk: minő nagyszerű volna Scitovszky Tibor, mint Bánk bán? De legnagyobbszerű volna, ha Walkó Lajos, az ideiglenes külügyminiszter és jelenleg még kereskedelmi miniszter elvállalná aMarica grófnőn tiszttartó szerepét (Kiss Ferenc utódja lehetne), és a kereskedelmi minisztérium épületében rendezendő előadáson a körben táncoló és éneklő kisleányokkal együtt énekelné ezt a kedves és bájos dalt. Gyorsaság nem boszorkányság. Beniczky Ödön ízig-vérig ellenzéke a Bethlen-kormánynak. De e napokban igazságérzete mégis felülkerekedett pártállásán és el kellett ismernie, hogy mégis csak van konszolidáció. Ő ugyanis olvasta a lapokban, hogy a Somogyi—Bacsó-ügyben megkapja a felmentést, mire Az Újságban azt a kijelentést tette, hogy azt juttassák mielőbb hozzá, mert hosszabb időre Spanyolországba utazik. Várt és várt, de a felmentés hozzá el nem jutott. Azt üzenték neki, semmiféle hatóság nem köteles egy „magánember“ terminusaihoz alkalmazkodni. Ekkor Beniczky Ödön útlevelet váltott és elutazott. Útlevélért nem kellett sort állania, azonnal megkapta. Ez már csak mégis konszolidáció. Ha esetleg vasúton olcsóbb tour-retour jegyet vett három havi érvénynyel, azt is meghosszabbítják neki akár tíz évi meghosszabbítással. Boldog, igazán demokratikus ország az, ahol egy „magánember“ iránt is ily nagy az előzékenység. *lééC2 k A nyájas olvasó morfondírozásai. A reggeli kávé fógafzsilisa Közben i1 nyájas olvasó regisztrálja a friss híreket és nyájas megjegyzéseivel igyekszik a szeget a fején találni. — Hogy a kormány tervezete szerint a felsőháznak is lesz törvénykészítő kezdeményezési joga? — Ezek lesznek azok a törvények, amelyekről a magyar példabeszéd azt mondja: szükség törvényt bont. — Hogy a fővárosi választások április 28-ikán lesznek? — Már nem csak április elsején, de 28-ikán is járatják velünk az áprilist. — Hogy a klubkártyások azzal védekeztek Templomban imádkoznak, klubban kártyáznak. — Helyes. De attól tartunk, hogy ez az imádkozás is a 32 levelű bibliából történt. — Hogy a harmadik alpolgármesteri állás megszűntével Zilahy-Kiss Jenőből kerületi elöljáró lesz? — The right man on the right place. Mikor ő érte érdemes, régi tisztviselőket prefereáltak, Zilahy úr már akkor is mindig —■ elöl járt. Keresztrejtvény. Ismerve a mai napság divó passziót, e rovatban is kedveskedünk a nyájas olvasónak egy keresztrejtvénnyel. Illetve, hogy a megfejtés könnyebb legyen: egy horog-keresztrejtvénnyel. Ezzel egyidejűleg egy nagy költőnk versét is korrigáljuk. Nagy költőnk ugyanis ezt mondja: Ha a föld Isten kalapja, Magyarország bokréta rajta. A mi horog-keresztrejtvényünk pedig ez. Ha a földreform Isten kalapja, X. Y. dupla-kréta rajta. Vájjon ki légyen az a bizonyos X. Y.? rfj j KO hu- se MAernu-ssum-an n-nai-3tM-mi. se TUDOMÁNY IRODALOM (-) A Magyar Numizmatikai Társulat tegnap tartotta huszonnegyedik évi rendes közgyűlését Zimmermann Lajos dr. elnöklete alatt. A közgyűlést felolvasó ülés követte, amelyen Szentgáli Károly olvasott fel „Az antik pénzek metrológiája és alakja" címen. A felolvasó igen érdekesen mutatta ki, hogy az ércpénz kibocsátása óta eltelt huszonhat század lényeges változást nem tudott rajta eszközölni. Praktikus vizsgálatai alapján kimutatta még az első pénzforma keletkezésének természetes okait és részletezte az ércpénz alakjában rejlő előnyöket és jó tulajdonságokat. SZERKESZTŐI ÜZENETEK S. A. Az elsőnek a megfejtése büntető perrendtartás. A többi jó. — K. A. Tisza Kálmán-tér. Hálásan köszönjük. Válogatunk belőlük. — Fejtörő Péter. Köszönjük és fehasználjuk. — H. F.-né. Hálásan köszönjük. Egyet-kettőt talán közlünk belőlük. — P. K. Sárvár—Cukorgyár. A kérdezett festő igen jeles művész volt, ki nemcsak kiállításainkon szerepelt sokat és szép sikerrel, de kinek a Szépművészeti Múzeumban is függ néhány képe. 1919-ben halt meg. __ *AZ ÚJSÁG VASÁRNAP, 1925 MÁRCIUS 29 Emlékezzünk Puskás Tivadarról. A rádió ügye még mindig nem nyert elintézést s igy megesik, hogy mi, akik a drótvezetékes broadcasting bevezetésével az egész világot megelőztük, a drótnélküli broadcasting megindításával az utolsók közt leszünk. Csak kevesen tudják, hogy e korszakalkotó találmány alapgondolata magyar ember agyában fogamzott meg. Puskás Tivadar volt az, aki 1893- ban megteremtette a drótvezetékes broadcastingot, egy beszélő újságot, mely a telefonközpont elvén alapszik. A kiadóhivatalt a telefonközpont alkotja, melyből szerte-széjjel huzalok indulnak az előfizetők ezreihez, akik telefonkagylón át hallgatják a napi újdonságokat. De nemcsak híreket közöl, hanem sok más élvezetet is nyújt: koncerteket, előadásokat közvetít előfizetőinek. Drótvezeték köti össze az Operával, színházakkal s hangversenytermekkel, hol megfelelő mikrofonok vannak elhelyezve, melyek a hangot felveszik s eljuttatják a központba s onnan az előfizetőkhöz. Puskás Tivadar előkelő erdélyi családból származott. Élete nagyon változatos, bejárta az egész világot. Már kora ifjúságától nagyszabású tervekké foglalkozott, melyeknek megvalósításához külföldön igyekezett pénzt szerezni. Parisban, a Monte Martre-on irodát nyitott s különféle szabadalmakat megvásárolt és azokat értékesítette. Rövidesen szép vagyonra tett szert. Nyugtalan vére azonban nem hagyta pihenni s nemsokára Londonban találjuk, hol a Brothers Wearing cégnél, egy hatalmas vasútépítő társaságnál nyert alkalmazást. A világhírű cég őt bízta meg az északkeleti magyar vasutak építkezésének vezetésével. A vasúti munkálatok sikeres befejezése után megvált az angol cégtől. Kivándorolt Colorádóba, hol egy arany- és ezüstbányát vásárolt. Majd eladta ezt és Bécsben az akkor megnyílt világkiállításon irodát nyitott s menettérti jegyekkel kezdett kereskedni. Az üzlet fényesen sikerült. Puskás, ki most már tekintélyes vagyonra tett szert, a legkülönfélébb vállalkozásokba fogott, de egyiknél sem tartott ki. Erre az időre esik a telefon feltalálása, melyet Edison a gyakorlat céljaira tökéletesített. Puskás ekkor alkalmasnak látta az időt, hogy régi ötletét, melyet ugyan a telegráfiában vélt megvalósítani, most már a telefonnal valóra váltsa. E terv szerint egyes nagyobb városokban lehetővé akarta tenni a telefonnal, hogy egy központ útján a leendő előfizetők egymással érintkezhessenek. Brüsszel város tanácsával már messzemenő tárgyalásokat folytatott. E tárgyalásokat most hirtelen megszakította s útrakelt Amerikába, hogy Edisont felkeresse. Mint teljesen ismeretlen állított be Edisonhoz, kit arra kért, hogy adja el neki az új találmány értékesítésének jogát. Edison a nagy feltaláló, ki a telefont csak mulattató játékszernek tekintette, nem hitt annak gyakorlati értékében s eladta Puskásnak a telefon értékesítésének jogát Anglia kivételével egész Európára 50.000 dollárért. Puskásmost hozzálátott e jog értékesítéséhez s eladta azt az egyes államoknak Magyarországot és Franciaországot kivéve, ő maga rendezte be a párisi telefonhálózatot, mely dúsan jövedelmezett. Ekkor alkalmazta először találmányát, a központi kapcsolótáblát, mely az előfizetők telefonbeszélgetését lehetővé teszi. A pénznek előtte kevés értéke volt, csak eszköznek tekintette újabb és újabb tervei és kísérletei megvalósításához. Amit a telefonközponton keresett, azt beleölte más találmányokba. Intenzíven foglalkozott a kormányozható léghajó, a repülés és a villamosautó problémájával. Milliókat keresett,de a rengeteg vagyont a sok kísérletezés teljesen felemésztette. Hogy pénzhez jusson, eladta 3 millióért a fényesen jövedelmező párisi telefonhálózatot s ezt a pénzt is kísérletekre költötte. Mikor ez is elfogyott, hazajött Magyarországba s megszervezte a budapesti telefonhálózatot. Közben Szilágy megyében, Zsibó mellett petróleum után kezdett kutatni, de ez a vállalkozása nem sikerült. Ekkor létesítette Budapesten a drótvezetékes broadcastingot, mely 1893 február 10-én kezdte meg működését. Néhány hétre rá ágynak esett s a zseniális ember alig 4-8 esztendős korában hirtelen meghalt. Halálának híre eljutott a nagy Edisonhoz is, aki Puskás Albertnénak küldött fényképére a következő sorokat jegyezte: »... Puskás volt a legelső ember, akiben a telefonközpont gondolata megszületett.* A rádiótelefon broadcasting tulajdonképp nem más, mint a Puskás-féle vezetékes broadcasting, azzal a különbséggel, hogy a rádiónál az elektromos energia közvetítése vezeték nélkül történik. De mig a drótvezetékes broadcasting csupán a helyi operaelőadások és koncertek továbbítására szorítkozik s kötve vagyunk a helyi programmhoz, melyet nincs módunkban megváltoztatni, addig a drótnélküli, vagyis a rádiótelefon segítségével a külföld bármelyik állomása által leadott operát vagy hangversenyt, a legkiválóbb művészek és előadók művészetét élvezhetjük. A rádiótelefon sokkal alkalmasabb a zene közvetítésére mint a drótvezetékes telefon, mert a drótvezetékes telefonnál a rezgésszám rendkívül alacsony, úgy, hogy a hangszint jellemző 10— 17.000-es rezgések teljesen elvesznek, ezzel szemben a rádióhullámok magas rezgésszáma lehetővé teszi a legfinomabb rezgések érvényesülését. Sokszor előfordul, különösen nyáron, hogy a rádiófelvételt a légköri zavarok lehetetlenné teszik. A drótvezetékes telefon, mely nincs kitéve a légköri zavaroknak, ilyenkor is használható. Igen érdekes lenne a rádiónak a drótvezetékes broadcastinggal való kombinálása. A drótvezetékest ugyanis csak az hallja, akinek a kagyló a fülén van. A napokban egy érdekes kísérletet végeztem. Megkíséreltem a drótvezetékes broadcasting telefonkagylójába érkező mikrofonáramot egy kétlámpás alacsonyfrekvenciás erősítővel felerősíteni s az így felerősített árammal egy hangosan szóló tölcséres telefont működtetni. (Lásd ábrát.) A kísérlet elég jól sikerült, csupán a hangerősség nem volt kielégítő. Legközelebb nagyobb, erősítéssel szándékozom e kísérletet megismételni. Most, amikor nálunk is megindul a rádió-élet nem szabad megfeledkeznünk Puskás Tivadarról, aki már több mint három évtizeddel ezelőtt megalkotta a tömegszórakoztató telefon rendszerét, melynek csupán tökéletesebb és elterjedtebb formája a rádió.* Utóirat: Az alanti fényképeket és az adatok nagy részét özv. Puskás Albertné és dr. Csajkovics Lajosné úrhölgyek, az elhunyt Puskás Tivadar sógornője, iletve unokahuga, voltak szívesek rendelkezésemre bocsátani. Tarján Ferenc, tanár. A városnevek mellett lévő szám a hullámhoszszat, az azt követő szám az órát és percet jelenti. A MAI MŰSOR: HAMBURG (395) 11.15 Tavaszi zene. 5.45 Brahms—Wolfl—Strauss. 8.00 Jessek Das SchwarzwaldmádeL, 10.00 Tánczene. KÖNIGSBERG (463) 5.00 Szalonzene. 8.00 Vegyes műsorú hangverseny. LIPCSE (454) 8.30 Orgona-hangverseny. 12.00 Házizenekar. 4.00 Mendelssohn: Éliás. 8.15 Vidám-est. MÜNCHEN (485) 11.30 Harmónium-eladás. 4.00 Szalonzene. 8.30 Cimarosa: Titkos házasság. 10.15 Pont-poursk. STUTTGART (443) 11.30 Reuter Hermain szerzeményei. 8.00 László Sándor hangversenye. Edison fényképe, amelyet a következő sorokkal dedikált Puskásnak: « Theodore Puskás was the first man in the world to suggest the Central station for the telephone.» (Puskás Tivadarnak, aki először vetette föl a telefonközpont eszméjét.) Puskás Tivadar. LÓSPORT. Ügetőversenyek. A holnapi programoj versenyeinek nevezései szépen sikerültek, de azért sportszempontból jelentősebb eseményt nem várhatunk. Sportszempontból kellő induló esetén még a legérdekesebb a Székelyi-díj lehet, melynek startjánál legjobb hároméveseink jelenhetnek meg. A felállítás alapján, mely szerint a leghátulról induló Emlék 210 méter előnyt ad a legelőre állított Pilátusnak, Cyklamen, ha kifutja múltkori 31.5-ös idejét, úgy szinte teljesen verhetetlen. Távolmaradása esetén már nyíltabb a küzdelem H. León és Rodosto között. Fetlow is megjavíthatja esetleg azt a rossz benyomást, mit bemutatkozása alkalmával keltett. A Kettesfogatú amatőrhajtásra 14 fogatot neveztek be. Ha ennek csak egy része indul is, úgy szép látványoságra lehetünk elkészülve. A benevezettek közül a klasszist a már bevált Árvalegény— Keszkenő- és Agenat—Samu-fogatok képviselik. Az utóbbi valószínűleg nyugodtabban üget majd és így első eséllyel indul a küzdelembe. Sok reménye van azonban a győzelemre Wampetich Imre valamelyik másik fogatának is. Az elölről induló kettesek közül a Banga—Daru-fogattól várhatjuk a legsikeresebb szereplést. Jelöltjeink az egyes futamokra: I. Cassolini-hajtás—Gyarmati ménes, II. Tilly—Gyarmati ménes, III. Cyklamen—II. León, IV. Jobban—Pityke, V. Kerülő—Elnök, ,VI. Wampetich-hajtás—Banga-Daru. ! ALAPÍTOTTA: Gajári Ödön ! FELELŐS SZERKESZTŐ: Agai Béla és Kóbor Tamás KIADÓTULAJDONOS: AZ ÚJSÁG RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS KIADÓ: HIRSCH ALFRÉD igazgató