Az Ujság, 1925. május (22. évfolyam, 98-121. szám)
1925-05-01 / 98. szám
/ ' & ^ V /[ 1 1*,-6 W]». iSi. Budapest, 1925 péntek, május 1 Ára 2000 korona. xxm. évfolyam, 98. szám — ■—■——— N |. ..... ELŐFIZETÉSI ÁRAK: __ __ __ __ _____ JS. ------- sl Z E R IfflfsZT Ő S É OI Negyedévre. 120,000 korona mwgfe ||pji |||||| ÉS KIADÓHIVATAL! Egy hóra... 40,000 korona is||||^ SÍP |||| |||| V’*Vilmos császár-út 34. sz. Egyes számára”Budapesten, vidékf|S MM ifif Wm !! fiU Iglfte^ JIff_____ TELEFONSZÁMOK: ken és pályaudvaron hétköznap fim M JgBf EUfef f|H |I1§ IS® jllff ZS5 154-20, 154-21, 154-22, 154-23. 2000 korona, vasárnap 3000 korona !&$$$ ||i|s|| mjSsa ||i||jj 11®| ^’I^SKS&v JY^M A nyomda telefonja (csak Ausztriában hétköznap 25 Groschei JKra |p|IMg|g| ''^|»lJKi |$|lj&IBN este hat órától kezdT0) 154—2L vasárnap SOJ Groschen. JB? 111 SSKS Jil -‘fe, 'M FIÓKKIADÓHIVATALI Megjelenik ünnep utáni na Bmgj W8l& MIMB ^P«Bg':maalemj» mm Wm ^Sm^EMSS. Budapest, VII. Erzsébet körút 43. sz. pok kivételével minden nap 88Sm %£& ^ggHppfP ||||| sffiH Telefonszám: József 18—2& Tudomány és politika. írta Alexander Bernát. Az is német találmány, hogy a tudomány megöli az emberben a politikai érzéket s megfordítva, a politika a tudományt, de csak Németországra érvényes, ahol a tudósok rendesen rossz politikát csinálnak, a politikusok pedig lenézik a tudományt. Az európai többi nagy nemzeteknél ez máskép van. Balfour, aki most nyitotta meg az első zsidó egyetemet Palesztinában, még pedig a beszéde elején héber nyelven, kiváló filozófus és műve A hit alapjairól fontos és érdekes. Olaszországban Benedetto Groce közoktatásügyi miniszter volt, utána következett Gentile, mindkettő kiváló filozófus. Csehországban egyébként az államfő, Masaryk előkelő filozófiai író, akinek se filozófiája, se politikája nem volt ártalmára Csehországnak. Franciaországban kiváló hírlapírók, professzorok majdnem minden kabinet tagjai közt taláhatók, de a mostani e tekintetben rekordot ér el. A miniszterelnök, Pavilevé egyike a legkiválóbb matematikusoknak és fizikusoknak, az elvont tudomány leghűvösebb magaslatain ütött tanyát, a «függvénytan» egyik legnagyobb munkása, a tiszta mechanika elsőrangú theoretikusa, semmikép sem műkedvelő, profeszszora a Sorbonne-nak, örökbecsű tudományos művek szerzője. Kollégája a Sorbonne-on, kollégája a matematikában, talán még szélesebb körű tudományos munkássága, mint Painlevé, Boréi, aki egy nagy revünek, a Revue du mois-nak kiadója, ő a tengerészeti miniszter, a valószínűségi számítás elméletének nagy mestere, nagybecsű tankönyvek szerzője stb. stb. De az igazságügyi miniszter, Steeg is egyetemi professzor, a filozófiát tanította, most már több ízben politikai funkcionárius. A közoktatásügyi miniszter, de Monzie, nem professzor ugyan, de tudományos kultúrája ember, aki kitűnő munkát irt az iskolai reformokról. Ez a teljes elkülönítése a tudománynak és műveltségnek a politikától Franciaországban egészen hallatlan volna, meg se értenék. Ott a politikusok többsége tud írni, tetemes része tud gondolkodni, sőt vannak köztük, mint látjuk, alkotó- gondolkodók, akiknek fénye szürke politikai szerepüket is megragyogtatja. Honnét van ez a jelenség? Nagy tradíciók élnek Franciaországban. Mikor első Napóleon Egyiptomba vitorlázott, 195 tudóst visz magával, száz meg száz ládában könyveket és tudományos készülékeket, egy kis akadémia van itt együtt, mely rendes üléseket tart, ott van a nagy Monyé, a híres matematikus, és a még nagyobb Laplace, és nyelvészek, régészek, mind Napóleon szemelte ki, itt nincs protekció, itt egyesegyedül az érdem dönt, és az érdemeket meg tudja ítélni Napolon. Ez a francia egyetemeken is a nagy hagyomány. Aki ér valamit, érvényesül. Napóleonok persze nem születnek minden nap, hanem egészben mégis a tudomány itt szabadon fejlődik, hajtásai egyenesek, egészségesek, a tudományos intrikák, nepotizmusok, protekciók nem oly vérlázítók, mint teszem Németországban. Az emberek világosan látnak, gondolkodnak, nem zárkóznak el az élettől, benne vannak az életharcban és életmunkában. Mikor az aviatika elsőrangú nemzeti fontosságú kérdéssé lett, Painlevé e gyakorlati kérdés felé fordult és írt egy könyvet az aviatikáról. A diplomaták, a politikaiszakemberek tönkretették, megölték Magyarországot Trianonban, a Clémenceauk, Poincarék, Millerand-ok, a Painlevék, Borelek. Steegek erre sohasem lettek volna képesek. De ne felejtsük el: a kompilátorok, a plagizátorok, a szajkók nem tudósok, csak tudós álarcban járnak. A nagy tudósok, a Painlevék, a Borelek univerzálisak. Nem mondom, hogy mindenre alkalmasak, de mindenre alkalmasak, amire rávetik magukat, amit vállalnak, mert nem vállalják, aminek, jó munkát fordítanak rá, nem tudnak megelelni. Másutt is akadnak okos, művelt, talált és tudós emberek, nemcsak Francia- és Angolországban, de ez nem azt jelenti, hogy másutt is van egyetemes kultúra. Kultúra sem jelent okosságot, műveltséget, tudományt és művészetet, kultúra jelent közszellmet, jelent lehetőségeket, jelent nyílt pályát. De hogy el ne felejtsük: nekünk is volt idős miniszterünk, még kettő is, Eötvös Jósef és Eötvös Loránd, az utóbbi a legművesbb magyar gondolkodó, ki valaha élt. Báró olt, tehát lehetett miniszter, a legnagyobb zikusok egyike volt, tehát egy félévig maradízott miniszter. Egy egész félévig! Ki hitte volna, hogy ez ily soká tarthatott! KOVÁI Május elseje — nem ünnepe a polgárságnak, de passzíve neki és meg kell ülnie. A szocializmus, ha sajnos is, megvan és ezzel számolni kell, mint olyan ténnyel, melyet hatalmi eszközökkel lebírni nem lehet. Ellenben május ünnepe a kommunistáknak is, akik még nem olyan erősek, hogy le nem lehetne őket bírni. Erre megvan a jog is, mert nem ismernek el más jogot, csak a hatalmat. Világveszedelemnek érzi őket a mai egész világ, retteg tőlük a leghatalmasabb állam is és mégsem ocsúdnak fel jogukra, hogy akik forradalmasítani akarják az egész világot, a védelmi akcióra kénytelenítik maguk ellen az egész világot. Attól tartunk, hogy még nagyon sok vér fog folyni, s százszoros energiára lesz szükség, míg megalakul ellenük a polgári internacionálé. * Hoyos Miksa gróf nem árulta el a hazát. Igaza is lehet, hogy Baross János szerinte nem elég jó diplomata, de abban tévedett, hogy önmagát jobbnak tartja. Vannak elkövetett hibák, miket csak tetéz az ember, ha bocsánatot kér érte vagy megkorrigálja. Az a szerinte kínos hatás, melyet Baross János keltett, elmúlt volna magától vagy el sem múlt az ő korrektúrája után sem. Ha Baross János kikelt a trianoni szerződés ellen, ez lehetett tapintatlanság. Hogy Hoyos gróf egyéni véleménynek deklarálja ezt a kikelést, arra vallhat, hogy ime a trianoni szerződést nem is ítéli el minden magyar. Tökéletesen elhiszszük neki, hogy nem a trianoni szerződést védte, csak a skandalumot akarta elkerülni, de hogy tízszer is megtegye ugyanazt, ugyanabban az esetben, attól óvja isten. * Egy betegük van a tudós professzoroknak, de kettőt csináltak belőle. A beteg, az ország gazdasága s azt mondják: beteg a pénz és beteg a gazdaság. S teljes erővel ráfeküdtek a beteg pénz gyógyítására, ami, hála istennek, sikerült. Most pedig már szinte bizonyos, hogy pénzt azért gyógyították, hogy a gazdaságot ne kelljen gyógyítani, mert az nehezebb. S most hadd örüljön minden ember, hogy ő tönkrement, de a korona örök életére megjavult. Lemondanak mandátumukról a szocialista képviselők. A pótképviselők sem vállalnak mandátumot. — A végleges passzivitás oka: demonstráció a kormány politikájával szembeni — A városházára teszik át' rigktfllésük' színtérét. Nem lesz változás a pártvezetőségben. Az Újság mai számában megírtuk, hogy a szociáldemokrata párt parlamenti frakciója lemond mandátumáról, mert a párt vezetősége nincs megelégedve azzal a bánásmóddal, amellyel a szociáldemokrata képviselők kívánságait a kormány kezeli. A párt a napokban vezetőségi értekezletet tart, amelyen megtörténik a képviselők lemondása. Megbízható értesülésünk szerint a szociáldemokrata párt képviselőinek lemondása nem áll összefüggésben azzal az elégedetlenséggel, mely egyes felelőtlen híresztelések szerint a munkásság egy részében nyilvánul meg a párt vezetőségével szemben, mert nemcsak a mostani szociáldemokrata képviselők maradnak távol a nemzetgyűléstől, hanem mindazok a szocialisták is, akik a választási listákon a nemzetgyűlési képviselők után mint pótképviselők szerepelnek. De nem felel meg ez a híresztelés azért sem a valóságnak, mert a párt vezetőségében semmiféle változás nem történik. Információnk szerint a szociáldemokrata párt passzivitása csak a nemzetgyűlési politikára vonatkozik és ennek a passzivitásnak célja az, hogy a kormányt figyelmeztesse a szociáldemokrata képviselők által képviselt munkásrétegek kívánságaira, de egyáltalán nem vonatkozik a fővárosi politikára, mert a párt a főváros gazdasági és szociális ügyeire minél nagyobb befolyást igyekszik biztosítani. A demokratikus biok fenmaradására nézve a szociáldemokrata pártnak is az az álláspontja, hogy ez a szövetkezés csupán a fővárosi választásra vonatkozik, mert hiszen kétségtelen, hogy a fővárosi politikában is más a polgárságnak és más a munkásságnak az érdeke. A szociáldemokrata képviselők közül heten vannak jelölve a fővárosi választási listákon és ezek a képviselők, amennyiben bekerülnek a törvényhatósági bizottságba, természetesen eleget fognak tenni vállalt megbízatásuknak. TÍZ NAPPAL ELHALASZTJÁK A FŐVÁROSI VÁLASZTÁST. BAJ VAN A SZAVAZÓIGAZOLVÁNYOK KÖRÜL. — RAKOVSZKY IVÁN BELÜGYMINISZTER FELTŰNÉST KELTŐ NYILATKOZATA. TILTAKOZIK A DEMOKRATIKUS ELOK A VÁLASZTÁSOK ELHALASZTÁSA ELLEN. Rendkívül fontos miniszteri nyilatkozat hangzott el az egységes párt ma esti értekezletén, amelyen egyébként Ripka Ferenc fővárosi kormánybiztos is részt vett. Szabó Sándor dr. napirend előtti felszólalásában felhívta a kormány figyelmét azokra az anomáliáikra, amelyek a fővárosi választással kapcsolatosan kiadott szavazóigazolványok körül mutatkoznak. Rámutatott arra, hogy a választópolgároknak nagy tömegei akadályozva vannak alkotmányos joguk gyakorlásában, ami már ott is jelentkezik, hogy az ajánlási ívek kiállításánál sem gyakorolhatják jogaikat. Felkérte a belügyminisztert, hogy sürgősen intézkedjék. Ugyanezt a kérdést tette szóvá Erődi-Harrach Tihamér is. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszolt a két felszólalásra s kijelentette, hogy mindent el fog követni a visszásságok megszüntetésére. Hangsúlyozta, hogy ezeknek a panaszoknak az orvoslása érdekében áll pártkülönbség nélkül a választáson résztvevő minden pártnak s a kormánynak kötelessége gondoskodni arról, hogy a szavazópolgárok alkotmányos jogai biztosíttassanak. — Remélem — folytatta —, hogy sikerülni fog a kérdést kellő időben rendezni. Remélem, hogy az ajánlási ívek benyújtására szánt határidő leteltéig a szavazóigazolványok kijavítása megtörténhetik. Ha azonban ezirányú törekvéseim eddig az idő pontig nem vezetnének eredményre, akkor, a szavazópolgárok alkotmányos jogainak biztosítása érdekében esetleg mérlegelés tárgyává kell tenni azt is, hogy az ajánlási ívek beadására szánt határidő egy héttel — esetleg tíz nappal— meghosszabbíttassék, aminek természetszerű következménye volna azután az is, hogy a választások ugyanilyen rövid terminussal kitolatnának. Kormánypárti körökben bizonyosra veszik, hogy ez a lehetőség be fog következni, mert semmi remény sincs arra, hogy május 6-ig sikerül a szavazóigazolványok körül keletkezett bajok orvoslása. Az értekezlet után vacsorát tartott az egységes párt, amelyen Perlaky György Ripka Ferencre ürítette poharát. A kormánybiztos válaszában kijelentette, hogy »a budai polgárok becsületes hűségével« kívánja teljesíteni kötelességét az egységes párt érdekében. VÁZSONYI VILMOS NYILATKOZATA. Vázsonyi Vilmos a belügyminiszternek a fővárosi választás elhalasztását sejtető kijelentésére ezt mondotta Az Újság munkatársának: — A Ripka-párt számos kerületben nem tudja összegyűjteni kellő időre a szükséges aláírásokat. Mi vagyunk az ellenzék, mi birtokon kívül vagyunk és mi nem panaszkordunk. Igenis akarjuk a választások megtartását május 14-én és 15-én. Akarjuk, mert mi készen vagyunk. Mi minden akadály ellenére összeszedtük a kellő számú aláírásokat. Ripkáék nem tudták összeszedni és ennek következtében kieszelték maguknak azt a trükköt, hogy addig nem szabad választani, míg Ripka nem gyűjti össze az aláírásokat. Ez a művelet nagyon hosszú ideig tartana. Ez ellen a trükk ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Tiltakozunk az ellen, hogy tovább nyugtalanítsák a polgárságot. Javítsák ki az igazolványokat a választásokig. A szavazóigazolványokon ejtett hibák minket sújtottak a legjobban és mi mégis azt követeljük, hogy tessék megtartani a választásokat a kitűzött időpontban. Tiltakozunk,hogy •a* ‘'Anyiszor választásokat ilyen haszontalan ürüggyel megint el akarják halasztani- Ez a legnagyobb fokú frivolitás és a hatalommal való durva visszaélés volna! HOGYAN KELL ÁTNYÚJTANI AZ AJÁNLÁSOKAT. A belügyminiszter ma a következő rendeletet adta ki: Avégből, hogy a székesfővárosi törvényhatósági bizottsági választásoknál az eljárás az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel összhangban legyen, a 7600—1924. eln. számú végrehajtási rendeletem 261 §-ának 12. és 13. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Azok’ a választók, akik’ az ajánlást átnyújtják', az átnyújtáskor élőszóval két vagy három választót jelölnek ki, akik a választási elnökkel való érintkezésre hivatottak. A választási elnök a bejelentett egyének neveit jegyzékbe foglalja. Az ajánlást legalább két, és legfölebb tíz olyan ajánlónak kell személyesen átnyújtania akiket a választási elnök személyesen ismer, vagy akik személyazonosságukat igazolják. A személyazonosságnak a kerületi elöljáróság által történt igazolását a választási elnök köteles elfogadni." Elkészült a vádirat a szófiai merénylők ügyében., Szófia, április 30. (Bolgár Távirati Iroda.) A haditörvényszéknek benyújtott vádirat megállapítja, hogy a székesegyházi merénylet, úgyszintén a király elleni támadás, továbbá bizonyos banditáknak Godecsre és más vidékekre való betörése egy összeesküvő bizottság műve, mely, a titkos kommunista bizottság kiküldötteiből és „az egységes front" című agrár szervezet tagjaiból alakult. A korábbi verzióval szemben a székesegyházi robbanás előkészítését nem MinkofF. végezte, hanem egy Abadjieff nevű technikus, aki odahozta a robbanóanyagokat és berendezte a pokolgépet. A merénylet miatt vád alá helyezték a sekrestyést, Abadjieffet, Grancsaroffot, Petrinit, Kosszovszkit, Koeffet és Dimitroffot, akik közül csupán kettő van az igazságszolgáltatás kezei között, a többit vagy megölték vagy, szökésben van. A vádirat mindezekre a vádlottakra halálbüntetést kér. Kívülük még nyolc évi börtönbüntetést kér a vádirat Daszkaloff és Kamburoff vádlottakra, amiért elrejtették a sekrestyést és Abadjieffet. A vádirat egy-egy másolatát átnyújtották a vádlottaknak és a hivatalból kirendelt védelemnek. A perben mintegy ötven tanút idéztet