Az Út, 1949. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1949-01-01 / 1. szám

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM­Ú HETILAP — ÁRA 1 FORINT © 1­9­4­9. JANUÁR 1­­­8. Enysdy Mir tiszlineini pispi újévi tizanete:­ ­ Békesség Istennel Jézus Krisztus által „Meglazulván azért Isi! által, székességünk­ van Istennel, a mi urunk Jézus Krisztus által“ (lírvm. 5:1) Jó első, lelki békéd azért nincs, mert nem vagy békességben Isten­nel, a te mennyei Atyáddal. Tudom, hogy készen van az ajkadon erre a mentség: nincs n­e­­k­e­m Istennel semmi bajom. Neked nincs ő vele, de N­e­k­i talán van veled. Mert ha az életed­ben, különösen a telkedben nincs minden rendben, azért nincs, mert Neki panasza van reád, mert nem vagy olyan és az életed sem olyan, amilyennek ő szeretné, fiaké és összhang a szívünkben csak a­ki­tor lehet, ha hozzáigazodunk Isten akaratához, tetszéséhez, gondolatához, törvényéhez. Megigazulni pedig nem lehet máskép, csak az Úr Jézusba vetett hit által. Úgy, hogy ő benne meglátod az elhajlásodat, a belső nyomo­rúságodat, de meglátod a helyreigazodás, a megigazulás lehetőségét is. K K­risztus megigazítja azt, aki benne hisz. Leveszi róla elhajlásának,­­ bűnének minden terhét és reáruházza halhatatlan érdemét, fiai engedelmességét. Ha Krisztusban hit által megigazulsz, akkor van belső, lelki bé­kéd Akkor tudod, hogy Isten kezébe vett, mint eszközét, mint szer­számját és el nem ejt, el nem dob többé. Akkor tudod, hogy ami tör­ténik veled, amin keresztül megy, azzal, mint szerszámot tesz mindig alkalmasabbá, tökéletesebbé. De azt is tudod, hogy nem élettelen szerszám vagy, hanem élő személy, akinek Isten e földön a maga békességét, a maga erejét, bölcseségét, a halál után pedig a maga örök dicsőségét, országát adja. Missziói értekezlet Budapesten Január 4—5—6-án a dunamelléki egyházkerület missziói bizottsága az Országos Református Missziói Mun­kaközösségel kapcsolatos missziói problémák tisztázására egyházkerü­­leti missziói értekezletet tart, me­lyen Bereczky Albert, Konkoly Iván, Kádár Imre, Szikszay Béni, Farkas­­ József, Makk­ai Sándor, Kiss Roland,­­ Victor János, Adorján József, Bent­fi­­ István, Tussay János és Csorba László tart előadást. BETHEL -BIELEFELD Brazíliában­ Az elmúlt napokban polgári inter­náltakkal együtt több tábori lelkész is visszaérkezett orosz hadifogság­ból. Ezt a tényt annál nagyobb örömmel fogadja a német evangé­liumi egyház, mert eddig katonai jel­legű lelkészeket nem igen bocsájtot­­tak soron kívül haza. Hazatérésüket csak a német békeszerződés létre­jötte utáni időpontban remélték. BERLIN Dibérius püspök és a berlini vá­rosi tanács közművelődési tanács­noka között megállapodás jött létre, hogy a francia zónában egy, a többi három zónában három-három fele­kezeti iskola fog tovább működni mintaiskola jelleggel. BRAZÍLIA- ITALIA A külföldi német evangéliumi egy­házakat rendre önállósítják, a négy német alapítású lutheránus egyház egyesült és önálló nemzeti egyházzá alakult. A lelkészeket azon­ban Németországban fogják képezni. A Sao Leopoldóban működő sze­minárium pedig braziliai nemzeti­ségű theológusokat fog kiképezni, akik felsőbb tanulmányaikat Német­országban végzik majd. Olaszországban jelenleg nyolc német nyelvű evan­géliumi egyház van, amelyet a múlt­ban a németországi evangéliumi egyház anyagilag erőteljesen támo­gatott. Ezt a támogatást most az Új Egyetemes Egyháztanács végzi. Ezek a gyülekezetek Olaszországi Luthe­ránus Evangéliumi Egyház elneve­zés alatt önálló nemzeti egyházzá alakultak, beléptek a Lutheránus Vi­lágszövetségbe és kimondották, hogy a jövőben is szoros lelki kapcsolatot akarnak fenntartani anyaegyházuk­kal. Egyetemes imahét Budapesten A Magyar Evangéliumi Szövetség, bekapcsolódva az Alliance-imahétbe, az evangéliumi felekezetek bevoná­sával, egyetemes imahetet rendez, melynek megnyitó ünnepsége január 2-án, vasárnap délután fél 6 órakor lesz a Zeneakadémia nagytermében. Ezen Bereczky Albert, Kiss Ferenc orvosprofesszor és Reök Iván se­bészfőorvos szolgál. Hétfőtől kezdve Budán és Pes­­­ten az Evangéliumi Szövetség ren­dezésében előadások és evangélizá­­ciók lesznek 6 órai kezdettel. Budán hétfőn, kedden és szerdán a budavári evangélikus templomban, csütörtökön, pénteken és szombaton a kelenföldi református templomban lesz­ az összejövetel. Az előadók, a napok sorrendjében (előbb az elő­adó, majd az igehirdető) Szabó Im­re—Reök Iván, Keményi Lajos— Konkoly Iván, Zászkaliszky Pál— Bárt­ha Ferenc, Kádár Imre—Sréter Ferenc, Morvai­ István—Bányai Fe­renc, Péter János—Ungár Aladár. Pesten hétfőn és kedden a Sza­badság-téri református templom, szerdán és csütörtökön a Kálvin-téri református templom, pénteken és szombaton a Nap utcai baptista ima­ház lesz az istentisztelet színhelye.­­ Az előadók, illetve igehirdetők sor-­­ rendben a következők: Kiss Fe­k­renc—Ecsedy Aladár, Vidor János—Ij Szabó László, Szikszay Béni—Sze­­je­csey János, Somogyi Im­re—Benczúr­­ László, Mády Zoltán—Éliás József,­ Farkas József—Győry János. Ezeken a felekezetközi budai év, a pesti összejöveteleken kívül Buda­­­pest minden protestáns gyülekezeté­­­ben, minden este 8 órakor külön t imaóra is lesz. I Az egyház a „laikusoké“ Ha egyházunk az új esztendő küszöbét bátran és jó reménység­gel akarja átlépni, le kell mérnie elvégzett feladatainak jelentőségét s át kell vennie az új tennivalók isteni parancsát. Mindezt persze a feladatok és megoldások Egyet­len Ura előtt való méltó hála­adással és engedelmességgel. Az elmúlt évben ez az Úr két új korszakot nyitó feladatot vé­geztetett el az egyházzal. Az egyik missziói, a másik egyházpo­litikai természetű. Missziói tekintetben a Missziói Munkaközösség megalakulása végre-valahára egy táborba gyűj­tötte az evangéliumhoz és az egyházhoz egyaránt hűséges éb­­redési erőket. Még ezelőtt néhány évvel elképzelhetetlen dolog volt egy ilyen missziós szerv. Íme most megoldódott a kérdés és a további feladat az, hogy a Misz­­sziói Munkaközösség, egyyre misz­­szióibb legyen s az eredeti, Is­tentől inspirált elgondolások sze­rint, egyre mélyülő közösséggé váljék. Az egyes munkaágak kö­rén belül a munkatársak barát­sága, a munkaágak közt pedig a harmót­ikus és célirányos együtt­működés a követendő. Örvende­tes jelenség a Missziói Munkakö­zösség országszerte való népsze­­rűsödése és a szolgáló tagok teo­lógiai, tanulmányi érdeklődése. Mindkét irányban további felada­tokat kell felfedeznünk. Egyházpolitikai, sőt politikai téren a legnagyobb esemény az egyház és az állam közti békés megegyezés létrehozása volt. Nagy hálaadással állapíthatjuk meg, hogy Isten Lelke e dolog­ban bölcsességet és egyezséget adott egyházunk törvényes veze­tőinek és megnyitott egyházunk előtt az új magyar állam vezetői­vel és tömegeivel való békés együttműködés lehetőségét. Lehe­tővé vált, hogy e földön szaba­don prédikáljunk és imádkoz­zunk. Csak természetes, hogy az egyház a maga részéről is ápolni fogja a békés megegyezés szelle­mét. Tagjai pedig mindennapi életükkel, engedelmes kézzel és szívvel végzett munkájukkal részt vesznek (nemcsak imádko­zással, hanem munkával is) né­pünk mostani, jobb jövendőjéért folytatott hősies erőfeszítésében. Az a reménységünk, hogy hűsé­ges imádkozásunk és engedelmes munkánk a kölcsönös jóviszony további gazdag és egész népünket éltető gyümölcseit termi. Ha e két jó lelkiismerettel el­végzett feladatunkat egymás mel­lé tesszük és mindkettőt az Ige fényével megvilágítják, a misszió és az e világban való elhelyezke­dés együttesen, új problémát tár egyházunk felelős vezetői, de minden egyháztag elé s­­ez. az egyházalkotmány kérdése­. Egyhá­zunk külső szervezetének, törté­nelmi szerkezetének, személyi és anyagi kérdéseinek megoldatlan­sága a következő esztendőnek szinte egész programját megadja. E helyen nem bocsájtkozhatunk ezeknek a kérdéseknek részletes megvizsgálásába, még a problé­mák felvetésébe se. Azt pedig nem kell hosszabban magyaráz­nunk, hogy egyházunk jelenlegi megjelenési formája nem igesze­rű, s éppen ezért nem is korszerű. Egy dologra azonban már most rá kell mutatnunk. Arra, ami szerte a világban az egyházak népét foglalkoztatja,: az egyház laicizálódásának kérdése. Egyre afelé kell haladnunk, hogy egy­házunk ne csak tisztségviselőié, vagy hatóságaié, hanem széles tömegeié legyen. A klerikális ma­radványokat, melyeket — külö­nösen az utóbbi időkben — egy­házunk szellemiségéből eltávolí­tottunk, egyházunk külső, gyakor­lati életében is le kell rombol­nunk. Mint ahogy ma a külső vi­lág történelmében új korszakot kezdett a szocializmus, az egyház­­ életében új korszakot jelent a felébredt tömegek aktív bekap­csolódása, akik magukat a hit önkéntes döntésével az egyház tagjainak vallják. Egyházunk ak­kor lesz igazán a Jézus Krisztus egyháza, ha egyre inkább a lai­kusoké lesz, hogy így Jézus Krisztus­ evangéliuma is egyre in­kább laikusoké legyen. Azt hisszük nem tévedünk, ha egyházunk közvéleménye elé az új esztendő legnagyobb feladata­ként egyházalkotmányunk gyö­keres reformját letesszük. Egyházi Pál „Az egyháznak és a híveknek érdeke, hogy a szociális átalakulásban megtalálják helyüket" — mondotta Kovács Máté Vető Lajos evangélikus püspök beiktatásán Az evangélikus tiszai egyházkerü­letbe, Túróczy Zoltán örökébe be­iktatták az új püspököt, Vető Lajos dr. eddigi Diósgyőr-Vasgyári lelkészt. Túróczy Zoltán nagy figyelmet ér­demlő győri beiktatási beszéde után, érthető módon Nyíregyháza felé for­dult a református egyház közvéle­ménye, de lehet mondani, az egész magyar közélet. Vető püspök beiktatási beszédének középpontjában az evangélizáció ügye állott — Az evangéliumnak hirdettetnie kell — mondotta —, de nem mindegy, hogy milyen evangéliumot hirdetnek az egy­házban. Örvendetes, hogy az evangélizációt főfeladatúnak tekinti az egész egy­ház. Ezt az ügyet minden erőmmel pártolni és támogatni fogom, mert benne látom egyházunk életének és megerősödésének legfontosabb for­rását és eszközét. De az evangéli­­záció aztán az evangélium tiszta és igaz hirdetése legyen. Legyen valóban örömhír Istennek Jézus Krisztus által történő szabadító kegyelmiről. Szóljon arról, hogy a régiek elmúltak. Íme most úrjá lett minden. Szóljon a szegé­nyekhez. Ezután az egyház belső életéről, majd missziójáról szólt s hangsú­lyozta, hogy őrködni fog az evan­géliumi tanítás tisztasága felett. — Luther óta —­ folytatta — protestánsnak lenni annyit je­lent, mint haladónak lenni. A protestáns ember elítéli a ma­­radiságot minden téren s az emberiség haladását munkálva, maga is békésen tud együttélni a történelem s a társadalmi fejlődés erőivel. — Azokkal a kishitűekkel szem­ben — mondotta beszédének be­fejező részében —, akik az állam­mal való megegyezésben egyházunk engedetlen magatartását szeretnék­­ látni, bízom abban, hogy éppen ez a megegyezés biztosítja és teszi le­hetővé magyar evangélikus egyhá­zunk belső megerősödését és külső fellendülését Püspöki feladatomnak tartom, hogy az egyház és az állam közötti jó viszony érdekében minden lehetőt megtegyek. Hiszem, hogy ez nem is olyan nagy feladat, mint talán még néhány hete is lett volna, mivel nagynevű elő­döm, Túróczy Zoltán püspök áll an­nak a mozgalomnak az élén, amelynek célja a magyar demo­kratikus köztársasággal való harmonikus együttműködés. Az üdvözlések során Kovács Máté államtitkár a kormány nevében üd­vözölte az új evangélikus püspököt, hangoztatván, hogy a kormányzat nem kívánja az egyháztól, hogy politikai propa­gandistája legyen, viszont egyenesen érdeke az egyház­nak és a híveknek, hogy tisztán­látással szemléljék a szociális át­alakulást és abban megtalálják a helyüket. Olvasóinknak áldott új esztendőt kívánunk! „AZ Út" Szerkesztősége és kiadóhivatala

Next