Az Út, 1949. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1949-01-01 / 1. szám
II. ÉVFOLYAM 1. SZÁMÚ HETILAP — ÁRA 1 FORINT © 1949. JANUÁR 18. Enysdy Mir tiszlineini pispi újévi tizanete: Békesség Istennel Jézus Krisztus által „Meglazulván azért Isi! által, székességünk van Istennel, a mi urunk Jézus Krisztus által“ (lírvm. 5:1) Jó első, lelki békéd azért nincs, mert nem vagy békességben Istennel, a te mennyei Atyáddal. Tudom, hogy készen van az ajkadon erre a mentség: nincs nekem Istennel semmi bajom. Neked nincs ő vele, de Neki talán van veled. Mert ha az életedben, különösen a telkedben nincs minden rendben, azért nincs, mert Neki panasza van reád, mert nem vagy olyan és az életed sem olyan, amilyennek ő szeretné, fiaké és összhang a szívünkben csak akitor lehet, ha hozzáigazodunk Isten akaratához, tetszéséhez, gondolatához, törvényéhez. Megigazulni pedig nem lehet máskép, csak az Úr Jézusba vetett hit által. Úgy, hogy ő benne meglátod az elhajlásodat, a belső nyomorúságodat, de meglátod a helyreigazodás, a megigazulás lehetőségét is. K Krisztus megigazítja azt, aki benne hisz. Leveszi róla elhajlásának, bűnének minden terhét és reáruházza halhatatlan érdemét, fiai engedelmességét. Ha Krisztusban hit által megigazulsz, akkor van belső, lelki békéd Akkor tudod, hogy Isten kezébe vett, mint eszközét, mint szerszámját és el nem ejt, el nem dob többé. Akkor tudod, hogy ami történik veled, amin keresztül megy, azzal, mint szerszámot tesz mindig alkalmasabbá, tökéletesebbé. De azt is tudod, hogy nem élettelen szerszám vagy, hanem élő személy, akinek Isten e földön a maga békességét, a maga erejét, bölcseségét, a halál után pedig a maga örök dicsőségét, országát adja. Missziói értekezlet Budapesten Január 4—5—6-án a dunamelléki egyházkerület missziói bizottsága az Országos Református Missziói Munkaközösségel kapcsolatos missziói problémák tisztázására egyházkerületi missziói értekezletet tart, melyen Bereczky Albert, Konkoly Iván, Kádár Imre, Szikszay Béni, Farkas József, Makkai Sándor, Kiss Roland, Victor János, Adorján József, Bentfi István, Tussay János és Csorba László tart előadást. BETHEL -BIELEFELD Brazíliában Az elmúlt napokban polgári internáltakkal együtt több tábori lelkész is visszaérkezett orosz hadifogságból. Ezt a tényt annál nagyobb örömmel fogadja a német evangéliumi egyház, mert eddig katonai jellegű lelkészeket nem igen bocsájtottak soron kívül haza. Hazatérésüket csak a német békeszerződés létrejötte utáni időpontban remélték. BERLIN Dibérius püspök és a berlini városi tanács közművelődési tanácsnoka között megállapodás jött létre, hogy a francia zónában egy, a többi három zónában három-három felekezeti iskola fog tovább működni mintaiskola jelleggel. BRAZÍLIA- ITALIA A külföldi német evangéliumi egyházakat rendre önállósítják, a négy német alapítású lutheránus egyház egyesült és önálló nemzeti egyházzá alakult. A lelkészeket azonban Németországban fogják képezni. A Sao Leopoldóban működő szeminárium pedig braziliai nemzetiségű theológusokat fog kiképezni, akik felsőbb tanulmányaikat Németországban végzik majd. Olaszországban jelenleg nyolc német nyelvű evangéliumi egyház van, amelyet a múltban a németországi evangéliumi egyház anyagilag erőteljesen támogatott. Ezt a támogatást most az Új Egyetemes Egyháztanács végzi. Ezek a gyülekezetek Olaszországi Lutheránus Evangéliumi Egyház elnevezés alatt önálló nemzeti egyházzá alakultak, beléptek a Lutheránus Világszövetségbe és kimondották, hogy a jövőben is szoros lelki kapcsolatot akarnak fenntartani anyaegyházukkal. Egyetemes imahét Budapesten A Magyar Evangéliumi Szövetség, bekapcsolódva az Alliance-imahétbe, az evangéliumi felekezetek bevonásával, egyetemes imahetet rendez, melynek megnyitó ünnepsége január 2-án, vasárnap délután fél 6 órakor lesz a Zeneakadémia nagytermében. Ezen Bereczky Albert, Kiss Ferenc orvosprofesszor és Reök Iván sebészfőorvos szolgál. Hétfőtől kezdve Budán és Pesten az Evangéliumi Szövetség rendezésében előadások és evangélizációk lesznek 6 órai kezdettel. Budán hétfőn, kedden és szerdán a budavári evangélikus templomban, csütörtökön, pénteken és szombaton a kelenföldi református templomban lesz az összejövetel. Az előadók, a napok sorrendjében (előbb az előadó, majd az igehirdető) Szabó Imre—Reök Iván, Keményi Lajos— Konkoly Iván, Zászkaliszky Pál— Bártha Ferenc, Kádár Imre—Sréter Ferenc, Morvai István—Bányai Ferenc, Péter János—Ungár Aladár. Pesten hétfőn és kedden a Szabadság-téri református templom, szerdán és csütörtökön a Kálvin-téri református templom, pénteken és szombaton a Nap utcai baptista imaház lesz az istentisztelet színhelye. Az előadók, illetve igehirdetők sor- rendben a következők: Kiss Fekrenc—Ecsedy Aladár, Vidor János—Ij Szabó László, Szikszay Béni—Szejecsey János, Somogyi Imre—Benczúr László, Mády Zoltán—Éliás József, Farkas József—Győry János. Ezeken a felekezetközi budai év, a pesti összejöveteleken kívül Budapest minden protestáns gyülekezetében, minden este 8 órakor külön t imaóra is lesz. I Az egyház a „laikusoké“ Ha egyházunk az új esztendő küszöbét bátran és jó reménységgel akarja átlépni, le kell mérnie elvégzett feladatainak jelentőségét s át kell vennie az új tennivalók isteni parancsát. Mindezt persze a feladatok és megoldások Egyetlen Ura előtt való méltó hálaadással és engedelmességgel. Az elmúlt évben ez az Úr két új korszakot nyitó feladatot végeztetett el az egyházzal. Az egyik missziói, a másik egyházpolitikai természetű. Missziói tekintetben a Missziói Munkaközösség megalakulása végre-valahára egy táborba gyűjtötte az evangéliumhoz és az egyházhoz egyaránt hűséges ébredési erőket. Még ezelőtt néhány évvel elképzelhetetlen dolog volt egy ilyen missziós szerv. Íme most megoldódott a kérdés és a további feladat az, hogy a Miszsziói Munkaközösség, egyyre miszszióibb legyen s az eredeti, Istentől inspirált elgondolások szerint, egyre mélyülő közösséggé váljék. Az egyes munkaágak körén belül a munkatársak barátsága, a munkaágak közt pedig a harmótikus és célirányos együttműködés a követendő. Örvendetes jelenség a Missziói Munkaközösség országszerte való népszerűsödése és a szolgáló tagok teológiai, tanulmányi érdeklődése. Mindkét irányban további feladatokat kell felfedeznünk. Egyházpolitikai, sőt politikai téren a legnagyobb esemény az egyház és az állam közti békés megegyezés létrehozása volt. Nagy hálaadással állapíthatjuk meg, hogy Isten Lelke e dologban bölcsességet és egyezséget adott egyházunk törvényes vezetőinek és megnyitott egyházunk előtt az új magyar állam vezetőivel és tömegeivel való békés együttműködés lehetőségét. Lehetővé vált, hogy e földön szabadon prédikáljunk és imádkozzunk. Csak természetes, hogy az egyház a maga részéről is ápolni fogja a békés megegyezés szellemét. Tagjai pedig mindennapi életükkel, engedelmes kézzel és szívvel végzett munkájukkal részt vesznek (nemcsak imádkozással, hanem munkával is) népünk mostani, jobb jövendőjéért folytatott hősies erőfeszítésében. Az a reménységünk, hogy hűséges imádkozásunk és engedelmes munkánk a kölcsönös jóviszony további gazdag és egész népünket éltető gyümölcseit termi. Ha e két jó lelkiismerettel elvégzett feladatunkat egymás mellé tesszük és mindkettőt az Ige fényével megvilágítják, a misszió és az e világban való elhelyezkedés együttesen, új problémát tár egyházunk felelős vezetői, de minden egyháztag elé sez. az egyházalkotmány kérdése. Egyházunk külső szervezetének, történelmi szerkezetének, személyi és anyagi kérdéseinek megoldatlansága a következő esztendőnek szinte egész programját megadja. E helyen nem bocsájtkozhatunk ezeknek a kérdéseknek részletes megvizsgálásába, még a problémák felvetésébe se. Azt pedig nem kell hosszabban magyaráznunk, hogy egyházunk jelenlegi megjelenési formája nem igeszerű, s éppen ezért nem is korszerű. Egy dologra azonban már most rá kell mutatnunk. Arra, ami szerte a világban az egyházak népét foglalkoztatja,: az egyház laicizálódásának kérdése. Egyre afelé kell haladnunk, hogy egyházunk ne csak tisztségviselőié, vagy hatóságaié, hanem széles tömegeié legyen. A klerikális maradványokat, melyeket — különösen az utóbbi időkben — egyházunk szellemiségéből eltávolítottunk, egyházunk külső, gyakorlati életében is le kell rombolnunk. Mint ahogy ma a külső világ történelmében új korszakot kezdett a szocializmus, az egyház életében új korszakot jelent a felébredt tömegek aktív bekapcsolódása, akik magukat a hit önkéntes döntésével az egyház tagjainak vallják. Egyházunk akkor lesz igazán a Jézus Krisztus egyháza, ha egyre inkább a laikusoké lesz, hogy így Jézus Krisztus evangéliuma is egyre inkább laikusoké legyen. Azt hisszük nem tévedünk, ha egyházunk közvéleménye elé az új esztendő legnagyobb feladataként egyházalkotmányunk gyökeres reformját letesszük. Egyházi Pál „Az egyháznak és a híveknek érdeke, hogy a szociális átalakulásban megtalálják helyüket" — mondotta Kovács Máté Vető Lajos evangélikus püspök beiktatásán Az evangélikus tiszai egyházkerületbe, Túróczy Zoltán örökébe beiktatták az új püspököt, Vető Lajos dr. eddigi Diósgyőr-Vasgyári lelkészt. Túróczy Zoltán nagy figyelmet érdemlő győri beiktatási beszéde után, érthető módon Nyíregyháza felé fordult a református egyház közvéleménye, de lehet mondani, az egész magyar közélet. Vető püspök beiktatási beszédének középpontjában az evangélizáció ügye állott — Az evangéliumnak hirdettetnie kell — mondotta —, de nem mindegy, hogy milyen evangéliumot hirdetnek az egyházban. Örvendetes, hogy az evangélizációt főfeladatúnak tekinti az egész egyház. Ezt az ügyet minden erőmmel pártolni és támogatni fogom, mert benne látom egyházunk életének és megerősödésének legfontosabb forrását és eszközét. De az evangélizáció aztán az evangélium tiszta és igaz hirdetése legyen. Legyen valóban örömhír Istennek Jézus Krisztus által történő szabadító kegyelmiről. Szóljon arról, hogy a régiek elmúltak. Íme most úrjá lett minden. Szóljon a szegényekhez. Ezután az egyház belső életéről, majd missziójáról szólt s hangsúlyozta, hogy őrködni fog az evangéliumi tanítás tisztasága felett. — Luther óta — folytatta — protestánsnak lenni annyit jelent, mint haladónak lenni. A protestáns ember elítéli a maradiságot minden téren s az emberiség haladását munkálva, maga is békésen tud együttélni a történelem s a társadalmi fejlődés erőivel. — Azokkal a kishitűekkel szemben — mondotta beszédének befejező részében —, akik az állammal való megegyezésben egyházunk engedetlen magatartását szeretnék látni, bízom abban, hogy éppen ez a megegyezés biztosítja és teszi lehetővé magyar evangélikus egyházunk belső megerősödését és külső fellendülését Püspöki feladatomnak tartom, hogy az egyház és az állam közötti jó viszony érdekében minden lehetőt megtegyek. Hiszem, hogy ez nem is olyan nagy feladat, mint talán még néhány hete is lett volna, mivel nagynevű elődöm, Túróczy Zoltán püspök áll annak a mozgalomnak az élén, amelynek célja a magyar demokratikus köztársasággal való harmonikus együttműködés. Az üdvözlések során Kovács Máté államtitkár a kormány nevében üdvözölte az új evangélikus püspököt, hangoztatván, hogy a kormányzat nem kívánja az egyháztól, hogy politikai propagandistája legyen, viszont egyenesen érdeke az egyháznak és a híveknek, hogy tisztánlátással szemléljék a szociális átalakulást és abban megtalálják a helyüket. Olvasóinknak áldott új esztendőt kívánunk! „AZ Út" Szerkesztősége és kiadóhivatala