Az Út, 1953. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 1. szám

4 AZ IGE TESTTÉ LETT Isten kegyelmének páratlan tette, ami az evangélium középpontjában áll, az, hogy testet öltött, emberré lett, közöttünk lakozott, vállalta az emberi élet minden terhét, harcát s úgy betöltötte az áldozat törvényét, hogy abból az emberi nemzetségnek váltsága, megújított élete és üdvössége származott. Istennek e semmi más emberi lelthez nem hasonlítható cselekedete újból és újból elgondolkoztatja, termékeny hálára ébreszti a keresztyén embert, mit is jelent s mire kötelez bennünket Isten emberrététele. • Kálvin szerint elsősorban azért kellett Krisztusnak emberré lenni, hogy »a mi felfogóképességünkhöz leereszkedjék«. Krisztus ebben a »leplezett«, isteni tökéletességét szinte elrejtő s mégis felragyogható formában közelített hozzánk, másképpen nem vehette volna fel terheinket, nem lehetett volna velünk — a bűn kivételével — mindenben egy. Szeretetének mértékét éppen az mutatja, hogy mindent odahagyott a mennyben, csakhogy hitele legyen az emberek között szavának s megfelelő módon képviselhesse az ember ügyét az Atya elött. Isten Fia nem tekintette zsákmánynak, öncélú kiváltságnak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, hanem maga állt az ember megítéltetésekor annak helyére, csakhogy Isten és az ember között béke legyen. Jézus Krisztus — az ő váltság egvének minden egyéb haszna és áldása mellett — ezzel" a tettével s egész magatartásával megbecsültté tette emberi mivoltunkat. Idézzük Kálvin szép sorait ezzel kapcsolatban: »Azért bízunk abban, hogy Isten fiai vagyunk, mert Isten természetszerint való Fia testünkből való testet, húsúnkból való húst és csontunkból való csontot öltött magára, hogy velünk egy és ugyanaz legyen.« A nagy reformátor ebből azt az igazságot állapítja meg, hogy Jézus Krisztus emberrétételekor nemcsak az ember adta át az Isten Fiának azt, ami az övé, tudniillik a bűnt és annak büntetését, hanem Jézus Krisztus is nekünk ajándékozta az ő örökségét. Mi következik ebből? Az, hogy Jézus Krisztus megszületésével megszentelődött emberi mivoltunk. Mert ahogy Istent emberi képzeletet felülmúló tettekre indította az ember iránti, halálos áldozatra is kész, mentő szeretete, ugyanúgy a keresztyén embert is csillapíthatatlanul érdekli mindaz, ami az embervilágban történik, s fáradhatatlanul kész benne szolgálatot vállalni. Ebből következik az is, hogy nem lehetünk elég hálásak azok iránt, akik az ember iránt való szeretésből és felelősségtudatból azon fáradoznak, hogy megbecsült legyen az ember és munkája, és hogy e világban béke legyen. Jézus Krisztus emberi testbe öltözése sem többet, sem kevesbbet nem akar állítaniaz emberről, mint amennyi valójában. Isten becsületet szerzett az embernek önmaga és embertársa előtt s ennek a megbecsülésnek az a legdöntőbb jele, hogy a saját, életet mentő és gyarapító akaratának végrehajtását bízta reá. Mindaz tehát, amit bárki s így a keresztyén ember is, mindennapi munkájában az emberért végez, isteniküldetésből származik, s ezért Isten gondviselő szeretete és áldása nem maradhat el róla. A keresztyén ember az új esztendő munkáját ezzel a bizonyos reménységgel vállalja és végzi. Trombitás Dezső EGY RÉGI KARÁCSONY, DEBRECENBEN Szent karácsony hetének első napján két korosabb debreceni prédikátor elment követségbe Vecsei János esperes úrhoz. Azért mentek, hogy megtudakolják: lesz-e egyáltalán karácsonyi szent ünneplés ebben a borzadalmas hideg időben?! Mert olyan zimankó szakadt rá az országra azon az 1760-as decemberen, hogy sem azelőtt, sem azóta nem volt ahhoz fogható. A hó már ősszel megszállta a tájakat, kővé fagyott minden, a madarak röptükben hullottak alá s a farkasfalkák becsatangoltak éjszaka még a város utcáira is. Az élők bevették magukat hétszámra a födél alá, viszont a halottakat nem vette be a sziklává merevült föld, el kellett tenni a tetemeket, hogy majd tavaszszal megadják nekik a végső tisztességet. Hisz nyilvánvaló, hogy ilyen hidegben nem lészen lélek sem a tév és templomban, mert ott fagy meg mindenki, ülte, vagy álltó helyében. Vecsei János esperes uram meghallgató az előterjesztést, s kinézett az ablakon, illetve csak ki akart, de nem tudott a töméntelen jégvirágzás miatt. ■Ricsit hümmögött, azután így feleli: — Hát karácsonyi ünneplés az lészen, mindenféleképen, sőt a szent sakramentom kiiszolgáztatása is. Ahogy ezt a kánonok előírják. — De hozzá fagy az ujjunk a keselyhez esperes uram! Vecsei uram bólintott: — Úgy vagyon! Épen ezért vegyenek fe kegyelmetek alkalmatos keztyűket. — De befagy az úrvacsorás bor a kelyhekbe! Vecsei uram bólintott: — Az bizonyos. Épen azért tekegyelmed, — s a szóló felé intett, — nem fogja sem a kenyeret, sem a bort osztani, hanem egy kis ezüst kalapáccsal mindig megtöri a kelyhekben a befagyott borfelszínt, hogy így alkalmatosan hozzá juthasson a hivő. Hogy egy kicsit megbátorodtak, biztatón intett az esperes: — Máskülönben én is gondoltam már a nagy hideg miatti kénytelenítésre is azért az idén a karácsonyi főénekünk '.nem az lészen, amelyik így kezdődik: »Szent Hiaiás így int Krisztusnak születéséről, Hogy egy vesszőszál fel nevelkedők Jesse gyökeréről...« Nem ez lészen, mert ennek harminchat verse van. És nem is az a másik, az az ékes karácsonyi énekünk, hogy: »Mindnyájan örüljünk, hű keresztyének!« mert ez negyvenegy versből áll, hanem a legis legrövidebb karácsonyi énekünk lesz. Az, hogy: »Angyali sereg Krisztus születésén Vígan örvendő világra jövésén.. mert ez mindössze hat versücskét számlál csak... így megbátorítva alámentek a küldött prédikátorok s készülni kezdtek karácsony szent ünnepére. . És 1760 karácsonyán ámulva látták, hogy talán soha soha annyi nép nem özönlött még fel a templomba, mint az idei szent ünnepen, a rettenetes téli időben. A templom olyan zsúfolásig megtelt velük, hogy egy tűt nem lehetett leejteni ottan. Része volt ebben a téli öltözetnek is, mely szerfelett megvastagító az inneplő híveiket, mert egy-egy templom látogató térfogata a sok téli ruházat miatt bizony kétszeresére is megnövekedett. Szűrök, ködmömök, bundák, gubák, subák, sokaságát lehetett ott látni s e »lélekmelegítők« alatt mennyi más védőruházat volt még: abakankó, dolmány, szokmány, zeke, cedele, kocogány, hónya, szárika, bőrmellesek, és ki tudná felsorolni mi mindent vettek még magukra a leghidegebb debreceni karácsonyon. De nem sokáig lehetett látni a roppant sokaságot. Mert mire a karácsonyi ének negyedik versét kezdték énekelni, azt, hogy: . »Ez születésnek Evangyéliumot. Hogy mi is vettük, s bírjuk lelki javát...« akkorra már nem lehetett látni a templomban. Olyan pára volt köröskörül a buzgón karácsonyok, hívek szájának foró leheletétől. Alig lehetett benne sejteni a körvonalakat. Olyan volt, mintha valami csodálatos tömjénfüstben ünnepelnének ott. S utána mind a roppant gyülekezet a roppant hidegben szent sakramentumot vett. A bort úgy kellett kalapáccsal betörni, de nem is tudták, hogy hideg van, zengték immár a végső éneket: »Mennyei Atyánk, gyülekezetünket Szenteld meg s kedveld mi Inneplésünket. Szent békességgel egész nemzetünket Áldd meg földünkede Aztán özönleni kezdett a karácsonyi sokaság hazafelé, miközben Vecsei uramkutatón végignézett a prediká- tori székeken ülő ifjabb s vénebu lelkésztársain. S rájuk mosolyodott: lám senki nem fagyott meg. Mosolyogtak ők is, roppant nyáj felett örvendőpásztorok Karácsony ünnepei ... ( bő.) ....... Olvasóink figyelmébe ajánljuk! Az Újszövetségi revízió tudományos kiadása. Színes pegamoid kötésben — — — — — — — — — — — — 125.— Ft Demján János: A Könyvek Könyve — — — — — — — 7.— Ft Búzaszemek: (Elbeszélés és történet gyűjtemény) — — — 3.— Ft Sz. Szabó Zoltán: A Heidelbergi Káté története — — — 0.80 Ft Medgyesi Pál: Lelki Ábécé — — — — — — — — 4.— Ft Elegyi beszéd. Harminchat kiszínezhető kép — — — — 10.— Ft Otrokocsi Fóris Ferenc: Fenevad dühöngése. 1676. — — — 6.— Ft Otrokocsi Fóris Ferenc: Fenevad dühöngése. 1676. Latin és magyar nyelvű kiadás — — — — — — — — 8.— Ft A »Mortalium Animos« című pápai bulla bírálata — — — 150 Ft Bányai Lajos: Hiszek egy közönséges, keresztyén anyaszentegyházat. Dogmatikai tanulmány — — — — — — 5.60 Ft Enyedi Andor: Magyar református kátéirodalom — — — 4.60 Ft Szabó Aladár: Szikszai György élete és munkássága — — 7.— Ft Virágh Sándor: Bibliai fogalmizókönyv — — — Fűzve 62.— Ft kötve 75.— Ft Megrendelhető: a Református Egyetemes Konvent Sajtóosztályánál, Budapest, XIV., Abonyi utca 21. Csekkszámlaszám: 40.526. HÉTKÖZNAPOK DOLGA A KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁSI DÍJ KIVÉTELE ellen a biztosított a biztosítási bizonylat kézbesítésétől számított 15 napon belül az illetékes járási (megyei tanács alá rendelt városi, budapesti városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságánál felszólalással élhet. A panaszok gyors és bürokráciamentes elintézése érdekében az Állami Biztosító leegyszerűsített módon kezeli és bírálja el a helyesbítések ügyét. Az Állami Biztosító a kivetett díj helyesbítése iránti kívánság bejelentése céljára változás-jelentési űrlapot rendszeresített. Az űrlapok a tanácsoknál díjmentesen igényelhetők. Ahol ilyen nyomtatvány nincs, elegendő, ha a panaszos a helyesbítés iránti kívánság okát egyszerűen levélben közli. A helyesbítésre irányuló kívánság jogosságát a tanács változásjelentés vagy az egyszerű levélben megtett kérelmen igazolja. A panaszos az ilymódon láttamozott változásjelentést, vagy a helyesbítésre irányuló kívánságot tartalmazó levelet, valamint a hibásnak vélt biztosítási bizonylatot az Állami Biztosító illetékes járási felügyelőségének megküldi. Ugyanakkor tartozik az általa helyesnek tartott összegű biztosítási díjat az Állami Biztosító illetékes járási felügyelőségének postai befizetési csekkszámlájára »Állami biztosítás« átnyomású postai befizetési laponátutalni. A beküldött változásjelentést (levelet) az Állami Biztosító járási (városi, budapesti kerületi) felügyelősége felülvizsgálja és indokolt esetben új bizonylatot állít ki és azt megküldi kézbesítés végett a tanácsnak. A HÁZASSÁGRÓL, A CSALÁDRÓL ÉS A GYÁMSÁGRÓL szóló törvény is hatálybalép 1953. január 1-én. Az életbeléptető törvényerejű rendelet átmeneti rendelkezései szerint a házasságot a törvény hatálybalépése előtt keletkezett tény miatt is csak akkor lehet felbontani, ha a felbontásnak a törvényben meghatározott komoly és alapos oka állapítható meg. A feleség a törvény hatálybalépése előtt kötött házasság esetén is jogosult a házasság tartama alatt kizárólag a maga nevét viselni, ha erre irányuló szándékát 1953. június 30. napjáig annál az anyakönyvvezetőnél bejelenti, akinek működési területén a születésének bejegyzését tartalmazó anyakönyv van. A rendelet egyéb rendelkezéseinek ismertetésére visszatérünk. Nemzeti kultúránk fejlődése 1953-ban Az országgyűlés nemrég bezárult ülésszakán a költségvetési vitában hallottuk, hogy az idei kultúrversenyben 13.100 kultúrcsoport kapcsolódott be mintegy 205.000 részvevővel. Szívesdobogtató bejelentés volt ez, olyan hír, amilyet tíz, vagy húsz évvel ezelőtt bizony nem olvashattunk, nem halhat tűnik. Míg 1952-ben 101 millió forintot költöttünk kulturális beruházásokra, az 1953. évre elfogadott költségvetés 131 milliót irányoz elő. Nézzük, mit nyújt ötéves tervünk negyedik éve a kulturális alkotások terén? A film kapja a legtöbbet. A magyar filmek hatalmas nemzetközi sikereket értek el az idén. Karlovy Varyban három filmünk nyert első díjat, a Dérynét 14 országban játszották. .Ezt a nagy fejlődést a jövőre is biztosítani kell. új filmlaboratórium épül és befejeződik az 1952-ban megkezdett szinkrongyár építkezése és felszerelése. Az új filmlaboratórium lehetővé teszi a filmek minőségi megmunkálását, a színesfilmek nagyobb számban való gyártását, továbbá kellő számú kópia gyártását, amivel elsősorban a falu filmellátását javítjuk meg. Az új filmgyár mellett megkezdődik az új Színház- és Filmművészeti Főiskola építése. A művészet új, modern hajléka a fiatal színész- és rendezőgeneráció színvonalas nevelését, a pályájukra való sokoldalú előkészítést biztosítja. A főiskola 1954-ben kezdi meg működését. Színházi vonalon még két jelentős alkotás támasztja majd alá egyre fejlődő színházi kultúránkat. Már hoszszú évtizedek óta nem épült új színház Magyarországon. Most Győr város színházának tervezési munkálatai indulnak, hogy az elgondolás szerint 1200 személy befogadására alkalmas modern színház előadásait tkielőbtt élvezhesse a város közönsége. Korszerű gépi berendezéssel ellátott Központi Díszletműhely is épül. Ezt a létesítmény nagymértékben könnyíti és javítja meg a színházak művészi és technikai munkáját. Nagyjelentőségű kulturális objektum építkezésének előmunkálatai intdulnak meg új Nemzeti Könyvtármű megalkotására. A hatalmas könyvtárnagyobb lesz, mint a mai Széchenyi- könyvtár és minden tudományos és technikai igényt kielégít. A hely kijelölése és az építkezési terv elfogadása után azonnal megkezdik a nagyszabású építkezést, hogy az ország első könyvtára méltó elhelyezést nyerjen. Zenekultúránk elmélyítését és kiterjesztését lesz hivatott szolgálni ahanglemezgyár építése. Az új gyár modern technikai berendezése és fel- szerelése biztosítja a jó hanglemezek széleskörű elterjedését. Az 1952-ben két osztállyal megin 1 dilit népművelési gimnázium tizenkéttantermes új épületet kap. Ebben a gimnáziumban kezdi meg munkáját új iskolatípusunk, a könyvtáros technikum is. 1953-ban ismét számos kulturális gócponttal erősödik a népművelés: 220 területi, 35—37 járási kultúraotthont építünk. Százával alakulnak népkönyvtárak, a rádióelőfizetők száma 830.000-ről 1,1 millióra növekszik. 1953-ban tehát nagy lépéssel megy előre hazánk a dolgozók kulturális igényeinek kielégítése terén, közelebb jutunk ahhoz, hogy a művelt emberfők sokaságáról beszélhessünk. Nemzeti kultúránk régi és új alkotásai most válnak igazán a dolgozók életé-' nek hatóerőivé. FÁKLYALÁNG Illyés Gyula drámája a Katona József színházban 1849. augusztus 10-én tartja utolsó minisztertanácsát az aradi várban a magyar kormány. Tagjai látják: döntő fordulatához ért el a szabadságharc. Temesvárnál dúl a nagy csata, Dembinszky megütközött az övénél sokkalta nagyobb osztrák sereggel és csak úgy győzhet, ha a hadával Aradon veszteglő Görgey idejében ott terem a segítségére. Görgey hiú, törtető, hatalomra vágyó katona, akit csak régebbi sértődöttsége állította az osztrákok mellől a magyar forradalom oldalára. Ez a sértődöttség, a hatalomvágy irányította cselekedetét. A sorsdöntő órában is ez vezeti, a fővezérségre tör, a segítséget attól teszi függővé, hogy ezt a hatalmat megkapja Kossuthtól. A dráma második felvonása lenyűgöző párbeszéd a két férfi: Kossuth és Görgey között. Kossuth mielőtt a fővezérségről döntenek, mégegyszer beszélni akár Görgeyvel és ebben a beszélgetésben tárja Illyés Gyula nagy megelevenítő erejével a nézők elé a két ember világát. Kossuth önfeláldozó hazaszeretetét és megkésve felismert nagy tévedését, a szabadság ügyét már az elején a nép ügyévé kellett volna tenni, a szabadságharcot mindent elsöprő népfelkeléssé kibontakoztatni. Görgeynek azonban nem ügye a nép dolga, hatalomvágya és osztrák gyűlölete vezeti. A minden szavában drámai feszültséggel teli két felvonás után az utójáték negyven évvel később Turinban játszódik. Az akkori Magyarország hatalmasai Görgey után mindent eladtak, kiegyeztek az uralkodóval, de a szabadság fáklyalángja ott ég tovább a nép lelkében. Annak lobogását hozza el az öreg Kossuthhoz öreg katonája, Józsa Mihály, az viszi el hozzá Magyarországot. Az igazi hazaszeretet megmutatása ez a dráma, ahogyan az volt Illyés Gyula idén bemutatott másik színdarabja, a »Ozorai példa« is. Abban az ozorai szőlőhegyet védő parasztok ismerték meg a szőlőhegyben a hazát, a szabadságharc egy epizódját mutatta be az a színdarab. A »Fáklyaláng« a két férfi, Kossuth és Görgey harca is azt példázza, hogy a szabadság ügye elválaszthatatlan a néptől, kivívni, megtartani csak az tudja. Az előadás méltó a darabhoz. De még ebből az együttesből is kiemelketik a három főszereplő. A Kossuth Lajos születésének 150 évfordulója megünneplésében méltó rész jut ennek a kitűnő darabnak és jó előadásnak is. S. B. 1953. január 4—TO. APRÓHIRDETÉSEK A jeligés levelekhez porzóbélyeg melléklését kérjük. Csak az ilyen leveleket továbbítjuk a hirdetőkhöz. Somogyi szűcs Bundák, átszabása, szőrmsbélések, javítások, sapkák. V., Kossuth Lajosutca 5. HARANGÖNTŐ államosított Vállalat Rákospalota, (Bpest, XV.) Zrinyi-út 28. Tel.: 292-128 SZLEZAK RAFAEL Harmonium, zongora pianínó olcsón. Javítás-hangolás. Uhlik zongorakészítőnél. Rákóczi-út nyolcvankettő (221—138). A bútor bizalom dolga. Kész konyhabútor kapható. Átalakítást és át- Fényezést elfoganok. Szepessy, Újpest, Lórántffy Zs.-u. 3. Zongorakészítőnél zongora, pianínó jutányos árban. Orgonaharmónium kisebb-nagyobb ,eladó. Daróczy mester. 342-662. Aggteleki-u. 5. Express automata kötőkészülékkel gyorsan, szépen köthet: Debrecen XIII., Szent László-u. 53., vagy XI., Kosztolányi Dezső tér 12. fszt. 1. Demeter. Kárpitosbútor beszerzésével forduljon bizalommal Oláh kárpitoshoz. Megrendelést, javítást vállalok. Készáruk raktáron. József-körút 66. Telefon: 138—102. Orgonajavítás, hangolás, síppótlás. Győri József, XIII., Lőportár’-u. 14/b. Zongorajavitás, hangolás, jótállással. Szakszerű becslés. Szávits mester, Barosstéregy. Tel.: 330-476. Református papi palástot és föveget készít elsőrangú kivitelben Fényes Ilona, Eger,’ Barkóczy-u. 8. Zongora, pianino, harmonium javítás, hangolás, értékbecslés. Tipold zongorateremben, Rákóczi-CD-t 61. Telefon: 143—360. ORSZÁGOS REFORMÁTUS HETILAP Felelős szerkesztő és kiadó: FEKETE SÁNDOR Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, XIV., Abonyi utca 21 Levélcím: Bpest, Keleti posta 134 Telefon: kiadóhivatal: 427—360; szerkesztőség: 225—401 Előfizetési díj: negyedévre 12 Ft, félévre 22 Ft Postatakarékpénztári csekksz: 47.826 Megjelent 16.000 példányban 25210201. Athenaeum (F. v. Soproni Béla)