Az Út, 1953. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 1. szám

4 AZ IGE TESTTÉ LETT Isten kegyelmének páratlan tette, ami az evangélium középpontjában áll, az, hogy testet öltött, emberré lett, kö­zöttünk lakozott, vállalta az emberi élet minden terhét, harcát s úgy be­töltötte az áldozat törvényét, hogy ab­ból az emberi nemzetségnek váltsága, megújított élete és üdvössége szárma­zott. Istennek e semmi más emberi lelt­hez nem hasonlítható cselekedete új­ból és újból elgondolkoztatja, termé­keny hálára ébreszti a keresztyén embert, mit is jelent s mire kötelez bennünket Isten emberrététele. • Kálvin szerint elsősorban azért kel­lett Krisztusnak emberré lenni, hogy »a mi felfogóképességünkhöz leeresz­kedjék«. Krisztus ebben a »leplezett«, isteni tökéletességét szinte elrejtő s mégis felragyogható formában közelí­tett hozzánk, másképpen nem vehette volna fel terheinket, nem lehetett volna velünk — a bűn kivételével — minden­ben egy. Szeretetének mértékét éppen az mutatja, hogy mindent odahagyott a mennyben, csakhogy hitele legyen az emberek között szavának s megfelelő módon képviselhesse az ember ügyét az Atya elött. Isten Fia nem tekintette zsákmánynak, öncélú kiváltságnak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, hanem maga állt az ember megítéltetésekor annak helyére, csakhogy Isten és az ember között béke legyen. Jézus Krisztus — az ő váltság egvé­nek minden egyéb haszna és áldása mellett — ezzel" a tettével s egész ma­gatartásával megbecsültté tette emberi mivoltunkat. Idézzük Kálvin szép so­rait ezzel kapcsolatban: »Azért bízunk abban, hogy Isten fiai vagyunk, mert Isten természetszeri­nt való Fia tes­tünkből való testet, húsúnkból való húst és csontunkból való csontot öltött magára, hogy velünk egy és ugyanaz legyen.« A nagy reformátor ebből azt az igazságot állapítja meg, hogy Jé­zus Krisztus emberrétételekor nemcsak az ember adta át az Isten Fiának azt, ami az övé, tudniillik a bűnt és annak büntetését,­­ hanem Jézus Krisztus is nekünk ajándékozta az ő örökségét. Mi következik ebből? Az, hogy Jé­zus Krisztus megszületésével megszen­­telődött emberi mivoltunk. Mert ahogy Istent emberi képzeletet felülmúló tet­tekre indította az ember iránti, halá­los áldozatra is kész, mentő szeretete, ugyanúgy a keresztyén embert is csil­lapíthatatlanul érdekli mindaz, ami az embervilágban történik, s fáradhatat­lanul kész benne szolgálatot vállalni. Ebből következik az is, hogy nem le­hetünk elég hálásak azok iránt, akik az ember iránt való szeretésből és fe­lelősségtudatból azon fáradoznak, hogy megbecsült legyen az ember és munkája, és ho­gy e világban béke le­gyen. Jézus Krisztus emberi testbe öltözése sem többet, sem kevesbbet nem akar állítani­­az emberről, mint amennyi va­lójában. Isten becsületet szerzett az embernek önmaga és embertársa­ előtt s ennek a megbecsülésnek az a leg­döntőbb jele, hogy a saját, életet mentő és gyarapító akaratának végrehajtását bízta reá. Mindaz tehát, amit bárki s így a keresztyén ember is, mindennapi munkájában az emberért végez, isteni­­küldetésből származik, s ezért Isten gondviselő szeretete és áldása nem ma­radhat el róla. A keresztyén ember az új esztendő munkáját ezzel a bizonyos reménységgel vállalja és végzi. Trombitás Dezső EGY RÉGI KARÁCSONY, DEBRECENBEN Szent karácsony hetének első nap­­já­n két korosabb debreceni prédikátor elment követségbe Vecsei János es­peres úrhoz. Azért mentek, hogy meg­tudakolják: lesz-e egyáltalán karácso­nyi szent ünneplés ebben a borzadal­­m­as hideg időben?! Mert olyan zimankó sza­kadt rá az országra azon az 1760-as decemberen, hogy sem azelőtt, sem azóta nem volt ahhoz fogható. A hó már ősszel meg­szállta a tájakat, kővé fagyott minden, a madarak röptükben hullottak alá s a farkas­falkák becsatangoltak­­ éj­szaka még a város utcáira is. Az élők bevették magukat hétszámra a födél alá, viszont a halottakat nem vette be a sziklává merevü­lt föld, el kellett tenni a tetemeket, hogy majd tavasz­­szal megadják nekik a végső tisztes­séget. Hisz nyilvánvaló, hogy ilyen hideg­ben nem lészen lélek sem a tév és templomban, mert ott fagy meg min­denki, ülte, vagy álltó helyében. Vecsei János esperes ura­m meghall­gató az előterjesztést, s kinézett az ablakon, illetve csak ki akart, de nem tudott a töméntelen jégvirágzás miatt. ■Ricsit hümmögött, azután így feleli: — Hát karácsonyi ünneplés az lészen, mindenféleképen, sőt a szent sakra­­mentom kiiszolgáztatása is. Ahogy ezt a kánonok előírják. — De hozzá fagy az ujjunk a ke­selyhez esperes uram! Vecsei uram bólintott: — Úgy vagyon! Épen ezért vegye­nek fe kegyelmetek alkalmatos kez­­tyűket. — De befagy az úrvacsorás bor a kelyhekbe! Vecsei uram bólintott: — Az bizonyos. Épen azért teke­­gyelmed, — s a szóló felé intett, — nem fogja sem a kenyeret, sem a bort osztani, hanem egy kis ezüst kala­páccsal mindig megtöri a kelyhekben a befagyott borfelszínt, hogy így­ al­kalmatosan hozzá juthasson a hivő. Hogy egy kicsit megbátorodtak, biztatón intett az esperes: — Máskülönben én is gondoltam már a nagy hideg miatti kénytelení­­tésre is azért az idén a karácsonyi főénekünk '.nem az lészen, amelyik így kezdődik: »Szent Hiai­ás így int Krisztusnak születéséről, Hogy egy vesszőszál fel nevelkedők Jesse gyökeréről...« Nem ez lészen, mert ennek har­minchat verse van. És nem is az a másik, az az ékes karácsonyi éne­künk, hogy: »Mindnyájan örüljünk, hű keresztyé­nek!« mert ez negyvenegy versből áll, ha­nem a legis legrövidebb karácsonyi énekünk lesz. Az, hogy: »Angyali sereg Krisztus születésén Vígan örvendő világra jövésén.. mert ez mindössze hat versücskét számlál csak... így megbátorítva alámentek a kül­dött prédikátorok s készülni kezdtek karácsony szent ünnepére. . És 1760 karácsonyán ámulva lát­ták, hogy talán soha soha annyi nép nem özönlött még fel a templomba, mint az idei szent ünnepen, a rette­netes téli időben. A templom olyan zsúfolásig megtelt velük, hogy egy tűt nem lehetett leejteni ottan. Része volt ebben a téli öltözetnek is, mely szerfelett megvastagító az inneplő híveiket, mert egy-egy templom l­áto­­gató térfogata a sok téli ruházat miatt bizony kétszeresére is megnövekedett. Szűrök, ködmömök, bundák, gubák, subák, sokaságát lehetett ott látni s e »lélekmelegítők« alatt mennyi más védőruházat volt még: abakankó, dol­mány, szokmány, zeke, cedele, koco­­gány, hónya, szárika, bőrmellesek, és ki tudná felsorolni mi mindent vet­tek még magukra a leghidegebb deb­receni karácsonyon. De nem sokáig lehetett látni a rop­pant sokaságot. Mert mire a kará­csonyi ének negyedik versét kezdték énekelni, azt, hogy: . »Ez születésnek Evangyéliumot. Hogy mi is vettük, s bírjuk lelki javát...« akkorra már nem lehetett látni a templomban. Olyan pára volt körös­­körül a buzgón karácsonyok, hívek szájának foró leheletétől. Alig lehe­tett benne sejteni a körvonalakat. Olyan volt, mintha valami csodálatos tömjénfüstben ünnepelnének ott. S utána mind a roppant gyüleke­zet a roppant hidegben szent sakra­­mentumot vett. A bort úgy kellett ka­lapáccsal betörni, de nem is tudták, hogy hideg van, zengték immár a végső éneket: »Mennyei Atyánk, gyülekezetünket Szenteld meg s kedveld mi Inneplé­­sünket. Szent békességgel egész nemzetünket Áldd meg földünked­e Aztán özönleni kezdett a karácsonyi sokaság hazafelé, miközben Vecsei uram­kutatón végignézett a­ prediká-­ tori székeken ülő ifjabb s vénebu lel­késztársain. S rájuk mosolyodott: lám senki nem fagyott meg. Mosolyogtak ők is, roppant nyáj fe­lett örvendő­­pásztorok K­arácsony ün­nepei ... (­ bő.­­) ....... Olvasóink figyelmébe ajánljuk! Az Újszövetségi revízió tudományos kiadása. Színes pegamoid kötésben — — — — — — — — — — — — 125.— Ft Demján János: A Könyvek Könyve — — — — — — — 7.— Ft Búzaszemek: (Elbeszélés és történet gyűjtemény) — — — 3.— Ft Sz. Szabó Zoltán: A Heidelbergi Káté története — — — 0.80 Ft Medgyesi Pál: Lelki Ábécé — — — — — — — — 4.— Ft Elegyi beszéd. Harminchat kiszínezhető kép — — — — 10.— Ft Otrokocsi Fóris Ferenc: Fenevad dühöngése. 1676. — — — 6.— Ft Otrokocsi Fóris Ferenc: Fenevad dühöngése. 1676. Latin és magyar nyelvű kiadás — — — — — — — — 8.— Ft A »Mortalium Animos« című pápai bulla bírálata — — — 150 Ft Bányai Lajos: Hiszek egy közönséges, keresztyén anyaszent­egyházat. Dogmatikai tanulmány — — — — — — 5.60 Ft Enyedi Andor: Magyar református kátéirodalom — — — 4.60 Ft Szabó Aladár: Szikszai György élete és munkássága — — 7.— Ft Virágh Sándor: Bibliai fogalmi­­zókönyv — — — Fűzve 62.— Ft kötve 75.— Ft Megrendelhető: a Református Egyetemes Konvent Sajtóosztályánál, Budapest, XIV., Abonyi­ utca 21. Csekkszámlaszám: 40.526. HÉTKÖZNAPOK DOLGA A KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁSI DÍJ KIVÉTELE ellen a biztosított a bizto­sítási bizonylat kézbesítésétől számí­tott 15 napon belül az illetékes járási (megyei tanács alá rendelt városi, budapesti városi kerületi) tanács vég­­rehajtóbizottságánál felszólalással él­het. A panaszok gyors és bürokrácia­mentes elintézése érdekében az Állami Biztosító leegyszerűsített módon ke­zeli és bírálja el a helyesbítések ügyét. Az Állami Biztosító a kivetett díj helyesbítése iránti kívánság bejelen­tése céljára változás-jelentési űrlapot rendszeresített. Az űrlapok a taná­csoknál díjmentesen igényelhetők. Ahol ilyen nyomtatvány nincs, ele­gendő, ha a panaszos a helyesbítés iránti kívánság okát egyszerűen levél­ben közli. A helyesbítésre irányuló kívánság jogosságát a tanács válto­­zásjelentés vagy az egyszerű levél­ben megtett kérelmen igazolja. A pa­­naszos az ilymódon láttamozott vál­tozásjelentést, vagy a helyesbítésre irányuló kívánságot tartalmazó leve­let, valamint a hibásnak vélt biztosí­tási bizonylatot az Állami Biztosító illetékes járási­­ felügyelőségének megküldi. Ugyanakkor tartozik az általa helyesnek tartott összegű biz­tosítási díjat az Állami­ Biztosító illetékes járási felügyelőségének postai befizetési csekkszámlájára »Állami biztosítás« átnyomású postai befize­tési lapon­­átutalni. A beküldött válto­­zásjelentést (levelet) az Állami Bizto­sító járási (városi, budapesti kerületi) felügyelősége felülvizsgálja és indo­­kolt esetben új bizonylatot állít ki és azt megküldi kézbesítés végett a tanács­­­nak. A HÁZASSÁGRÓL, A CSALÁD­RÓL ÉS A GYÁMSÁGRÓL szóló tör­vény is hatálybalép 1953. január 1-én. Az életbeléptető törvényerejű rendelet átmeneti rendelkezései sze­rint a házasságot a törvény hatályba­lépése előtt keletkezett tény miatt is csak akkor lehet felbontani, ha a felbontásnak a törvényben meghatá­rozott komoly és alapos oka állapít­ható meg. A feleség a törvény ha­tálybalépése előtt kötött házasság esetén is jogosult a házasság tar­tama alatt kizárólag a maga nevét viselni, ha erre irányuló szándékát 1953. június 30. napjáig annál az anyakönyvvezetőnél bejelenti, akinek működési területén a születésének bejegyzését tartalmazó anyakönyv van. A rendelet egyéb rendelkezései­nek ismertetésére visszatérünk. Nemzeti kultúránk fejlődése 1953-ban Az országgyűlés nemrég bezárult ülésszakán a költségvetési vitában hallottuk, hogy az idei kultúrverseny­­ben 13.100 kultúrcsoport kapcsolódott be mintegy 205.000 részvevővel. Szí­­vesdobogtató bejelentés volt ez, olyan hír, amilyet tíz, vagy húsz évvel ez­előtt bizony nem olvashattunk, nem hal­­hat tűnik. Míg 1952-ben 101 millió forintot költöttünk kulturális beruházásokra, az 1953. évre elfogadott költségvetés 131 milliót irányoz elő. Nézzük, mit nyújt ötéves tervünk negyedik éve a kulturális alkotások terén? A film kapja a legtöbbet. A magyar filmek hatalmas nemzetközi sikereket értek el az idén. Karlovy­ Varyban három filmünk nyert első díjat,­ a Dérynét 14 országban játszották. .Ezt a nagy fejlődést a jövőre is biztosí­tani kell. új filmlaboratórium épül és befejeződik az 1952-ban megkezdett szinkrongyár építkezése és felszere­lése. Az új filmlaboratórium lehetővé teszi a filmek minőségi megmunkálá­sát, a színesfilmek nagyobb számban való gyártását, továbbá kellő számú kópia gyártását, amivel elsősorban a falu film­ellátását javítjuk meg. Az új filmgyár mellett megkezdődik az új Színház- és Filmművészeti Fő­iskola építése. A művészet új, modern hajléka a fiatal színész- és rendező­generáció színvonalas nevelését, a pá­lyájukra való sokoldalú előkészítést biztosítja. A főiskola 1954-ben kezdi meg működését. Színházi vonalon még két jelentős alkotás támasztja majd alá egyre fej­lődő színházi kultúránkat. Már hosz­­szú évtizedek óta nem épült új szín­ház Magyarországon. Most Győr vá­ros színházának tervezési munkálatai indulnak, hogy az elgondolás szerint 1200 személy befogadására alkalmas modern színház előadásait tk­ielőbtt élvezhesse a város közönsége. Korszerű gépi berendezéssel ellátott Központi Díszletműhely is épül. Ezt a létesítmény nagymértékben könnyíti és javítja meg a színházak művészi és technikai munkáját. Nagyjelentőségű kulturális objekt­­um építkezésének előmunkálatai int­dulnak meg új Nemzeti Könyvtár­mű megalkotására. A hatalmas könyvtár­­nagyobb lesz, mint a mai Széchenyi-­ könyvtár és minden tudományos és technikai igényt kielégít. A hely ki­jelölése és az építkezési terv elfoga­dása után azonnal megkezdik a nagy­szabású építkezést, hogy az ország első könyvtára méltó elhelyezést nyer­jen. Zenekultúránk elmélyítését és kiter­­­jesztését lesz hivatott szolgálni a­­hanglemezgyár építése. Az új gyár modern technikai berendezése és fel-­ szerelése biztosítja a jó hanglemezek­ széleskörű elterjedését. Az 1952-ben két osztállyal megin­ 1 dilit népművelési gimnázium tizenkét­­tantermes új épületet kap. Ebben a gimnáziumban kezdi meg munkáját új iskolatípusunk, a könyvtáros techni­kum is. 1953-ban ismét számos kultu­rális gócponttal erősödik a népműve­lés: 220 területi, 35—37 járási kultúra­otthont építünk. Százával alakulnak népkönyvtárak, a rádióelőfizetők száma 830.000-ről 1,1 millióra növekszik. 1953-ban tehát nagy lépéssel megy előre hazánk a dolgozók kulturális igényeinek kielégítése terén, közelebb jutunk ahhoz, hogy­ a művelt ember­fők sokaságáról beszélhessünk. Nem­zeti kultúránk régi és új alkotásai most válnak igazán a dolgozók életé-'­­ nek hatóerőivé. FÁKLYALÁNG Illyés Gyula drámája a Katona József színházban 1849. augusztus 10-én tartja utolsó minisztertanácsát az aradi várban a magyar kormány. Tagjai látják: döntő fordulatához ért el a szabadságharc. Temesvárnál dúl a nagy csata, Dem­binszky megütközött az övénél sok­kalta nagyobb osztrák sereggel és csak úgy győzhet, ha a hadával Aradon veszteglő Görgey idejében ott terem a segítségére. Görgey hiú, törtető, hata­lomra vágyó katona, akit csak régebbi sértődöttsége állította az osztrákok mellől a magyar forradalom oldalára. Ez a sértődöttség, a hatalomvágy irá­nyította cselekedetét. A sorsdöntő órában is ez vezeti, a fővezérségre tör, a segítséget attól teszi függővé, hogy ezt a hatalmat megkapja Kossuthtól. A dráma második felvonása lenyű­göző párbeszéd a két férfi: Kossuth és Görgey között. Kossuth mielőtt a fővezérségről döntenek, mégegyszer be­szélni akár Görgeyvel és ebben a be­­sz­élgetésben tárja Illyés Gyula nagy megelevenítő erejével a nézők elé a két ember világát. Kossuth önfel­áldozó hazaszeretetét és megkésve fel­ismert nagy tévedését, a szabadság ügyét már az elején a nép ügyévé kel­lett volna tenni, a szabadságharcot mindent elsöprő népfelkeléssé kibonta­koztatni. Görgeynek azonban nem ügye a nép dolga, hatalomvágya és­ osztrák gyűlölete vezeti. A minden szavában drámai feszült­séggel teli két felvonás után az utó­játék negyven évvel később Turinban játszódik. Az akkori Magyarország ha­talmasai Görgey után mindent eladtak, kiegyeztek az uralkodóval, de a sza­badság fáklyalángja ott ég tovább a nép lelkében. Annak lobogását hozza el az öreg Kossuthhoz öreg katonája, Józsa Mihály, az viszi el hozzá Ma­gyarországot. Az igazi hazaszeretet megmutatása ez a dráma, ahogyan az volt Illyés Gyula idén bemutatott másik szín­darabja, a »Ozorai példa« is. Abban az ozorai szőlőhegyet védő parasztok ismerték meg a szőlőhegyben a ha­zát, a szabadságharc egy epizódját mutatta be az a színdarab. A »Fáklya­láng« a két férfi, Kossuth és Görgey harca is azt példázza, hogy a szabad­­ság ügye elválaszthatatlan a néptől, kivívni, megtartani csak az tudja. Az előadás méltó a darabhoz. De még ebből az együttesből is kiemelket­­ik a három főszereplő. A Kossuth Lajos születésének 150 évfordulója megünneplésében méltó rész jut ennek a kitűnő darabnak és jó előadásnak is. S. B. 1953. január 4—TO. APRÓHIRDETÉSEK A jeligés levelekhez porzóbélyeg melléklését kérjük. Csak az ilyen leveleket továbbítjuk a hirdetőkhöz. Somogyi szűcs Bundák, átszabása, szőrmsbélések, javítások, sapkák. V., Kossuth Lajos­­utca 5. HARANGÖNTŐ államosított Vállalat Rákospalota, (Bpest, XV.) Zr­inyi-út 28. Tel.: 292-128 SZLEZAK RAFAEL Harmonium, zongora pia­nínó olcsón. Javítás-han­golás. Uhlik zongorakészí­­tőnél. Rákóczi-út nyolc­­vankettő (221—138). A bútor bizalom dolga. Kész konyhabútor kap­ható. Átalakítást és át- Fényezést el­foganok. Sze­­pessy, Újpest, Lórántffy Zs.-u. 3. Zongorakészítőnél zongora, pianínó jutányos árban. Or­­gonaharmónium kisebb-na­­gyobb ,eladó. Daróczy mes­ter. 342-662. Aggteleki-u. 5. Express automata kötőkészü­lékkel gyorsan, szépen köt­het: Debrecen XIII., Szent László-u. 53., vagy XI., Kosztolányi Dezső­ tér 12. fszt. 1. Demeter. Kárpitosbútor beszerzésével forduljon bizalommal Oláh kárpitoshoz. Megrendelést, javítást vállalok. Készáruk raktáron. József-körút 66. Telefon: 138—102. Orgonajavítás, hangolás, síppótlás. Győri József, XIII., Lőportár’-u. 14/b. Zongoraj­a­vitás, hangolás, jótállással. Szakszerű becs­lés. Szávits mester, Baross­­tér­egy. Tel.: 330-476. Református papi palástot és föveget készít elsőrangú ki­vitelben Fényes Ilona, Eger,’ Barkóczy-u. 8. Zongora, pianino, harmo­nium javítás, hangolás, értékbecslés. Tipold zongora­teremben, Rákóczi-CD-t 61. Telefon: 143—360. ORSZÁGOS REFORMÁTUS HETILAP Felelős szerkesztő és kiadó: FEKETE SÁNDOR Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, XIV., Abonyi­ utca 21 Levélcím: Bpest, Keleti posta 134 Telefon: kiadóhivatal: 427—360; szerkesztőség: 225—401 Előfizetési díj: negyedévre 12 Ft, félévre 22 Ft Postatakarékpénztári csekksz: 47.826 Megjelent 16.000 példányban 2­5210201. Athenaeum (F. v. Soproni Béla)

Next