A MTA BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 25. KÖTET (1982)
1982 / 1. szám - XI. MEMBRÁN-TRANSZPORT KONFERENCIA. SÜMEG, 1981. V. 12-15. - CSERI JÚLIA - SZŰCS GÉZA - KOVÁCS LÁSZLÓ: Harántcsíkolt izomrost feszültségfüggő ionkonduktanciáinak vizsgálata fázis-sík módszerrel
HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST FESZÜLTSÉGFÜGGŐ IONKONDUKTANCIÁINAK VIZSGÁLATA FÁZIS-SÍK MÓDSZERREL CSERI JÚLIA, SZŰCS GÉZA és KOVÁCS LÁSZLÓ Debreceni Orvostudományi Egyetem Élettani Intézete, Debrecen A harántcsíkolt izomrost membránján depolarizáló impulzussal tova terjedő ingerületi folyamat, akciós potenciál váltható ki. Az akciós potencia létrejöttében ún. feszültség- és időfüggő ionkonduktanciák aktiválódása, ill inaktiválódása játszik szerepet. Ha a depolarizáció elér egy kritikus értéket aktiválódik az ún. gyors Na-csatorna, vagyis átmenetileg megnő a membrán vezetőképessége (konduktanciája) a Na-ionokkal szemben. A befelé irányuló Na-áram további depolarizációt eredményez, melynek következménye a K-csatorna megnyílása, vagyis a K-konduktancia átmeneti aktiválódása. A kifelé irányuló K-áram a Na-konduktancia inaktiválódásával együtt létrehozza a repolarizációt. A feszültség-függő ionkonduktanciák vizsgálatának klasszikus, adekvát módszere a feszültség-clamp technika, mellyel pontosan analizálható az egyes ionkonduktanciák feszültség- és időfüggése, kinetikája. Ez a módszer nagyon szoros metodikai követelményeket támaszt (pl. izolált rost, a preparátum geometriája, gyors visszacsatolást biztosító elektronika stb.). Az akciós potenciál során lezajló ionáramok közelítő vizsgálatára, farmakológiai hatások tanulmányozására alkalmas a fázis-sík vetületek analízisének módszere (JENERICK, 1963, 1964) melyet most ismertetendő kísérleteinkben mi is alkalmaztunk. A méréseket kecskebéka (Rana esculenta) mesartoriusain végeztük. Két mikroelektródot vezettünk ugyanazon izomrost belsejébe. Az ingerlő elektródon keresztül depolarizáló négyszög impulzusokkal akciós potenciált váltottunk ki. Az akciós potenciált az elvezető elektródon keresztül, megfelelő erősítés után, oszcilloszkóp képernyőjén jelenítettük meg, ill. a kísérletek egy részében NE 243 2 tip. jelátlagoló AD-konverterének felhasználásával a jelet digitalizáltuk. MIKI 2015 G tip. differenciáló egységgel, ill. házi gyártmányú differenciátorral képeztük az akciós potenciál idő szerinti első derivátját (dVm/dt), melyet az akciós potenciállal együtt regisztráltunk (1. ábra). Az ábrán mind a membránpotenciál változás, mind annak sebessége az idő függvényében van ábrázolva. MTA Biol. Oszt. Közl. 25 (1982)