A MTA BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 25. KÖTET (1982)

1982 / 1. szám - XI. MEMBRÁN-TRANSZPORT KONFERENCIA. SÜMEG, 1981. V. 12-15. - CSERI JÚLIA - SZŰCS GÉZA - KOVÁCS LÁSZLÓ: Harántcsíkolt izomrost feszültségfüggő ionkonduktanciáinak vizsgálata fázis-sík módszerrel

HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST FESZÜLTSÉG­FÜGGŐ IONKONDUKTANCIÁINAK VIZSGÁLATA FÁZIS-SÍK MÓDSZERREL CSERI JÚLIA, SZŰCS GÉZA és KOVÁCS LÁSZLÓ Debreceni Orvostudományi Egyetem Élettani Intézete, Debrecen A harántcsíkolt izomrost membránján depolarizáló impulzussal tova terjedő ingerületi folyamat, akciós potenciál váltható ki. Az akciós potencia létrejöttében ún. feszültség- és időfüggő ionkonduktanciák aktiválódása, ill inaktiválódása játszik szerepet. Ha a depolarizáció elér egy kritikus értéket aktiválódik az ún. gyors Na-csatorna, vagyis átmenetileg megnő a membrán vezetőképessége (konduktanciája) a Na-ionokkal szemben. A befelé irányuló Na-áram további depolarizációt eredményez, melynek következménye a K-csa­torna megnyílása, vagyis a K-konduktancia átmeneti aktiválódása. A kifelé irányuló K-áram a Na-konduktancia inaktiválódásával együtt létrehozza a repolarizációt. A feszültség-függő ionkonduktanciák vizsgálatának klasszikus, adekvát módszere a feszültség-clamp technika, mellyel pontosan analizálható az egyes ionkonduktanciák feszültség- és időfüggése, kinetikája. Ez a módszer nagyon szoros metodikai követelményeket támaszt (pl. izolált rost, a preparátum geometriája, gyors visszacsatolást biztosító elektronika stb.). Az akciós potenciál során lezajló ionáramok közelítő vizsgálatára, far­makológiai hatások tanulmányozására alkalmas a fázis-sík vetületek analízisé­nek módszere (JENERICK, 1963, 1964) melyet most ismertetendő kísérleteinkben mi is alkalmaztunk. A méréseket kecskebéka (Rana esculenta) me­sartoriusain végeztük. Két mikroelektródot vezettünk ugyanazon izomrost belsejébe. Az ingerlő elektró­don keresztül depolarizáló négyszög impulzusokkal akciós potenciált váltot­tunk ki. Az akciós potenciált az elvezető elektródon keresztül, megfelelő erősítés után, oszcilloszkóp képernyőjén jelenítettük meg, ill. a kísérletek egy részében NE 243 2 tip. jelátlagoló AD-konverterének felhasználásával a jelet digitali­záltuk. MIKI 2015 G tip. differenciáló egységgel, ill. házi gyártmányú diffe­renciátorral képeztük az akciós potenciál idő szerinti első derivátját (dVm/dt), melyet az akciós potenciállal együtt regisztráltunk (1. ábra). Az ábrán mind a membránpotenciál változás, mind annak sebessége az idő függvényében van ábrázolva. MTA Biol. Oszt. Közl. 25 (1982)

Next