A Közlekedés, 1937 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1937-10-01 / 10. szám
192 A KÖZLEKEDÉS 1937 október hó. „Mateosz tag MÁVAfia“,4190' ------------------------------ magyar BtBW alkatrészt hasznai! Műszaki leírás, felvilágosítás díjtalan. MÁVA ( Budapest, X., Kőbányai út 21.“ sz.) haladéktalanul bejelenteni és másolat kiadását kérni köteles. Aki kerékpárját, vagy kerékpárnak tekintendő egyéb járóművét bejelenteni elmulasztja; aki kerékpározás közben a bejelentőlapnak a rendőrőrszoba által lebélyegzett másodpéldányát magánál nem tartja, vagy azt a rendőrközegnek felhívására fel nem mutatja; végül, aki kerékpárját használatra másnak átengedi, de a kerékpár bejelentésére vonatkozó bejelentőlap másodpéldányát az illetőnek át nem adja, kihágás miatt 200 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. Nyomatékosan figyelmeztetem mindazokat, akik emberi erővel hajtott kerékpárt, illetőleg kerékpárnak tekintendő egyéb járóművet tartanak üzemben, hogy bejelentési kötelezettségüknek — saját jól felfogott érdekükben is — a megadott határidőben feltétlenül tegyenek eleget, mert azt, hogy a közúti forgalomban csak olyan kerékpárok vegyenek részt, amelyeknek bejelentése megtörtént, állandóan és szigorúan ellenőriztetni fogom. Budapest, 1937 október hó 5-én. Dr. Éliássy Sándor s. k., főkapitány. A m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának 1400 ik. I. 1937. közi. sz. rendelete. A II. ker. Pasaréti úton az állati erővel vont teherszállító kocsik, az 1500 kg.-nál nagyobb hasznos terhelésű teherszállító gépkocsik, az emberi erővel hajtott kerékpárok és az emberi erővel vont járóművek (kézikocsik, targoncák, stb.) átvonuló forgalmát megtiltom. A Pasaréti útra a felsorolt járóművek közül csak azok hajthatnak be, amelyeknek forgalma odairányul (oda vagy onnan szállítanak), azonban ezek a járóművek is csak a céljukhoz legközelebb eső mellékutcán át hajthatnak a Pasaréti-útra és dolguk végeztével ugyancsak a legrövidebb úton elhajtani kötelesek. Azt, aki a rendeletben foglaltakat megszegi — a 250.000/1929. B. JVL számú rendelet 119. §-a alapján —, kihágás miatt 200 (kettőszáz) pengőig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. Rendeletem, amely a m. kir. honvédség, a közbiztonsági szervek, a tűzoltók, mentők, a m. kir. posta, az állami és városi hatóságok, a közüzemek és a gyorsáruszállító vállalatok szolgálatban lévő járóműveire nem vonatkozik, a kihirdetését követő negyedik napon lép hatályba. Budapest, 1937. október hó 11-én. Dr. Éliássy Sándor s. k., főkapitány. Az alsófokú rendőri büntetőbíróságok között az képezte az illetékességi összeütközés tárgyát, hogy terheltek hol fejezték be a kihágási cselekményt.A jelen végzés megokolásának első bekezdésében lefektetett tényállás szerint nyilvánvaló, hogy amennyiben terhelt nem telephelyén, hanem a hullafuvarozás elvállalására esetleg nem is jogosult megbízottja útján Budapesten vállalt szegedi rendeltetéssel hullafuvarozást, hullafuvarozásnak nem telephelyén, hanem szabálytalanul Budapesten való elvállalásával követett csak el kihágást, ennek folytán Budapesten nyert befejezést a vádbeli cselekmény.“ Bútordaraboknak a gyalogjáróra lerakása és ezáltal a közlekedés akadályozása. Az alsófokú rendőri büntetőbíróságok terheltet a szóban levő kihágás miatt a 250.000/1929. B. M. sz. rend. 19. §-ának 4. pontja és 119. §-a alapján büntették. A m. kir. belügyminiszter III. fokon a következő 2183/1937. kih. sz. ítéletet hozta: „A másodfokú ítéletnek a jogszabályt megjelölő részét olykér változtattam meg, hogy terhelt a cselekménye Budapest székesfővárosnak a gyalogúton a közlekedés biztosítása tárgyában 1233/1903. kgy. sz. szabályrendeletének 2. §-ában ütköző és a Kbtk. 119. §-a alapján büntetendő kihágás. Megokolás. Az alsófokú rendőri büntetőbíróságok által a cselekmény minősítéséül felhívott 250.000/1929. B. M. sz. rendelet 19. §-ának 4. pontja büntetni rendeli azt, aki a gyalogjárón nagyobb terjedelmű, továbbá a gyalogosok ruhájának beszennyezésére, a közlekedés zavarására, a személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére alkalmas tárgyakat visz. Terhelt tehát ezen jogszabály alapján nem büntethető, mert nem vitte, hanem lerakta a gyalogjáróra a közlekedést akadályozó bútordarabokat. Ellenben büntetendő volt terhelt a Kbtk. 119. §-a alapján, amely törvényszakasz kimondja, hogy pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a szabad közlekedést akadályozza, vagy nehezíti azáltal, hogy a fennálló szabállyal ellenkezőleg az utcán vagy téren árukat stb., vagy más nagyobb halmazt képező anyagokat lerak. Ily szabályt képez Budapest székesfővárosnak általam felhívott szabályrendeletének 2. §-a, amely tiltja gyalogutaknak állandó, valamint szükség nélküli időközi elfoglalását. Jogszabályt sértettek tehát az alsófokú rendőri büntetőbíróságok, amikor a cselekményt helytelen jogszabály alapján bírálták el.“ Kocsiút felseprésének és tisztántartásának elmulasztása. Az alsófokú rendőri büntetőbíróságok terheltet ezért, mert a vezetése alatt álló üzem előtt a kocsiút tisztántartását elmulasztotta, a 250.000/1929. B. M. sz. rend. 26., 51. és 119. §-ai alapján megbüntették. III. fokon a m. kir. belügyminiszter 2905/1937. kir. sz. alatt felmentő ítéletet hozott a következő megokolással: „A szóbanforgó közútnak fenntartó hatósága a a kir. államépítészeti hivatal, tehát annak felseprésére és tisztántartására a község lakosságát jogszerűen kötelezni nem lehet. Terhelt azzal a mulasztásával, hogy a kocsiút felsepréséről és portalanításáról nem gondoskodott, kihágást nem követett el s ennélfogva annak vádja és jogkövetkezményei alól felmentendő volt.“ Motorkerékpárnak időszaki vizsgán be nem mutatása. Az alsófokú rendőri büntetőbíróságok terheltet a 174.100/1935. B. M. sz. rendelet alapján elítélték. A m. kir. belügyminiszter III. fokon 4452/1937. kih. sz. alatt a következő végzést hozta: Elvi jelentőségű határozatok, jogesetek. Hullafuvarozásnak nem telephelyen történt felvállalásával elkövetett kihágás esetében a bíróság illetékességének megállapítása. A Kihágási Tanács a m. kir. rendőrség közlekedésrendészeti központi rendőri büntetőbírósága és a m. kir. rendőrség szegedi kapitánysága, mint elsőfokú rendőri büntetőbíróságok között felmerült illetékességi összeütközés tárgyában meghozta a következő 3029/1937. kih. számú végzést: „A Kihágási Tanács az illetékességi összeütközést megszünteti és az ügyet a m. kir. rendőrség budapesti közlekedésrendészeti központi rendőri büntetőbíróságának illetékességi körébe utalja. Megokolás. A Kihágási Tanács így határozott, mert nem vitás, hogy terheltnek gépjáróművel folytatott hullafuvarozásra az egész ország területére érvényes engedélye van, nevezett terhelt ellen tehát nem jogosulatlan hullafuvarozás miatt tétetett meg a feljelentés, hanem azért, mert nem a ... községbeli telephelyén, hanem megbízottja útján Budapesten vállalt hullafuvarozást.