A Közlekedés, 1937 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1937-10-01 / 10. szám

192 A KÖZLEKEDÉS 1937 október hó. „Mateosz tag MÁVAfi­a“,4190' ------------------------------ magyar BtB­W alkatrészt hasznai! Műszaki leírás, felvilágosítás díjtalan. MÁVA ( Budapest, X., Kőbányai­ út 21.“ sz.) haladéktalanul bejelenteni és másolat kiadását kérni köteles. Aki kerékpárját, vagy kerékpárnak tekintendő egyéb járóművét bejelenteni elmulasztja; aki kerék­pározás közben a bejelentőlapnak a rendőrőrszoba által lebélyegzett másodpéldányát magánál nem tartja, vagy azt a rendőrközegnek felhívására fel nem mutatja; végül, aki kerékpárját használatra másnak átengedi, de a kerékpár bejelentésére vonatkozó be­jelentőlap másodpéldányát az illetőnek át nem adja, kihágás miatt 200 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. Nyomatékosan figyelmeztetem mindazokat, akik emberi erővel hajtott kerékpárt, illetőleg kerékpárnak tekintendő egyéb járóművet tartanak üzemben, hogy bejelentési kötelezettségüknek — saját jól felfogott érdekükben is — a megadott határidőben feltétlenül tegyenek eleget, mert azt, hogy a közúti forgalomban csak olyan kerékpárok vegyenek részt, amelyeknek bejelentése megtörtént, állandóan és szigorúan ellen­őriztetni fogom. Budapest, 1937 október hó 5-én. Dr. Éliássy Sándor s. k., főkapitány. A m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának 1400 ik. I. 1937. közi. sz. rendelete. A II. ker. Pasaréti úton az állati erővel vont teherszállító kocsik, az 1500 kg.-nál nagyobb hasznos terhelésű teherszállító gép­kocsik, az emberi erővel hajtott kerékpárok és az em­beri erővel vont járóművek (kézikocsik, targoncák, stb.) átvonuló forgalmát megtiltom. A Pasaréti­ útra a felsorolt járóművek közül csak azok hajthatnak be, amelyeknek forgalma odairányul (oda vagy onnan szállítanak), azonban ezek a járóművek is csak a cél­jukhoz legközelebb eső mellékutcán át hajthatnak a Pasaréti-útra és dolguk végeztével ugyancsak a leg­rövidebb úton elhajtani kötelesek. Azt, aki a rendelet­ben foglaltakat megszegi — a 250.000/1929. B. JVL szám­ú rendelet 119. §-a alapján —, kihágás miatt 200 (kettő­száz) pengőig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. Rendeletem, amely a m. kir. honvédség, a közbizton­sági szervek, a tűzoltók, mentők, a m. kir. posta, az állami és városi hatóságok, a közüzemek és a gyors­­áruszállító vállalatok szolgálatban lévő járóműveire nem vonatkozik, a kihirdetését követő negyedik na­pon lép hatályba. Budapest, 1937. október hó 11-én. Dr. Éliássy Sándor s. k., főkapitány. Az alsófokú rendőri büntetőbíróságok között az képezte az illetékességi összeütközés tárgyát, hogy ter­heltek hol fejezték be a kihágási cselekményt.A jelen végzés megokolásának első bekezdésében le­fektetett tényállás szerint nyilvánvaló, hogy amennyi­ben terhelt nem telephelyén, hanem a hullafuvarozás elvállalására esetleg nem is jogosult megbízottja útján Budapesten vállalt szegedi rendeltetéssel hullafuvaro­zást, hullafuvarozásnak nem telephelyén, hanem sza­bálytalanul Budapesten való elvállalásával követett csak el kihágást, ennek folytán Budapesten nyert be­fejezést a vádbeli cselekmény.“ Bútordaraboknak a gyalogjáróra lerakása és ez­által a közlekedés akadályozása. Az alsófokú rendőri büntetőbíróságok terheltet a szóban levő kihágás miatt a 250.000/1929. B. M. sz. rend. 19. §-ának 4. pontja és 119. §-a alapján büntették. A m. kir. belügyminiszter III. fokon a következő 2183/1937. kih. sz. ítéletet hozta: „A másodfokú ítéletnek a jogszabályt megjelölő részét olykér változtattam meg, hogy terhelt a cselek­ménye Budapest székesfővárosnak a gyalogúton a közlekedés biztosítása tárgyában 1233/1903. kgy. sz. sza­bályrendeletének 2. §-ában ütköző és a Kbtk. 119. §-a alapján büntetendő kihágás. Megokolás. Az alsófokú rendőri büntetőbíróságok által a cselekmény minősítéséül felhívott 250.000/1929. B. M. sz. rendelet 19. §-ának 4. pontja büntetni rendeli azt, aki a gyalogjárón nagyobb terjedelmű, továbbá a gyalogosok ruhájának beszennyezésére, a közlekedés zavarására, a személy- és vagyonbiztonság veszélyez­tetésére alkalmas tárgyakat visz. Terhelt tehát ezen jogszabály alapján nem büntet­hető, mert nem vitte, hanem lerakta a gyalogjáróra a közlekedést akadályozó bútordarabokat. Ellenben büntetendő volt terhelt a Kbtk. 119. §-a alapján, amely törvényszakasz kimondja, hogy pénz­büntetéssel büntetendő az, aki a szabad közlekedést akadályozza, vagy nehezíti azáltal, hogy a fennálló sza­bállyal ellenkezőleg az utcán vagy téren árukat stb., vagy más nagyobb halmazt képező anyagokat lerak. Ily szabályt képez Budapest székesfővárosnak álta­lam felhívott szabályrendeletének 2. §-a, amely tiltja g­yalogutaknak állandó, valamint szükség nélküli idő­közi elfoglalását. Jogszabályt sértettek tehát az alsófokú rendőri büntetőbíróságok, amikor a cselekményt helytelen jog­szabály alapján bírálták el.“ Kocsiút felseprésének és tisztántartásának elmu­lasztása. Az alsófokú rendőri büntetőbíróságok terheltet ezért, mert a vezetése alatt álló üzem előtt a kocsiút tisztántartását elmulasztotta, a 250.000/1929. B. M. sz. rend. 26., 51. és 119. §-ai alapján megbüntették. III. fokon a m. kir. belügyminiszter 2905/1937. kir. sz. alatt fel­mentő ítéletet hozott a következő megokolással: „A szóbanforgó közútnak fenntartó hatósága a a kir. államépítészeti hivatal, tehát annak felseprésére és tisztántartására a község lakosságát jogszerűen kö­telezni nem lehet. Terhelt azzal a mulasztásával, hogy a kocsiút fel­sepréséről és portalanításáról nem gondoskodott, ki­hágást nem követett el s ennélfogva annak vádja és jogkövetkezményei alól felmentendő volt.“ Motorkerékpárnak időszaki vizsgán be nem muta­tása. Az alsófokú rendőri büntetőbíróságok terheltet a 174.100/1935. B. M. sz. rendelet alapján elítélték. A m. kir. belügyminiszter III. fokon 4452/1937. kih. sz. alatt a következő végzést hozta: Elvi jelentőségű határozatok, jogesetek. Hullafuvarozásnak nem telephelyen történt felvál­lalásával elkövetett kihágás esetében a bíróság illeté­kességének megállapítása. A Kihágási Tanács a m. kir. rendőrség közlekedés­­rendészeti központi rendőri büntetőbírósága és a m. kir. rendőrség szegedi kapitánysága, mint elsőfokú rendőri büntetőbíróságok között felmerült illetékességi össze­ütközés tárgyában meghozta a következő 3029/1937. kih. számú végzést: „A Kihágási Tanács az illetékességi összeütközést megszünteti és az ügyet a m. kir. rendőrség budapesti közlekedésrendészeti központi rendőri büntetőbíróságá­nak illetékességi körébe utalja. Megokolás. A Kihágási Tanács így határozott, mert nem vitás, hogy terheltnek gépjáróművel folyta­tott hullafuvarozásra az egész ország területére érvé­nyes engedélye van, nevezett terhelt ellen tehát nem jogosulatlan hullafuvarozás miatt tétetett meg a fel­jelentés, hanem azért, mert nem a ... községbeli telep­helyén, hanem megbízottja útján Budapesten vállalt hullafuvarozást.

Next