A Közlekedés, 1937 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1937-10-01 / 10. szám

190 A KÖZLEKEDÉS 1937 október h ó­­ tán, Ausztria és Csehszlovákia felé a legnagyobb for­galom h­orvátsárfalun át bonyolódott le, ahol az előbb említett irányba 4708, az utóbb mondott irányba pedig 573 járómű kelt át. A Románia felé eltávozott gépek forgalma szempontjából 99 átlépő járóművel Ártánd képviseli a maximumot, míg Jugoszláviába igyekvő honfitársaink közül a legtöbben, vagyis 83-an, Röszké­­nél lépték át a magyar határt. Magyarország automobilbehozatala a folyó év szeptemberében. A „Közlekedés“ mindenkor feladatának tar­totta, hogy a közlekedésügynek nemcsak egy kiraga­dott kérdéséről tájékoztassa olvasóit. A „K­ö­z­l­e­k­e­­d­é­s“-ben az olvasó megtalálta a legkülönbözőbb szak­cikkek mellett a legváltozatosabb rovatokban a köz­lekedésügy és forgalomtechnika minden fajának leg­újabb híreit. Jogalkotás, műszaki kérdések, közleke­déspolitika, aviatika, benzinkérdés, statisztika, for­galmi felvételek, automobil, közúti közlekedés általá­ban, útépítés, balesetek, stb., stb. mellett a közlekedés egy új rovatot nyit ismét. Mostantól kezdve rendsze­resen közölni fogja a magyar gépjárműbehozatal ak­tuális kérdéseit is és hónapról-hónapra következetesen beszámol arról, hogy a megelőző hónapban hogyan alakult a magyar automobil- és ásványolajbehozatal. A célunk, hogy olvasóink minden kérdésről tájékozta­tást kapjanak és ezt most egy újabb hírszolgálattal bővíthetjük. Ez alkalommal még csak egybefoglaló adatokat adunk, de a következőkben részletes behoza­tali statisztikával fogunk szolgálni. A magyar automobil- és alkatrészbehozatal 1937 szeptemberében a Központi Statisztikai Hivatal köz­lése szerint 3274 méter mázsa volt 766.000 pengő értékben. Az év eleje óta 31.162 métermázsa automobil és alkatrész jött az országba, ami jelentősen felülmúlja a megelőző esztendő ugyanezen időszakának eredményét. Az 1936. év első kilenc hónapjában ugyanis csak 23.387 métermázsa volt a behozatal. Az idei behozatal értéke 7.364.000 pengő, ami kereken egy félmillió pengővel több, mint a tavalyi behozatal értéke. Ásványolajbehozatalunk szeptemberben 463.000 mé­termázsa, 3,556.000 pengő értékben. Az év eleje óta beho­zatalunk 1,746.088 métermázsa, ami kevesebb, mint a tavalyi év első kilenc hónapjának behozatala. Tavaly ugyanis ebben az időszakban 1,871.729 méter mázsa volt a behozatal. Az idei évben behozott nyersolaj értéke 12.307.000 pengő, ami viszont 1,309.000 pengővel megha­ladja a tavalyi behozatal értékét. Ezek szerint a nyers­olaj behozatali értéke, a mennyiség egységére vonat­koztatva, jelentősen drágult. Hol lehet az autópályákon utazni. F. évi október hó 1-i állapot szerint a német autó­pályák forgalomnak átadott részei a következők: 1. Berlin—München között 262 km 2. 225 km Berlin—Hannover 3. 140 km Weissensee—Bernau Süd, Colbitrow— Horskrug­ 4. 101 km Dresden—Chemnitz—Meerane 5. 100 km München—országhatár 6. 92 km Königsberg—Elbing 7. 91 km Breslau—Liegnitz—Kreibau 8. 85 km Mannheim—Heidelberg 9. 71 km Dibbersen—Ayten 10. 60 km Köln—Oberhausen 11. 57 km Hamburg—Lübeck 12. 40 km Frankfurt—Bad Nauheim 13. 50 km Heidelberg—Karlsruhe 14. 39 km Göttingen—Kassel 15. 38 km Halle—Leipzig 16. 30 km Fürstenwalde—Frankfurt a. d. Oder 17. 24 km Stuttgart—Kirchenheim 18. 29 km Stettiner Dreisell—Oberschöneweide 19. 21­ km Stuttgart Süd—TInterbochingen 20. 31 km Ulm Dornstadt—Leimbach 21. 11 km Gleiwitz—Borsigwerk. Elkészült a birodalmi autópályák egyetlen alagútja Stuttgart környékén. Az alagút hossza 400 m, a jövet­menet pályák egymástól tökéletesen el vannak vá­lasztva. Álgyay-Hulbert Pál dr. az új közlekedésügyi államtitkár. A hivatalos lap október 20-iki száma közli a kor­mányzói legfelsőbb kéziratot, amellyel Álgyay- Hubert Pál dr. egyetemi magántanárt, a közmunkatanács al­­elnökét a kereskedelmi minisztérium személyzetének létszámába miniszteri osztályfőnökké kinevezte és neki az államtitkári címet adományozta. Dálnoki-Kováts Gyula államtitkár szolgálati ideje lejárt és az utódnak Álgyay-Hubert Pál személyében történt megválasztása oly szerencsés, amelyet a leg­teljesebb megelégedéssel lehet tudomásul venni. Meg­felelőbb embert erre a különleges fontosságú és széles­körű hatáskörre nem lehetett találni, mert az új állam­titkár oly kiváló képességekkel rendelkezik és oly sok nagyszabású alkotás fűződik nevéhez, amelyekkel nem­csak hazai szakkörökben szerzett osztatlan elismerést, hanem a magyar mérnöktársadalalomnak világszerte megbecsülést szerzett. Szellemi és gyakorlati felkészültsége, rendkívüli munkabírása, nagy szociális érzéke és közismert puri­tán egyénisége egyenesen predesztinálták erre az állásra. Álgyay-Hubert Pál tehát ismét visszakerül a keres­kedelem és közlekedésügyi minisztériumba, ahol — köz­munkatanácsi alelnöki működése előtt — több mint egy évtizeden át teljesített szolgálatot és így a miniszté­rium egész apparátusát ismeri. Álgyay-Hubert Pál Szegeden Született 1894-ben. 1912-ben a Műegyetem mérnöki fakultására iratkozott be. 1914 szeptemberében bevonult katonának és a harc­téren mint utásztiszt teljesített szolgálatot. 1918 októbe­rében mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Mérnöki diplomáját 1918-ban szerezte meg, amely után 1920-ig mint tanársegéd, ettől kezdve pedig, 1926 májusáig, mint adjunktus volt alkalmazva. Már a nyolcévi műegye­temi alkalmazása alatt is állandóan a legbehatóbban foglalkozott nemcsak a hídépítés körébe eső, hanem a közlekedésügyi, útépítési, városrendezési és közgazda­­sági tanulmányokkal. E tanulmányok során 1924. évben a mérnökdoktori szigorlatot kitűnő eredménnyel le­tette. 1926-ban az akkori kereskedelemügyi miniszter fel­szólítása folytán, mint főmérnök a minisztérium szol­gálatába lépett, ahol tíz éven át — közmunkatanácsi ül­és­nökké történt kinevezéséig — teljesített szolgálatot. 1930 nyarán az akkori kereskedelemügyi miniszter meg­bízásából önállóan elkészítette a Horthy Miklós-duna­­híd vas szerkezet­ének és alépítményének általános ter­vét, amelynek alapján a híd meg is épült. A Közmunkatanács alelnöki székében nagy munka­­programoin­t irányított. Ezek között az Erzsébet-téri híd pesti hídfője forgalmának rendezése, a Horthy Miklós-híd boráros téri és budai feljárójának megépí­tése, a Víziváros és Óbuda szabályozása, az ú. n. Város­­központ (Fórum) kialakítási terveinek elbírálása s a végleges terv kidolgozásának irányítása, valamint sok­sok más közhasznú tervezet kidolgozása. Tudományos és irodalmi munkásságáért 1934-ben a Magyar Mérnök és Építészegylet a Holtán pályadíj első díjával tüntette ki. Eredményes közszolgálatáért 1935-ben kormányzói legfelsőbb elismerésben részesült. 1937-ben pedig a József Nádor Műszaki és Gazdaság­­tudományi Egyetemen egyetemi magántanárrá habili­tálták. Szívből örvendünk, hogy a közlekedésügyek az ő avatott kezében lesznek összpontosítva s hisszük, hogy az a nagy energia, amely őt irányítja, megtenni az or­szág közlekedésügyének javára hasznos gyümölcseit. KÉRELEM. Tisztelettel felkérjük a vármegyék al­ispánjait, a járások főszolgabíráit, továbbá a városok polgármestereit és a községi jegyzőket, hogy a közle­kedés, az útépítés, útrendészet kérdéseivel összefüggő minden észrevételeiket, tapasztalataikat, avagy ilyen irányú felszólalásaikat szerkesztőségünkkel közölni szíveskedjenek. Minden közérdekű felszólalásnak kész­séggel adunk helyet s azt díjtalanul közöljük.

Next