A Közlekedés, 1937 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1937-10-01 / 10. szám
190 A KÖZLEKEDÉS 1937 október h ó tán, Ausztria és Csehszlovákia felé a legnagyobb forgalom horvátsárfalun át bonyolódott le, ahol az előbb említett irányba 4708, az utóbb mondott irányba pedig 573 járómű kelt át. A Románia felé eltávozott gépek forgalma szempontjából 99 átlépő járóművel Ártánd képviseli a maximumot, míg Jugoszláviába igyekvő honfitársaink közül a legtöbben, vagyis 83-an, Röszkénél lépték át a magyar határt. Magyarország automobilbehozatala a folyó év szeptemberében. A „Közlekedés“ mindenkor feladatának tartotta, hogy a közlekedésügynek nemcsak egy kiragadott kérdéséről tájékoztassa olvasóit. A „Közlekedés“-ben az olvasó megtalálta a legkülönbözőbb szakcikkek mellett a legváltozatosabb rovatokban a közlekedésügy és forgalomtechnika minden fajának legújabb híreit. Jogalkotás, műszaki kérdések, közlekedéspolitika, aviatika, benzinkérdés, statisztika, forgalmi felvételek, automobil, közúti közlekedés általában, útépítés, balesetek, stb., stb. mellett a közlekedés egy új rovatot nyit ismét. Mostantól kezdve rendszeresen közölni fogja a magyar gépjárműbehozatal aktuális kérdéseit is és hónapról-hónapra következetesen beszámol arról, hogy a megelőző hónapban hogyan alakult a magyar automobil- és ásványolajbehozatal. A célunk, hogy olvasóink minden kérdésről tájékoztatást kapjanak és ezt most egy újabb hírszolgálattal bővíthetjük. Ez alkalommal még csak egybefoglaló adatokat adunk, de a következőkben részletes behozatali statisztikával fogunk szolgálni. A magyar automobil- és alkatrészbehozatal 1937 szeptemberében a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 3274 méter mázsa volt 766.000 pengő értékben. Az év eleje óta 31.162 métermázsa automobil és alkatrész jött az országba, ami jelentősen felülmúlja a megelőző esztendő ugyanezen időszakának eredményét. Az 1936. év első kilenc hónapjában ugyanis csak 23.387 métermázsa volt a behozatal. Az idei behozatal értéke 7.364.000 pengő, ami kereken egy félmillió pengővel több, mint a tavalyi behozatal értéke. Ásványolajbehozatalunk szeptemberben 463.000 métermázsa, 3,556.000 pengő értékben. Az év eleje óta behozatalunk 1,746.088 métermázsa, ami kevesebb, mint a tavalyi év első kilenc hónapjának behozatala. Tavaly ugyanis ebben az időszakban 1,871.729 méter mázsa volt a behozatal. Az idei évben behozott nyersolaj értéke 12.307.000 pengő, ami viszont 1,309.000 pengővel meghaladja a tavalyi behozatal értékét. Ezek szerint a nyersolaj behozatali értéke, a mennyiség egységére vonatkoztatva, jelentősen drágult. Hol lehet az autópályákon utazni. F. évi október hó 1-i állapot szerint a német autópályák forgalomnak átadott részei a következők: 1. Berlin—München között 262 km 2. 225 km Berlin—Hannover 3. 140 km Weissensee—Bernau Süd, Colbitrow— Horskrug 4. 101 km Dresden—Chemnitz—Meerane 5. 100 km München—országhatár 6. 92 km Königsberg—Elbing 7. 91 km Breslau—Liegnitz—Kreibau 8. 85 km Mannheim—Heidelberg 9. 71 km Dibbersen—Ayten 10. 60 km Köln—Oberhausen 11. 57 km Hamburg—Lübeck 12. 40 km Frankfurt—Bad Nauheim 13. 50 km Heidelberg—Karlsruhe 14. 39 km Göttingen—Kassel 15. 38 km Halle—Leipzig 16. 30 km Fürstenwalde—Frankfurt a. d. Oder 17. 24 km Stuttgart—Kirchenheim 18. 29 km Stettiner Dreisell—Oberschöneweide 19. 21 km Stuttgart Süd—TInterbochingen 20. 31 km Ulm Dornstadt—Leimbach 21. 11 km Gleiwitz—Borsigwerk. Elkészült a birodalmi autópályák egyetlen alagútja Stuttgart környékén. Az alagút hossza 400 m, a jövetmenet pályák egymástól tökéletesen el vannak választva. Álgyay-Hulbert Pál dr. az új közlekedésügyi államtitkár. A hivatalos lap október 20-iki száma közli a kormányzói legfelsőbb kéziratot, amellyel Álgyay- Hubert Pál dr. egyetemi magántanárt, a közmunkatanács alelnökét a kereskedelmi minisztérium személyzetének létszámába miniszteri osztályfőnökké kinevezte és neki az államtitkári címet adományozta. Dálnoki-Kováts Gyula államtitkár szolgálati ideje lejárt és az utódnak Álgyay-Hubert Pál személyében történt megválasztása oly szerencsés, amelyet a legteljesebb megelégedéssel lehet tudomásul venni. Megfelelőbb embert erre a különleges fontosságú és széleskörű hatáskörre nem lehetett találni, mert az új államtitkár oly kiváló képességekkel rendelkezik és oly sok nagyszabású alkotás fűződik nevéhez, amelyekkel nemcsak hazai szakkörökben szerzett osztatlan elismerést, hanem a magyar mérnöktársadalalomnak világszerte megbecsülést szerzett. Szellemi és gyakorlati felkészültsége, rendkívüli munkabírása, nagy szociális érzéke és közismert puritán egyénisége egyenesen predesztinálták erre az állásra. Álgyay-Hubert Pál tehát ismét visszakerül a kereskedelem és közlekedésügyi minisztériumba, ahol — közmunkatanácsi alelnöki működése előtt — több mint egy évtizeden át teljesített szolgálatot és így a minisztérium egész apparátusát ismeri. Álgyay-Hubert Pál Szegeden Született 1894-ben. 1912-ben a Műegyetem mérnöki fakultására iratkozott be. 1914 szeptemberében bevonult katonának és a harctéren mint utásztiszt teljesített szolgálatot. 1918 októberében mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Mérnöki diplomáját 1918-ban szerezte meg, amely után 1920-ig mint tanársegéd, ettől kezdve pedig, 1926 májusáig, mint adjunktus volt alkalmazva. Már a nyolcévi műegyetemi alkalmazása alatt is állandóan a legbehatóbban foglalkozott nemcsak a hídépítés körébe eső, hanem a közlekedésügyi, útépítési, városrendezési és közgazdasági tanulmányokkal. E tanulmányok során 1924. évben a mérnökdoktori szigorlatot kitűnő eredménnyel letette. 1926-ban az akkori kereskedelemügyi miniszter felszólítása folytán, mint főmérnök a minisztérium szolgálatába lépett, ahol tíz éven át — közmunkatanácsi ülésnökké történt kinevezéséig — teljesített szolgálatot. 1930 nyarán az akkori kereskedelemügyi miniszter megbízásából önállóan elkészítette a Horthy Miklós-dunahíd vas szerkezetének és alépítményének általános tervét, amelynek alapján a híd meg is épült. A Közmunkatanács alelnöki székében nagy munkaprogramoint irányított. Ezek között az Erzsébet-téri híd pesti hídfője forgalmának rendezése, a Horthy Miklós-híd boráros téri és budai feljárójának megépítése, a Víziváros és Óbuda szabályozása, az ú. n. Városközpont (Fórum) kialakítási terveinek elbírálása s a végleges terv kidolgozásának irányítása, valamint soksok más közhasznú tervezet kidolgozása. Tudományos és irodalmi munkásságáért 1934-ben a Magyar Mérnök és Építészegylet a Holtán pályadíj első díjával tüntette ki. Eredményes közszolgálatáért 1935-ben kormányzói legfelsőbb elismerésben részesült. 1937-ben pedig a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen egyetemi magántanárrá habilitálták. Szívből örvendünk, hogy a közlekedésügyek az ő avatott kezében lesznek összpontosítva s hisszük, hogy az a nagy energia, amely őt irányítja, megtenni az ország közlekedésügyének javára hasznos gyümölcseit. KÉRELEM. Tisztelettel felkérjük a vármegyék alispánjait, a járások főszolgabíráit, továbbá a városok polgármestereit és a községi jegyzőket, hogy a közlekedés, az útépítés, útrendészet kérdéseivel összefüggő minden észrevételeiket, tapasztalataikat, avagy ilyen irányú felszólalásaikat szerkesztőségünkkel közölni szíveskedjenek. Minden közérdekű felszólalásnak készséggel adunk helyet s azt díjtalanul közöljük.