Bányamunkás, 1932 (21. évfolyam, 1-9. szám)
1932-01-30 / 1. szám
2. oldal munkáért. Anyák jajpaifasza hallatszott és a gyermekek sírása kenyérért. A pécsi bányászoknak négyhetes harcot kellett vívni a kenyérért, nehéz küzdelmet folytattak a megszerzettjogok megtartásáért. Nyomorúsággal volt tele az elmúlt év és nincs remény arra, hogy az új év jobb lesz. A szenvedések túl ébresztették a bányamunkásságot, mert szervezetén keresztül vívott küzdelmei nem voltak eredménytelenek. A szervezett bányamunkásság a Szövetség segítségével érdekeit több esetben védte meg. Ezért erős szocialista hittel kezdjük meg az új esztendőben az agitációs munkát. Minden bányamunkás lépjen a harcosok táboraiba, erősítse az anyaszervezetét, szocialista öntudattal legyen harcosa szervezetének és azzal a meggyőződéssel induljon meg a munka, hogy jobb és szabadabb világ fogja, a mait fölváltani. Kerszocék és sárgáik megint bemutatkoztak A „Magyar Bányamunkás“ c., keresztényszociális lapocska, decemberi számaiban „Pécsi bányamunkások küzdelme nagyobb kenyérért“ címen megjelent cikkben foglalkozik a pécsi sztrájkkal a következőképpen: „Úgy látszik, hogy a szociáldemokrata Bányamunkás Szövetség hivatalos lapja, a „Bányamunkás“ a sztrájk kapcsán elfoglalt álláspontunknak korrektségét, helyességét maga is kénytelen elismerni, legalább is ezt véljük következtetni novemberi számának a sztrájk befejezéséről szóló cikkéből, amennyiben, pécsi csoportunk magatartását nem illeti gyanúsító kijelentéssel.“ Nem tudjuk, hogy e cikk szerzője honnan merítette azt, hogy pécsi csoportok — ha van ilyen — korrektségét és magatartását elismertük. Nem akarunk foglalkozni a keresztényszocialistákkal, fie an'nyit megjegyezni kívánunk, ha van tényleg pécsbányatelepen csoportjuk és ha látták azt a nehéz küzdelmet, amelyet a harcban álló munkások folytattak ,a vállalattal szemben, miért hoztak, lapjuk szerint, egy olyan határozati javaslatot, hogy „a munkásoknak megvan minden okuk arra, hogy egy keményebb küzdelembe menjenek jogos kérelmükért“, azonban ennek dacára mégis vállalkoztak sztrájktörőszerepre? Úgy látszik, hogy a Selánk Hermann titkárjukkal együtt hozott határozat csak porhintés volt a munkások szemébe, viszont amikor tehették, régi szokásuk szerint, hátbatámadták a kenyérharcot. Különben a pécsi bányamunkások ,megvívták harcukat a. keresztényszociálisék és a. sárgáék nélkül, mert a. sárgáék politikamentes papírja is köpköd a harcban álló munkások felé, mert nem sikerült neki, sztrájktörő tábort toborozni. Szégyen, hogy egy „munkásszervezetnek“ elnöke is vállalkozik sztrájktörőszerepre, mint ahogy Mecsek szabolcson Mezödi György, aki egykét nap előtt a sztrájktörőt leköpte és másnap ő is arra a szerepre vállalkozott. Így néz ki tehát a politikamentes sárgáék szervezete. Úgy tudjuk, hogy Vasas bányatelepen is próbálkoztak az ott levő néhány tagjaikkal, hogy vállalkozzanak sztrájktörőszerepre, azonban ezt nem tudták elérni, mert a politikamentes butellát otthagyták. Ők firkálhatnak, amit akarnak, a pécsi bányamunkássztrájk lezajlását teljesen a harcban állott bányamunkásság ítéletére bízzuk és nem Kraft Jenő úrra. Ennek az úrnak csak azt javasoljuk, hogy maradjon meg kabarérendezőnek és vicces jeleneteiről a borbélyüzletek kirakatában továbbra is ragassza ki a képeket, ez jobban áll neki. Itt üzenjük meg, hogy a szociáldemokraták nem irígylik tőlük azt a néhány tagot, mert teljesen tisztában vannak azzal, hogy csak eltartott szervezet, amely a tőkések szekerét tolja. Mi semmi körülmények között, nem vállalkozunk arra, hogy helyiségüket kibéreljük és hutelláikat átvegyük. Az előre beharangozott félelem csak onnan ered, hogy Bernhardt BÁNYAiftTNKÁS 5 Henrik főtitkár nem kapja fizetését, mert bizonyt egyelőre mért nem volt meg az a bizonyos összeg, amelyre szükség lett volna. Azonban, öreg Henrik, várjál, majd megkapod, ha a bunda ki lesz fizetve. Hogy megnyugtassuk a politikamenteseket, nem rajongtuk az ő tagjaikért, kivált Meződi György és Gregor (Kula) törvösért, megválaszthatják e két alakot a politikamentesek difsztagjává, felöltöztethetik zsinóros nadrágba és zeneszóval kísérhetik a fölavatásra, az egyik jobbra fog nézni, a másik balra, és meglesz az ingyenes cirkusz a két fősztrájktörő bemutatásával. m^Vmm^».,m—ihwí i—— Bányászott életsorsa A Mecsek hegység, alján, a bányászok több száz méterre a föld mélyéből hozzák napvilágra a fék pvé gyémántokat, vad sötétségben küszködve a mindennapi kenyérért, dacolva, a bánya rémével, félelmet nem ismerve. Reggel leszáll a bánya mélyébe és,sotha nem tudja azt, hogy nem-e összerongott testtel, vagy holtan kerül ki a napjaimre. 1931 december 23-án a DGT tulajdonát képező bányaműnél. Vasason, Tómén aknájában, a VIII. számú széntele- Pfm 15 tagból álló bányászcsapat fejtette aszenet. A fejtési munkálatok közben a fedélből leszakadt kőtömeg az ott dolgozó Brigit József és Balaskó György nős vájárokat a leomló kőtömeg maga alá temette. A nappali és éjjeli gyors mentési munkálatok mellett sem sikerült a szerencsétlenül járt munkásokat előbb kihozni az omlás alól, mint december 27-én, a délutáni órákban, természetesen a felismerhetetlenségig összeroncsolt testtel. A szerencsétlenül járt, bányászokat nagy részvét mellett temették el. A temetés napján a munkások nem szálltak le a bányába. A szerencsétlenül járt munkások özvegyein kívül mindegyik után hátramaradt három-három árva. A két munkás a karácsonyi ünnepek alatt a bánya mélyében összeroncsolt testtel feküdt a leomlott kőzet alatt, ez volt a hátramaradt családnak a karácsonyi segélye. A gyermekek várták apjukat karácsony estéjén, de nem jött és nem is fog jönni többé. Ez a sorsotok, bányászok és bányászcsaládok! Nektek, akik életüket áldozzák azért, hogy kényelmet biztosítsatok másnak és akkor, amikor arról van szó, hogy nagyobb kenyérre van szükségtok, harcba kell szállni a bánya hatalmas masival és gigászi küzdelmet kell folytatni a megélhetésért. Még nem tudjuk, hogy mit állapított meg a hivatalos vizsgálat, hogy ki felelős ezért a balesetért, voltak-e a fejtésben középfolyosók, kijáratok, hogy veszély esetén a munkások azon keresztül menekülhessenek? Nem tudjuk, hogy kit lehet ezért felelősségre vonni, talán azt a leomló kőtömeget, vagy a munkás volt-e felelős, aki meghalt? Szokás szerint biztosan senki, azonban felhívjuk az illetékes hatóság figyelmét, hogy a legszigorúbb vizsgálatot ejtsék meg és elsősorban a munkásság életének biztonságára fektessenek súlyt és ha ez megvan, azután jöhet a profit. Olvasd a Népszavát és szerezz új előfizetőket! SZEMLE Arthur James Cook Az angol bányamunkások vezetője, Arthur James Cook elvtárs 1931 november hó 2-án operáció következtében 46 éves korában meghalt. A nagy tudású angol bányászok vezérének halála mély megdöbbenést váltott ki a nemzetközi munkásmozgalomban. Cook elvtárs a háború idején a legjobb harcosok között volt, bátran szembeszállt a háborúőrülettel, háborúellenes beszédei miatt kétszer börtönbe vetették. Az 1926. évben volt hatalmas angol bányamunkássztrájkot ő irányította. A nemzetközi bányamunkásmozgalom Arthur James Cook emlékét kegyelettel őrzi. A munkáltatók ellene szavaztak a nyugbérek támogatásának. 1931 december 25-én megjelent lapunkban megírtuk, hogy Bertrand Antal, a bányanyugbérválasztmány tagja indítványt terjesztett elő, amelyben azt indítványozta, hogy néhányanyugbéresek részére utaljanak ki egyhavi nyugbérnek megfelelő összeget, segély címén. Amidőn ezen indítvány a választmány elé került, a munkavállalók az indítvány mellett, a munkaadók az indítvány ellen szavaztak. A törvény értelmében, ha a szavazatok egyenlőek, a döntési joggal az elnök bír. Ez alkalommal az elnök az indítvány ellen döntött, így Bertrand Antal választmányi tag által előterjesztett indítványt elutasították. A korral kapcsolatos betegállapot keresőképtelenség. Általános gyakorlat, hogy az élemedett korú biztosítottakat keresőkép-seknek minősítik azzal az indokkal, hogy“ bántalmaik a kórral kapcsolatosak, tehát nem betegségi állapot következményei. Ilyen eset történt egy 71 éves biztosítottal is, akinek az ügyében a felsőbíróság előtt az OTI azt vitatta, hogy felperes keresőképes és hogy megállapított bántalmai a korral kapcsolatosak, tehát, nem betegállapot következményei. Az OTI fellebbezését a felsőbíróság I. 18.621/17/929. számú ítéletével elutasította, kimondván, hogy a keresőképtelenséget okozó bántalmak a felperes korával járó, állandó jelleggel bírtak, ez az intézet segélyezési kötelezettségét nem zárja ki, mert a bántalom, amely miatt bizonyos ideig segélyezte az intézet, továbbra is fönnmaradt keresőképtelenséget okozott, a többi bántalom pedig a keresőképtelenséget még csak fokozta. Sok kidobni való pénze lehet annak, aki a mai nehéz időkben kevés pénzét selejtes ponyvairodalora költi. Ilyen ponyvakiadások azok a naptárak is, amelyekkel ilyenkor az országot elárasztják. Kiváló irodalmi, tudományos és szociálpolitika tartalmánál fogva a Népszava naptára természetesen messze fölötte áll a polgári kiadású naptáraknak. Aki kevés pénzért szépet, jót és tanulságosat akar kapni, az sürgősen rendelje meg az 1932. évi szóló Népszava-naptárt. Ára 1 pengő, mely levélbélyegekben is beküldhető. Kapható Budapesten és vidéken minden Népszava-kihordónál és lapkezelőnél, de az ország területén bármely címre portamentesen küldjük meg a fenti összegért a naptárt, amelynek minden példányához ingyen adunk egy kis mesekönyvet és egy zsebnaptárt. A nagy kelendőségre való tekintettel ajánlatos a naptárt postafordultával megrendelni. A Népszava kiadóhivatala, VIII. Conti ucea 4. Az unokának akkor is jár a táppénz, ám neveléséhez a gyermekmenhely hozzájárul. Így határozott a felsőbíróság II. 1197/12/1929. szám alatt egy konkrét esetben, amely a következő: az anya elhalt, a két kiskorú gyermeket a nagyanya nevelte, aki e célra a gyermekmenhelytől havonként, gyermekenként 7 pengőt kapott. A nagyanya féltáppénzt igényelt azon a 1932