Bányamunkás, 1947 (34. évfolyam, 1-28. szám)

1947-01-05 / 1. szám

B­A­X­T­A­M V­X­K­A S­ t, Ál Ja unszet et termelés fokaintánn­k alapfeltételeiről Fodor József. A bányára s*síkszerv«i®e4 tit­kára. A következő két pontból álló határozati javaslatot tarjeszett» R kongresszus *14. 1. A tormálé« fokozását A traznfflé« fokozását és olcsóbbá tételét 2—3 kisebb bánya összevont irányításával, az üzemek modern technikai felszerelésével, a ter­meléshez szükséges anyagok (bánym­a, stb.), arányos elosztásával, a felesleges rozsimunka­­erők­ leépítésével, a termelőmunkahelyek sza­porításával, a feleslegessé váló munkaerők át­csoportosításával kell megvalósítani. Elő kell készülni az egész, szénbányaipar egységes nyomtávú, egységes méretű és űr­­tartalmú csillékkel való felszereléséhez. A be­rendezéseket széria szerint lehet gyártani, így a berendezési tárgyak olcsóbbá válnak. L. Munkafegyelem: A munkafegyelmet a múlt rendszer bünte­tési eszközökkel, csendőrrel, rendőrrel biztosí­totta. A dolgozók szellemi képesítésével nem törődött. A demokráciában a munkafegyelmet a­ dolgozók általános műveltségének fokozásá­ra­ kell elérni. Üzemenként, vagy két kisebb üzem összevonásával, heti 2—3 órai előadás keretében ismertetni kell az üzem műszaki ve­zetőjének rendelkezéseit és azok s­zü­kséges­­ségét. Az előadáson a műszaki vezető, az erre a célra alkalmazott tinatviselő, az üzem­i bi­zottság és a csapatvezető vájárok kötelesek megjelenni. 1. Munkaidő: A­ munkaidő pontos betartását a kollektív Szerződés határozza, meg. A 8 órás munkaidő a le- és felszállással értendő. A munkaidő függőleges aknáknál a szá­llítókasba való be­szállással, lejtősaknák, tárók bejáratánál kez­dődik és nem a népet szállító vonatok sín­pályáján és­ alagutak nyílásánál. Alagutakon történő átkelés nem számítható a munkaidő keretébe. Ilyen jog az ország semelyik ipa­rában nincs. 4. Széntisztítás: Nagy a panasz a szén­palás, köves volta Jnitt elsősorban a gépészek és fűtök, de Ugyanígy a többi fogyasztók részéről is. A tisztább és­ jobb azéntermelésű előmozdítá­sára szakszerű intézkedések mellett jutalom­mal és — ha ez nem használ, —­ remoszabá­­­lyosnással kell a munkavállan­ókat a kő kiválo­gatására serkenteni. 5. ISAnyar mérnöki lakói»­rwndewSeet Általános a panasz, hogy» szegény szülők gyermekei nem is gondolhatnak arra, hogy a soproni főiskolára menjenek. A soproni fő­iskolát az ország középpontjába, kell áttenni. (Dorog, Tatabánya), hogy mindenki számára hozzáférhető legyen. 6. Szociális biztosítás fejlesztés®­ .Balesetből, vagy egyéb betegségből történő korai elhalálozás esetén az özvegyeknek és árváknak sokszor hónapokig kell várniuk, a baleseti, öregségi, özvegyi és árvajáradékra. Az özvegyi- és árvajáradék kézhezvételéig a jogosultak a legnagyobb nélkülözésnek van­nak kitéve. Hacsak ismerős munkatársaik gyűjtést nem rendeznek számukra. Ennek eredménye azonban te­ljesen bizonytalan. Kötelezni kell tehát a munkáltatókat, hogy a balesetből, vagy betegség folytán történő korai elhalálozás esetén legalább 3 hónapig a rendes heti, havi munkabért a hozzátartozók részére folyósítsák. Hiszen még egyszerű fel­mondás esetén is ki kell fizetni a 3 havi fel­mondási d­íj összegét. 7. Jóvátételt balesért­ halálozás esetén: Sehol nincs annyi életveszély, mint a bá­nyákban, a bányába való leszállás már egy­maga is félelmetes. Nagy a légrobbanás, tűz, víz és beomlás veszélye. A veszélyelhárítás­ban és életmentésben való részvétel maga is életveszélyes. Hogyan vállalkozzon az előrelátott veszélyes munka elvégzésére a munkavállaló, ha tudja, hogy a nyugbér-igényjogosultságnál életének elvesztése esetén, kevés szolgálati éve miatt hozzátartozói hátrányos helyzetbe kerülnek. Jóvátétel (rehabilitáció) illesse meg a bal­­­ese­t folytán elhalálozott, vagy munkaképte­lenné vált munkavállalót! Baleset folytán mun­­aképtelennvé válás, vagy elhalálozás ese­tén a munkavállalót a maximális szolgálati év beszámításával­ kell nyugdíjazni, kúriaiam­lani. . Essek azok a minimális intézkedések, ame­lyekkel a munkavállalókat az életveszélyes munka elvégzésére ösztönözhetjük. * A hét pontból álló javaslatot a kongresszus egyhangú lelkesedéssel elfogadta, a bányász-Sport jövő feladatai A magyar sportolók között mindig szép számmal akadtak bányászok és a bányász sportegyesületek komoly tényezőt jelen­tettek a magyar sportéletben. A bányász-sportolók észrevették, hogy a föld alatt dolgozó ember, az egy­oldalú testmozgás közben elfáradt szervezete megkívánja valamely sportágban való fel­üdülést, ezáltal bányászaink ápolják tes­tüket és jó hírnevet szereznek a bányász­áé­­gnak. A bányász-sportolók közül sok ismert sportember került ki. A tatai boxolók és dorogi birkózók is adtak magyar bajno­kokat, de így van ez csaknem a legtöbb sportágban. A futball nemzeti bajnokság mérkőzésén jó helyet foglalt el a dorogi és perecesi bányász-futballcsapat. Ezek a csapatok mostanában elég gondot okoznak ellenfeleinknek. A felszabadulás utáni nehéz gazdasági helyzet azonban sajnos olyan hatalmas feladatot állított az éppen felállított bá­nyászsport e­lé, amelyet mindezideig nem sikerült tökéletesen megoldani. Az inflá­ció leküzdésére, a stabilizáció megalkotá­sára minden erőnket össze kellett szedni. Ebben a munkában elengedhetetlenül szükség volt a bányászság minél fokozot­tabb munkateljesítményére, hiszen ha az újjáépítést és az átlagos életszínvonal fo­kozatos emelését végre­­ akartuk hajtani, biztosítani kellett ipari termelésünk alap­anyagának — a szénnek­­— fokozatos többtermelését is. Ezt a hatalmas feladatot vállalta a bá­nyászság és ígéretét be is váltotta, az in­fláció gazdasági zűrzavarában és a rossz szociális viszonyok közepette is. Ez a fel­adat igénybe vette a bányászság teljes munkaerejét. Az államháztartás egyen­­súlyba­ hozása pedig megkövetelte az egész vonalon a legteljesebb takarékos­ságot. Ezek mellett a döntően fontig szempon­tok mellett, az erőket feltétlenül koncen­trálni kellett és bűn lett volna annak az erőnek egy részét, amellyel a stabilizálást kellett megoldani, más feladatok megolása által szétosztani. Ezek az alapvető tényezők szabták meg a felszabadulás után a bányász­sport le­hetőségeit. A stabilizálás megtörtént és a bányászság életében döntő változást je­lentett az államosítás is. Az államosított Szénbányák hatalmas feladatokkal küzde­nek még manapság is, de munkájának nyomai már most látszanak, a fokozatos javulást mutató bányász szociális viszo­nyok által. Ha sikerül — mint ahogy si­kerül — az államosított szénbányák pénz­ügyi helyzetét az államháztartás érdeké­­­nek megfelelően rendezni, természetesen ez a fokozatos javulás a bányász­sport fokozatos kiszélesítését is jelenti. Ma a nagy bányászközösségnek 1800 sportolója, 35 sportegyesület által képvi­seli a bányász-sportot. A bányász-sport jövő fejlődési irányát a közeljövőben meg­­valósítandó központosítását jelenti. Hogy ez az 1600 sportoló megfelelő súllyal tudja érdekeit képviselni és közös problémáikat egységesen és hatékonyabban intézni, szükséges a Bányász-Sport Központ meg­szervezése, így az összes bányász sport­egyesületek központi szervezés alatt ösz­­szefogva, céljaikat könnyebben megvaló­síthatják, olcsóbban tudnak hozzájutni be­szerzendő felszerelésekhez,­­ stb. A Bá­nyász-Sport Központ útján a további fej­lődéshez szükséges legmegfelelőbb irányí­tásban is részesülhetnek. A központi szer­vezésben természetesen a 35 sportegyesü­­­let 1­1 képviselőjén keresztül egyenlő arányban részt vesz az irányításban, így válna a Bányász-Sport Központ a Munkás- Sport Központ egyik jelentős alappillé­révé. A Magyar Állami Szénbányák központ­jában ismerik a bányász­sport kérdéseit. Azon vannak, hogy a lehetőségek szerint, fokról-fokra kiszélesítsék a bányászspor­tot. Ennek megvalósításán fáradozik most Heit Tibor, aki odadó munkásságot fejt ki a MÁSz központjában, a magyar bá­nyász­sportolók érdekében. Már eddig is sikerült megoldást találni arra, hogy az összes bányász sportegyesületek egy gar­nitúra felszerelést kapnak tavasszal Kedves Bányász munkatársaink, kedves Sportolók! Szeretnénk mi is lapunkon keresztül a bányász-sport szolgálatába állni. A na­pokban küldtük ki körleveleinket a vidéki bányász sportegyesületekhez és reméljük,­­hogy kapcsolataink állandósítása esetén­­ birtokában leszünk a legfrisebb bányász- I sporthíreknek és ezek publikálása révén is jó szolgálatot teszünk a bányász-sport I Ügyének. Jó szerencsét!! Kill FÖLDI MÉHEK Az amerikai Egyesült Államokban a vál­ság elkerülhetetlennek látszik. A szénbá­nyászok után most a vas- és acélmunkások, valamint az autómunkások jelentették be, hogy leteszik a munkát Jelentős esemény, hogy Henry Wallace, az ismert, kormány­ból , kilépett baloldali politikus új pártot alakított. Nem kétséges, hogy­ pártjában a kisemberek, dolgozók hatalmas, elégedetlen tömegei fognak tömörülni. Rooseveltnek, a nagy­ elnöknek fia, nyolcheti moszkvai tar­tózkodás után, visszatért New Yorkba. Mint már annyiszor, ismét kijelentette, hogy elítéli az USA jelenlegi politikáját, mely­ nem követi atyja szellemét. Franco, a spanyol nép véreskezű vezére még mindig tartja Hitler és Mussolini se­gítségével megszerzett hatalmát. Anglia, Hollandia és­ Olaszország az Egyesült Nem­zetek határozata értelmében már vissza-, rendelték követeiket Franco fővárosából. A délamerikai Argentína azonban nem hajlandó a döntésnek eleget tenni. Hogy­ megértsük, tudni kell: Argentína a világ minden fasisztájának (köztük a magya­roknak is) végső menedékhely­e. Sztálin, a győztes Szovjetunió­ páratlan tehetségű hadvezére, vezetője és­ atyja, kit a fasiszta propaganda számtalanszor holt­nak híreszt­elt, december 21-én volt 67 éves. A Szovjetunió őszinte békevágyáról tam­súskodik az ex általános leszerelést sürgető javaslat, mely­et Gromikó szovjet delegá­tus, a külügyminiszterek tanácsának be­nyújtott. A javaslat az egész világ elisme­résével találkozott. Törökországban üldözik a demokratákat. A Szakszervezeteket bezárták, a baloldali vezetőket letartóztatták. Franciaország vámhatárt létesített a Szác-vidék és Németország többi része kö­zött. Tudni kell, hogy­ az iparilag fontos vidék Hitler alatt csatlakozott a náci Né­metországhoz. A franciák véleménye sze­rint, a Saar-vidéknek a jövőben Francia­­országhoz kell tartoznia. A kérdés majd csak a német béke kapcsán nyer végleges elintézést. Hollandia,­­ Belgium és Dánia ugyancsak területi követelésekkel léptek fel Németországgal szemben. A nagyhatalmak államférfiai karácsonyi nyilatkozataikban derűlátóan ítélték meg a nemzetközi helyzetet. Csupán a pápa kará­csonyi nyilatkozata zavarta meg a kará­csonyi­ bizakodást. A pápa elégedetlenséget szító beszédét még Nyugaton is élesen el­ítélték. Az angol—szovjet viszony alakulásában kedvező fordulatot várnak Montgomery tábornagy közeli moszkvai látogatásától. B­elpolitika Peyer Károly és négy jobboldali szociál­demokrata társa memorandumot küldtek a szociáldemokrata pártnak, mely­ben a párt egész politikáját, együttműködését a kom­munista párttal elítélik. A memorandumot egyidejűleg a külföldi és belföldi nyilvá­nosság elé is eljuttatták. Hasonló lépésre még nem volt példa. Peyerék memorandu­mát az egész ország munkássága felhábo­rodottan elítéli. Az építőmunkások tüntetésükkel elérték, hogy azt az őket súlyosan sértő törvény­­javaslatot, mely a szövetkezés lehetőségé­től megfosztotta volna az építőmunkáso­kat, megváltoztatták, illetve a sérelmes pontot törölték. Lakihegyen felavatták a németek által felrobbantott nagy rádióadót. A magyar rádió most háromszoros erővel sugároz. Jugoszláviával egyéves gazdasági egyez­ményt írtunk alá. Ausztriá­ból hazahoztunk 17 nyugatra hurcolt dunai hajónkat. A többi hajó is el­indult, de a Rotschild-bankhoz odahatott, hogy a hajókat zálogképpen ott tarthatta egy régebbi magyar tartozás fejében. A magyar kormány most intézkedett, mire a szövetségesek, a több mint 100 hajót fel­szabadították­ . Benes cseh köztársasági elnök válaszolt Károlyi Mihály nemrég hozzá írott leve­lére, a szlovákiai magyarok ügyében. Ká­rolyi Mihály a nem túlságosan megértő vá­laszra újabb lépéseket tett. Egyébként eb­ben a hónapban új kormánytárgyalások kezdődnek Csehszlovákia és Magyarország között. A kultusztárca betöltése még mindig nem történt meg. Lehet, hogy a kisgazda­­párt és a parasztpárt felcserélik a honvé­delmi és kultusztárcákat. Ez esetben Ve­res Péter új államminiszteri tárcát kap és e£y új kisgazda minisztérium keletkezik. H­íre­ s December 1-én Dorogon kerületi veze­tőségi ülés volt. A budapesti kongresz­­szusról Soós Károly kerületi titkár szá­molt be. 22-én taggyűlés volt ugyanitt. A gazdasági és politikai helyzetet Tóth János és Battyán István ismertették.­­ Nagysápra karácsony előtt leutazott a kispesti Kommunista Párt­­ szervező­­bizottsága. Gyűlést tartottak, majd a gyűlés után karácsonyi ünnepélyt rendez­tek. A bizottsággal orvosok is mentek le Nagysápra. Az egész falut átvizsgálták, a betegeket jelentős mennyiségű gyógyszer­rel látták el. A­­fogorvosok a falu bete­geit kezelték. — Dorogon élénk szemináriumi élet fo­lyik. Délelőtt 20—22, délután 40—50 em­ber hallgat szemináriumot. — A­­Szakszervezet bajóti helyi cso­portja újjáalakult. A következő vezetősé­get választották: Elnök: Kovács József, al­­elnök György ,lferenc, jegyző Urbán Jó­zsef, pénztáros ifj. Vanek Gábor, ellen­őrök Rozsnyák Vilmos és Rozsnyák János. — Salgótarjánban állandó vagonhiány­­nyal küzdenek. A va­gonhiányt pedig nagy részben a mozdonyokat hátráltató rossz szénminőség okozza, így hat vissza hat közvetlenül a rossz minőség a szénterme­lésre. — A város felszabadulásának második évfordulóját Salgótarjánban fényesen megünnepelték. A környező bányatelepek és falvak lakossága is ünnepelt a neveze­tes napon. — A tarjáni munkások — mint írják —­ örömmel vették kézbe a „Bányamun­kás“ első számát, ígéretet küldtek szer­kesztőségünkbe, hogy írásaikkal igyekezni fognak jobbá tenni a bányászok újságját. — A miskolci kerületben a Balesetel­­hárító Szakbizottságok január 15-én kez­dik meg működésüket. — Brennbergbányán Hubony Rezső és Fiala János 32,6, illetve 28 mázsás telje­sítményükkel a helyi viszonyok között ki­­­váló teljesítményeket értek el. — Nagy Mihály brennbergi „csatlós" szerencsétlenül­­járt. Amikor egy kis kasba egy nehéz tölgyfát állított, kézfeje a fa alatt maradt. Súlyos zúzódásai miatt, ujját amputálni kellett.­­ A perecesi bányatelep munkásai in­gyenes éjszakai munkával 100 tonna sze­net termeltek ki. A szén árából cipőt vet­tek a szegény gyermekeknek. 1947 január 8. Szerkesztői Üzenetek Trimmel István elvtárs, Brennbergbánya! Köszönjük az elvtársnak dícséretreméltó pontossággal beküldött jelentéseit. Mint látja, több részét fel is használtuk a lapban. Fenyvesi János elvtárs, Salgótarján:Az elv­társ jelentése is kifogástalanul pontos. Re­méljük, hogy a többi kerületek sajtómeg­­bízottjai is f­ogják példáját követni. Cserni Antal elvtárs, Királd: Létszámjelen­­tése az eddig beérkezettek közül kimagaslik. Kérjük, hogy a rendszeres kapcsolatot vegye fel és folyamatos jelentéseket továbbra is ilyen kifogástalanul küldje be. Soós Károly elvtárs, Dorog: Jelentései és cikkei — amint közlésükből tapasztalhatja is — kifogástalanok. Kérjük azonban, hogy, az általunk kért adminisztratív adatokat vilá­gos formában, az általunk kért módon jut­tassa el hozzánk. Lányai Hajdú Sándor elvtárs, Esztergom­­tábor: örülünk, hogy felfigyelt a lapra, írá­sai igen stílusosak. Verset azonban, amíg ter­jedelmesebben meg nem jelenhetünk, csak igen elvétve közölhetünk. Reméljük, hogy lesz alkalmunk rá. Kérjük, ha tudomással bír lenti bányászeseményekről, írja meg ne­künk. Ilyen természetű írásait közölni fogjuk. Lapot küldünk. Bmtamma és Felelős kiadó: Zgyerka János. Telelős szerkesztő: Szalai József. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bp , V. Klotid-u. 8-Tj Szak­szervezet: VI., Munkácsy Mihály-u. 26. Szakszervezeti tagok a lapot díjmentesen kapják. Nyomatott a­­ Szikra" Lapvállalat árforgósepsia, Budapest, VIII . József­ körút 5. Feleldó nyomdavezető: Bedeczky László.

Next