Bányamunkás, 1948 (35. évfolyam, 1-24. szám)
1948-01-10 / 1. szám
Fim. Sms müvek VflSCHIQ ÍS HOJECHMÜ! GWt Hl aud 13past,Xlll., V&ti úi 83*85 r Szürkevas daraböntvények( elektróacélö növények, ötvözött acélöntvények) minőségi acélok, öntöttvas nyomócsövek BÁNYAMUNKÁS ( bányanyagbérbiztosítás • szolgáltatásait rendező legújabb rendelet ismertetése lapunk 1947 szeptember 12-én megjelent számában már ismertettük azt a bányanyagbérek felemelését tárgyaló javaslatot, amelyet a Bányamunkások Szabad Szakszervezete terjesztett a Népjóléti Minisztérium elé. A szakszervezetnek ezt a javaslatát a minisztérium elfogadta és az Országos Társadalombiztosító Intézet ennek alapján már a felemelt nyugbérjárandóságokat folyósítja. A rendelet a hivatalos lap december 25-i számában megjelent és az nemcsak a bányanyugbérek felemeléséről, hanem a bányanyugbéreseket érdeklő legyet fontos kérdésekről is intézkedik. A rendelet értelmében a leánya, nyugbéres a vele közös háztartásban élő felesége után pótlékban részesül abban az esetben, ha felesége a CO. életévét betöltötte és saját biztosítása alapján nyugbérben, járalékbáni kegydíjban, vagy nyugdíjban nem részesül és megélhetése szempontjából a feleségnek számottevő jövedelme vagy keresete nincs. A házastárs utánipótlék összege jelenleg havi 18 forint. Ez a bányanyugbárbirtokátási szolgállítások terén teljesen új rendekkenés, ezért az édekert nyugbéresek a pótlék folyósítása iránti kérelmükkel forduljanak a bányatárspénztáraikhoz, a társpénztár az igényt jegyzőkönyvbe veszi és azt továbbítja az Intézetnek. Az igénybejelentéskor az érdekeltek házasságlevelüket, a feleség keresztlevelét vigyék magukkal és szerezzenek be a kik. hely szerinti illetékes elöljáróságtól községi bizonyítványt arról, hogy a feleségük nyugbért, vagy egyéb szolgáltatást nem kap, semmi egyéb jövedelemmel vagy vágyamnál nem rendelkezik és közös háztartásban együtt élnek. Másik lényeges rendelkezés, hogy hogy eddig csak azok a nyugdéresek részesültek továbbszolgálati pótlék,ban, akik 35 évi biztosítási idővel rendelkeztek és a 35 éves biztosítási idejükből 25 évet föld alatt töltöttek el, vagy 25 évig a Martin-kemencénél vagy kohónál dolgoztak. Az új rendelő értelmében, akiknek a 40 éves várakozási idejük meg van, — függetlenül attól, hogy föld alatt vagy egyéb helyen dolgoztak-e vagy sem, — a 40 éven felüli idejük után ugyancsak megkapják az évenkénti 2—2 százalékos továbbszolgálati pórtlékot. Ha a továbbszolgálati pótlék kiszámításának alapjául szolgáló biztosítási időből a teljes éveken felül legalább 5 hónap marad fenn, erre a 6 hónapra a továbbszolgálati pótlék a nyugbérösszeg 1 százaléka. Igen sok bányanyugbéresnek vanolyan társpénztári (társládai) ideje, amelyet 1927 január hó 1. napja előtt szerzett és azt a 4400/eln. 11/26. N. M. számú rendelet értelmében vagy munkaviszonyának megszakítása folytán, vagy lázért veszített el, mert az eddig fennálló rendelkezések értelmében ezeknek az időknek az elismerését az OTI-tól annak idején külön nem kérte. Ezt a sérelmet orvosolja a most megjelent rendelet. Eszerint a biztosítottnak az 1927 január 1. napja dőlt valamely társpénztár nyugbérbiztosítási ágazatánál szerzett és az eddigi rendeletek értelmében elvesztett, tehát a nyugbér kiszámításánál figyelembe nem vett társpénztári tagsági időt, ha a nyugbéres a társpénztártól végkibégítésben vagy járulékvisszatérítésben nem részesült, figyelembe kell venni. Az elvesztett társpénztéri tagsági időknek a nyugbér kiszámítása alapjául szolgáló időbe történő beszámítását a rendelet értelmében az OTI hivatalból foganatosítja. Az OTI tehát minden nyugbéres ügyiratát Újbél átvizsgálja és megállapítja azt, hogy van-e olyan biztosítási ideje, ameyet a nyugbéres az eddig érvényben volt rendelkezések alapján esetleg elvesztett. Ez a felülvizsgálat előreláthatóan 2-3 hónapot vesz igénybe és annak eredményéről az Intézet a nyugatrést írásban értesíti. Ezért a nyugbáresek legyenek türelemmel és ne sürgessék ügyük felülvizsgálását, mert ezzel csak késleltetik a felülvizsgálat mielőbbi lebonyolítását. E régi vérelem orvoslása folytán számosan lesznek olyanok is akik e rendelet alapján most nyugbérre jogosan tarthatnak igényt, mert, nyugbérigényükkel annak idején elutasították őket. Ezeknek azt tanácsoljuk, hogy ügyük mielőbbi elintézhetése végett nyugbérigényükkel forduljanak közvetlenül a lakhely szerint illetékes leánytalárspór.z.árhoz, ahol a szükséges felvilégosi tást, útba igazi*« tánt minden érdekelt megkapja. — A társpénztár a nyugbér iránt előterjesztett igénybe,jelentésükről jegyzőkönyvet vesz fel s azt elintézés végett mielőbb felterjeszti az OTI- hoz. Terrmészetesen ezek a rendelkezések nemcsak a nyugbéresekre és aisokra vonatkoznak, akiket az OTT annak idején a drogbérig fényükkel azért utasitott el, mert az elvesztett idők srányításba vétele nélkül a várakozási időt nem a nereastóimag, han és ama aktíven dolgosokra». Ezért «zok a fiógozók, éleiknek a régi jogszabályok szerint elvesztett idejük van, jelentkezzenek ** illetékes társpénztárnél, Ahol ügyük elintézéséről fel fogják őket világosítani. A rendelet a békében vagy háborúban teljesített katonai szolgálati idők beszámításáról is vitaztendó. Kimondja, hogy ezeket az időket csak járulék utánfizetéle mellett lehet a nyugbérévekhez csatolni. A beszámítás előterjesztésére vonatkozó határidőt a rendelet 1948 június 30-ában állapítja meg. Az a dolgozó tehát, aki járulékutánfizetés kötelezettsége mellett ilyen katonai idők beszámítását kérni akarja, jelentkezzen exeletékes támpánzstábolát, saját igényéről jegyzőkönyvet vesznek fel. A rendelet utolsó intézkedését a Szakszervezet természetesen nem tartja kielégítő megoldásnak és illetékes helyen előterjesztést tesz mielőbbi megváltoztatása, illetve a kérdés méltányos rendeltetése céljából. Mit lel m.1001 munkásönkormányzó fa a munkásokért A fetenibadtdás után az Országos , Társadalombiztosító Intézetet ismét a dolgozók önkormányzata vette kezébe. Az országnak a leghatalmasabb ,szociális intézménye a föllzibadttlás pillanatában minden anyagi javától megfosztott®iállott. Semmivel sem volt jobb a helyzete 1940 augusztus 1-ig, mert az infláció következkében bevételei teljesen elérték, jol eredt elő. A forint bevezetése és* vtonont * munkás-önkormányzat sikeresen leküzdötte a nehézségeket és hogy milyen eredménnyel dolgozott, azt az alábbi számadatok mindennél ékesebben bizonyítják. 1946 augusztus 1-jíit , 1947 október végéig kifizetett er, OTI: ipari munkavállalók közvetlen készpénzsegélyezésén« 229.278-269.98 forintot. Amit nem segélyek, hanem természetbeni juttatások formájában adóit a biztositott adónak, tehát orvosi kezelést, gyógyszert, kötszert, stb., nem kevesebb, mint 120.445.545.7*5 fori®.tot tesz ki. Ez össze®em 349 mülle 723.815.73 forint. Eredkívü! közel 55 millió forintot fordított az Intézet kórházak. Miunkák, üdülők helyreállítására és újjáépítésére, új kórházak és rendelők építésére, a régklepsztortécére ás ír, t rk A“5? károk építésére, valamint intézményeinek berendezésére-Ezek a hatalmas összegek mutatják, hogyan, dolgozott az OTI a stabilizáció óta ,a munkások irányítása alatt a munkások érdekében. Mutatják,hogy minden összeg, amely bőszé befolyik, ezer és ezer csatornán keresztül visszafolyik a biztosítottakhoz táppénz, vagy egyéb juttatás formájában. 46/1925. szám Körrendelet az összes üzemágaknak! Az, 1925 jan. 1-től kezdődőleg az uraságiban 12 órát dolgozó munka, soknak a bére tovább intézkedésig a mellékelt kimutatásban megjelölt napibérösszegek alapján számolandó el, melyekben a 20% pótlék nem foglaltatik benn. Ennek megfelelően 1925. évi január hó 12-én az üzemek részére használatig kiadott kimutatás (melléklet a 2 925. sz. körözvényhez) érvényét veszíti. Ezzel kapcsolatban elrendelem, hogy ugyancsak 1925 június hó 1-től kezdődőleg a váltóőrök 12 órás műszakot kötelesek teljesíteni, részükre azonban csak 3 órás műszaknak megfelelő napibért szabad elszámolni éppenúgy, mint az éjjeli őröknek. Újabban ismét sok panasz merült fel a szén tisztasága ellen. Nyomatékosan felhívom az üzemfőnök urak figyelmét arra a körülményre, hogy utasítsák közegeiket a csillék tisztántartására. Mielőtt a csille a bányába bekerül, tisztítsák meg a csillét a fenekére rárakódott piszoktól, hogy ezáltal elejét vehessük a szén mesterséges rondításának. •* ,-v Ugyancsak igen sok panaszt hallok arról, hogy egyes bányák hiányosan töltik meg a csilléket. Sok esetben csak félig megtöltött csillék érkeznek a rakodókra. Nem kell különösképpen hangsúlyoznom azt, hogy ezen visszás állapotnak a megszüntetésére mindent kövessenek el az üzemvezetők. E bányabeli altiszti személyzet megfelelően kioktatandó. Salgótarján, 1925 május 25. Jó szerencsét! ROTII s. k. bányaigazgató. „Turul" ayouuls rt., Salgótarján. ★ : Ugye, Elvtársak, nem minden igaz, ami reakciós propaganda? Pobornik József HHS. jaan&rft. Kultúrház és uttokiavatás Gánton. Passiót avattak Másán és Bánszálláson Ünnepélyes külsőrégető hését adta át a dolgozóknak Gánton. . fasiszták romboláséibólújjáépített kulturházat és a moziberemlensést Byrohov ektára, a Magyar- Ssovjet Bauxit-Aluminium rt. vezérigezgatója. Ugyanakkor adta át a szánti bányátsefetett a Szovjet bányászainak ajándékát is, egy díszes zászlót, melyet, mint mondotta, azért küldtek a Szovjetunió bányásai, hogy az mindig a szovjet és a magyar bányamunkásság barátságának fenntartását és megerősítését szolgálj®. Mészáros és Yengusst elvtársak a munkásság nevében köszönetet mondottak a zászlóért és megköszönték, hogy a Szovjetunió a főtiiturház és a mozi újjáépítésében segítségükre volt. Felszólalásunkhoz csatlakozott Kasnyik főfelügyelő, dr. Necas Imr® Központi V. B. elnök és Gedgóczy István igazgató. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság nevében dr. Hecsényi Tibor, a Szociáldemokrata Párt nevében Lettorca Gyula elvtárs, a Magánalkalmazottak Szakszerves’rte nevében Takács Józsesf elvtárs snőtt fel, a Magyar Kommunista Párt képviseletében pedig Farkas Mihály főtitkár-helyettes elvtárs mondott beszédet, örömét fejezte fel afelett, hogy a gánfi üzemnél nemcsak a munkásegységet sikerült megvalósítani, hanem lehetséges volt közös fronton harcbavinni a firkai és szellemi dolgozókat is az újjáépítésért és az egységrovató reakciósok ellen. A Központi Titkárság részéről Maurics Károly elvtárs rámutatott arra, hogy rövid idő alatt mennyire rendeződött az üzem dolgozóinak zilált helyzete. A gártti szakszervezeti vezetőség javaslatára elhatározták, hogy a kultúrházat Rákosi Mátyásról nevezik el A mázai bányamunkásság szakszervezeti zásat avatott a község lakosságának részvételével, s egyúttal 18 új vájár avatásáttartotta. Bensőséges ünnepség keretében avatta fel zászlaját az MKP Bánssállás bányai szervezetei is. Hol Jobb és mikor volt Jobb? — Válasz az elégedetlenkedőknek — A" reakció ügynökei állandóan azt sugdossák a bányászok fülébe, hogy a népi demokrácia rosszul fizet és ugyanakkor a legmagasabb teljesítményt követeli meg tőlük. Szomorú, hogy akadnak bányászok, akik gondolkodás nélkül hitelt adnak az ilyen rosszindulatú, ellenséges beállításoknak. Ahelyett, hogy megvizsgálnák, megfelel-e ez a beállítás a valóságnak, mert akkor saját életükből megállapíthatnák, hogy üres fecsegés az egész, folyton elégedetlenkednek, morognak és zúgolódnak. A magyar bányásznak megvan a rendes fizetése, a körülményekhez képest egyre jobban gondoskodnak szociális ellátásáról is, amennyire az anyaghiány megengedi rendes áron járt ruházati és iparcikkekhez és a háromévi rossz termés ellenére is mindig biztosítani igyekeztek élelmezését Az összes világlapok elismerték, hogy Európában Belgium után Magyarországon a legjobb a gazdasági helyzet. Németország angolszász megszállási övezetében a munkás, ha nem akar éhen felfordulni és nem akarja — mert hiszen nem is tudhatja — beérni az elégtelen kalóriát tartalmazó, jegyre adott élelemmel, a feketepiacon kénytelen megvásárolni az élelmicikkeket. Csak egypár élelmiszer „fekete" árát közöljük, ebből az elvtársak láthatják, milyen nehéz élete van másutt a dolgozóknak. Egy kilogrammutkor 120 Márkába, egy darab szappan 45 Márkába, egy darab tojás 8 Márkába, 1 liter olaj 250 Márkába kerül az angolszászok által megszállt Németországban. Az dthiff órabér pedig 0.90 Márka és így a napi bérösszeg mindössze kb. 7 Márkát tesz ki, tehát egy munkás egy napi bérért még egy tojást sem vehet. Nem is érdemes beszélni arról, hol »jobb: a magyar népi demokráciában-e, vagja a világ kapitalista vezetése alatt maradt országaiban. Hogy most jobb-e nálunk a bányászok helyzete vagy azelőtt, a bányabárók idején, arra megfelel a salgótarjáni bányaigazgatónak egy 1925-ben kelt körrendelete. Olvassák el munkástársaink és maguk is megtalálják rá a választ, ha eddig etekintetben kétségeskedtek volna. Külföldi ■ svéttkm A SVÉD VASUTASOK SZAKSZERVEZETE 9 vágón ruhaneműtködött az ünnepekre a magyar dolgozóknak. A svéd munkástárnak ajándékát egy harmadegyharmad arányban a MÁV, a MÁSz és a NIK munkásai között fogják szétosztani. AZ AMERIKAI BÁNYÁSZOK NYUGDÍJ KÖVETELÉSE komoly helyzetet teremtett az Egyesült Államokban. John Lewis, a bányamunkások szövetségének vezetője 29 évi szolgálat után minden 19 éves bámász részére nyugdíjat követel, amelynek összege évente kb. 1200 dollár lenne. A munkaadók vonakodnak teljesíteni a bányászok követelését, mert szerintük évi 249 millió dollár költséggel járna. A Reuter-iroda washingtoni tudósítójának jelentése szerint üzemszünettől lehet tartani, ha időközben megegyezés nem történne a nyugdíjkörlésben. A Szovjetunió szénbányáinak termelése is meghaladja a háborúelőtti termelés színvonalát. Ez az eredmény annál figyelemreméltóbb, mert bányái a háború alatt, igen nagy károkat szenvedtek. A németek 1135 szovjet bányát romboltak szét. A bányászok között egyre fokozódik az egyéni és a csoportos munkaverseny. Vannak olyan tornák, amelyek már szeptember közepére teljesítették az egész évre tervezett munkát és most a harmadik év munkaprogramjának megvalósításán dolgoznak. A FRANCIAORSZÁG VESZTESÉGE A SZINTEÍtNHILISBEN a tanyásisztrájk következtében megközelítő becslés alapján is legalább 3—4 millió tonnára tehető. A sztrájk katasztrófális helyzetet teremtett a kőolaj, ellátás terén is. A behívott tartalákosok és rendőri szolgálatra vszényelt katonák fizetése a strájk idején naponta 150.000 millió frankot emésztett fel. Ebből az összegből a fzarv. da kormány kielégíthette volna a munkásokat, azonban — a már mindnyájunk által ismert okokból — mégsem ezt a megoldást választotta. ILÁRICOS BAJOS u,«7, »»«zeriezeleü zyéis. ’iocfrir BUOAPEáT. X»ll, MUÍ.N-Ü. * b lel. 200-91». 200*918. 200-91«»