Bányamunkás, 1948 (35. évfolyam, 1-24. szám)
1948-01-10 / 1. szám
Bányamunkások a munkásosztály hatreában hai KUSZÁK GYULA A bányászat kezdete hazánkban? a tatárjárás (1241) előtt A bányászok osztály helyszete Magyaország területe ásványi anyagokbankülönösen gazdag. Az itt lakó népek már a legrégibb időben foglalkoztak a bányászatnak valamilyen kezdetleges formájával, hogy an .edényeikhez, az erchámsik előállítájához szükséges rezet, vasat, ékszereikhez szülséges stranyatezüstöt és étkezési ürítöt szükséges sót előteremtsék. Az erdélyi múzeumok ham több olyan bányász-szerszámot őriznek, melyek a törtéziemeletti karból valóit. A Mátra vidékén több olyan bronz-régirséseket találtak, melyekről megálapítható, hogy azon a vidéken kibányászott anyagból, még a rómaiak elött, állították, elő. Gömör megyében a még régebbi férdmosások nyomát fedezték f’s. Rendszeresen azonban csupán a rómaiak idejében indult meg hazánkban s bányászaii. A hatalmas római birodalom, aranyás eeUstszifficségl©tát jelentős nyáriévben a panmoniai és a dáciflii bányák rabszolgái elégítették ki. A rómaiak kivonulása után, a népvándorlás idejárt az itteni bátyásznt visszafejlődött. A bányákat az átvonuló, hosszabob,rövidebb klóig itttartózkodó germán,, hun és szláv népek etlfflnyagolták, a bányák a beomlottig. A bányászat az ország sok helyén pl. a mai Erdély és Dunántúli területén teljesen meg is szűnt A Felvidéken azonban a mai Selmecbánya helyén a régi hednisbányai arany, és ezüstbányászatot a quídok (Kr. u. 30 és 50 között) továbbfejlesztették. Bányatelepülő Vania nevű királyuk nevét viselte. Ezt a bányatelelpülást — több más bányával egyeta nem .— a honfoglaló magyarok ervsségben találták és továbbrais BMW nek nevezték. Ebből lett a magyar „bánya,“aaó. A bányákat abban az időben falu szolgák, hadifoglyok és bányaműn, fiára ítélt bűnözök művelték. Velük a bányák birtokosai mint saját tulajdonukkal, önkényesen rendelkeztek. A bányásznak nem volt személlyes szabadsága. Kivételt ez alól csupán, a bányafelügyelők és a fémek k olvasztásánál és megmüvelésénél finomabb munkát végző kézműveseit képeztek. Termc&vdtsSs hogy ilyen igörüknAttyvt között a bányassak nem törc- tc&dtcts a bányászat kifejlesztésére és a básyaművelés alig fejlődött a honfoglalást megolcső időben. A honfoglalók benépesítik a bányákat A honfoglaló magyarok átvették az itt talált bányák irányítását. Annál könnyebben, tehették ezt,mivel a bányászattal még az ázsiai óhazéban megismerkedőhtt. Anonymus c.zt írja az Adiaziról:).. ott bővében volt as arany meg as ezüst és atmóc folyamaiból drágakő meg gyémánt kerül elő. .. arany, ezüst, gyöngy, ennyi volt as mr 'xk, mint a kavics, mivel a saját földjük folyamaiban találhatók.“ S hogy ez nem csupán dicsekedés, azt az Ázsiában — a magyarság első hazájának helyén újabban föltárt bányászati maradványok, az úgynevezett „Csud-bástyák“ igazolják. Erdélyben a hősifoglaláskor főleg sót bányásztak. Anonymus szerint a honfoglalók kikémlelték, hogy az ott lakó bolgárok sok aranyat és rengeteg sót bányásztak. Az új hazában talált bányákba őseink 853 és 933. között a kalandozások idejében a Torvaországi Kolvrzin és Caslav, bányaközségekből sok idegen bányászt hoztak, akiket Selmec, Koriikc ég Besztercebánya vidékén telepítettek le. Szent István 1029-ben sógorától, II. Boleszláv Cseh-morva hercegtől sok fogoly lengyelt vásárolt. Többízben hozatott bányászokat a fejlettebb bányászattal rendelkező Lengyel- és Németországból és benne. Kitette a bányákat, melyek a király tulajdonában voltak, e alapját képezték az akkor megindult pénzverésnek. De nem csupán pénzverésre használták a kibányászott érket. Igen sok egyforma arany és ezüst fegyvert készítettek belőle és vannak kutatók (pl. Pallér Jenő), akik a fegyverek egyöntetűségéből egy nagy, központi fegyverkészítő műhely fennállására következtetnek. A honfoglaló magyarok egy orosz feljegyzés szerint <-t már 969-igai cseréltek énselc külföldiekkel. 1190 kurilli ossztrák la stéyer okmányok szerint nagyiWSJByJvégü rezet, ólmot, vasat és sót 6gálKlp$U£8c rard sacrasan ldüflKitnek. Aranj’at cn ezüstöt a pénzváltás miatt nem volt szabid. Szazáilitaad az országból. A pénzverés és az export folyton is bányájaat falsétőgégl megnöveljedett. A bányáit '»ebben az időben a király tulajdonát képezték. A király — mait a, Ibányák tulajdonosa és a pénz lebocsájtója — erősen érdekelt a bányászét fejlőmésében. Ez a magyarázata a bányászok gyakori betelepítéséek. A Magaszattsal foglalkozó bolgár, szláv és kamrán őslaktók mellett agyra nagyobb számban jörnek bányáinkba szász, lengyel, cseh, vend, tiroli és thüringiai bányászok. Magyarországnak 1009 körül (Szent István uralkodása idején) már jóvarti, európaisartó ismert bányászata van. Nagy számban igyekeznek ide járványost stb. következtében munkanév.,ül maradt, küslországi, képzettebb bányászok. A bányászok kiváltságos helyzete A krimvásztek munkájára szüksége vam a királynak.. Ifivel úgy látja, hogy a szabad munkás, aki garpadan, bérért dolgozik, többet és jobban, termel a Vabszolgástul, egyre több szabadsággal és kiváltsággal ruházza fel a bányászeácat. Azért is kénytelen így tenni, mert, ha nem szabadítaná föl ősz itthoni bányászokat, megszűnne a külföldi etsakmmikusok idedranulisa, amim pedig a többfentielés érdekében szüksége van. Hogy a hazaibányászok helyzete ezen a téren jobb volt, mint külföldön dolgozó tásíraiké, azt éppen az idegenből önként bevándorolt bányamurdeásote acumának hirtelen emgzedése mutatja. smil 1100 után több bányavárossá fejlődik. A bányátok CMtE&gs&ste szabad vivval polgárok és telepesek lesznek, akik ez érc beszolgáltatáaa dienében munkabért kapnak, a bányatulajdonon bérmunkiásai lezmnek, a egyedül a Jdrá'.ynsk.irtóznak anglátói meré-.edesi. Szent litván után egyre gyakrabban meghorténte, hogy a király a bányákat bérföodi (az ú. n. Katmraispánnak) adja bérbe. A bányánál azonban abban az időben már nasgydbbár a szabad munkavállóje — és a Kaczariáspánmik el kall ismernie a bányászoti. asa. hadságát és tóváltságái. Az egyes királyok, a bányászok kivártadgait különböző okleveálijaiben megerőltették , és továbbfejlesztették. Közüüik TV. Bélyi Idrály 1245-1 (Lednegji Bányajog néven ismeretes) oklevelének másolata maradt ránk. Különösen fontos számunkra emuéi első réssé, mely Senso bányaváros ■ polgáradóinak jogait és kívánságait biztositja. Ez a jog lett ■ érvényes a többi bányavárosokra, is egész 1573-ig, amikor Miksa császár és király új bánya rendet adott IIi. J.Tiemie a magyarországi bástyád gaols Isollektív szellemére és összetartására, , hoffy a többi európai munkást átesac© megelőzve. Ssimecbányán már lUdl-ben •—saját költségükön — bányakár házat létesítensie megrokkant társaik számára. Ez egyebest, köcöttest is bizonyitja, hogy a büngolsSofe a többi dolgozókhoz vigyottyitva már tikkor rendkívül szervesettes voltak. (Folytatjuk.) Irodalom: (azokat a scőnyv&kefc soroljufc itt fel, melyekben az- eimoc© do&akra vohajtocő bővebb adatokat találhatj&k a bányászat és bányásssok (ö’.ténelmában clmelyülni kívánó elvtársak). Wenzel Gusztáv: ,Magyarországbányászatának kritikai története.'' Péch Antal: „Alsp.Magyarország bányaműváléjénak története.“ Horváth Mihály: ,,Magyar ipar és kereskedelem története.“ Follsr Jenő: „Ssf.. István szerepe a magyar bányászat és kovásom történetében.“ Hómon—Szekfű: „Mamjar Tőrésnél.“» Hamjavkác: Mu't közl örvényünkbe, két sajnálatos sajtóhiba került. A második bekezdés:en „muntcavezetők elhurcolása“ helyett „munj.-ősvezetők" értes:áő. A negy adik bekezdtedett szereplő 19’ysj.es dátum tarmészetiesen helytelen. A helyes ává sóm: IfjS. A 48 -as kulturverseny ujjabb eredményei A szálóbizottság egyhangúilag a követezőket javasolta a megyei versenyen való részvételre: A Vasason 1947. dec. 14-ikén lezajlott vereny résztvevői közül: Egyéni szereplésben 6 elvtársat. Csoportos szereplésben: 1. a vasas vegyesfoirt, 2. a MADISz tsinccsoportja (Vasas), 8. a fajnál iskolai tánccsoportot (Szabolcs), 4. a szablon zenekart, 5. a szabolcsi finószenekart. A Borsodnádasdom 1947. dec. 37. én megtartott verseny szereplői közül: Két egyéni szereplő elvtársat, ezenkívül 1. a somsályi férfikart, 3. a hódoscsépányi vegyeskart, S. a Borsodnádasti, fuvószenekart. A Borsodnádasdon 1917. dec. 31.-én megtartott iskolások versenyén: Egy egyéni szereplőt és 1. a borsodnádasdi. Ált. isk. gyermekkarát, 2. a hódoscsépányi ált. isk. gyermek-tánccsoportját, 3. a borsodit, dasdi ált. isk. népi játéki-csoportját. Az Ajkán 1947. dec. 14-én megtartott Versenyen, két egyéni szerepig elvtársat, valamint 1. az ajkiaeszagervölgyi vegyeskart, 3. a bődei vegyeskart, 3. a herendi vegyeskart, 4. a herendi gyermekkart, 6. az újkacsingervölgyi zenekart. Csapatbajnoksági Tatabánya csapata — január 4-én — Budapesten játszotta elsőosztályú bajnoki mérkőzését, a kitűnő Zugló csapata ellen. A nagy összecsapásból ezúttal a tataiak kerültek ki vesztesként, de a 6:10-as pontarány inkább hasonló erők küzdelmét mutatja, amely— kis szerencsével — fordítva is végződhetett volna. A tataiak — január 11-én — a bajnok, jelölt Magán alkalmazott csapattal kerülnek szembe, de a mesterekkel rendelkező, ix-ifi csapat ellen — papíron — alig van kilátás másra, mint tisztes — vereségre. (Szerencsére, a sakkot nem papíron játsszák, hanem sakktáblán és így:nem szabad előre elkönyvelni a vereséget, ha még olyan biztosnak látszik is ) Doroff csapata, Esztergom csapatával került össze, január 4-én, de az eredmény — lapunk zártáignem érkezett meg Dorogról. A dorogiak következő mérkőzése Budapesten lesz — január 11-én — a Kerámia-gyár csapata ellen. Lapunk következő számában, mindkét mérkőzésről részletesen írunk A Mást központ csapata, három mérkőzést játszót.! — gyors egymás utánban. Az egyikben 7:-0-ra legyőzték a Honvédelmi minisztérium csapatát, a következő —jégliga — mérkőzésen, a Láng-gyár nagyszerűen játszó csapatával 5:-1 arányban végeztek, míg a január 4.1 fordulón 7 és fél,4 és fél arányban, győztek a Belváros csapata elite. A január 11-i fordulón, a Vendégl?tó!c csapatával kerülnek szembe. (Valószínű: a minimális arányú Mász-gyözelem.1.) Érdi Árpád: BÁNYAMUNKÁS HirdetéseLet telve»? hirdetési asatás «n h MfdÁSZ MIRDETamOBB es na - KinMichi?!« imiaitist 719., Rátecr ál 77'? fe'eltn: l?S-257 1948. fRSO&r 10- SpsrHcezpnteU BánászsBOsleláka!s Szivessánekbe! Ssies GiszéS? sivtárs a láDvteprSfát . A centennárium évCizak bő sportprogramja ké.'Etetett bennünket, hogy felkdüssök Sebes cuszláv elvtársot, a Szakismeneti Dairies Sportoastálya vendöjét. Sehás elvtársnak a lányítzaport teendőire vonatkozó értékes elgondolásait és irányelveit ismertetjük az alábbiakban: — A szp.’iazervecc-elő feladataihoz a múltban is hozzátartozott, hogy lehetőségeikhez képest biztosítsák a dolgozók egésztógvédeknét, így a régi munka vegyesületek (IvíTE, Typográfia, TTE, o.b.) mind szakszervazan kezdesnényezésre jöttek létre. A szakcsszervezeteket azonban súlyos harcan annyira lekötötték, hogy a testnevelési kér. ■ bérsejettel elegendő mértékben nem foglalkozniattek. Most azonban már sokkal intecjsívebbce . megtondjük cat. Már most ez 31«U» vanatkoztórm a bányásasraortról beszélve, , minds, ack előtt leszög^.bitjü't, hogy' egy?sületei.k vezetőt kivétel nélkül megbízható emberek, túlsúlyban igcn kázpirt ofcboU ' eívtát»etc. Ezen a téren nincs is hiba. Hiáivyzik azmijaa a mop.fak'5 központi irányítás. Az 'egyes sport-vezetők nem ismerik ssáfeszcrveretok anowo netkosásfi célkitüzéseH. eigoridolásait. As egye«! szakv'.crveseiknek, így a Bányász Szar?*zcrveeetnek is életre kell tékáit hivnia a maga Sportközpontját, *H»ely . Siszefogja a szakma teljes sportját. E központ feladata • egyrészt segíteni és irányítani a meglévő egyssületeket, legfőképpen pedig a tő. mc^sporton kerc.»?.tül hivositan: a minőségi sx-oi'f-,, utánpótlását, A. dolgozók széles töyncgsmsli egészségét kizárólag a tömegsport által tudják biztosítani. Ez a Sportközpont csakis elykor dolgozhatik jól, ha minden dolg'O'A msigáénak ér:si. Vezetégébe tehát be kell vonni magukat az 'trg&h sportoló elvtársakat. A bentpászspori Íny írisz valóban a Mupálioké. A Központ mielőbbi létrehozása, ezért is fontos, mert a közeljövőben Mnyézsvamelon neráeetkeit beálításákal akarják iresíteni. A binyée-egyes ilistek érdeke, hogy érért szervezetük révén megtalálják nemetközi szapcsoldaikatt. A szekszervezeti sportközpontol feladata az is, hogy as iflstékcG s®ake«5ve*«égstkél karöltve, szakmai versenyüket rendezzen ott, amelyelcMi hatalmas tö megek vehetnek részt. Egyáltalában nem kivárnánk kirön&TJá *ea/s*.r6ir.»r*fi sportSLste.léhei, ellenben igenis intensiven be akarunk] kapccti'önni a nemzet sport. «• * életébe. A nemzetébe, akik mi maffuni vagyunk. $e bekapcsolódás kézenfekvő módja, hogy, a munkássportolók képviseletet kapjanak az egyes MsövetaágeSsben. Bá’iyássaportoló péltán!egySi Szövőtségben sincsen. Eb ez, amire fdtétlenítl ezhkSég van. A gport&repoot nyújt majd igazán tehetSíSéget a szabadságévre ! «:»«• nett imgyskAbisú sportelgondolásaink racgyalóaijárára A Bányász. Sportegyesöletek összaseaiéfje elfogadta s rangáévá tette a Magyar síor.iw.uuinfa Párt syert. programját." Ennek a sportprogramnak jegyében készülnek fel a sportág art versenyére. * * * Sebes Gusztiv. elvtársat na/gy több. céggel megválasztozták a Magyar Közok Egyesülete cincseének. * * * Dorogon január 24-ét kezdődnek irteg’a embadtári edzások. ..a.uMoM!s*rA e - SzaksimmU közlemények A . Magyar Bünysimitók Szabad Szaksamezűts boldog újévét kívánja* összes izímek. dolgozóinak, valamint a testvérszakszerVMEstoraics" és mindazoknak » szervezeteknek és intézrényeknek, melyek újévi jókivánságaikkal felkeresték. * Felhívjuk a pénztáros elvtársakat, hogy az 1916. évben kiállított és 1917. év decemberében bélelt ideiglenes tagsági könyveket kicserélés végett mielőbb küldjék be központunkba. Kérjük, hogy a befizetési jegyzéken a nevek mellett a megfelelő rovatban a tagsági könyvek számát is tüntessék fel, akár régi, akár új száma van a könyvnek, mert csak így lehetséges, hogy pontosan vezessük központi nyilvántartásunkat. O * IC Felhívjuk a szülőket, hogy leánygyermekeik számára a kötelező iskolai kézimmik&gyakorlatokhoz » szükséges cérnát és fonalat az élelemtárakban a Csille fit. útján az izeheti árnál olcsóbban beszerezhetik. Rákosi Mátyás a cásvászofe kitett Ak elmrlt év utolsó rapjailmn váratlan örömben volt részük a s slgótarjáni ‘bányásizó'kitefc Rá- Jccái Mátyás a s pásztelelnökhelyettes elvtárs megteheti a szeríjen rá • Logatást tett Silgertarjád»» és a környező bányász-telepesen. Rákosi elvtárs munkájuk közben hete 1-11 a bányászokkal, majd látogatást tett több bányászcsaládnál is. Mindenütt érdeklődött a bányászok életviszonyai iránt és meghallgatta panaszaikat. Boldog újévet fizeíjátéknak ! A MÁSz Központi Tervbizottsága ezúton köszönti összes unio- Icatársait és kíván nekik eredmé-nyes és boldog új esztendőt. Folytassuk továbbra is a hároméves terv végrehajtásáért eddigi tevékenységünket és járuljunk hozzá észszerű racionalizálásokkal, költségcsökkentő ötletekkel. Ehhez kíván 1946-ra jó szerencsét a Tervbizottság Scenkés a tői üzenetek Ajtsacsingervölgyi halyicsoport: Az új sajtómegbízottat üdvözöljük. Feladata, mint a többieké, lapunk részére a tájékoztatás megszervezése és a helyes lapelcsatány forgalmazása. — Jubiláns: Levelébe»» felvetett ötletet mi is méltárgyosnak tartjuk. Informálódni fogunk illetékes helyeken és a kapott válaszról ezúton érteaitjük. — Sors Károly kerületi titkár elv társnak: Leveléhez csatolt cikk semmi újat nem tartalmaz, ezért sajnálatunkra, nem közölhetjük. Kérjük az illetőt, hogy valami más érdekes eseményről, vagy közérdekű helyi kérdésről írjon. — Karambol című vers szerzőjének azt szelljük, hogy máskor is küldje be a bányásztrónájú verseit. Ez bé.” kimondottan szép, de verstanilag még nem egészen tökéletes. — Fenyvesi János, Salgótarján: Az elvtárs igen lelkiismeretes válaszát megkaptuk. Mivel r.r. elosztást megbízhat ebben nógrádi viszonylatban a mi véleményünk szerint parti lehetne meg/zervesni, e’-b-p a kerületben kivételesen továbbra is megmaradunk az eddigi lapetosszárd rendszer mellett. Levél megy, BÓMfOtHUCéás kerelés sertesnő és iradó. ZSj-ek* .!»!** S*»W*er**r«t* VI., í-innk&fsj ti. Siakit*rie:etl tarok * latot aíjmer,teaen káríják. Nronatott « ..Sa/fera” L*ptíL!!»]*t varfcryS. fférén e-.<ia.MrU VIT?.. .(6a»ef-tt5r6t B m. Pel«)*» nrormJas-ewtOt N«t?nrks l.ávitö. 8a©r!i«íti4í(és: lV., IrAnja-u. ti—15. felefon: is 9~3 ss, is 3-44 ia.