Bányamunkás, 1949 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1949-01-01 / 1. szám

1949 január I. BÁNYAMUNKÁS Lelkesedés, áldozatvállalás és hibák A kongresszusi munkafelajánlások tanulságai Csak hálával és elismeréssel lhet kézbevenni a leveleknek és táviratoknak azt a rengetegét, amelyről mint kongresszusi munkafelajánlásokról legutóbb már megemlékeztünk. Legkiválóbb, leglelkesebb bányász elvtársaink — akik felajánlott munkájukat minden bizonnyal teljesítették — egészen biztosan megérik, ha most mégis a felajánlások jóindulatú kritikáját kell olvasniok. Fontos ugyanis, hogy hasonló esezben a jövőben a most előfordult hibákat kikerüljük. A bányászok igazán példás akciójának eredményére kiváncsi szakszervezetünk, a Szakámács, sőt az egész ország. Ehhez azonban akció következetes, gondos véghezvitele, eredményeinek lefektetése és közlése szükséges, amit az elvtársak az esetek nagyobb részében elmulaszthattak. Ezért nem tudunk most kiértékelt, megbízható eredményeket közölni magukkal a felajánlásokat tett és elvégzett üzemekkel, brigádokkal, csoportokkal sem. Legjobb jelentés Komlóé Nézzünk a több száz közül néhány példa . Méghozzá legelőbb is a legszebb példái. Komló dolgozói, versenybizottsága és ottani helyi csoportunk példát mutattak a munkafelajánlás helyes lebonyolításában. November 24-énkor 133 tabllán közölték a felajánló csoportok helyét, nevét, novemebr 1—21 között elért teljesítményeket, majd azután, vállalt teljesítményeiket. Kongresszusunk napján azután távirat érkezett — többek között — Komlóról is. A távirat így szólt: „Komló dolgozói szívből köszöntik a XIV. kongreszususunkat. Közöljük, hogy a többlet teljesítményt vállalt .9 csapat teljesitményét 16—11 százalékkal túlteljesített. Részle és jelentést postára adtunk’1. — A beígért jelentés meg is érkezett. Az említett tabslán a vállat számok felett piros tintával, világosan feltünetve a ténylegesen teljesített mennyiségeik. A jelentés alján pécsit. Ilyen pontossággal kellett volna eljárni minden, felajánlással. Lehetséges, hogy vállal; felajánlásainak végrehajtásában több elvtárs, brigád vagy üzem, túl is szárnyalta Komlót, az azonban nem kétséges, hogy lelkiismeretesség szempontjából öket illeti meg az elsőség, nem soroljuk tovább, mert biztosak vagyunk abban, hogy a felajánló üzemek, brigádok, csoportok, elvtáróik százai mind pontosan tejesítettek, amit vállaltak. A hiba inkább a felajánlások és az eredmények ismertetésének módjában volt. Ahogyan azonban a munteavan engoknek itt is meg kell érteni, hogy a jelentéseinek igen nagy fontosságú ik van. Háll, melyekből tanulunk A jelentések jó része tanúsítja, hogy az elvtársaik jórészt maguk is tiszában vannak mindezzel. Az eddig említetteken kívül például egercsehi helyi csoportunk felajánlásában azt írta: „Novemberi átlag-, termelésünket 10 százalékkal túlteljesítjük. A kongresszust az eredményről értesíteni fogjuk”. Értesíteték is egy szűkszavú táviratban, amely azonban közel sesz alkalmas arra, hogy az elért eredményt ténylegesen, adatszerűen értékelni lehessen. Vert azután — és ez a legrosszabb — ahonnan az írásban vállalt munka teljesítéséről egyáltalában semlyen értésítért nem küldtek. Kaptunk továbbá értesítéseket eredményekről, amelyeket — ellentben az előbbi esettel — semmihez nem tudunk viszonyítani, miután felajánlás egyáltalán nem elölte meg. Szólni kell azokról a felajánlásokról is, amelyek nem konkrétak, általánosságban mozognak s így természetesen teljesítésük nem ellenőrizhető. Felajánlások, melyeket ilyen, hogy úgy mondjuk „típus”-táviratok követtek: „A felajánlást 100 százalékig teljesítettük. Jó szerencsét!“ Végül — amint már mondtuk — helytelenül értelmezték a felajánlás célját azok, akik csupán kongresszusunk két napján akartak felmutatni rendkívüli, kiugró teljesítményt. Mindez jórészt szervezést, adminisztratív hiba, amely egyáltalában nem jelenti, hogy az elvtársak a vállalt munkákat nem, vagy rostul teljesítették. A jó szervezés és lelkiismeretes, pontos lebonyolítása azonban mindenfajta versenynek, vagy éppen munkafelajánlásnak majdnem a konkrét munkával egyenértékűen fontos része. Az e téren elkövetett hibákat tehát ostobaság volna takargatni. Ellekezőleg, nekünk is, helyi exportjainknak is, versenyhizattságainknak is értékes tapasztalatokat kell levonnunk belőle a jövőre és jelenleg folyó munkaversenyünkre vonatkozóan. rfA szocializmus végső győzelméig..." És természeesen nem azt jelenti, hogy bármelyik marekafelajánlást lebecsülnénk. Hogyne értékelnénk például az oroszlányi gépüzemét, amelynek dolgozói egyebek között valalták, hogy 6 helyett 5 nap alatt befejezik, a XVI. aknabolt váltó elküssítését, majd jelentésünkben beszámoltak arról, hogy a váltókészítést 3 nap alatt fejezték be. Vagy más példák, ahol, ha nem is a komlóiak pontosságával, de érthetően, időben és a célnak megfelelő módon ékesítettek bennünket (értsd: versenytitkárságunka ) az elvtársak az eredetlényről. — Példás többek között Dorog X. alma brigádjainak felajánlása. A felajánlásnál az egyes brigádok megadták akkori állásukat és ehhez viszonyítottk amit vállaltak és felajánlanak. Különösen példás az, hogy nem csak a kongresszus napjaira gondoltak (mint sok csapat és üzem, mely felajánlását csupán kongresszusunk egy-két napjára vonatkoztatta). Felajánlásuk, majd később az eredményekről beszámoló sürgönyük is így végződött: „Eredményeinket decemberben s azon túl a szocializmus végső győzelméig tartani fogjuk“. Sajnos, a teljesítményről küldött sürgöny már csak az egész üzem eredményéről számol be, a felajánló brigádok eredményeit nem ismerteti. Az érdemeket és libákat illetően mindez egyaránt vonatkozik a dorogi II. és VIII. aknára, illeve jelentéseikre, s ezen kívül még jónéhány üzemre is. A helyesen lebonyolított felajánlások között kell kiemelni a síkvölgyi aknát, illetve 138-as és 112-es brigádját is. Itt részlet és jó volt a vállalt munka teljesítéséről szóló bejelentés. Hiba azonban, hogy a felajánlástátlagosan, fejenként 9,5 csillés műszak teljesítmény.) nem viszonyították a felajánlás idejének teljesítményéhez, így elért eredményük kellőképpen nem értékelhető. Sorolhánánk hosszan tovább. Tudjuk például, hogy Péch Antal záró teljesítménye gyönyörű. 8 mázsás előírt helyett 8.8 mázsás teljesítményt igének és 9,1 mázsát teljesítettk, Nagybátony üzemeinek (Szorospatak, Kossuth táró, Rajk-sikna) eredményei is szépek.. És csak azért Mindszenty-jelvény és fasiszta könyvek az élelemtárban Sajókaza Sólyom-bányatelepen pattant ki az a felháborító cset, melynek teljes felderítése most van folyamatban, de amelyből a nukágd mír mert okvetlenül mindenkinek — bányászoknak és a Népbolt vezetőiek egyaránt — le kell vonniok. Sólyom-bányatelepi helyicsoportunk vezetője egyik fenn járó köz.pont tikárunknak a közelmúltban — csak úgy mellesleg— felháborodottan említette meg, hogy az élelemtárban (a vert „Csille", jelenleg ,,Népbolt“-üzletben) Mindszenty-kereszteket igyekeznek forgalomba hozni. Az esetről értesülve, központunk nyomban érintkezésbe lépett a „Népbolt” budapesti központjával, felelősségre vonva az illetékeseket a furcsa „áru” eredetét illetően. Tudni kell, hogy a „Népbolt” élén kiváló elvtár- Ba'ck, állanak, vezérigazgatója kommunista, volt vasmunkás. Kijelentették, hogy haladéktalanul kivizsgálják az ügyet, de bizonyosak abban, hogy helyi visszaélésről van szó. Rövid negyedórán belül azonban egészen más derült ki. Nevezetesen az, hogy a fontosnak, vagy hasznosnak éppen nem nevezhető „árut” a Központ egyik beszerzője vásárolta és jutott le a bányavidékekre, természetesen eladási utasítással. De az eset kapcsán egyéb is kiderült. Mégpedig az, hogy ugyanaz a fonclos beszerzés könyvekhez is hozzá akarta jutatni a kultúrára valóiban szomjas bányászokat. A hiba csak az, hogy a könyvek címjegyzékén végigtekintve, legalább 10 százalék, betiltott fasiszta gazemberséggel és fércművel találkoztak azok, akiknek előbb sem a keresztekre, sem a könyvek minőségére nem terjedt ki a figyelmük. Az ügy hivatali és államvédelmi vonalon egyaránt kivizsgálás alatt van. A vizsgálat eredménye érdekében egyelőre csak annyit közlünk, hogy az ügy előszámú gyanúsítottja volt jobboldali szociáldemokrata.. . íme, milyen közeli rokonságban vannak egymással a reakció különféle árnyalatai, ami kell ezzel kapcsolatban megint az éberségről, melynek hiánya ebben az ügyben is megmutatkozott. Megmutatkozott az elvtársaknál, akik — bár felháborodtak miatta— nem jelentették az eset®. Pedig az elvtársaknak maguknak és maguktól kell megadni a segítséget a fekete és egyéb reakció gócainak megsemmisítéséhez. Nagyobb éberséget tehát a bányavidékeken! De még nagyobbat a ,,Népbot’ központjában. Nehezen találunk mentséget arra, hogy ez az ügy csak szakszervezetünk sürgésére kerül napvilágra. Hallottunk olyan kifogást, hogy akik találkoztak a tételek között a „kis világító fe'születt tel, azt gondolták, hogy valódi feszületről van szó, nem pedig a reakció jelvényéről. Ez egyrészt nem valószínű. .50 ízérért még nem igen láttunk feszültv. Másrészt a ..Népbort” legjobb tudomásunk szerint nem kegyszerkereskedés. S ha még az is volna, a fasiszta könyvekre azután végkép semmiféle magyarázat nincsen. Nem lehet elégszer hangoztatni: minél közelebb vagyunk a szocializmus magvalósításához, a megvert ellenség annál elkeseredettebben, minden eszközt és lehetőséget megragadva, az éberség legkisebb hiányát lehasználva, igyekszik visszafordítani a haladást. Ha ez nem is sikerülhet neki, a suttogással, fehér kereszttel, fasiszta könyvvel, —, sokat tud ártani, különösen, ha mi nem vigyázunk eléggé. A reakció ügynökei pedig mindenütt ott vannak, próbálkoznak — s mint látjuk, még olyan helyen sem mindig sikertelenül, ahol pedig a magyar nép megbízásából elvtársaink forgatják a kormánykereket. 100.000 TONNA BAUXIT A Magyar, Szovjet Bauxit és Alumínium rt. újirádi bányaüzemének dolgozói jelentették, hogy megfeszített munkával decembesr 4-ére teljesítették ezévi termelési programjukat. 1948 december 4-éig tehát a® üzem dolgozói 100.000 tonna bauxitot termeltek. Egyre több az olyan bányaüzem, melynek dolgozói túlteljesítik a két év és öt hónapra — ugyancsak a bányamunkásság kezdeményezésére — lerövidített terv előirányzatát is. Miniszteri egy öreg bányász ? Nemrég beszámoltunk Varga József nyugdíjas bányászunk az iparügyi miniszterhez beterjeszti javaslatról. A részletesen kidolgozott javaslat megindokolja és kidolgozza azt a régen esedékes intézkedést, hogy minden bánya a bányahatóság ellenőrzése alá kerüljön. Ehhez természetesen az is kell, hogy a bányakapitányságokat kibővítsék, méghozzá régi, tapasztalt bányászokkal — amit a felterjesztés ugyancsak javasolt. A minisztérium a javaslatot elfogadta és most rendelet® dolgoz ki megvalósítására! A Varga József nyugdíjas bányász, a javaslat szerkesztője, Kassa István egyes javaslatáért iparügyi miniszter elvtársi és elismerő díszokiratot kapott, emlékiratot a minisztériumban 1000 forint pénz, jutalommal együtt adták át hatvanéves, érdemes elvtársunknak. Boldogan mondok a munkatársunknak: "Hatvan éve dolgozom bányában, illetve a bányamunkásság érdekében. Életem legboldogabb karácsonya mégis csak ez a mostani, amikor az a megtiszteltetés ért, hogy elismerjék a munkámat. Boldogok lehetnek a mai fiatalok, hogy olyan rendszerben dolgozhatnak, amikor értelme van a nagy közös munkának-Varga elvárt jutalmának 10 százalékát befizette szakszervezetünk pénztárába a bányászözvegyek, árvák és nyugbéresek megsegítésére," és ezer forint . A szocialista irodalom szolgálatában Három év óta működik a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság könyvkiadó vállalata, mely jelenleg az Új Magyar Könyvkiadó nevet viseli. A könyvkiadó vállalat úttörő munkát végzett azirányban, hogy a Szovjetunió irodalmának jeleseit a magyar nép széles rétegei megisverhessék. Eddig 121 könyvet jelentetett meg 638.100 példányban. Eredményes munkásságát bizonyítja, hogy amíg még a múlt évben is egy-egy könyve legfeljebb 3000 példányban jelenhetett meg, ma legkevesabb 6000 példányban j®enik mint egy-egy kiadványa, de nem ritka a 10—15.000 példányban megjelenő könyve sem. Makarenko „Új ember kovácsa” című műve például eddig 30.000 példányban fogyott el. Az Új Magyar Könyvkiadó ezután még az eddiginél is többet akar nyújtani a haladószellemű magyar olvasóközönségnek. A szovjet irodalom és tudomány legkiválóbbjainak művein kívül, meg akarja ismertetni velünk a klasszikus orosz irodalmat is-A karácsonyi könyvpiacon megjelent három legújabb kiadványa is méltó módon illeszkedik be ebbe a nagyvonalú programba. Pavlenko „Boldogság” című Sztálin-díjas regényeegyike a legművészibb, legszebb könyveknek, melyeket szovjet íróktól olvastunk. A Vörös Hadseregnek egy, a nagy honvédő háborúban megrokkant ezredeséről szól, aki úgy érzi, nincs helye többé a társadalomban és céltalannak érzi életét. Megtalálja azonban életcélját a közös célért: az ember felemeléséért vállait közös munkában. A másik könyv a nőa naár világhírű nagy szovjet nevelő, Makarenko pedagógiai tanulmányait gyűjti egybe, melyben a szerző mindenki számára egyaránt érdekesen beszámol úttörő nevelőmunkája közben szerzett tapasztalatainak tanulságairól. A harrradik könyv, az „Utazás a Szovjetunió térképén”, azután igazán számot tarthat mindenki érdeklődésére. Színes, érdekfeszítő ismertetést nyújt a világ egyhatodát kitevő hatalmas szocialista birodalomról. Többiszáz eredeti fényképpel és számértem térképpel és rajzzal illusztrálva bemutatja a Jeges-tengertől a Kaspi-tengerig terülő Szovjetunió külsejében is változatos, gazdag földjét és a szocializmus építésén lelkesen dolgozó népeit. cd. rév& képz&művészei Nagyon szép és tanulságos kiállítás nyílt meg december 19-én a Képzőművészek Szabad Szakszervezete Andrássy-út 69. sz. alatti kállító helységében. Gyermekrajzok és vízfestmények kétféle csoportostásban. Az egyik csoport a nyergesújfalusi általános iskola tanulóinak, a második csoport a Tokodaltárói áttalános iskola 10— éves növendékeinek munkáit mutatta be. Mindkét csoportbeli munkák értékes és hasznos tanulságul szolgálhatnak képzőművészeti nevelésünk terén-Örömmel tölt el bennünket a kiállítás, mert láthatjuk, hogy a képzőművészeti kultúra eljutott bányatelepeinkre is. A munkásréteg, mely előtt a múltban a művészetteljesen el volt zárva, most igen szép megnyilvánulásban adta tanújelét nagyrahivatottaágának A tokod-altárói iskola egy-két komoly tehetséggel is dicsekedhetik. Az éves Horváth Gizella a MÁSz-isko- lákajztanulmányi versenyén első díjat nyert. A tokod-altárói általános iskola rajztanulnynyi versenyre hívta ki az ország valamennyi bolnyatelepi iskoláját. Reméljük, a verseny szép eredményeket fog hozni N. Gy: Új kultúrházak épülnek A Tervhivatal tíz új kultúrház építését határozta el. A kultúrházak már 1940-ben megépülnek. Még nem döntötték el, hol építik meg az új kultúrházakat, de anynyit máris közöltek, hogy a kijelölésnél többek között azt is számításba veszik, hogy hol folyt a leglelkiismeretesebb kultúrmunka. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a Tervhivatal kulturálisan legfejtettebb bányavidékeinkről Som feléd, késük meg. KULTÚRHÍREK 1800 kötetes könyvtárat szervez-tek és rádiót vásároltak a Szakszervezet támogatásával a sajós szentpéteri bányászok. A könyvek között marxista-leninista könyvek mellett szakkönyvek és szépirodalmi munkák is szép számmal vannak. A könyvtárat álandóian bővítik, olyképpen, hogy a bányászok saját könyveiket ajánlják fel a könyvtár számára. Kultúrnapokat rendezett Ajkán és Pécs bányatelepen a Kultuszminisztérium művészeti főosztálya a csepeli munkásszínjátszók közreműködésével. A kultúrnapokon tartott előadások mindkét helyen igen nagy sikert aratak. A művészeti főosztály 250 kötetből álló könyvtárat ajándékozott a bányász-60 munkások számára.