Bányamunkás, 1951 (38. évfolyam, 1-23. szám)

1951-01-02 / 1. szám

, 1­7 '­tA asv/Yb XXXm. Évfolyam I. IIiJg proletárját egyesüljetekt 1951 faratr­a A MAGYAR BÁNYAIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Pártunk irányításával eredményesen harcolunk a több szén termeléséért Az első tervet­ 11 nőnapjában mintegy 4 és fél százalékkal túlteljesítettük az előirányzatot A szocializmus útján gyom­ütemben fejlődő iparunk 1951-ben 20 százalékkal több szenet követel tőlünk, mint ameny­­nyit adtunk 1950-ben. Bántunk és kor­mányunk minden lehetőt megtesz az érdekünkben, hogy a szükséges szén­­mennyiséget kitermelhessük. A bányaüzemi beruházást 33 szá­zalékkal emelik fel a múlt évit­ez képest, amiből olyan összeget fordítanak bá­nyagépekre, hogy a bányagépesítés háromszorta nagyobb lesz, mint 1950- ben. A beruházás 44 százalékát üzemi gé­pek beállítására, 13 százalékát üze­ni építkezésre (nem kolóniás lakásokra, az külön keret), 13,3 százalékát pedig mélyépítésre, új bányák nyitására for­dítják. 1951-ben mintegy 10—15 aknát nyitunk meg. Ezek közül népgazdaságunk szempont­jából legjelentősebbek: a komlói függő­­akna, a balinkai mintabánya, valamint a Petőfi-bányán nyitandó több akna kö­zül a rózsaszentmártoni IX-eg, akna és a Diósgyőri Szénbányáknál a lyukói lakna. Pártunk vezetésével már 1950-ben is nagy lépéseket tettünk előre a bányászatban.­­Az év 11 hónapjában, november 30-ig, 1949 11 hónapjához viszonyítva 13,2 százalékkal emeltük a széntermelést. A Szovjetunió példáját követve, a szovjet bányászok nyomdokain haladva, Pár­tunk, Rákosi elvtárs bölcs vezetésével, bányatechnikánk,­­szakképzettségünk, politikai tudásunk fejlesztésével, szak­­szervezeti munkánk megjavításával bizton számíthatunk arra, hogy 1951- ben teljesítjük, sőt túlteljesítjük felada­tunkat, a széntermelés 20 százalékkal való fokozását. A vállalatok és bányaüzemek mű­szaki vezetői a nehézipari minisztérium bányászati főosztályával az 1950-es tervév tapasztalatai alapján megtár­gyalták mindazokat a feladatokat, ame­lyektől a széntermelés fokozásának eredményes végrehajtása függ. Meg­állapították, hogy még jobban ki kell szélesíteni­ a szocialista m­unka­v­e­rsen­y - mo­zgal­mat, melynek első feltétele a Sztahanov­­mozgalom fejlesztése. Meg kell szilár­dítani a munkafegyelmet. Kiszámítot­ták, hogy a laza munkafegyelem, az igazo­latlan műszakem­aszt­ások az első tervévben 25.600 tonna szénterme­­lés-kiesést okoztak. A minisztertanács és Pártunk ha­tározata és a bányászértekezlet óta bányászaink egyre nagyobb lelkese­déssel fokozzák a termelést, a vállala­tok és üzemek egymás után fejezik be első tervévi előirányzatukat. A dorogi szénbányák dolgozói de­cember 14-én teljesítették elsőévi tervüket, amiről büszkén és boldogan értesítet­ték Rákosi Mátyás elvtársat. A táv­iratban megígérték, hogy az év vé­géig még sokezer tonna szenet ter­­melnek népgazdaságunk és a béketá­­bor erősítésére és az 1950. évi alap­­tervet n,33 százalékkal túlteljesítik. A dorogiak nemcsak termelési tervü­ket teljesítették ,évad idő előtt, hanem az év első 11 hónapjában a használt, heverő gép- és vasanyagok megjaví­­tá­sával és felhasználásával 1,256.000 forint értékű vegyes anyagot takarítot­­tak meg. Ezenkívül bányája, deszka, robbanóanyag stb. anyagból tervszerű használattal 2,145.000 forintot takarí­tottak meg ez idő alatt. Ahhoz, hogy a Dorog ilyen eredményt ért el, nagyban hozzájárult a II-es, VIII-as és X-es akna dolgozóinak jó munkája. Warschitz Gyula elvtárs só-A bányászértekezlet óta azonban jelen­tős javulás mutatkozik ez irányban, kü­lönösen a MESZHART-bányákná­l. Megállapították, hogy az 1951-es tervévben a bányászatban az összes fi­zikai dolgozók 80 százalékára kiter­jeszthető a tervfelbontás. A munkahe­lyek szállítási gépesítését 33,3 százalék­kal, a fejtő- és fesdőgépek alkalmazá­sát pedig az összes széntermelés 12 százalékára terjesztik ki a következő tervévben. Megvitatták a ciklikus fej­tési módszer bevezetésének előfeltételeit és lehetőségeit. Célul tűzték ki, hogy 1951-ben a bányászatban az önköltsé­get 3,84 százalékkal csökkentik. Jenti, hogy ugyanakkor az I-es akna, amely a nehéz természeti adottságok miatt átlagban csak 90 százalékban teljesíti előirányzatát, november 7-én 157, november 26-án 160,8 és decem­ber 21-én már 181,5 százalékban tel­jesítette napi tervét. E három ünnepi műszak jó eredményei azt mutatják, hogy jó szervezéssel itt is jóval maga­sabbra lehetne­ emelni az évi átlagtel­jesítményt Az Ajkai Szénbányák dolgozói de­cember 15-én teljesítették első évi tervüket. A munkaverseny jó megszervezésének eredményeként az átlagteljesítmény 104,2 százalékra emelkedett a válla­latnál. Jolán-akna már november 29-én befejezte évi tervét és vállalta, hogy az év végéig még 20 ezer tonna szenet termel ki terven fe­lül. Jolán-akna még szeptemberben felhívással fordult az ország bánya­üzemeihez, hogy szocialista jövőnk építése és a Szovjetunió vezette béke­tábor erősítése érdekében az év vé­géig 50 ezer vagonnal több szenet termeljenek terven felül. A felhívás­ban vállalt kötelezettségének falán­akna nemcsak hogy eleget tett, hanem teljesítményének emelésén kívül ön­költségcsökkentésben, a munkaverseny fejlesztésében és a munkafegyelem megszilárdításában is túlteljesítette vállalását. 1250 vagonos többtermelési vállalását most 20 ezer tonnára emelte. A pécsvidéki MESZHART-aknák bányászai december 21-én, Sztálin elvtárs születésnapján fejezték be ezévi előirányzatukat. Ugyanezen a napon fejezték be évi tervüket a komlói bányászok is. A bá­nyászok versenyeztek egymással, hogy december 21-én ki teljesít a legtöbbet..A teljesítményben ezen a napon élen­jártak: a VI. kerületben a Hergert-csa­pat, amely az előirányzott 103 csille helyett 250 csille szenet termelt ki, a vasasi Raab-csapat 231, a Dallos-csa­­pat 166, István-aknán Nádas József vájár 300, Storcz Vince, segédvájár 250 és Vidákovics András segédvájár 298 százalékos teljesítményt ért el. Pécsett , már több üzem a szovjet bá­nyászoktól átvett ciklikus fejtési , mód­szerrel dolgozik,a több szénért. A Salgótar­jáni Szénmedence bányá­szai ugyancsak december 21-re fe­jezték be évi tervüket. A terv határidő előtti befejezéséért fo­lyó küzdelemben szép eredményt ért el a szorospataki bányaüzemben dol­gozó Pongrácz Sándor vájár, aki tel­jesítményét december 21-én 267 száza­lékra emelte. A tordai üzemben Nagy- Kapcsos László 226 százalékos telje­sítménnyel mutat példát a széncsatá­­ban. A Borsodi Szénmedence számos bá­nyaüzeme után az Ózdi Szénbá­nyák dolgozói december 20-án fe­jezték be az 1950-es előirányzatu­kat. A putnoki bánya dolgozói Sztálin elv­társ születésnapján 250 százalékra teljesítették előirányzatukat. Németh János és Fekete István vájárok 410 százalékos eredményt értek el ezen a napon. De Varga Balázs, Molnár Já­­nos I­II. és Berecz Istvánné, az ország legjobb csillése is jól megállták a helyüket. Mindhárman 300 százalékon felül teljesítettek. A borosodnádasdi üzem is „a be­ígért 21-e helyett, december 20-án teljesítette évi tervét — írja Misoka Tiborné — pedig az üzem még nincs kellően gépesítve.” A szuhakállói bá­nyaüzemnél Sterk Lóránd teherfu­varos december 21-én önként jelentkezett bányamunkára, hogy a béketáibor nagy vezére, Sztálin elvtá­rs születése napját munkával ünnepelje meg. Az összeget, amit aznap keresett, felajánlotta a he­lyi napközi otthon támogatására. A ki­­ráldi bányaüzemnél Sziman János és csapata 658, Balogh K. János és csa­pata 451, Kovács Cs. József és csa­pata 328,4, Tuza Lajos (királdi) és csa­pata 342, Szalmás István és csapata 328,4 százalékos teljesítménnyel ünne­pelték december 21 -ét. Rajtuk kívül még számos csapat ért el magas ered­ményt ezen a napon. A pilisszentivánnn dolgozók is meg­mutatták december 21-én, hogy a vál­lalat jelenlegi, mintegy 90 százalékos átlagteljesítményét a műszaki feltéte­lek megteremtésével és a szakszerve­zet felvilágosító munkája segítségével, hogyan lehet magasra emelni. Altáró­­bánya az ünnepi műszakon 135,1, Ist­­ván-akna pedig 168 százalékban­ telje­sítette előírt tervét. „Vállalati viszo­nylatba a tervünket 44,49 százalékkal­­ is tel­jesítettük ezen a nap­ot’ — írja Kiss Ákos tudós­tón­k. A Diósgyő­ri Szénbán­yák Baross­­aknai üzeménél a le­gjobb bányá­szok párosversenyt k­ötöttek, hogy fokozzák a széntermelést. Rohács István vájár, aki 210 százalék­ra teljesítette decemberi tervét. Klór András vájárral áll versenyben. Száva Géza színhám­ovista vájár a pá­rosver­senyben máris 180 százalékot ért el. A vállalat perecesi üzemei húsz új, kor­szerű fúrógépet kaptak, hogy könnyeb­ben vívhassák meg a széncsatát. A Szuhavölgyi Szénbányák üzemei­ben új gépek beállításával meg­gyorsították a szállítást. A fejtéstől most kaparószalag és gumi­szalag segítségével szállítják felszínre a szenet. A berentei bányaüzemben szovjet répelőgépet állítottak munkába. A gép segítségével jelentős mértékben csökkent a réselési idő s megjavult a szén minősége. A Tokod-altárói üzem dolgozói de­cember 26-án befejezték 1950. évi tervüket. Mint másutt, itt is a dolgozók jó mun­kája a munkaversenyszellem tovább­fejlesztése és a helyes műszaki irá­n­yí­­tás tették lehetővé, hogy a bányászok határidő előtt teljesítették az előirány­zatot. Mindez azt mutatja, hogy bányásza­tunk lendülettel halad a fejlődés út­ján. Maga az a tény, hogy 1950-ben több mint 13 szá­zalékkal emeltük a széntermelést, miáltal az első tervévben mintegy 4 és fél százalékkal túlteljesítettük elő­irányzatunkat, azt bizonyítja, hogy szakképzettségünk és bányászatunk gépesítésének fokozá­sával eleget fogunk tenni fejlődő ipa­runk követelményeinek. 1951-ben ki­fogjuk termelni a 20 vagy még több százaléknyi széntöbbletet. Ütemeink sorra teljesítették 1350. évi tervüket Bányáink gépesítésével előre a több szénért, a békéért, szocialista hazánkért! Hogyan lehet bányásznak­­ elérkezni Felelőtlen kapkodás a bányagépek­­munkábaállításánál ___________ _4 Fokozzuk a harcot a­ munkafegyelem megerősí­téséért*! A szénbányászat soronkövetkező feladatai írta: CZOTTNER SÁNDOR bánya- és energiaügyi miniszter Szénbenyérszatnayk. soronkö­vetkező feladatait a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség­ének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának november 20-i határozata szabja meg. A határozat értelmében tö­bben, az 1050. évhez képest, a széntermelést 29 százalékkal kell­ növelni A­z ipar és a közlekedés fejlődése érdekében a szénbányászat ter­melésének fokozása képezi a bánya- és energiaügyi minisztérium elsőrendű feladatát. Ennek érdekében kell moz­gósítanunk az újonnan felállítandó minisztérium minden dolgozóját és bá­nyászatunk összes dolgozóit. Ennek a célnak elérése érdekében kell intéz­kedéseinket megtenni. Az 1950. év tapasztalatai megmutat­ták, hogy bányászati terveink reáli­sak, ezeket a terveket bányászati dol­gozóink nemcsak teljesítették, hanem az egyes alkalmakkor jelentős mér­tékben túl is szárnyalták. Meg kell te­hát behatóan vizsgálnunk, hogy me­lyek azok a tényezők, amelyek lehe­tővé tették dolgozóink időközönkénti nagyszerű teljesítményeit. Ha csak a legutóbbi ünnepi mű­szakot vesszük figyelembe, már akkor is megállapíthatjuk, hogy az ünnepi műszakot elsősorban jó politikai fel­világosító munka előzte meg. Dolgo­zóink megértették, hogy mit jelent népgazdaságunk fejlesztése és a béke­tábor erősítése szempontjából a ter­melés emelése. Elsőrendű feladatunk tehát abban áll, hogy tudortosítsuk bá­nyászati dolgozóink széles rétegénél, hogy hogyan kell viszonyulniuk az állami tervekhez. A terveket teljesíteni, nemcsak globálisan, hanem részletei­ben is,­­— ez a feladata minden dol­gozónak, fizikai és műszaki dolgozó­nak és vezetőnek egyaránt-h­ogyan lehet ezt elérni? Első­­sorban, biztosítanunk kell an­nak lehetőségét, hogy dolgozóink is­merjék a tervet és a terv ismeretében ellentervet tudjanak készíteni. A mi­nisztérium kidolgozta már az irány­elveket, amelyeknek alkalmazásával végre lehet hajtani a tervfelbontást az egyes bányaüzemeken belül csapatokra, a csapatokon belül harmadokra és a harmadokon belül egyénekre. A kö­vetkező esztendő első hetétől kezdő­dően az összes fizikai dolgozók leg­alább 80 százalékának e bontott ter­­vek alapján kell dolgoznia. A műszaki vezetőknek gondoskoda­niuk kell arról, hogy a tervek valójá­ban fel legyenek bontva és biztosítva legyen a tervteljesítési kiér­tékel­és is. Egyben ez képezi alapját annak is, hogy a bányászatban a szocialista munkaversenyt, ezen belül az egyéni versenyt, szélesebb alapokra lehessen fektetni. Nagy súlyt kell helyezni a Sztahanov-mozgalom további kiszéle­sítésére, a kiváló szovjet tapasztalatok alkalmazására, az új fejtési rendsze­­rek és egyéb munkamódszerek beveze­tésére, amelyek végső soron nagyobb erőkifejtés nélkül a termelés fokozá­sát jelentik. A bánya- és energiaügyi minisztéri­um egyik fő feladata — a meglévő be­rendezések fokozottabb kihasználása mellett — a gépesítés ütemének meg­gyorsítása lesz. Az 1954-es tervévben a szállítás gépesítését 33,3 százalékkal növeljük. A fejtések gépesítését olyan mértékben fokozzuk, hogy az összes termelésnek fejtő- és réselőgéppel tör­ténő jövesztése 12 százalékot érjen el. Az elővárás sebességét 33,3 százalékra kell emelni az 1995­­-es tervévben. 14,2 százalékkal meg kell gyorsítani az aknamélyítések sebességét A termelőmunka megjavítása érde­kében előtérbe kell helyezni a szako­sítás kérdését. Ahol még eddig nem történt meg, a szakmunkásokat pro­duktív termelőmunkára kell beállítani. ts­ákosi elvtárs mondotta a november ■ *«ap­i. .bányász-értekezleten: „...nem elég a bányászatot emelni, nekünk szocialista bányászatot kell létrehoz­ni. I­s meg kell értenie mindenkinek, hogy amint a szocialista bányász már egészen más, mint a régivágású bá­nyász, úgy a szocialista bányászat is más, nem egyszerű folytatása a régi tőkés bányászatnak íme, a bánya- és energiaügyi minisztérium feladata, a bánya dolgozóinak szoros együtt­működésével, a bürokrácia teljes ki­küszöbölésével, minél előbb létrehozni a szocialista bányászatot, amely képes kielégíteni az egyre fejlődő ipar és közlekedés fokozott igényeit. Induljon meg a harc a több szén­ért! 1951-ben 20 százalékkal több sze­net népgazdaságunknak! Vigyük győ­zelemre­ a széncsatát!

Next