Bányamunkás, 1951 (38. évfolyam, 1-23. szám)
1951-01-02 / 1. szám
s Újévi köszöntő Minden bányán a munka hám, a munka katanája. Hősi harcát az ország minden dolgozója látja, hogyha kigyúl a villany fénye sötét éjszakában, hogyha tűz kell s melegség árad gyárban, iskolában. Új vasutak, új gyárak nőnek, mind a szénre várnak. Itt a bányász, ha kell a munka — nincs ünnep, vasárnap. Hol traktor jár és gépek zugnak, szebbé lesz az élat. Minden bányász a munka hőse, öntudatra ébredt. Jó szerencsét, sok boldog évet kívánunk cserébe. Bányász elvtárs, egy a mi célunk: szabadság és béke. Varga Jósseftié A SOMSALYI BÁNYAÜZEMET ünnepi keretben tüntette ki az ózdi szénbányák igazgatósága a vállalat legjobb üzemének címével és zászlójával. Ez alkalomból az üzem dolgozói egyhangúlag vállalták, hogy Pártunk és kormányunk azirányú felhívását, hogy 1951-ben 20 százalékkal több szenet termeljünk, teljesíteni fogják. BODAJKON a függőakna mélyítésénél kiváló eredményeket értek el Sztálin elvtárs születésnapján: Vizekért Mihály csapata 140 és Schütz Károly csapata 130 százalékos teljesítménnyel. A lejtősaknai elővárosban Temesi János csapata 325, Dunai Sándor csapata 263 és Felgyői Pál csapata 180 százalékos eredménnyel ünnepeltek. A DIÓSGYŐRI SZÉNBÁNYÁK vezetői a Párt és minisztertanács határozata után tervet készítettek arra, hogy Perecesen tanbányát létesítenek. Eszerint a Pálinkástáró feletti szinten kezdik meg gyakorlati képzésüket a vájártanulók, akik a feltárási, elővárási és szénfejtési munkákat vájárszakmunkások irányításával fogják végezni. A SZUHAVÖLGYI SZÉNBÁNYÁK üzemeiben a dolgozók mintegy 10 százaléka vesz részt az újítómozgalomban. Ormospusztán, Alberttelepen, Sajókazán és Rudolftelepen megalakult az újító- és élemunkási kör. Az ormospusztai üzemben jelentős újítást dolgoztak ki Hadermayer József, Burkus Sándor és Bittner János. Az újítás jelentékenyen meghosszabbítja a centrifugál szivattyúk élettartamát és évente mintegy 30.000 forint megtakarítást eredményez. A tatabányai üzemek közötti munkaversenyben nagyszerű eredményekkel dolgoznak a X-es akna dolgozói is. A legjobbak közé sorolandók: Felső József és társa 152, Mészáros József és társa 135, Urbán Imre és társai 129, Beer János és társai 127, Dicső László és társai 127, Gyönke Ferenc és társa 125, Merész András és társa 121 százalékos átlagteljesítménnyel. Példájukat az akna többi dolgozói is iparkodnak követni. Szavcsenkot Termelési értekezletek A Népszava Könyvkiadó Vállalat kiadásában jelent meg ez a kitűnő szovjet szakszervezeti kiadvány is, amely több üzemi szakszervezeti funkcionárius, üzembizottsági elnök beszámolóját tartalmazza. E beszámolóknak az értékét az adja meg, hogy részletesen leírják, hogyan szervezik meg a Szovjetunióban a termelési értekezleteket az adott üzemi viszonyok között. Milyen kérdésekkel foglalkoznak, milyen határozatokat hoznak, hogyan hajtják végre azokat és milyen haszonnal jár a határozatok végrehajtása a dolgozókra, a termelésre és az egész üzemre. A könyv tanulmányozása nagymértékben hozzá fog járulni a mi szakmánk termelési értekezletei színvonalának emeléséhez. (Ára 3.50 forint.) 45.000 forintos üzemszervezési pályázat Az Országos Tervhivatal, a nehéz- és könnyűipari minisztérium, valamint az Üzemszervezési Tudományos Egyesület 45.000 forintos üzemszervezési pályázatot írt ki a sztahanovista műhely megszervezésére, a folyamatos gyártási módszerek és a megelőző karbantartás tárgyköréből. A pályázat beadási határideje 1951 január 30 déli 12 óra. A részletes pályázati kiírást az Üzemszervezési Tudományos Egyesület titkársága (V., Szalay u. 4 T-e, aT 311—725) személyes vagy írásbeli kérelemre díjmentesen megküldi. BANTAMUNKÁS (95! Január L. Termelési és műszaki ismeretek terjesztése a Szovjetunió Issénmedencéiben A katedra körül sok rajz, grafikon, diagram függ. Az előadó e szemléltető segédeszközök segítségével lebilincselőt– magyaráz. Pedig nem professzor tart előadást a „Moszkvongov" kombinát 28. számú szénbányájának klubjában összegyűlt bányászoknak, hanem Nyikoláj Ancsuhin fiatal réselő gépkezelő. Termelő munkája során szerzett tapasztalatairól beszél. A kiváló bányászok előadása mindennapi jelenség a szovjet bányákban. A szovjet munkásosztály kiváló fiainak mind az általános, mind a műszaki kultúrája annyira emelkedett, hogy sok munkás, tudásának színvonalát tekintve — ahogy ezt Sztálin elvtárs már 15 évvel ezelőtt mondottan megközelíti a mérnökök és technikusok tudását. A szakszervezeti klubok a sztahanovisták előadásainak megrendezésével a legtermékenyebb munkamódszerek terjesztését szolgálják. A sztahanovisták egyelte® kiemelkedő eredménye sem kerüli el a klubok vezetőinek figyelmét. Amikor például Pjotr Bjeljajev érdemes bányász brigádja körülbelül 700 méterre hajtotta előre a kétjáratú szelvény-alapközlét, a klub vezetői meghívták a brigádvezetőt, hogy tartson előadást munkamódszeréről. Az előadás sok hallgatót vonzott és Bjeljajev a klub állandó előadójává vált. A kiváló szovjet szénbányászok nemcsak a klubokban tartanak felolvasásokat, hanem könyvekben és brosúrákban is beszámolnak munkamódszereikről. Vaszilij Paskevics talai szénbányász, a Szocialista Munka Hőse például „A bányamező kollektív sztahanovista munkája“ címmel írt könyvet. Az újító bányász nagy tárgyismerettel rendelkezve, tökéletesen ismertette a moszkvavidéki szénmedencében a szénkitermelés terén alkalmazott újabb módszereket. Pjotr Scserbatin érdemes bányász „A mesteri tudáshoz vezető út" , című könyvében értékes tanácsokat ad fiatal bányászoknak. Vlagyimir Baskatov, az univerzális réselőgéppel dolgozó gépész „A vágatok hajtásának komplex gépesítése“ címen írt könyvet. A szakszervezetek — a kultúrpropaganda intézmények, a szénkombinátok és trösztök, az ércbányák és szénbányák vezetőivel együtt — szervezik a műszaki ismeretek széleskörű elterjesztését, s ezzel nagyban hozzájárulnak az élenjáró szovjet technika elsajátításához. A ,,Cserepeyugdtröszt szakszervezeti csoportja és vezetősége külön előadócsoportot létesheti abból a célból, hogy ennek segítségével is terjessze a műszaki ismereteket a bányászok körében. Az előadócsoport tagjai: a tröszt vezetője, főmérnöke, főmechanikusa és más szakemberek. Ez év nyolc hónapja alatt a Szovjetunió szénmedencéjében több mint nyolcezer, termelési és műszaki tárgykörből vett előadást tartottak. A műszaki ismeretek terjesztése terén nagy szerepet töltenek be a szakszervezeti klubok termelési, és műszaki körei. A szovjet szénbányászok kultúrpalotái és klubjai keretében már 350 műszaki kör működik. A szovjet szénbányászat sok központjában megalapították a „technika házát“. Ezek nagy és sokirányú munkásságot fejtenek ki. A „Karl Marx“ bánya klubjának technikai körében kiállították a bányagépek és szerszámok mintadarabjait, a késelőgépek alkatrészen, szén- és kőzetgyűjteményeket. Dombormintákon, vázlaton, plakátokon és diagramokon mutatják be a festési frontok biztosítása, valamint a vágatok hajtása során alkalmazott legújabb fémdúcolási módszereket. Külön kiállítási állványok szemi 1ttetik a bányákban alkalmazandó balesetvédelmi technikát. A kizelevszki bányászok főultúrházának műszaki körében rendszeresen tartanak sztahanovista „csütörtököket“ és „péntekeket“. Ezeket az estéket a sztahanovista műnka tapasztalatok átadásának szentelik. A Szovjetunió szénmedencéiben ez év nyolc hónapja alatt körülbelül ötezer esti tapasztalatcsere-előadást rendeztek. A szakszervezeti klubok a műszaki ismeretek terjesztése során széles körben alkalmazzák a szemléltető módszereket. Kiállításokon bemutatják a legújabb szénbányászati technika alkalmazását, a termelés legkiválóbb dolgozóinak eredményeit, stb. Aktív részt vesznek a műszaki ismeretek terjesztésében a szakszervezeti könyvtárak is. E könyvtárakban mintegy ötmillió műszaki könyv van. A termelési és műszaki ismeretek terjesztését, melyet a szakszervezeti klubok folytatnak, kiegészíti a különböző, állandóan működő tanfolyamok tevékenysége. Minden szénbánya és szénbányászati tröszt keretében oktatási központok működnek. A szovjet kormány nem sajnálja a költséget a széntermelés mindenirányú gépesítésére. Az a sokoldalú műszaki ismeretterjesztés, melyet a szénbányászok szakszervezete és nagyszámú kulturális és oktatási intézményei szerveznek, segítségére van a szovjet bányászoknak abban, hogy még tökéletesebben elsajátítsák a technikát, növeljék munkájuk termelékenységét, következésképpen keresetüket is. Újítási megbízottaink országos értekezleten tárgyalták meg a bányapr újítómozgalmának feladatait December 16-án az Országos Találmányi Hivatal székházában értekezletre jöttek össze az ország valamennyi bányavállalatának újítási megbízottai, hogy megbeszéljék a Pont és a minisztertanács határozatának végrehajtásával kapcsolatban az újítómozgalomra háruló feladatokat. Hevesi Gyula elvtárs, az Országos Találmányi Hivatal főtitkára megnyitó beszédében rámutatott a bányaipari újítómozgalom hiányosságaira. Sok újítás nyolc-kilenc hónapig nem kerül kikísérletezésre. A bányaipari üzemek vezetői nem használják fel a kikísérletezésre rendelkezésre álló összegeket — mondotta többek között. Kéri Vencel elvtárs, a nehézipari minisztérium bányászati főosztályának helyettes vezetője az újító- és Sztahanov-mozgalmak kialakulását ismertette. Rámutatott a Bányászati Főosztálynak a mozgalommal kapcsolatban elkövetett hibáira. A felszólalások során Izer János (Várpalota) egy kámyászati újításokat kivitelező üzem felállításának szükségességét hangsúlyozta Baranyai Miklós (Szuhavölgyi Szénbányák) a bevált újítások keskenyfilman való népszerűsítését javasolta. Váróci Ferenc (Ózd) sürgette a technikusok és a mérnökök bevonását az újítások kivitelezésének munkájába. Kiss László (Dorog) Tokoddal közös újítási kivitelező kísérleti műhely létesítését kérte. Pothornik József elvtárs, szakszervezetünk elnöke rámutatott a bányászat ízők eddig elért eredményeire Az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az újítási megbízottaknak szorgalmazniuk kell a szénkombájnok fokozottabb alkalmazását. Fejér István dr. a Műszaki Dokumentációs Központ részéről ismertette a Központ szerepét az újítómozgalomban. Arra hívta fel az értekezlet figyelmét, hogy a műszaki tudás fejlesztése nemcsak az újítónak, de minden műszaki dolgozónak elsőrendű kötelessége. Az értekezlet során mindazok a kérdések felszínre kerültek, melyek az újítómozgalom kiszélesítésének eddig útjában állottak. Számos értékes javaslat hangzott el az akadályok elhárításának módozatairól A novemberben elfogadott újításokból várható megtakarítás összege négyszerese az októberinek Dolgozóink közöl egyre többen lesznek szocialista bányászokká. Bányászaink szocialista jelege a politikai képzettségen kívül egyre jobban megnyilvánul technikai képzettségük fejlődésében is. Ezt az alábbi adatok is megmutatják. Bányaiparunk újítőmozgalma novemberben 67 újítás benyújtását eredményezte. Az elfogadott újítások száma (beleértve az előző hónapról kiértékelés nélkül visszamaradt újításokat is) 738. Az elfogadott újítások várható megtakarítási összege: 1,912.917 forint, ami több mint négyszerese az októberben elfogadott újítások várható megtakarítási összegének. Novemberben, 212 újítást vezettek be, újítási jutalomként pedig 936212 forintot fizettek ki összesen. A legtöbb újítást a Dorogi Lencbányáktól nyújtották be novemberben. A vállalattól benyújtott újítások száma 91, elfogadott újítások 32, bevezetve 30, várható évi megtakarítás összege 170.571 forint és jutalomként kifizettek 4.673 forintot. Tatabányáról benyújtottak 79 újítást, elfogadva 24, bevezetve 17, a várható évi megtakarítás 713.770 forint, jutalomként pedig kifizettek 16.667 forintot. Külön kell megemlítenünk a Petőfíbrimát, ahol 33 újítást nyújtottak be novemberben. Az elfogadott újítások száma: 8, bevezetve pedig 38. Az elfogadott újítások várható évi megtakarításának összege 1.041.500 forint, jutalomként kifizettek 3020 forintok Itt az elfogadott újítások várható évi megtakarításának összege sokkal magasabb nemcsak a doroginál és a tatabányainál, hanem minden más bányavállalaténál is. Ezt a nagy különbséget a® a fakockázással való falazást újem eredményezte, amit a közeimülfba® vezettek be Petőfi-bányák. Egy komplex brigád új, sikeres aknavíztelemítési módszere 1948 február 5-én, a magyar szénbányászat történetében egyik legnagyobb arányú vízbetörés következtében, víz alá került a Dorogi Szénbányák egyik legkorszerűbben felszerelt üzeme, a VI. alma. Percenként 40 köbméter víz tört be a bányába és a hatalmas víztömeg órák alatt töltötte meg a fejtéseiket és a szállitóvágatokat. Emberéletben nem esett kár, bár a bentlévőknek már derékig érő vízbenkellettmenekülni a vízáktól sodródva. Ez a vízbetörés közel másfélmillió forint értékű bányaberendezést öntött el, a feltárás költségeiről nem is beszélve. A vízszínvonal emelkedésének megszűnésével 1949 októberében a legjobb bánya,- és gépészmérnökökből, bánya- és géptechnikusokból vájárokból és gépészeti szakmunkásokból 35 tagú komplex brigád alakult, amely célul tűzte ki, hogy a VI. akna gacsdag szénmezejét mielőbb a termelésbe állítsa vissza. A cement,fások (csövön leengedett cementtel való vízforrás-eltömés) elvégzése után megkezdődött a víztelenítés. Két darab egyenként két köbméteres szivattyú-egységet, majd újabb két darab két kobos egységet építettek be az aknába. Az eredmény ■már azzal kecsegtetett, hogy ezekkel az egységekkel elérik az aknatalpat, amikor 1950 márciusában újabb, percenként 15 köbméteres vízlökés öntötte l az aknában lévő szivattyúkat és motorokat. A brigád nem csüggedt el. Fúrólyukakkal megkeresték a vízbetörés útját. Az egyik fúrólyuk 1500, a másik 1600 köbméter homok-cement keveréket nyelt el, amivel nagyresztjén, sikerült a víz hozzáfolyásának útját elzárni. Az időközönkénti próbaszivatások igazoltáik a cementttel unaló vizehajtás eredményességét 1950 október 1-én merész villalkozásba kezdett a komplex brigád. Újabb vízlöikésak és vízbetörés lehetőségével számolva, a legkisebb újabb anyagi áldozat kockáztatása nélkül „mammutozással” láttak neki a víztelerktésinnek. Ennek a vízemelő berendezésnek óriási előnye az, hogy a szivattyú-egységeket nem kell az aknába beépíteni, mert a berendezés működtetésére a külszínen felszerelt, percenként 50—60 köbméter teljesítményű kompresszor szolgál. Az aknatoronyból mélyen a víznívó alá süllyesztett nyomócsőbe a külső víznívó magasságáig feltódult víz fajsúlyát a nyomócsőbe beépített és ugyancsak a víznívó alá süllyesztett 50—60 köbméter percenkénti teljesítményű „levegőporlasztó” berendezéssel (a víz fajsúlyúnak, lyuggatott csövön, sűrített levegővel való ritkítása) 1-ről 0.4—0.3-ra ritkították. A nyomócsövön kívül álló hatalmas vízoszlop nyomása a beálló fajsúlyegyenetlenség miatt a nyomócsőben lévő ritkított fajsúlyú vízoszlopot hatalmas erővel nyomja ki az aknából. Ezzel az eljárással percenként 3000—3500 liter vizet sikerült az aknából kiszívatni. A mammutszivattyú beindítása óta minden különösebb üzemzavar nélkül, a számítások szerint, mintegy 300.000 köbméter vizet nyomattak ki az aknából. Az új víztelenítési munka,módszerrel a komplex brigád december 21-én elérte az aknatalpat. Sztálin elvtárs 71. születésnapján már a megmentett motorok leszereléséhez is hozzáfogtak, hogy a VI-os aknát a víz teljes feszívatása után mielőbb produktív munkába, a széntermelésbe állítsák. Szovjd tudományai a több és jobb termelésért! Nehány héten belül m megjelenik Bucsnev: „A bányamérnök kézikönyve“ Bagyarnyelvő kiadása Műszaki vezető kádereinknek szakképzettségük teljes Latbavetésével kel megoldaniuk az új széncsatában rájukháruló feladatokat. Munkájuk sikere döntően attól függ, hogy milyen mértékben alfeatmazzák azenjáró szovjet műszaki tudomány eredményeit. Pártunk és korai anyunk a tárcakiadókra bízta a szovjet tudomány közhinccsé tevésének komoly feladatait A Nehézipari Minisztériun t®rcaktadófa átfogó terv keretében elsők között jelenteti meg Bucsnev: „A bányamérnök kézikönyve” című, mintegy 600 oldalas művet. A kézikönyv üzemi, tervező és kutató mérnökök és technikusok számára készül, de nagy hasznát fogják venn az egyetemek felsőbb évfolyamú hallgatóirs. A mű összeállítása eltér a kézikönyvek szokásos felépítésétől. A hatalmas anyag legnagyobb részben táblázatosan közli a bányászat, elsősorban a szénbányászat, valamint a kapcsolatos ágak és segédtudományok nélkülözhetetlen adatait. Elsőrendű gyakorlati tanácsokkal és útmutatással szolgál a bányaüzemek földalatti és külszínilétesítményeinek tervezése, kivitelezése és a termelő üzem vezetése körüli minden alapvető kérdésben. Vezető kádereink a nemzetközi értékű, átfogó műszaki anyagon kívül áttekintést fognak kapni a szovjet szénbányászat művelési módjairól, eszközeiről és a kutatóintézetek gyakorlati értékű tudományos eredményeiről. A magyar nyelvű kiadás lektorálása és szerkesztését az illetékesek Dzsida László és dr. Esztó Miklós leánya,mérnök elvtársakra bízták, akik egyes fejezetek kidolgozásául, hazai szaktekintélyeinken kívül, bevonják munkájukba a Magyarországon tartózkodó szovjet mérnököket is, hogy az elérhető legtökéletesebb anyagot bocsáthassák rendelkezésre. Diósgyőr és Ajka tanulhatnak egymástól Tisztelt Szerkesztőségi _ Az elmúlt napokban egy tapasztalatcsere-csoport járt nálunk a Diósgyőri Szénbányáktól. Két aknánkat nézték meg és nagyjából meg voltak elégedve a látottakkal. A bányajárások utáni beszélgetések folyamán felvetődött a szó arról, hogy nálunk rosszul megy a munkaverseny. Arra a kérdésünkre, hogy náluk hogy megy, azt válaszolták, hogy nagyon jól. Az egyik elvtárs büszkén jelentette ki, hogy náluk minden versenydolog papíron van. Mivel mi nagyon szeretnénk tanulni, bármelyik bányaüzemtől, ahol nagyon jól megy a munkaverseny, kérdeztük, hogy üzemi viszonylatban az elvtársak hogy állnak az átlagteljesítménnyel. Hát bizony, az nálunk átlag 80 százalék — mondották. Kedves diósgyőri bányász elvtársak! Mi, az Ajkai Szénbányáik dolgozói az üzenjük nektek, hogy Rákosi elvtárs nem azt mondta, hogy a bányászok csak papíron végezzenek jó munkát, hanem, azt mondotta, hogy termeljünk minél több szenet. A helyes adminisztrálásra is szükség van, de mégis csak a szén adja meg iparunkhoz az energiát. Mi elismerjük, hogy a verseny nálunk nem olyan jó papíron, mint nálatok. Azonban büszkén közölhetjük, hogy az átlagtermelésünk nem 80, hanem 105 120 között mozog állandóan. A november 26-i termeléssel is megmutattuk, hogy a rossz papírforma mellett és tudunk jó eredményt elérni. Szerintünk a jó eredmény még rossz papírforma mellett jó, a rossz azonban rossz marad, akármilyen jó is az adminisztrálása. JÄGER ISTVÁN versenytitkár, Ajkacsingervölgy. Jáger elvtársnak igaza van, amikor azt mondja, hogy a jó termelési eredmény a rossz adminisztrálás mellett is értékesebb, mint a jó papírforma melletti rossz teljesítmény. A helyes adminisztrálás, a versenyszerződések, a verseny nyivánosságrahozatala azonban mind szoros összefüggésben van a termeléssel és elősegíti, a jó eredményt. Diósgyőr és Ajkácsingervölgy tehát feltétlenül tanulhattak egymástól