Bányamunkás, 1960 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

tilág proletárjai, EGYESÜLJETEK ! A BÁNYAIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI LAPJA XL ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR­ nól végzett munka után ismét nagy feladatok előtt áll a bányaipar Központi Vezetőségünk ülése Központi Vezetőségünk december 22-én ülést tartott, amelyen megtárgyalta az 1959-es évben, a termelés területén végzett munkát s meghatározta az 1960-as évben előttünk álló feladatokat. A második napirendi pont-­­­ban tájékoztatta szakszervezetünk elnöksége a Központi Vezetőség tagjait a SZOT V. plé­num ülésének határozatáról. Az értekezleten részt vett és felszólalt több KV-tag mellett Varga György elvtárs, a SZOT­ titkára, Czottner Sándor miniszter elvtárs, s néhány fontosabb szénbányászati a­tröszt igazgatója és a NIM bányászati ága-­­ zatának főosztályvezetője is. Az ülést Zgyer-­­­ka János, szakszervezetünk elnöke nyitotta­­ meg, majd átadta a szót Blaha Béla főtitkár­­ elvtársnak, az első napirendi pont előadójá-­­ nak. ! BLAHA BÉLA:­ Hapi munkánk középpontjában a termelékenység emelése áll! Blaha elvtárs bevezetőjében elmondotta, hogy a pártkong­resszust népünk olyan terme­lési eredményekkel köszöntöt­te, amelynek felbecsülhetetlen eszmei tartalmát a párt és an­nak politikája iránt bizalom, a párt iránti szeretet, megbecsü­lés adja. A továbbiakban el­mondotta, hogy iparunk egész szerkezetében az 1959-es éviben továbbvittük azokat a változ­tatásokat, amelyek az ipar­ágak közötti helyes arányok kialakításához szükségesek, így például számottevően csök­kent az alapanyag­ és a feldol­gozó ipar közötti korábban meglévő aránytalanság. Né­hány világszerte keresett anyag kivételével üzemeink az 1959-es évben el voltak látva nyersanyaggal, fűtőanyaggal, energiával. Mindezek hozzá­járultak az 1959-es év eredmé­nyes munkájához. Majd rátért a kongresszus versenyered­ményeire. Elmondotta, ha a végleges kiértékelés még nincs is kész, mégis a 11 hónap ada­tai nagy eredményekről adnak­­ tanúságot. SZÉN: A szénbányászat vál­lalása hat legfontosabb muta­tóra történt: termelési érték, teljesítmény, önköltség, impro­duktív műszakszám csökken­tése, bányafa és villamosener­­gia megtakarítás. A megtett vállalást a szénbányászat az összüzemi teljesítmény kivéte­lével teljesítette. Az összüzemi teljesítménynél 2,5 százalékos felajánlás történt, ebből 2 szá­zalék van teljesítve. A teljesít­mény tekintetében 0,5 százalé­kos­­ lemaradás van, amelyet nem valószínű, hogy az év vé­géig be tudunk hozni. OLAJ: Az olajbányászat az év első részében nehézségekkel küzdött, ám az ennek folytán előállott lemaradását behozta és 11 hónapi olajtermelési ter­vét 20 ezer tonnával túltelje­sítette. Minden reális alap megvan arra, hogy ezt a túl­teljesítést növelje és az éves tervét mintegy 35 ezer tonná­val túlteljesítse. Kimagasló eredményt értek el az olajipar fúrási vállalatai a 280 000 fm-es éves fúrási tervvel szem­ben, a 11 hónapban 355 700 fm-t fúrtak le. A tudományos kutatási és fúrási munkák eredményessége nyomán az olaj- és a földgáz-készlet ha­talmasan megnőtt. ÁSVÁNY és ÉRC: Az ás­ványbányászat több mint 70 százalékkal teljesítette túl a termelési értéktervét, az ön­költség mintegy 8 százalékos csökkentése mellett. Az ércbányászat jelentős eredményt ért el az egy főre eső termelési érték túlteljesí­tésénél, és emellett a terme­lési költségeket 3,5 százalékkal csökkentették. A mélyfúró ipar vállalatai termelési ér­téktervük túlteljesítését vál­lalták, 12 millió forint érték­ben. Ezt időarányosan teljesí­tették, egyben 4 százalékkal emelték az egy főre eső terme­lési értéket, a termelési költ­ségszintet pedig 2,4 százalékkal csökkentették. A továbbiakban elmondotta: ha a kongresszusi munkaver­senyt, a kongresszusra való fel­készülést a bányaipar ered­ményeinek tükrében vizsgál­juk, megállapítható, hogy bá­nyászaink igen eredményes munkát végeztek a párt már­ciusi határozatának megjele­nése óta. Ezt mindenekelőtt mutatja az, hogy a bányaipar dolgozói között egyetértésre talált a párt, szocializmus épí­tésének meggyorsításáról szóló határozata, melynek nyomán együttesen indultak harcba a határozat végrehajtásáért. Közép- és üzemi szerveink az elnökség útmutatása nyo­mán igen nagy gonddal és kö­rültekintéssel készültek a kongresszus méltó megünnep­­­lésére. Nagy súlyt helyeztek a kongresszusi verseny szerve­zésére, és ennek keretén belü­l a dolgozók termelési aktivitá­sának fokozására, a kezdemé­nyezések felkarolására és ál­talában a termelékenyebb és gazdaságosabb munkafeltételek biztosítására. A továbbiakban megemlítet­te Blaha elvtárs, hogy szak­szervezetünk tevékenységével párhuzamosan javult a gazda­sági és műszaki vezetők ver­senyszervezéssel kapcsolatos munkája is, amely oda vezet­hető vissza, hogy a Nehézipari , Minisztérium Kollégiuma a­­ Politikai Bizottság határozata­­ nyomán rendszeresen étékelte a kongresszusi verseny helyze­­­­tetét. Javult a politikai felvilágosító munka A kongresszusi verseny so­rán továbbjavult a politikai felvilágosító munka, a terme­­­­lési értekezletek színvonala és a verseny nyilvánossága. Az aktivisták igyekeznek felvilá­gosítani a munkásokat arról, hogy elsősorban rajtuk és az ő munkájukon múlik, hogy mi­lyen ütemben haladnak előre. Bár az agitációs munka nem hibamentes, de eredménynek kell tekinteni azt, hogy a dol­gozók kezdik látni a saját munkájuk és az üzem, sőt a nemzetgazdaság fejlődése kö­zötti összefüggést, ami szá­munkra nagyon fontos, mert ez helyes irányba terel­i a dol­gozók gondolatmenetét és fej­leszti a kezdeményezőkész­séget. Blaha elvtárs elmondot­ta, a legfontosabb tanulság szá­munkra az, hogy az éves fel­ajánlások rendszere bevált, mert ebben az esetben adott a konkrét cél, amelynek tel­jesítésére kell a szocialista munkaversenyt szervezni. Az 1960-as év feladatai Az 1960-as év tennivalóinál Blaha elvtárs az alábbiakat mondotta: a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt VII. kongresz­­szusa fenntartva a szocializ­mus építése meggyorsításának elvét, meghatározta az ipar fejlődésének az ütemét. Ebből következik a bányaipar gyor­sabb ütemű előrehaladásának szükségessége, mivel vala­mennyiünk előtt ismeretes, hogy az energiahordozó anya­gok termelésének meg kell előznie, illetve minden tekin­tetben ki kell elégítenie az ipari szükségleteit. Ennél fogva a szénbányászat mennyiségi terve az 1959-es tervhez viszo­nyítva mintegy 4,8 százalék­kal növekszik. A megadott ter­vet, főképpen a minőségi bar­na szenek, és a fekete szén te­rületén kell túlteljesíteni. Ez­zel egyidejűleg fel kell készül­ni a második ötéves terv tel­jesítésére. Az olajbányászatnak úgy­szintén mind a mennyiségi, mind a fúrásnál jelentős emel­kedést kell elérni. Az ércbá­nyászat a termelési értékét 1959-hez viszonyítva 9,5 száza­lékkal, az ásványbányászat 17,5 százalékat kell, hogy nö­velje. A mélyfúró ipar úgyszin­tén az egy főre eső termelési értékét 2,7 százalékkal kell, hogy növelje. A felsorolt szá­mok mutatják, hogy ipar­ágaink területén a tervek lé­nyegesen nagyobb feladatot irányoznak elő, mint az 1959-es gazdasági évben. En­nek ellére azt a megállapítást tehetjük, hogy a bányászati iparágaknál bizonyos mértékű túlteljesítés is várható. Ezt a tervemelkedést a ter­melékenység növekedésére kell biztosítani. Ez számunkra is mutatja, hogy a napi mun­kánk középpontjába a termelé­kenység növelését és az ezze összefüggő kérdéseket kell ál­lítani. Közös erővel feltárni és megoldai a műszaki problémákat A továbbiakban foglalkozót­­ a termelékenységet elősegítő­­ kérdésekkel. Itt is elsősorban a műszaki fejlesztéssel, min­t olyannal, amely a termelé­­­kenyebb, gazdaságosabb­­ é­s biztonságosabb munka, vala­mint a fizikai erő igénybe vételének csökkentése szem­­­pontjából a legfontosabb, a Központi Vezetőség­­javasolja a Nehézipari Minisztérium,­­ trösztök és vállalatok vezetői­nek, hogy saját területeikel tárják fel a műszaki problé­­­mákat, hogy közös erővel dol­­­lgozva, a párt és a szakszerve­zeti szervek bevonásával ké­­­szítsék el az 1960-as évre a­­ bányaüzemek műszaki fejlesz­­­tésének tervét. Említést tett még az önkölt­­­ség csökkentéséről, a takarék- gazdálkodásról, a termékei minőségéről és az 1960-as év beruházásairól. Most legköz­vetlenebb feladatunk, hogy a verseny lendületének tovább­fejlesztésével biztosítsuk az első negyedévi terv teljesíté­sét, illetve túlteljesítését, mire főképpen ettől függ, hogy mi­lyen ütemben haladunk előre az 1960-as évben. Fokozzuk a munka biztonságát! A beszámoló befejező részé­ben foglalkozott a munkavé­delem kérdésével. Elmondotta nyomatékosan alá kívánjuk húzni, hogy a biztonságos munkakörülmények megte­remtése az elsőrendű és legfon­tosabb feladatoknak egyike. Tudomásul kell venni minden­kinek, beosztásra való tekintet nélkül, hogy a szocializmus építésének viszonyai között is termelést úgy kell biztosítani, hogy növekedjen szakadatla­nul a munkabiztonság, hogy kifejezésre jusson a minden­napi munka során az a köte­lességérzet, amely embertár­saink élet- és testi épsége vé­­delme érdekében mindany­­nyiunkra hárul. Az 1959-es évben a bányá­szat — kisebb hibáktól elte­kintve — eredményes munkát végzett és arra kell törekedni, az 1960-as évben, hogy a meg­­növekedett feladatainkat még nagyobb eredménnyel, bizton­ságos munkával és bányász­becsülettel valósítsuk meg. A Központi Vezetőség Blaha elvtárs beszámolóját elfogadta, egyben elismerését fejezte ki mindazoknak, a fizikai, műsza­ki és adminisztratív dolgo­zóknak, a párt- és szakszer­vezeti vezetőknek, akik oda­adó, lelkes és áldozatkész munkájukkal elősegítették a szakszervezetünkhöz tartozó iparágak területén az 1959-es évi eredmények elérését.­­ A m második napirendi pont előadója Mundi József elvtárs, szakszervezetünk titkára volt, aki tájékoztatót adott a szak­­szervezetek megyei tanácsai, hatáskörének bővítésével kap­csolatosan, a SZOT­V. plé­num ülésének határozata alap­ján. A Központi Vezetőség a tájékoztatót elfogadta és meg­bízta az elnökséget, hogy a ha­tározat végrehajtásához és a végrehajtáshoz szükséges fel­tételek megteremtésével kap­csolatosan felvetődő szervezeti intézkedéseket dolgozza ki és biztosítsa annak végrehajtását. Részlet a Várpalotán felépült új bányász családi házakról. Az olajmezők hírei A Kőolajipari Tröszt laboratóriumában elektro­modelle­­zéssel állapítják meg egy olajmező leggazdaságosabb terme­lésének módját. A hosszadalmas számítások tíz ember egyévi munkáját igényelnék. Az elektrointegrátorral ez a munka fél óráig tart. A képen: Kedves Gyula elektromérnök. A Kőolajipari Tröszt nagylengyeli fúrási üzemegysége hat új szovjet fúróberendezést kapott. Az új fúróberendezések hozzájárultak ahhoz, hogy az üzemegység dolgozói tervüket túlteljesítsék. Képünkön­ nagy teljesítményű új szovjet fúró­­berendezéssel dolgoznak a 191-es fúrási ponton, Automataközpont Bázakerettyén. Ez a gázelosztó automata a környék 13 olajkútjának működését ellenőrzi. Képünkön a gázelosztó automataközpont műszerei.­ ­ A kányási bányászok is kidolgozták versenyfeladataikat április 4-ig A napokban munkásgyűlést tartottak a kányási bánya­üzemnél. Ezen a gyűlésen a kányásiak is magukévá tették a kazáriaknak azt a felhívását, hogy 1960-ban is érjenek el újabb sikereket a szocialista munkaversenyben, a VII. párt­­kongresszus határozatainak végrehajtásában. Ezért úgy ha­tároztak, hogy április 4-ig 500 tonnával teljesítik túl meny­­nyiségi tervüket. Április 4-ig a széntermelés önköltségét tonnánként 5 fo­rinttal csökkentik. Ezt az eredményt az 1959-es első há­romnegyed évéhez viszonyítva kívánják elérni. Az önköltség csökkentése érdekében, az anyag- és energiafelhasználás tekintetében számos intézke­dést tesznek. A többi között 200 köbméter bányafát takarí­tanak meg. Ezt úgy akarják elérni, hogy a már működő vastámos biztosítással ellátott front mellett az első negyed­évben egy másik frontfejtést is átépítenek a korszerű biz­tosítási módszer alapján. Nem kevésbé jelentős a bányásiak­­nak az az elhatározása sem, hogy a százezer műszakra eső baleseti gyakorisági számot öt­tel csökkentik.

Next