Bányamunkás, 1963 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
Milyen eredmények várhatók az érc- és ásványbányászat átszervezésétől - PAPP BÁLINT NYILATKOZATA - Január 1-től az eddigi 10 vállalat helyett 5 termelő és 1 kutató vállalat fogja össze az érc- és ásványbányászati üzemeket. Az átszervezéssel kapcsolatban felkerestük Papp Bálint elvtársat, a NIM Érc- és Ásványbányászati főosztályának vezetőjét, s többkérdésre kértünk választ. Mi tette szükségessé az átszervezést? — Az érc- és ásványbányászati iparágak számos kisüzem államosítása után lényegében 1951-ben nyertek önálló irányítást. Az első ötéves terv időszakában műszakilag és szervezetileg megerősödtek, majd különösen 1956 után korszerű, új létesítmények üzembe helyezése, a terme és koncentrációja és növekvő termelési értékük, importpótló és exportnövelő tevékenységük következtében mind nagyobb népgazdasági jelentőségre tettek szert. Az elért fejlődés, valamint az ipar előtt álló közvetlen és távlati feladatok ellátása megkövetelte az irányítás továbbfejlesztését. A vállalatok összevonást követelte egyrészt az egyes vállalatoknál azonos profilú termelés egységes irányításának biztosítása, másrészt viszonylag kis körzetben nagyobb termelési értéket képviselő vállalatok létrehozása, a rendelkezésre álló termelőerők koncentrálása. A földtani készletellátottság fokozására és a speciális technológiák továbbfejlesztésére és ennek egységes szempontok alapján való végzésére szükségessé vált az Iparági Kutató Vállalat megerősítése. Az átszervezés végrehajtása mellett szól az is, hogy vállalatvezetőségeink az elmúlt években már olyan tudásra és tapasztalatokra tettek szert, amivel képesek nagyobb egységek irányítására és nem utolsósorban a vállalati központokban felszabaduló dolgozókból az üzemek jobb és ütőképesebb műszaki gárdával erősíthetők meg. Az erők egyesítésével többet és eredményesebben tudnak foglalkozni úgy a napi termelési problémákkal, mint a távlati célok gyorsabb megvalósításával. Milyen nehézségeket, gondo'at k-l’ett leküzdeniük? — A vállalati összevonásokat viszonylag zökkenőmentesen hajtottuk végre, ami sem a termelésben, sem az 1963. évi tervek elkészítésében akadályokat nem gördített. Átmenetileg kisebb problémákat okozott az új vállalati központokban a dolgozók elhelyezése, amelyet azonban még a II. ötéves tervben véglegesen megoldunk. Az átszervezéssel kapcsolatban felszabaduló létszám elhelyezése biztosutni van. Milyen eredmények várhatók az átszervezés következményeként ? — A vállalati összevonásokkal centralizáljuk a beruházási munkák irányítását, az ügyvitel terén a pénzgazdálkodást, az anyaggazdálkodást, anyag áruforgalmat és értékesítést. Központosan történik a műszaki fejlesztési alap felhasználása, a tervezés, a földtani szolgálat irányítása, az újítási ügyek, a személyzeti munka, üzemrendészeti és baleset-biztonsági munka végzése és irányítása. Szükségtelenné válik a Mátrában kettő, a Dunántúlon egy vállalati központ fenntartása és továbbfejlesztése. Elesnek az ilyen természetű beruházások (pl. vállalati műhelyek fejlesztése stb.). Felszabadulnak a Mátrai Ásványbánya Vállalat irodahelyiségei, amit a Külszíni Szénbányászati Vállalatnak adunk át. Elmaradhatnak azok a balatoni rendezéssel ütköző ipari beruházások, amelyek Révfülöp környékén az önálló vállalat tevékenysége miatt váltak szükségessé, így a központi műhely elhalasztásával 0,8 millió forint beruházási keretet takarítunk meg. Az összevonás a segédüzemek és gépi berendezések jobb kihasználására vezet elősegíti a gépi berendezések egységesítését, csökkenti a tartoliékalkatrész készleteket és mintegy 4 millió Ft-tal csökkenti az állóeszközök és forgóeszközök értékét, valamint az MNB-hiteleket. Az átszervezéssel a színesércbányászat egy vállalat irányítása alá kerül. Az ólomcinkércbányászat a távlatban kiterjed az egész Mátrára és 190 után a recski üzem is a Mátrából származó ólom-cinkércek feldolgozására nyer átállítást. Az átszervezés megkönnyíti a már korábban elkészített színesércek távlati fejlesztésére vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítását. Az összevont Ásványbánya és Előkészítő Vállalat lényegében az ország összes ipari homok (öntödei és üveghomok) termelő egységeit vonja közös irányítás alá. Ezzel kapcsolatban feladatul adtuk az új vállalatnak a homokprofil terén fennálló problémák minőségi és gazdasági szempontok figyelembevételével történő rendezését a homoktermelés esetleges koncentrálására adódó lehetőségek figyelembevétele mellett. Az Eplényi Mangánércbányának Űrkúthoz való csatolásával, egy tiszta mangánérctermelő profilú vámlisntet hoztunk létre, ami különösen az 1964. évi terveknél fogja kedvező hatását éreztetni. Az Érc- és Ásványbányászati Kutató Vállalat létrehozásával egyrészt mentesítjük a termelőegységeket a távlati és éves kutatási, feltárási munkáktól, másrészt biztosítani tudjuk az egységes és alaposabb feltárási és kutatási munkát. Az átszervezés gazdasági kihatásait jelen pillanatban teljes egészében felmérni lehetetlen, de biztosak vagyunk benne, hogy az itt felvázoltaknál lesz. — Popp Bálint főosztályvezető. Este a szállóban 1962. december, Tatabánya. A növekvő alkonyfényben már kékes szikrákat vetnek a hókupacok és a hideg opálos páragomolyagokat rajzol az arcok elé. Az újvárosi legényszálló szobáiban kigyúlnak a fények. Előbb egy, majd három, aztán egyre több ablak világosodik ki, s szórja szét az otthon meleg fényét a sűrűsödő sötétben. Este van, decemberi este. | A szoba | ' Négy rekamie van a szobában, de csak egy ember. Fekszik. A falak pasztellszínűek, a rekamiék modernek, újak, középen asztal székekkel. Hófehér ágynemű. Csend. — Egyedül? A pihenő fiatalember — Kun László, Xl-es akna — felül és udvariasan, székkel kínálja a látogatót. — A többiek elmentek. Én meg pihenek egyet. — Akárcsak otthon? — Körülnéz, mintha azt tenné mérlegre, hogy magáénak mondhatja-e mindazt, ami körülveszi. — Igen, itt valóban itthon érezzük magunkat. — Érezzük? Tehát nemcsak a maga nevében beszél? Elmosolyodik. — Mi, szobatársak, szinte úgy élünk egymással, mintha egy család lennénk. Nincsenek titkaink, ismerjük egymás gondolatait is. Ezért mondhatom helyettük is, hogy bár még csak egy hónapja isagyunk itt, de egyrovább otthonunknak érezzük a szállót. — És az igazi otthon? — Nagyradán van, Zala megyében. Ott van az asszony, gyerekek. Az ünnepeket együtt töltjük. — És itt, van-e barátja? Az egyik ágy felé biccent. — A Feri — Kovács Ferenc — a legjobb barátom, ott az ágya. Győr megyei. Mindig együtt tartunk. Még látogatóban is jártunk egymásnál. Neki is van felesége, az asszonyok is barátkoznak, leveleznek egymással. — Hogy töltik el itt a szabad idejüket ? — Pihenünk, vagy a szálló klubtermében rádiózunk, televíziót nézünk. A városba alig járunk ki. Jól érezzük magunkat itt a szállóban. A másik szoba | Fekete Pál — X1-es akna — éppen öltözködik. — Hova készül? — Elmegyek egy kicsit szórakozni. — Itt nem érzi jól magát? — Dehogy nem, de azért nem gubózhat be az ember. — Mit szokott csinálni unalmas délutánokon? — Nincsenek unalmas délutánok. Szeretek olvasni, vagy a televíziót nézem. — Egy kicsit kényes kérdés: nem vágyik feleség, igazi otthon után? Megkeményedik a tekintete. — Elváltam. Nekem itt van az igazi otthonom. Az étteremben ! Barátságos étterem. A falak színes walkóddal festve, az asztalok műanyag borításúak. A konyha modern főző-sütő berendezéssel felszerelve. Takács András vendéglátóipari telepvezető az izek, kalóriák mestere. — Mi volt a mai étrend? — Háromféle reggeli: olasz szalámi, főtt sonka, gépsonka tejeskávéval. Négyféle ebéd: csontleves vagy paradicsomleves, aztán ki mit szeret natúrsertéssült, sertéssült zöldbabfőzelékkel, sertéspörkölt, vagy a könnyű koszt kedvelőinek ízesgombóc gyümölccsel és süteménnyel. — És mi lesz a vacsora? — Háromféle. Rakott burgonya, sült sertésoldalas vagy szerb rizseshús. — Elég változatos az étkezés? Válasz helyett jegyzéket húz elő. A jövő heti étrendet, rajta a központ jóváhagyása és megjegyzése: kitűnő! — Már csak egy kérdés van hátra, hogy vannak megelégedve a szálló lakói? A telepvezető most is dokumentumot mutat, a panaszkönyvet. Beírás: *►Sok szálláson laktam már, de ilyen jó, változatos kosztot még sehol sem főztek, mint itt.. .* | Klubszoba, könyvtár | Legalább 20—25 fiatal bányász beszélget, rádiózik. Legtöbben a kis könyvtárszobában tömörülnek. György Mihály könyvtárost — bányász ő is, a VIII-as akna dolgozója — fogják körül. Tanácsot kérnek, könyvet cserélnek. És György Mihály szívesen igazítja útba az olvasni vágyókat. — Hány olvasó van a szálláson? Büszkén mondja. — Már 25 Pedig még egy hónapja sem működünk. A legtöbb olvasó azok közül kerül ki, akik mielőtt ideköltöztek volna, a VIII-as akna szállójában laktak. — Miért? — Mert ott nagyon tevékeny könytáros működik, aki megszerettette velük az olvasást. — És maguk meg vannak elégedve az olvasók számával? — Nem, azt akarjuk, hogy itt nálunk azok is megszeressék a könyveket, akik még nem tudják, hogy milyen gyönyört jelent az olvasás. Jelenleg 360 kötet könyvünk van, de rövidesen 1200 kötetre növeljük és akkor jobban ki tudjuk elégíteni az igényeket is. — Hogy akarják ezt a célt elérni? — Már működik a szállóbizottság. Terveink vannak arra, hogy mindenki okosan, kultúráltan tölthesse el szabad idejét. Irodalmi délutánok, könyvismertetések, szellemi vetélkedők is szerepelnek a programban. A szálló fiatal lakói érdeklődve és helyeslőleg hallgatják társuk szavait. Végh Zoltán a VIH-as akna dolgozója kiegészíti az elhangzottakat. — Valamennyien szeretnénk ha ezek a tervek valóra válnának. — Nem gondolnak arra, hogy a szabad időt a szállón kívül is el lehet tölteni? — Mért menjünk máshova, ha itt magunk közt jól, sőt jobban érezzük magunkat. — Csak ez az ok? — Elsősorban ez, meg aztán a»csavargás« sokba kerül. — Nem furcsa ezt hallani egy fiatalembertől? ■ — Nem. Szerintem természetes az, ha egy magamfajta fiatal arra is gondol, hogy bármilyen jó is itt az otthonban, egyszer mégis családot fogunk alapítani. Márpedig pénz is kell az »igazi otthon« megalapozához. Ezért léptem be a KST-be is- A gondnokság Egy kis szoba a szálló főhadiszállásán, íróasztalok, kulcsok, telefonok, iratok. Innen intézik a szálló ügyeit Devecseri József és Tóth János gondnokok. Itt születnek a tervek, elgondolások és intézkedések, melyek a szálló lakóinak életét szebbé, jobbá, otthonosabbá teszik. — Hány lakó van a szállóban? — Jelenleg 156... — Gond? — Akad, hiszen még csak egy hónapja nyílt meg a szálló. Igyekszünk azonban mindent a legjobban megoldani. — Milyen problémák vannak? — Sajnos még nem működik a központi fűtés, s ezt helyi fűtéssel kell pótolnunk. A kultúrterem felszerelése még hiányos, de rövidesen kapunk könyveket, sakkot, dominót, mindent, ami hiányzik. Felettes szerveink minden kérést meghallgatnak, a szakszervezet szívügyének tekinti problémáink megoldását. És nagy segítséget kapunk maguktól a szálló lakóitól, akik önzetlenül vállalják, hogy társadalmi munkával segítik igazi otthonná tenni a szállót önmaguk és itt lakó társaik számára. Egy este a szállóban ! Hétköznapi, eseménytelen este. Mégis mennyi érdekes dolog történik. Egy csomó bányászfiatal, aki becsülettel megállja a helyét a munkában, olvas, tanul, szórakozik és pihen. Megteremti a maga számára — az adott lehetőségeket kihasználva —, mindazt, amit az otthon melege, varázsa nyújthat az embernek. Dézsi Lajos Üzemelésre készen A módi új őrlőműben — mint ahogy arról már hírt adtunk — megkezdték a próbaüzemeltetést. Az elmúlt hetekben már rendszeresen őröltek bentonitot a gépeken, s ezt az időt használták ki a megfelelő technológia kidolgozására is. A kidolgozott eljárással sikerült elérni, hogy a bentonit minősége jobb, mint amit a világpiaci követelmények előírnak Nagy gondot fordítottak a dolgozók egészségvédelmére is Az őrléskor keletkező por elszívására nagyteljesítményű ventillátorokat állítottak üzembe, amelyek teljesen pormentesítik a levegőt, s ezzel elejét veszik az ilyen üzemekben gyakori szilikózis megbetegedéseknek. A levegőből elszívott port, különleges berendezéssel kötik le, így az a szomszédos települések levegőjét sem szennyezi. A munkára kész üzem műszaki átadására már sor került, és az új év első napjától rendszeresen termel a mádi őrlőmű. Fokozzák a gépesítést Az Oroszlányi Szénbányákban sikerrel teljesítették a múlt évi műszaki fejleszti terveket, amelyek fő célja a gépesítés fokozása volt. A gépesítés eredményeként előirányzatukat jelentősen túlteljesítve 30 százalékkal tölbesszenet rakodtak géppel, s több mint kétszeresére növelték a gépi jövesztést. Az idei műszaki fejlesztési terv szerint tovább növelik a gépesítést, a gépek alkalmazásához a feltételeket elsősorban a korszerű biztosítással akarják megteremteni, ezért kétféle önjáró biztosítótzámot is alkalmaznak. A 3-as aknában már megkezdték az előkészítését annak a frontnak, ahol a Petőfi -bányaiaktól megrendelt önjáró fejtesd pajzsot kívánják alkalmazni. Újdonságnak számít majd az első hazai körvágathajtó gép, amelyet január végén kapnak meg a Bányagép- és Bányavillamossági Vállalattól. 31 millió forinttal gazdálkodunk ez évben A tervszerű és takarékos gazdálkodás megvalósításának egyik fontos eszköze a költségvetés. A politikai célkitűzések eredményes megoldásához évről évre jelentősebb anyagi eszközök szükségesek. Szakszervezetünk 1963. évi költségvetését elnökségünk nemrég megtárgyalta és jóváhagyta. A költségvetés összeállításakor az előttünk álló feladatokból indultunk ki. Költségvetésünk, bevételi tételei között legjelentősebb a tagdíjbevétel. A kitűzött feladatok megoldása is nagymértékben attól függ, hogyan teljesítik alapszerveink a tagdíjbeszedési tervet. A kéreségvetés bevételi előírányzatainak maradéktalan miresítése komoly erőfeszítést igényel. Ugyanis csak a bevételi tervek teljesítése nyújt anyagi alapot a kiadási oldalon mgtervezett célok megvalasításához. Kötségvetésünk szerint ez évben 34 millió forinttal gazdálkodunk. A szakszervezeti tagságot a következő néhány jellemző adattal kívánjuk tájékoztatni arról, hogy ezt a jelentős összeget elsősorban mire fordítjuk. A költségvetési Irányelveknek megfelelően a felhasználás legnagyobb hányada az alapszervekre jut. 20 millió forintot fordítunk közvetlenül vagy közvetve a tagság igényeinek kielégítésére. A tagdíjból visszamaradó 35 százalék mellett szülési, temetési segélyként, kulturális, sportés szociális támogatások formájában visszajuttatott összegek döntő többsége is itt kerül felhasználásra. A 11 és félmilliós részesedésen kívül közel 2 milliós egyéb bevétel is segíti az alapszerveknél a feladatok másoolását. Támogatások formájában 6 millió forint körüli összeget juttatunk vissza. Az alapszervek kölségvetései két irányelveink figyelembevételével állították össze. Szociális kiadátások A tagság szülési és temetkezési segélyeire 2 millió 600 ezer forintot irányoztunk elő Rendkívüli segélyekre szakszervezeti bizottságaink 928 ezer forintot terveznek felhasználni. Szociális jellegű kiadás 2 millió 328 ezer forint összegben szerepel költségvetésükben. Ezen túlmenően több mint 2 millió 500 ezer forint szociális támogatást irányoztunk elő központi költségvetésünkben. Ebből az összegből főleg a tagság üdültetését, illetőleg az ilyen jellegű kiadásokat kívánjuk fedezni. Egy új szakszervezeti üdülő létesítéséhez 600 ezer forinttal járulunk hozzá. Siófoki, hajdúszoboszlói és leányfalui üdülőink üzemeltetéséhez 320 ezer forintot biztosítunk. A jósvafői Kísérleti Szanatórium fenntartásához 50 ezer forintot, a tagság belföldi és külföldi csereüdültetésére, valamint jutalom üdültetésre 180 ezer forintot fordítunk. Gyermek- és nyugdíjas üdültetés céljaira 100 ezer forint támogatást terveztünk meg, ezzel 600 gyermek és 100 nyugdíjasunk leányfalui üdültetéséhez járulunk hozzá. Az arra rászoruló tagjaink, valamint nyugdíjasaink támogatására központi költségvetésünkben 540 ezer forintot irányoztunk elő, melyből többek között évi 3 alkalommal 400—400 forintot utalunk ki 150 régi szervezett dolgozónak, valamint támogatást nyújtunk nyugdíjas szakszervezeti bizottságainknak szociális jellegű kiadásai fedezésére. Tartalékpénzünkből 2 millió forintot fordítunk leányfelui Gyermeküdülőnk bővítésére, továbbfejlesztésére, kulturális célokra Az előző éveikhez viszonyítva nagymértékben emelkednek a tagság kulturális igényeinek kielégítésére fordítandó összegek. A központba befolyó tagdíjakból könyvtárak fejlesztésére, kultúrintézményeik felújítására, berendezésük pótlására, valamint kulturális rendezvényekre 1 millió 400 ezer forintot irányoztunk elő, ami 400 ezer forint,tál több az előző évinél. Sport rendezvényekre A sportkiadások is emelkednek. A kulturálishoz hasonlóan 400 ezer forinttal emeljük a támogatások összegét és így tömegsportra, létesítményekre, a sportkörök működési költségeire több mint 1 millió forintot, természetjárók mozgalmára, bányászbajnokságokra közel 200 ezer forintot fordítunk. Alapszerveink 1 millió 200 ezer forintot fordítanak sportcélokra, melyből sportkörök támogatására 498 ezer forint esik. A költségvetésből ismertetett néhány adat is igazolja, hogy a tagdíjakat valóban a tagság érdekében kívánjuk felhasználni. Hargitai Henrik Páratlan teljesítmény A komlói 3. számú aknáról Krekkó Ferenc 12 fős csapata adott hírt olyan teljesítményről, amilyenre még nem volt példa Komlón: a szocialista címért küzdő előváló brigád 215 métert haladt előre. A kitűnően dolgozó csapat munkájának legfőbb titka a jó szervezés, az, hogy pontosan ismerik feladataikat. Improduktív munkára a brigád tagjai egy percet sem fecsérelnek. Krekkó Ferenc és társai példás munkájukkal előnyös feltételeket teremtettek az üzemben az 1963. évi feladatok megoldásához is. Kijelöltékk a kutak helyét A Dunántúli Kőolajfúrási Üzem dolgozói ebben az évben olajfúrási tervük mintegy 80 százalékát kutatásra fordítják. Körülbelül 230 000 méter kutatófúrást végeznek, főleg a Dunántúlon. A Dunántúli Kőolajfúrási Üzem geológusai nemcsak a kutatásra kerülő területeket, hanem már az egyes kutak helyét is kijelölték.