Bányamunkás, 1964 (51. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

Az ajkai szénmedence bá­nyái részére az Ármin-akna szomszédságában új bánya­mentő állomás készült el. Az új épületben kapnak helyet a bányamentő felszerelések. Az ügyeletes mentőszolgálat ré­szére kényelmes pihenőszobá­kat is berendeztek. Ez évi feladataink .?..­­ 31,2 millió tonna szén — 1,8 millió tonna olaj — 140 millió forint értékű export Ülésezett Központi Vezetőségünk Szakszervezetünk Központi Vezetősége január 3-án ülést tartott, melyen összegezte az elmúlt esztendő eredményeit, s meghatározta az ez évben előttünk álló tennivalókat, fel­adatokat. A Központi Vezetőség ülésén megjelent Gál László, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa titkára, dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter, több meghívott, gazdasági, szak­­szervezeti vezető. Az ülést Zgyerka János, szakszervezetünk elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Blaha Béla elvtársnak, szakszervezetünk főtitkárának, a napirend előadójának. Helytállás a Hidegben A tél mindenütt megnehe­zíti a munkát, a külszíni bá­nyákban azonban különösen natív erőfeszítéseket követel az emberektől. Rudabányán jár­va is sok bányásztól hallottuk: bizony jobb lenne most leg­alább a legkeményebb hetek alatt abbahagyni a munkát és követni a medvék példáját!... De azért senki sem teszi ezt. A rudabányaiak tudják: a ko­hók télen is várják a vasércet, s a nyersvasra, a gépekre, a különféle alkatrészekre és a vas­ból készült használati tárgyak­ra az országnak télen is szük­sége van. Ezért nem szünetel most sem a munka a Rudabányai Vasércbányában. Sőt, az el­múlt hetekben a vasércbányá­szok behozták az 1963. év ele­jén keletkezett mintegy 23 ezer tonnás lemaradásukat! Nem könnyen elérhető ered­mény volt ez. A külszíni fej­téseknél dolgozók a hetek óta tartó hideg időjárás miatt szinte erejük dupláját adták a munkába. A nagy hóban, az ólmos esőtől lefagyott utakon ugyanis csak lassabban tudtak mozogni az emberek, de a gé­pek is. És az időjárás még a szállítást is akadályozza, igaz, a vagonrakást ma már auto­matikusan működő futószala­gok végzik, mert Rudabányán decemberben adták át ren­deltetésének azt az új érctörő- és osztályozóművet, amely a Lenin Kohászati Művek és a vasércbánya 17,5 millió forin­tos beruházásából épült és amely már megszüntette a fá­radságos érctörő- és osztá­lyozómunkát — itt az embe­rek csupán gombnyomással irányítják a vezérlőberendezé­seket. De amíg az érc az új törő­műbe kerül, addig igen nagy munkát kell végezniük a vas­ércbányászoknak. A munkák megkönnyítésére és a folyama­tos szállítás biztosítására az üzem vezetői »mozgó karban­tartó brigádot« szerveztek. A brigád tagjai állandóan a sza­badban tartózkodnak­, sózzák és homokozzák a jeges utakat, a hibás szállítóeszközöket a helyszínen kijavítják és segí­tik az érccel teli, elakadt ko­csikat. Ennek a brigádnak nagy része van abban, hogy a külszíni bányászok a kemény, hideg időben is teljesíthetik napi tervüket. Ahhoz azonban, hogy Ru­dabányán továbbra se le­gyen elakadás a termelésben, a vasércbányászok további be­csületes helytállására számít az ország. A. Az elmúlt esztendőben a bá­nyászati iparágak megfeleltek az eléjük állított követelmé­nyeknek. Az év elején és köz­ben jelentkezett nehézségek ellenére a tervek főbb mu­tatóikban megvalósultak — mondta bevezetőjében Blaha elvtárs. A gazdasági feladatok si­keres végrehajtása ered­ményeként nőtt bányásza­tunk dolgozóinak jövedel­me, többet költhettek szük­ségleteik, szociális, kultu­rális igényeik kielégítésé­re. Bányavidékeink, üzemeink to­vább gazdagodtak a dolgozók érdekeit szolgáló szociális, egészségügyi, kulturális, sport­létesítményekben. A Központi Vezetőség ez­úton elismerését és köszönetét fejezi ki a bányaipar vala­mennyi dolgozójának, szak­­szervezetünk aktivistáinak eredményes munkásságukért Blaha elvtárs ezután az ez évi feladatokkal kapcsolato­­san a következőket mondta: A népgazdasági terv 1964 évre 31,2 millió tonna szénter­melést irányoz elő, ami 2,6 százalékkal, azaz 800 ezer tonnával haladja meg a múlt évi termelési színvo­nalat. Az össztermelésen belül feke­teszénben 8,9, barnaszénben 1,4 és lignitben 3,4 százalékos fejlődést kell elérni. A kőolaj­bányászatnak 1,8 millió tonna olajat, 550 millió köbméter értékesít­hető földgázt kell termel­nie és 400 ezer folyóméter kutató és feltáró fúrást lemélyítenie. Az érc- és ásványbányászat termelési értékterve 748 millió forint, mintegy 3 százalékkal magasabb, mint az 1963 évi várható. A hazai igények ki­elégítése mellett biztosítani kell a mintegy 140 millió fo­rintot kitevő export­terv ma­radéktalan teljesítését, és azon termékek termelésének fej­lesztését, amelyek import­megtakarítást tesznek lehető­vé. A lehetőségekhez képest az exportban törekedni kell a túl­teljesítésre, mind piackutatási tevékenységgel, mind az év­közben terven felül jelentkező igények kielégítésével, — ez­után a munka termelékenysé­gének fontosságára utalt az előadó. Hogy eleget tehessünk a népgazdasági követelmények­nek, a termelés növekedésének döntő többségét a teljesít­­­­mények növelése útján kell biztosítanunk. A terv a szénbányászatban 1176 kg-os összüzemi tel­jesítmény elérését jelöli meg. Ez mintegy egy százalékos fej­lődést jelent, a múlt évi tény­hez viszonyítva. Az érc- és ás­ványbányászatban egy száza­lékos javulást kell elérni. A kőolaj bányászatban termelési áganként különböző a feladat. Fúrásnál egy főre eső termelé­si értékben 3,17 százalékos fej­lődést, míg a termelésnél és a gépgyártásban a múlt évi szín­vonalat kell biztosítani.­­ Az előadó ezután a műszaki és technikai színvonal emelésé­vel, a munka- és üzemszerve­zés javításával, a munkafegye­lem szilárdításával, a szocialis­ta munkaverseny jelentőségé­vel foglalkozott. Szólt az előa­dó a kisegítő munkafolyama­tok korszerűtlenségéről, szer­vezetlenségéről. Nagy teljesít­ményű frontok töltőállomásai primitívek, a kézi csillézés, a rakodókon, osztályozókon sok munkaerőt köt le. Hangsúlyoz­ta, hogy a korszerű termelési felté­telek megteremtésére irá­nyuló intézkedéseken kí­vül az eddigieknél is na­gyobb figyelmet kell for­dítani a munka- és üzem­szervezés javítására. E területen még sok tartalé­kunk van. A tennivalók közül kiemelkedik a frontfejtések és vágathajtások sebességének növelése. Az elmondottak alapelveik­ben vonatkoznak az olajbá­nyászatra is. Fontosnak tart­juk az előkutatási tevékenység és annak technikai feltételei­nek javítását, hogy ezáltal a mélyfúrási munkálatok meg­alapozottabbá és szervezetteb­bé váljanak. Törekedni kell a hasznos fúrási idő növelésére a minőség javítására, a geoló­giai ismeretek bővítésére. (Folytatás a 2. oldalon.) 36 millió forinttal gazdálkodnak ez évben szakszervezeti szerveink Szakszervezetünk 1964. évi költségvetését elnökségünk, majd pedig központi vezető­ségünk is megtárgyalta és jó­váhagyta. E szerint ez évben 36 millióval gazdálkodunk. Ennek jelentős része alap­­szerveinknél kerül felhaszná­lásra. Több mint 22 millió forintot használunk fel alapszerveink­nél. Csaknem 12 millió az az összeg, amely a tagdíjból ré­szesedésként közvetlenül az alapszerveknél marad, ezenkí­vül 2 és félmillió forintot fi­zetünk ki tagságunknak szü­lési és temetési segélyként. 5 millió forint feletti összeget juttatunk vissza támogatások formájában alapszerveinknek, intézményeinknek, tagságunk­nak, így a kultúrintézmények tá­mogatására, felújítására és egyéb kulturális célokra 1 560 000 forintot, sportköreink támogatására 1 400 000 forin­tot irányoztunk elő. Az előző évekhez hasonlóan jelentős összeget, összesen 2 millió forintot kívánunk fel­használni nyugdíjasok üdülte­tésére és támogatására, gyer­mekek üdültetésére, üdülőink továbbfejlesztésére, üzemelte­tésére és egyéb szociális cé­lokra. Ebből az összegből siófoki, Hajdúszoboszlói­ és leányfalui üdülőink üzemeltetéséhez 320 ezer forintot biztosítunk. A siófoki bányász üdülő be­rendezésének pótlásához, a hajdúszoboszlói bányászüdülő berendezésének kicseréléséhez, valamint a leányfalui gyer­meküdülőnk továbbfejleszté­sére összesen 450 ezer forin­tot költünk. 1000 gyermek és 150 nyug­díjas üdültetésére 210 ezer forintot irányoztunk elő. Az arra rászoruló tagjaink, nyug­díjasaink támogatására köz­­­ponti költségvetésünkben 580 ezer forintot terveztünk meg, melyből többek közt évi 3 alkalommal 400—400 forintot juttatunk 150 régi szervezett dolgozónknak, valamint támo­gatjuk nyugdíjas szakszerve­zeti bizottságainkat szociális jellegű kiadásokban. A tagság külföldi és bel­földi csereüdült­etésére, vala­mint jutalomüdültetésére 191 ezer forintot, egyéb szociális támogatásokra 246 ezer forin­­tot terveztünk meg. Jelentős összegekkel járu­lunk hozzá a közös szakszer­­vezeti beruházásokhoz. A gyermeküdültetés fejlesz­tésére Zamárdiban és Salgó­­hegyen létesítendő üdülőkhöz 1964-ben 750 ezer forint­tal, a szakszervezeti üdülők gépesítéséhez 200 ezer forint­tal, a budapesti SZOT-üdülő létesítéséhez 600 ezer forint­tal, egyéb beruházásokhoz 1 millió 100 ezer forinttal já­rulunk hozzá. Alapszerveink összesített költségvetési adatai is azt mu­tatják, hogy növekszik a szociális, kulturális és sport előirányzatok összege és igye­keznek a rendelkezésre álló pénzeszközöket a tagság cél­jaira fordítani. Alapszerveink költségveté­sében 2 millió 460 ezer forint szociális, 1 millió 963 ezer forint kulturális és 1 millió 123 ezer forint sportfeladás ta­lálható. Alapszervein­k a kultúrin­tézmények támogatására 399 ezer forintot, a sportkörök tá­mogatására 489 ezer forintot, rendkívüli segélyekre 1 mil­lió 76 ezer forintot fordíta­nak. Vitáy proletárját, egyesüljetek / II. ÉVFOLYAM I. SZÁM­ÁRA 50 FILLÉR__________1964 JANUÁR HÓ Fogynak a meddőhányók Egyre nagyobb sikereiket ér el a lengyel—magyar közös vállalkozás, a HALDEX. Jelenleg Katowice környékén két meddőhányó-feldolgozó üzem működik, de befejezés előtt áll a harmadik építése is. Szállítószalagot emelnek be az épülő harmadik üzemben Nagy teljesítményű markológép bontja a meddőhányót A szombterki üzemben Gutman Gertruda gépkezelő Szénnel megrakott vasúti kocsik várják az indulás pillanatát Pályázat a bányavidékek különleges épületalapjainak és szerkezeteinek megtervezésére A bányavidékeken sok Men­­tésügyi Minisztérium tervezé­­tét jelent az építkezés, mert si főosztályán (Budapest, V., az aknák és a föld alatti Beloiannisz u. 2—4. V. em. 5.) vágatok környékén süllyed a s ugyanide kell eljuttatni a talaj. Az Építésügyi és a Nehéz­ kész terveket 1964. április 6-ig. Ipari Minisztérium ezért pá- A legjobb munkák díjazására lyázatot hirdet az alábánya- 86 000 forintot irányoztak elő, szott területek különleges épü- A legnagyobb díj azonban let-alapjainak és szerkezetei- 20 000 forintnál több nem le­nek megtervezésére. A pálya­­hét, s a megvásárolt tervekért zart kiírást 30 forintért vehe- kifizethető legkisebb összeg tik­át az érdeklődők az Épí- 3000 forint

Next