Bányamunkás, 1974 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
Jubileum Amikor 1937 őszén megkeződött hazánkban a kőolajermelés. Az olajjal együtt eltérő földgázzal nem tudtak itt kezdeni, ezért egyszerűen levegőbe eresztették. A nagy rtékű tüzelőanyag kisebb résének helyi hasznosítására is sok évek múltán került sor. A Bázakerettye, majd később Ovászi térségében feltárt olaj egy részét Csepelen dolgozik fel. Az olaj szállítására Bázaerettye, Újudvar, Balatoneglár, Mezőszentgyörgy, Bánfok, Csepel érintésével 20 kilométer hosszú, 8 colos csőezetéket építettek. A kőolaja mért országok közül elsőek hazánkban ezt a rendsert használták fel olaj és áz szállítására. A hét bizonos napjain olajat, más napkon pedig földgázt továbbíittak vezetéken. Az olaj után minden esetben úgynevezett főgörényt eresztettek végig vezetéken, amely megtisztítta a cső falát az olajtól. A fővárosban 1948. decemer 17-én, 25 évvel ezelőtt érezett meg az első zalai földázszállítmány, amelyet a vási gáz kalóriadúsítására asználtak fel. Ekkor hetenént 400 000 köbméter zalai fldgáz jutott a budapesti gázálózatba, 1962-ben pedig már 1 000 000 köbméter. 1963. óta el szállítanak zalai földgázt fővárosba, de a vezetékmdszer ma is működik: rége az immár egész országotfogó földgázvezeték-tendernek. Gázkitörésmentes sztendő A mecseki szénbányászok delmezes ellensége, a várata szén- és gázkitörés 1973- an, tizenhat évi kutató- és tervező munka eredményeint, térdre kényszerült. 1918 a először fordult elő, hogy termelést és a dolgozók biztnságát nem fenyegették gázitörések. Az eredmények relisan akkor mérhetők fel, ha sokat összehasonlítjuk az ötenes évekével. Akkor, a maiál kisebb termelés mellett halálos áldozatot is követelve, hente átlagosan 17 gázkitörésordult elő. A kedvező váltás jó példa arra, hogy a kútfők, a bányahatósági,a vállalti és üzemi szakemberek öszehangolt munkája milyen eeményekre vezet. Szakszervezetünk 1974. évi költségvetése 52 millióval gazdálkodunk Alapszervezeteink vezetőségei alapos vita után összeállították az 1974-es pénzügyi terveket. Az összesítésből és elemzésből meggyőződhettünk arról, hogy szervezeteink, a költségvetést készítő aktivisták, tisztségviselők minden körülményt figyelembe vevő munkát végeztek. Takarékos, céltudatos gazdálkodás esetén az új évben is a tagság megelégedésére használhatják fel befizetett forintjaikat. Az 1973. év elején végrehajtott általános bérrendezés eredményeként 132 ezer szervezett dolgozó átlagos tagdíja 8,2 százalékkal emelkedett. A nyugdíjasok, tanulók és jogfenntartók 35 ezres taglétszámát is figyelembe véve 167 ezer tagunk 47 és fél millióval járul hozzá a szakszervezeti mozgalom feladatainak megoldásához. Ez 2 és fél millióval több az előző évinél. Elismeréssel kell szólni azon nyugdíjas-alapszervek vezetőségeinek tevékenységéről, akik felismerték, hogy saját gondjaikat — a központi és vállalati támogatáson túlmenően — elsősorban maguk tudják megoldani. A felvilágosító és meggyőző tevékenység eredményeként ma már a nógrádi, mecseki, várpalotai, mátraaljai, tatabányai és közép-dunántúli területeken 6 ezer nyugdíjas tag fizet önkéntes vállalással havi 5 Ft-ot, vagy annál nagyobb összegű tagdíjat. Ez az öszszeg teljes egészében az alapszervnél marad, így többet tudnak juttatni a rászorultaknak. " 1 millió 608 ezer egyéb bevétel mellett 808 ezer forintot terveznek tartalékpénzükből felhasználni. Különrészesedést 47 nyugdíjas és 10 MVM intézeti alapszerv, valamint 22 üzemi alapszervezet tarthat vissza, elsősorban segélyezésre, kulturális és sporttámogatásra, valamint függetlenítették bérének részbeni fedezésére. Az egyéb bevételek közt szerepel a nyugdíjasok temetési segélyeire folyósított 834 ezer forintos központi támogatás, valamint a nyugdíjas alapszerveknek adott, üzemi, hivatali, alapszervezeti támogatás és a saját bevételek (kirándulásokhoz dolgozói hozzájárulás, szakköri bevételek, rendezvénybevételek stb.) Kulturális, sport- és szociális kiadások A növekvő bevételekből egyre nagyobb összegeket fordítanak a tagság szociális, kulturális igényeinek kielégítésére. A tagdíjbevételekből különféle szociális célokra 4 millió 200 ezer forintot, kultúr- és sportcélokra pedig 5 millió 300 ezer forinton felüli összeget terveztek alapszervezeteink. Ebből kultúr- és sportintézmények támogatására 2 millió 162 ezer forint jut. Természetesen e munkaterületek anyagi igényei jóval nagyobbak ennél, de a vállalati jóléti alapokból is, elsősorban az intézmények támogatására igen sokat fordítanak. Segélyezésre 11 millió forint Az alapszervek a tagok segélyezésére a beszedett tagdíjak 24,5 százalékát 11 millió 325 ezer forintot terveztek. Ez jóval meghaladja az előző évek ilyen célra fordított öszszegeit. Ezzel a növekedéssel egyetérthetünk, hiszen alapszervezeteink a XX. Kongresszus határozatának megfelelően egyre inkább törekednek a sokgyermekes családok, a gyermekeiket egyedül nevelő szülők és idős, alacsony nyugdíjjal rendelkező tagok rendszeres támogatására, a segélyösszegek növelésére. A tervek szerint 23 ezer tagot kívánnak segélyezni, vagyis az átlagos segélyösszeg csaknem 500 forint lesz. Így végre elérjük, hogy az elaprózott segélyek helyett valóban segítséget jelentő összegek kerüljenek az arra rászorulóknak kifizetésre. A segélyezési politika eredményesebb végrehajtása és hatékonysága érdekében ajánlottuk alapszervezeteinknek a minimális 400 forintos szülési és az 5500 forintos temetési segély tervezését, függetlenül a betöltött tagsági időtől. A központba befolyó tagdíjakból további 300 ezer forintot fizetünk ki segélyként elsősorban az alapszervekhez nem tartozó özvegyek és rászorultak, valamint 120 régi szervezett dolgozó részére Beruházások , támogatások A közös összefogással megvalósuló szakszervezeti létesítményekhez tagdíjbevételünk 6,5 százalékával. 3 millió 83 ezer forinttal járulunk hozzá, leányfalui üdülőnk korszerűsítésére 2 milliót kívánunk felhasználni. Különféle támogatásokra a központi költségvetésben 3 millió 49 ezer forint áll rendelkezésre. Ebből például kultúrintézmények felújítására 712 ezer forintot, tömegsport bajnokságokra és sporttámogatásokra 20 ezer forintot, leányfalui üdülőnk üzemeltetésére 796 ezer forintot fogunk felhasználni. 200 nyugdíjas leányfalui és hévízi üdültetésére 113 ezer forintot tervezünk. A nemzetközi szolidaritási alaphoz 237 ezer forinttal járulunk hozzá. A Bányász Kulturális és Sporthetek területi rendezvényeinek költségeire 171 ezer forintos előirányzat van költségvetésünkben. Gazdálkodjunk tervszerűen Fontos, hogy évközben is szakszervezeti bizottságaink asztalán legyen a költségvetés. Nem ér semmit az olyan terv, melyet csak azért készítettek el, hogy határidőre elküldhessék a felsőbb szervekhez. A tagság által elfogadott pénzügyi terv legyen valóban a gazdálkodás alapja. A felhasználásról taggyűléseken és egyéb módon tájékoztassák a tagságot. Hargitai Henrik Alapszerveink költségvetése Alapszervezeteink ez évben 27 millió forinttal gazdálkodnak. A 23 millió 718 ezer forintot kitevő 50 százalékos alaprészesedésen felül 1 millió 55 ezer forint különrészesedés és ! Mit vár az újévtől? Ólomöntés, malacsorsolás, izsgődurrogás — a szilveszri hangulat elengedhetetlen illékei, ám nem csak ennyiül áll egy esztendő lezárása , az újabb köszöntése. Mert : ember ilyenkor önkéntelent is megáll az utcán, s véggondolja, mit végzett, s mitem teljesített 12 hónap alatt, egyel félálomban azon töri a lét, vajon mivel adósa még ásóknak, s főként önmagáik. Mi most megkérdeztünk maj olajipari dolgozókat. Megírtuk őket afféle előzetes ■ámvetésre, s arra is, mondáik el: mit várnak az új eszndőtől. Íme a válaszok,elyeknek van egy közös lajosságuk: nemcsak egyéni indokról, örömökről beszélek, hanem a közösség dolgait izgatják fejükben. BERTA JÁNOSNÉ laboris, a gellénházi Lomonosz svocialista brigád vezetője: — Jövőre már két iskolásom lesz, bizony nagy gond. Kétszerese az ideinek. Azt írom az új évben, hogy minink mindig egészséges lehen a családban. Ami 1973-at teti: brigádunk a trösztverkedőn a negyedik helyeterezte meg, egy-két kérőévi, illetve válaszon múlott az őkelőbb helyezés. Tehát azt seretném, ha 1974-ben ilyen írdések nem lennének. TASSANTI KADOCSA oktveres olajmérnök, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a DKFV lovászi üzemének vezetője, munkásőr: — 1973 a fordulat éve volt üzemünkben, mégpedig két fronton is. Az egyik oldal a gazdasági munka. Nos, elmondhatom, hogy az új esztendőben a másik dél-zalai szénhidrogén mezőben is elkezdődnek a széndioxidos kiszorításos másodlagos művelési munkálatok. Tavaly ennek előkészületei folytak, s tapasztalatom szerint nagy akarással. Az emberek — mérnökök és kútkezelők egyaránt — beleadták a munkába minden tudásukat, képességüket. Ugyancsak lényeges évnek tartom 1973-at a szocialista brigádmozgalom szempontjából. A vállalatnál először kapott kiváló címet szocialista közösség, a Lenin-brigád, amely a mi üzemünk gépműhelyében dolgozik. De a többiek is jelentős fejlődésről tettek tanúbizonyságot. Az előrelépésben azt tartom nagyra, hogy a jelszó második és harmadik részét is majdnem mindenütt teljesítették. Számottevő minőségi változásnak tartom tehát 1973-at a szocialista brigádmozgalomban. Van egy harmadik vonala is tavalyi munkánknak: a számítógépes adatfeldolgozásra való fölkészülés. A Zala megyei számítóközpont március táján kezdi el működését, s bizony nagy erőfeszítéseket követelt tőlünk az új bizonylati és nyilvántartási rendszerre való áttérés. Nos, ilyen a mérleg, s mindebből következik, amit várok: sok munkát, azt, hogy a széndioxidos program zökkenők nélkül indulhasson el. NÉMETH LÁSZLÓ, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár szakszervezeti bizottságának titkára: — Sajnos, nem minden úgy történt 1973-ban, ahogyan szerettük volna. Nem a termelésről van szó, mert gyári terveinket túlteljesítjük, s a tervezett 4,5 százalékkal szemben 5 és fél százalékos béremelést hajtottunk végre. Ami bánt: negyvenöt embernek kellett volna új lakásban köszöntenie a karácsonyt és az új évet, ám hiába volt minden fáradozása a gyár vezetőinek. Az építőipar csak 1974 márciusára ígéri a lakások átadását. Mindenekelőtt én ezt várom. A magánéletemben? Az idén, 1974-ben lesz huszonöt éve, hogy beléptem a gyárba. Szeretném ha az ideihez hasonló évet zárnánk, ha az ideihez képest jelentősen megemelt termelési tervünk teljesítésének sem volna díja. Egy kérdésre három válasz. A nyilatkozók■ közéleti emberek. Tőlük függ, de rajtuk nem múlik, ők mindig helytálltak a legnehezebb időkben. Kívánjuk hát, hogy boldogok legyenek az új esztendőben is. Ferencz Győző Világ proletárjai, egyesüljetek. Aranyérmes újítók A napokban a Tatabányai Szénbányák 29 dolgozóját „Kiváló Újító” jelvénnyel tüntették ki. Ezzel 150-re emelkedett a kitüntetett újítók száma a vállalatnál. Közülük hetvenen a jelvény arany fokozatának tulajdonosai. Aranyérmet azok a munkások és műszaki dolgozók kaptak, akiknek javaslatai eddig egy-, illetve kétmillió forint megtakarítást eredményeztek a vállalatnak. Boldog új és Alig néhány napja búcsúztunk az óesztendőtől és köszöntöttük új reményeink új esztendejét. Túl az első szorgos hétköznapokon, ha kissé megkésve is, kívánunk tiszta szívből boldog új esztendőt, jó egészséget és sok sikert minden olvasónknak, a bányaipar dolgozóinak, kedves családjuknak. 1974. január elsejével eredményekben gazdag esztendőt hagyunk magunk mögött. Tapasztalataiból erőt meríthetünk további küzdelmünkhöz: szocializmust építő munkánk folytatásához, gazdasági, társadalmi tennivalóink ellátásához. Hiszen a jókívánságok valóra válásának, az egyéni és közösségi érdekek megvalósulásának meghatározó feltétele az alkotó munka. A teendőket, a feltételeket tárgyilagosan Pártunk Központi Bizottsága 1973. november 28-i ülésén megfogalmazta. Feladatunk: a X. Pártkongresszus megszabta úton haladni töretlenül és következetesen. Teljesíteni az 1974. évi népgazdasági tervet. Lényegében ez a feltétele, hogy az újévi jókívánságoknak megfelelően sok boldogságban legyen része hazánk minden dolgozójának, állampolgárának. A tetteken tehát a sor, az alkotó tevékenységen, hogy minél több örömünk legyen a munkában, életünk minden területén. 1974-től mindenki többet vár, jobban és boldogabban akar élni. Ez jut lényegében érvényre a népgazdasági tervben is, mely a nemzeti jövedelem 5, az ipari termelés 5,5—6, a mezőgazdasági termelés 2—2,5 százalékos növelését irányozza elő. Az előirányzott gazdasági fejlődés megvalósulása az életszínvonal gyorsabb ütemű emelését teszi lehetővé. Ez jut kifejezésre abban is, hogy a terv a reáljövedelem 5—5,5, a reálbér 3,7 százalékos növelését irányozza elő. A célok arra mutatnak, hogy jó munka esetén bizakodva tekinthetünk az 1974-es esztendőre. Pártunk töretlen politikája biztosítéka fejlődésünknek. A tervcélok szolidak és megalapozottak. Nincs bennük szenzáció sem. Gyakorlatilag megalapozott politikából, népünk vágyából erednek. A részletek elemzése azt mutatja, hogy nagy feladatok állanak társadalmunk, az iparágak, az üzemek, vállalatok kollektívái előtt. A bányaipar feladatainak — mint mindig, így —1974- ben is megkülönböztetett jelentőségük van. Teljesítésük fontossága köztudott az egész bányásztársadalom előtt. Közismert, hogy hazánk energiaellátása import- és hazai termelési bázison alapszik. Megbízható bázis ez, mert bányászaink — ha azt a népgazdaság igényli, s nagy erőfeszítésekre is képesek. Ezt a tulajdonságukat megőrizték, s minden bizonnyal a jövőben is mindent megtesznek az ellátás zavartalanságáért. Az energia-igények, növekszenek. Gazdaságunk fejlődik, a lakosság igényei is emelkednek. Következésképpen a bányaipar feladata. 1974-ben kielégíteni energiahordozókban és a különféle ásványi és bányászati termékekből a fogyasztói, illetve népgazdasági igényeket. Ezek eléggé változóak, de kőolajból, földgázból és szénből növekvő irányzatúak. Ez teszi szükségessé a terven felüli teljesítést és a szénbányászatban a szabadnapi és esetenként a vasárnapi termelést. Ezek a körülmények hívják fel a figyelmet többek között az előrelátásra. Az igények szezonális változásaiból hosszú távra következtetéseket levonni nem volna helyes. A tartós jelenségek, a nemzetközi viszonyok alakulása, a gazdaság növekedési üteme miatt a napi termelés mellett mégis foglalkozni kell a rendelkezésre álló kapacitások, lehetőségek számbavételével, kutatással, újabb bázisok feltárása lehetőségeivel. Mindemellett alapvető követelmény a bányaiparban a gazdaságosság javítása. A bányászati termékek egy része nyereséges. Ez tovább javítandó. Más része — főként a széntermelés — költségvetésből támogatásra szorul, aminek mértéke nem közömbös. A feszes termelési feladatok, a gazdasági hatékonyság parancsolóan követeli az anyagi és szellemi erőforrások, tartalékok gyümölcsözőbb kiaknázását, a műszaki-technikai színvonal javítását. A bányaipar tervei — bár vannak még kimunkálásra váró részkérdések — készek. Figyelembe veszik a magasabb követelményeket a termelés, a gazdaságosság javítása területén. A megkezdődött műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon e tennivalókat ismertetik és a végrehajtáshoz, az aktív munka kibontakoztatásához kérnek segítséget. Ha ez megfelelő politikai munkával, meggyőző szóval — mit, hogyan és miért megjelölésével — történik, akkor ebben sokat tehetnek a szakszervezeti aktívák is. Nem kétséges, szavuk megértésre talál a fizikai, műszaki-értelmiségi dolgozók körében és olyan vállalások születnek, hogy a jól végzett munka örömével tekinthetünk vissza az ,,óesztendőre”. Feladataink sokrétűek, gazdag ez évi programunk. Szakszervezetünk 1974-ben is XX. kongresszusunk határozatain dolgozik. A magunk eszközeivel, politikai és szervező munkával, az aktivisták sokezres táborára támaszkodva kívánjuk céljainkat elérni Hamarosan megkezdődik a szakszervezeti bizalmiak, a választott vezető szervek beszámolása, majd a soron következő választások és a kongresszus előkészítése. Tehát nemcsak beszámoltatásról van szó, de szakszervezetünk tevékenysége további formálásáról, szocialista jellegének erősítéséről, megfelelő program kialakításáról is. Törekvésünk: a megkezdett és eredményesnek ítélt úton tovább haladni és rétegpolitikai tevékenységünket fejleszteni. Felelősséget érezve a nők, fiatalok ügye iránt, közelebb akarunk jutni a bányásztársadalom minden rétegéhez, részben ösztönzésük és megbecsülésük, másfelől érdekeik jobb képviselete szándékával. Hamarosan tanácskozunk az újítókkal, részt veszünk az ifjúsági parlamentek szervezésében, foglalkozunk a bányamentőkkel, tanácskozni kívánunk a bányász nyugdíjasok képviselőivel. Szakszervezetünk ez évi dús programja sok munkát kíván, s nem kevés fáradozást igényel. De megéri. Hiszen a cél a szocializmus, a bányásztársadalom ügyét szolgálni, előbbre vinni. Kómár András