Bányamunkás, 1976 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
A szénbányászat feladatai az V. ötéves tervben írta: Seregi János, a MSZT vezérigazgatója A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. Kongresszusának határozata kimondja: „A nyersanyagok, az energiahordozók növekvő felhasználása és a nehezebb beszerzési feltételek miatt fokozott gondot kell fordítani a takarékosságra, a hazai természeti erőforrások — köztük a szénvagyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására.” A szénbányák népgazdasági fontossága tehát megnövekedett, perspektívái kedvezőek, a bányászainkra ismét nagy feladatok várnak. Ezeket a feladatokat tükrözi a szénbányászat készülő V. ötéves terve is. Az V. ötéves tervidőszak folyamán a szénbányászat előtt kettős feladat áll. Növelni kell a meglévő, nagyobb szénvagyonnal rendelkező bányák termelési kapacitását, amelynek révén el kell érni, hogy a szénvagyon-kimerülés miatt bekövetkező termeléscsökkenés minél kisebb mértékű legyen. Lépéseket kell tenni továbbá annak érdekében, hogy a VI. és VII. ötéves terv során belépő mintegy 3000 MW teljesítményű szénbázisú erőművek ellátásához szükséges új bányák megépüljenek. Ez a program felülmúl minden eddigi fejlesztési célkitűzést. Az új bányák termelésbe lépésével elérhető, hogy a széntermelés ismét növekedjék. Ez azonban csak az V. ötéves terv megalapozó munkája után a VI. ötéves tervben következhet be. Törekednünk kell — lehetőségeink határán belül — a meglevő bányák fejlesztésére. A fejlesztés két szorosan öszszefüggő elemet tartalmaz: egyrészt a termelés szerkezetének, belső arányainak változtatását a nagyobb termelékenységű munkahelyek javára, másrészt az egyes termelési- és munkafolyamatok technológiájának korszerűsítését. A Magyar Szénbányászati Tröszt már a IV. ötéves terv végén megkezdte az összehangolt, komplex műszaki fejlesztés előkészítését, amelynek végrehajtására az V. ötéves tervben kerül sor. Ennek eredményeképpen a mélyműveléses szénbányászatban a gépi jövesztés aránya legalább 60 %ra, a komplex gépesítésű fejtések termelése legalább 40%ra, a géppel hajtott vágatok aránya 30—35 %-ra növekszik. Emellett fokozott gondot fordítunk a kiszolgáló munkafolyamatok korszerűsítésére. Korszerűsítjük a személyközí®kedést, a szén- és anyagszállítást. Külön gondot fordítunk •a nagy fizikai erőkifejtést igénylő anyagmozgatás gépesítésére. A javítás, karbantartás megkönnyítése és gazdaságosságának növelése érdekében intézkedéseket teszünk a berendezések, eszközök tipizálására, a •műhelykapacitások összehangolt kihasználására. Folytatjuk az automatizálást, valamint a szénbányászat információs rendszerének gépesítését. A korszerű műszaki megoldások csak korszerű üzem- és munkaszervezés mellett vezethetnek eredményre. Az V. ötéves terv során valamennyi vállalatunk megkezdi a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer alkalmazását, amely a bányászat sajátosságaira való tekintettel elsősorban a hatékonyabb és biztonságosabb munkára irányul. A munkaverseny célkitűzései az V. ötéves terv megnövekedett, sokrétű feladatainak megfelelően bővülnek. A tervezett műszaki fejlesztési és szervezési intézkedések nemcsak a termelékenység fokozását teszik lehetővé, hanem a fizikai munka megkönnyítését, a biztonságosabb és egészségesebb munkakörülmények megteremtését is. Munkavédelmi célokra minden eddiginél nagyobb összeget, több mint 2 milliárd Ft-ot"tervezünk fordítani. Fokozzuk a fő bányaveszélyek, különösen a tűzveszély, a szén- és gázkitörésveszély megelőzését, a szilikózis elleni védekezést, fejlesztjük a bányamentő szolgálatokat, a munkavédelmi oktatást és propagandát. Az V. ötéves terv során azonban nemcsak a munkahelyi körülmények javulnak. Minisztertanácsi határozat biztosítja, hogy még több fizetés kerüljön a borítékba, több bányászcsalád költözzön át otthonba. Javul a munkásszállások, a munkásszállítás, az üzemétkeztetés színvonala. Az V. ötéves terv folyamán a mindenkori fogyasztói igények kielégítése mellett fel kell készülni a VI., VII., ötéves tervben szükséges, minden eddiginél nagyobb széntermelésre. A népgazdaság energia igénye rohamosan növekszik. Bár az energiatermelés korszerűsítése miatt a szénfelhasználás aránya 1990-ig mintegy 20 %ra csökken, a széntermelés abszolút mennyiségét — az 1975. évi termeléshez viszonyítva — mintegy 50 %-al növelni kell. Az új bányákkal tehát nemcsak a kieső kapacitásokat kell pótolni, hanem jelentős termelésnövelést is biztosítani kell. Ugyanakkor jelentősen növelni kell a termelékenységet. Az új bányaépítések két területet érintenek: az Oroszlány—Tatabánya—Dorog környéki eocénkorú szénmedencét és Bükkábrányi Az eocén medencében jóminőségű barnaszén áll rendelkezésre, emellet ezen a területen az évtizedek óta kialakított bányászati háttér jelent kedvező feltételeket. Az V. ötéves tervben négy új mélyművelésű bánya építését tervezzük megkezdeni, amelyek a termelési szint elérése után közel 8 millió évi termelési kapacitással rendelkeznek (Márkushegy, Nagyegyháza, Mány, Lencsehegy II). E bányák termelését 200 MW teljesítményű erőmű hasznosíthatja. A Bükkábrány közelében megkutatott lignit évi 10—12 millió kapacitású külfejtés létesítését és 1000—1200 MW-os erőmű ellátását teszi lehetővé. A mecseki szénmedence hazánk egyetlen kokszolható szénelőfordulása. A koksz világpiaci ára emelkedik, beszerzési lehetőségei csökkenek, ezért a hazai termelési lehetőségek kihasználása népgazdasági szempontból rendkívül fontos. Ennek érdekében az V. ötéves terv során nagyarányú rekonstrukciós munkákat kell kezdeni ezen a területen. Az új bányatelepítések és rekonstrukciók jelentős népgazdasági erőforrások igénybevételét igénylik. Ezért a végrehajtás lehetősége és üteme az ezekkel kapcsolatos döntésektől függ. Ugyanakkor nem nélkülözhetjük a baráti országok — elsősorban a Szovjetunió — segítségét sem. A szénbányászok a IV. ötéves terv eredményeivel megalapozták az V. ötéves terv indítását. A felszabadulási és a kongresszusi munkaverseny során is megmutatták, hogy mind a hagyományos, mind az újszerű feladatok megoldásában elsősorban a munkáskollektívák alkotó erejére lehet támaszkodni. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy a szénbányászok jól gazdálkodnak majd a népgadaság által rendelkezésre bocsátott erőforrásokkal, és ebben az öt esztendőben is becsülettel teljesítik feladataikat. A szénhidrogén bányászat távlatai írta: Dr. Bán Ákos, az OKGT vezérigazgatója Az utolsó években lezajlott olajválság alapjában változtatta meg a hazai szénhidrogénkutatás és termelés megítélését. Addig, ameddig az új mezőkben a szénhidrogén-termelés is, a földgáz termelés is gazdaságos volt, összehasonlítva az importtal szemben, problematikusnak tűnt a kis földgázmezők vagy kevert gázzal rendelkező mezők termelésbe állítása és a kimerülés fázisába jutott olajmezőkön a másod- és harmadlagos módszerek alkalmazása. A felemelt energiahordozó árak régebben gazdaságtalannak ítélt hazai szénhidrogén-bányászati tevékenységét összehasonlítva az import bekerülési költséggel, gazdaságossá tette. Ezek termelésbe állítását és ilyen módszerek alkalmazását nem anynyira a gazdaságosság korlátozza, hanem a rendelkezésre álló beruházási költségek. A szénhidrogén-kutatási tevékenységünket 1980-ig meghatározta a minisztertanács 1973. évi 3328 számú határozata. Feladataink súlyát jellemzi az is, hogy az MSZMP KB. Gazdaságpolitikai Bizottsága megvizsgálta a földtani kutatás helyzetét és meghatározta a szénhidrogén-kutatási feladatainkat. Mindezeknek a határozatoknak nyomán az V. ötéves tervidőszakban az előkutatás során a szeizmikus vonalhossz mérési teljesítményének 1977- re el kell érni a 3000 km/évet (2000 km/év helyett), a tervidőszakban évi 200 000 méter kutató fúrást kell mélyíteni, 35 CH/év eredményességgel, amivel évi 7 millió tonna, 5 év alatt 35 millió új CH kincs felfedezését várjuk, 30% kőolaj — 10,5 millió tonna és 70 százalékos földgáz — 24,5 milliárd m3 — megoszlási arányban. A szénhidrogén-kutatás feladatai között elsőrendű területnek tekintjük a DK-Alföldön, KörösBerettyó vidékét, a Békési medencét és a Szegedi medencét. Célunk a szeizmikus berendezések teljes modernizálása, a digitális jelrögzítés elterjesztése, a robbantás nélküli ún. vibroszesz eljárás alkalmazása, egy újabb számítóközpont üzembehelyezése a szeizmikus eredmények kiértékelésére. A fúróberendezések fejlesztési programját az eddigi hazai erőgép oldali, döntő mértékben a román és szovjet munkagép oldali korszerűsítések határozzák meg. A nagy mélységű kutatás miatt tovább korszerűsítjük és bővítjük a 300 Mp horogterhelésű berendezéseinket. A lyukbefejező és kútjavító berendezések egységesítése mellett biztosítani kívánjuk a különböző feladat ellátásához szükséges berendezéseket. Úgy a fúrási munkáknál, mint a lyukbefejezésnél, kútjavításoknál a környező államok, valamint a Szovjetunió szintjére kívánjuk fejleszteni a gépesítést és műszerezést. A hazai szénhidrogén-termelés megközelíti hőegyenértékben a szénbányászat termelését és az 1975. évi energiahordozó felhasználásának 25 százalékát biztosítja. A következő ötéves tervidőszakban a kőolajtermelés meghaladja a 10 millió tonnát, míg földgázterv kőolajfeldolgozó ipar kapacitását 14,5 millió/évre növeljük és jelentős fejlesztéseket hajtunk végre a termékek minőségének javítására, melyek környezetvédelmi feladatokat is szolgálnak. Növekszik a kőolajtermék és propán-bután szolgáltatással kapcsolatos tárolási kapacitás és mindezeknek a feladatoknak az ellátása azt jelenti, hogy a IV. ötéves tervidőszakhoz képest megváltoznak az OKGT termelési és gazdálkodási feltételei. A változások főbb jellemzői a következők: — A népgazdaság energia felhasználásában a szénhidrogén arány az előző tervidőszakhoz képest mérsékelt ütemben, de abszolút értékben nagyobb mértékben növekszik; — jelentősen növekszik a földgázimport és kőolajtermék import, valamint megváltozik az OKGT szempontjából hátrányosan a földgáz és kőolaj termékfelhasználás szerkezete; — a kőolaj termékválaszték bővülése és a fűtőolaj terítés kiszélesítése a szezonális készletezés, tárolás a szolgáltatási költségek növekedését vonja maga után. Döntően ezek következtében merésénk a 30,4 milliárd m*-t Bányászati tevékenységünk feladatai közé tartozik a kőolaj- és a földgázimport távvezetéki szállítása is. A kőolajimport a Szovjetunióból 1980-ban eléri a 7,5 millió tonnát, földgázimportunk pedig 4 milliárd m3-re emelkedik. A kőolaj- és földgáztermelés biztosításához a kormány által rendelkezésre bocsátott összegek befektetését kell biztosítanunk oly módon, hogy a korábbi tervekben szereplő kőolajtermelésnél mintegy 200 et/évvel és földgáztermelésnél 1 milliárd m3/ évvel nagyobb mennyiség rendelkezésre bocsátására készüljünk fel. Ezek között a feladatok között szerepel az algyői, mezőben a kőolaj- és földgázmezők intenzifikálása, kisebb kőolaj- és földgáztelepek termelésbe állítása, valamint Szeged város alatt elhelyezkedő, hazai viszonylatban jelentős kőolajkészletek kitermelése. Itt a termelőberendezéseket majdnem teljesen automatizált szinten valósítjuk meg. A nagyobb kihozatali tényezőt biztosító nyomásfenntartásos vagy másodlagos termelési módszerek mindazon területeken bevezetésre kerülnek, ahol természetadta körülmények ezt indokolják. Így vízvisszanyomással történik a termelés az algyői mezőben, COI-os gázbesajtolást hajtunk végre a budafai, a lovászi és a nagylengyeli mezőben. Vizsgáljuk a harmadlagos módszerek műszaki-gazdasági kérdéseit, különösen az alföldi mezők vonatkozásában. Az V. ötéves tervben feladat a föld alatti gáztárolás megoldása. Az V. ötéves tervidőszakban kiépülő föld alatti gáztárolók műszaki-gazdasági jellemzői: az OKGT társadalmi termékének növekedési üteme hallatlanul lelassul, mintegy 23,3%os lesz. A bányászatban a társadalmi termék 7,8%-os növekedése a kőolajfeldolgozásban 29,5%-os növekedése mind az említett problémák következményei. A feladatokkal kapcsolatos beruházási tevékenységek az OKGT eszközeit közel megkétszerezik. Természetesen ez maga után vonja az eszközhatékonyság romlását is. Az élő munka magas technikai felszereltsége növeli az 1 fő foglalkoztatottra jutó társadalmi terméket, annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak létszáma is évről évre mérsékelten emelkedik. Bér- és jövedelemfejlesztés vonatkozásában, mivel iparágunk feladatai az energiahordozó ellátásban igen jelentősek, az országos átlagot meghaladó mértékben irányozzuk elő a növekedést. A IV. ötéves terv tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi munkaerő helyzet mellett csak ilyen bér- és jövedelemszínvonal növekedés biztosítja a munkaerő ellátottságot. Munkaerő helyzetünk javítását célozzák azok a szociálpolitikai intézkedések, amelyeket beruházási és üzemköltségeink terhére bevezetünk. Lényegesnek tartjuk, hogy a szociálpolitikai ellátottság színvonalát erősebb mértékben fejlesszük azokon a területeken, így a kutatás-fúrás, termelés távvezeték-építés területén ahol az elmarad az országos és iparági átlagtól. Feladatainkat soroltuk fontossági sorrendbe, és azok kielégítését a rendelkezésre álló eszközök szabják meg. Legfontosabbnak tartjuk a munkakörülmények javítását, munkahelyi fürdő-öltöző, szállás létesítésével, meleg étkeztetés megoldásával. Másodikként soroljuk a munkásszállítást, harmadikként a lakásellátást. A kőolaj- és földgázbányászok, fenti munkaerővel kapcsolatos igényei, amennyiben megértésre találnak, úgy sikeresen oldják meg az V. ötéves terv feladatait. tataji1, Kardos-Puszta-Hajdúszokút ederics Koszló Szembelépés — besajtolás kezdése 1976 1977 1978 — teljes kiépítése 1977 1979 1982 Évi normán gázforgalom 10® gnm3 50 100 21o Mobil gázkészlet —10® gnm3 150 250 400 Maximális kivétel — teljes kiépítésnél 40 80 360 Beruházás Igény — MFt 143 250 876 A cél: a gazdaságosság fokozása, a tartalékok feltárása írta: Dr. Gagyi Pálffy András, az OÉÁ igazgatója Az Országos Érc- és Ásványbányák dolgozói, sikeresen zárták az 1975. évet, és ezzel a IV. ötéves terv túlteljesítéséről adhatnak számot. Az iparág tevékenységére jellemző sokrétűség, amely az eltérő földtani viszonyok következtében, előfordulásonként más és más művelési módot, alapanyagonként pedig más és más előkészítési, dúsítási eljárást igényel, a tervidőszakban tovább színesedett Egyes külszíni bányáinkban eredményesen vezettük be a komplex gépesítést jelentő úgynevezett kőzetszaggatásos jövesztést, illetve fejlesztettük tovább a hidralikus szállítással egybekapcsolt hidropneumatikus termelést. Előrelépés történt a mangánérceik és tűzálló anyagok föld alatti művelésében is. Termelési kapacitásunkat kizárólag saját erőből végrehajtott rekonstrukciós és szervezési intézkedésekkel növeltük, elsősorban olyan üzemekben mint Mád, Fehérvárcsurgó, Pilisvörösvár, Felnémet stb. illetve a további koncentrációra törekedve, olyan termelőhelyek bekapcsolásával mint Iszkaszentgyörgy, Alsótelekes, Mád- Királyhegy, a recski lejtakna stb. Ezzel párhuzamosan, a gazdaságosabb termékszerkezet megvalósítását is szem előtt tartva és a termelést nagyobb üzemekre koncentrálva, megszüntettük a bányászatot Parókán, Eplényben, Solymáron, Hegyesden, Diósdon és rövidesen ezt tesszük Mád-Bombolyon és Kékk úton is. Csak ilyen intenzív gazdálkodás tette lehetővé azt, hogy a folyamatosan csökkenő létszám mellett, amely sajnos lassan a termelés fékjévé kezd válni, öt év alatt a társadalmi terméknek 30 százalékos, a tőkés exportnak 80 százalékos növekedését érjük el, teljes mértékben termelékenységből. A már említett intézkedések, a tartalékok feltárása, a takarékosság és a munkaverseny eredményei, amelyeknek következtében elnyertük a Kiváló Vállalat címet, a költségszint fokozatos csökkenését és a vállalati nyereség 57 százalékos növekedését eredményez-,ték. Egyes olyan hazai alapanyagok védelmében, mint a vas- és mangánércek, a tervidőszakban, a Nehézipari Minisztérium és a BDSZ támogatásával igen komoly tevékenységre volt szükség ahhoz, hogy a kedvező perspektívákat biztosítani lehessen. Bár az iparág szociális és egészségvédelmi kérdéseiben is fejlődésről számolhatunk be, nem lehetünk elégedettek a szűk fejlesztési lehetőségeink miatt megoldatlan lakáshelyzettel, valamint azzal, hogy eszközeink, munkagépeink fokozatosan elöregszenek, a szintentartáshoz elégtelen, visszatartható amortizációs hányad miatt. Gondjaink, problémáink megoldásában jó együttműködést valósítottunk meg a társadalmi szervekkel és az üzemi demokrácia továbbfejlesztésében, egyebek között elsősorban arra törekedtünk, hogy a meglévő fórumokat korszerűsítve és az információt bővítve, a munkások szélesebb körét vonjuk be a vállalati, művi testületek munkájába, fontos elhatározások és tervek előzetes vitájába. Eredményeink között feltétlenül említést érdemel szakembereinknek az a népgazdasági jelentőségű munkája, amely a recski nagy mélységű színcsére előfordulás megtalálásához, az 1972-re elvégzett széles körű műszaki-gazdasági értékeléséhez, hasznosítási koncepcióinak részletes kimunkálásához kapcsolódik. Az 1974-re elkészült 1200 méter mélységű, 8 méter átmérőjű szállítóakna, valamint a második akna mélyítésének és az aknákat összekötő vágatok kihajtásának megkezdése, illetve az ezekhez kapcsolódó bányászati kutatásoknak állami nagyberuházássá történt minősítése, számunkra nagy elégtételt, eddigi munkánk kedvező értékelését jelenti. Ez a feladat egyébként központi helyet foglal el az V. ötéves tervünkben is azzal kiegészítve, hogy ez idő alatt kell pontosítanunk a tervezett kombinát részletkérdéseit, nem szűnve megkeresni azokat a megoldásokat, amelyek a mielőbbi megvalósítást szolgálják a legkorszerűbb technika figyelembevételével. V. ötéves tervünk lehetőségeit általában az eddiginél is szigorúbb szabályozó rendszer határolja le. Gazdálkodásunk tehát a továbbiakban is döntően a régóta megkezdett utat, az intenzív gazdálkodás útját követheti. Erre kritikus munkaerő helyzetünk is kényszerít, amelyet csak bérezési és lakás problémáink kedvezőbb megoldása, valamint eszközellátottságunk növelése javíthatna. Rekonstrukciós jellegű célkitűzéseink elsősorban az öntödei, vegyipari, kohászati, szilikátipari alapanyagok, különféle töltőanyagok termelésének növelésére irányulnak, de élve az iparágban rejlő exportlehetőségekkel, néhány nagyobb beruházást exportnövelő hitel igénybevételével tervezünk végrehajtani. Ennek megfelelően többek között szolgálati szabadalom alapján, korszerű, növényvédő szer hordozóanyag gyártását tervezzük az erdőbényei kovaföld bázisán és jelentősen továbbfejlesztjük üvegipari alapanyagaink termelését is Fehérvárcsurgón. A polcsvarosvári kiváló minőségű dolomitra alapozva, külfödi licenc alapján, úgynevezett nemesvakolat gyártó üzemet létesítünk. Bővíteni kívánjuk többek között a mádi, felnémeti ásványőrlőket, korszerűsíteni egyes bányák gépesítését és különös figyelmet fordítunk a környezetvédelemre, valamint a por elleni küzdelemre, amely különösen ásványőrlő üzemeinkben számos intézkedésünk ellenére még mindig sok gondot okoz. Tervezzük a fürdő- öltözőellátás további javítását, valamint elöregedett gépeink javítását szolgáló műhely kapacitásunk fejlesztését. Továbbra is mindent el kell követnünk a gazdaságosság fokozására, a tartalékok feltárására, a költségek csökkentésére, hiszen bérszabályozásunk is a vállalat eredményességéhez kötött. E téren , elsősorban a legtöbb gondot okozó gyöngyösoroszi üzem helyzetét kell megoldanunk és elérni azt, hogy kapacitásának megfelelően, kielégítő minőségű ércet termeljen. A vállalat dolgozói bizakodással tekintenek az új ötéves tervre, nagy akarással és szakmaszeretettel tervezik fejleszteni tevékenységüket. Vágathajtási rekord Csordakúton kimagasló teljesítmény született. Fecznyik István előváló brigádja 1975- ben, 2000 méter vágatot hajtott ki. Ez páratlan teljesítmény. Pecznyik István ifjúsági szocialista brigádja a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére felajánlotta az új szénmezők feltárásának meggyorsítását, hogy minél több és minél előbb új fejtésben kezdhessenek munkához az ugyancsak szép teljesítménynyel dolgozó széntermelő csapatok. Vállalták, hogy 1975. végéig 2000 méter vágatot építenek. Azzal a felhívással fordultak a többi előváló brigádhoz, hogy hasonló teljesítmény elérésére törekedjenek. Tizenkét hónap alatt 2000 méter föld alatti vágat kiépítése nem kis erőfeszítést követel, hiszen már jó teljesítménynek számít az évi 1000— 1200 méteres előrehaladás is. Az F—6 H típusú magyar gyártmányú elővájó géppel és kitűnő munkaszervezéssel dolgozó Pecznyik brigád azonban határidő előtt teljesítette a 2000 méteres előrehaladást. Kiemelkedő munkájuk értékét csak növeli, hogy gyakran rossz geológiai körülmények között dolgoztak s ilyenkor a gépet sem tudták használni. A 2000 méter kétharmadát géppel, a többit pedig kézi erővel kellett kihajtaniuk.