Bányamunkás, 1978 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! LXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1978. JANUÁRRA 50 FILLÉR Szakszervezetünk időszerű nevelési, közművelődési tennivalói - Ülésezett központi vezetőségünk- Szakszervezetünk központi vezetőségének legutóbbi ülésére 1977. december 14-én került sor. A központi vezetőség a kiküldött írásos jelentés, valamint szóbeli kiegészítés alapján, megtárgyalta szakszervezetünk nevelési tevékenységét és a soron következő tennivalókat. A napirend előadója Kun Lajos titkár volt. A második napirend keretében Simon Antal főtitkár tájékoztatást adott a népgazdaság, valamint a bányászati ágazatok 1977. évi helyzetéről, az 1978-as feladatokról, majd szakszervezetünk költségvetéséhez, az első félévi munkatervhez fűzött néhány megjegyzést. A központi vezetőség ülését Zgyerka János, szakszervezetünk elnöke nyitotta meg. Az ülésen részt vett és felszólalt Vas János, a SZOT titkára. A résztvevők, a meghívottak köszöntése után szakszervezetünk elnöke Kun Lajosnak, az első napirendi pont előadójának adta át a szót. Zöld út a munkahelyi nevelés előtt Alig két éve, hogy szakszervezetünk XXI. kongresszusa tanácskozott és meghatározta öt évre szóló feladatainkat, közte a nevelő munka fejlesztésére vonatkozó tennivalókat is. A kongresszus hangsúlyozta: az előttünk álló feladatoknak csak akkor tudunk eleget tenni, ha azok megoldására történő mozgósítás minden időben párosul a politikai felvilágosító és meggyőző munkával, a tudatos cselekvésre való ösztönzéssel. A határozat kimondja: A vezető testületek munkájában érvényesülnie kell annak a követelménynek, hogy az ideológiai és nevelési tevékenység elválaszthatatlan a szakszervezeti munka egészétől, a nap mint nap jelentkező feladatok megoldásától. Biztosítani kell a párt politikájának rendszeres ismertetését, mozgósítva a társadalmi, politikai célkitűzések megvalósítására. A nevelői tevékenység legyen differenciált, személyhez szóló, melynek során kapjon elsődleges szerepet a munkahelyi nevelés. A szakszervezeti vezető testületek, a műszaki gazdasági vezetők vezetési módszerében, mindennapi munkájukban, a tudatos emberformáló tevékenység jusson érvényre. A kongresszus által megfogalmazottak ma is, sőt hosszabb távon érvényesek. A nevelő, a felvilágosító, a meggyőző munkát eddig sem lehetett, a jövőben pedig még kevésbé lehet reszortjellegű feladatnak tekinteni. Lé-Folytatás a 2. oldalon Az 1978-as költségvetésről mire költjük a tagdíjakat? lepítési célt szolgáló alapba 2 millió 400 ezer forintot helyezünk. Az alapszervezetek növekvő bevételeikből az eddiginél többet terveztek kulturális célokra és sporttevékenységre, így könyvtárra, ismeretterjesztésre, oktatásra és propagandacélokra 1 millió 300 ezer forintot, az előző évinél 16,5 százalékkal többet terveznek felhasználni. Kultúrintézményeknek sportköröknek összesen 2 millió 532 ezer forint támogatást terveztek. De jelentős összegek jutnak a jól dolgozó szakszervezeti aktivisták munkájának elismerésére, jutalmazására, kulturális rendezvényekre, kirándulásokra stb. is. Különféle kulturális célokra 4 és fél millió, tömegsportra 1 millió 426 ezer forint jut, összességében nézve az alapszervezetek költségvetését, az előző évinél 9,7 százalékkal többet — összesen 15 millió forintot — kívánnak szociális, kulturális és sportcélokra fordítani. A központi vezetőség legutóbbi választ ad arra a jogos kérdésre: ülésén jóváhagyta szakszervezet mi történik a befizetett tagdíj aktünk 1978. évi költségvetését. A kar, mire költjük a tagság forintköltségvetés néhány főbb adata tart? 64 milliós tagdíjbevétel Az előttünk álló feladatok megoldásához a szakszervezeti tagság 64 millió forint tagdíjjal járul hozzá, ami 3 millióval több a múlt évinél. Nem kis feladat a költségvetésekben megtervezett 98,6 százalékos szervezettség és 98,4 százalékos tagdíjmorálmegvalósítása. Több alapszervnél van még tennivaló a tagdíjfizetési készség javításában. Egyes tagok elmaradnak a rendszeres fizetéssel és csak késedelmesen tesznek eleget kötelezettségüknek. Javuló arányok A gazdálkodás egyik fő elve, hogy a bevételek mind nagyobb hányadát közvetlen vagy közvetett formában a tagság érdekében kell felhasználni. A kiadási oldal egyes tételeit kiemelve, megelégedéssel láthatjuk, hogy emelkednek a kulturális és nevelő munkára, a tömegsportra előirányzott összegek. A tagdíjbevétel emelkedése lehetővé teszi a nyugdíjasok fokozott támogatását és a beruházási célok anyagi megalapozását. Alapszervi felhasználások A befizetett tagdíj kétharmada lényegében az alapszervezeteknél kerül felhasználásra. A visszamaradó 31 milliós tagdíjrészesedésen felül csaknem 2 milliós támogatást kapnak a központtól a nyugdíjas alapszervezetek, illetve a nyugdíjas tagokkal rendelkező üzemi szervezetek. Meg kell említeni, hogy a nyugdíjas alapszervezetek teljes tagdíjbevételükkel gazdálkodnak. Mint mindig, most is arra törekedtünk, hogy a központi apparátus fenntartási és működési költségeit biztosítva, minél többet juttassunk vissza az alapszervezetekhez. Ezt néhány adat szemléltetően igazolja. A központi költségvetésben kultúrintézmények felújítási és beszerzési költségeire 961 ezer, esetenkénti kulturális támogatásokra, rendezvényekre 550 ezer, minőségi és tömegsportversenyekre, sportkörök támogatására 500 ezer forintot terveztünk. Gyermek- és nyugdíjas üdültetésre és egyéb szociális célokra 1 millió 300 ezer forintot meghaladó előirányzat van a központi költségvetésben. A Bányász Kulturális és Sporthetek rendezéséhez 522 ezer forintos előirányzatot találunk a vállalati szakszervezeti bizottságok pénzügyi terveiben. 574 ezer forinttal járul hozzá szakszervezetünk a nemzetközi szolidaritási alaphoz és a szakmaközi bizottságok fenntartásához. 3 és fél millió forintot fordítunk a szakszervezeti közös beruházásokra, valamint a leányfalui üdülő elmúlt években megkezdett korszerűsítésének és felújításának befejezésére. Üdülőte Segélyek Segélyezésre 14 milliós előirányzat van a költségvetésekben. Ez a teljes tagdíjbevétel 21,8 százaléka. Ebből születési és temetési segélyre 5 millió 800 ezer, egyéb szociális segélyre 8 millió 200 ezer forintot terveznek felhasználni. A tagság 17,5 százalékának — megközelítően 30 ezer tagnak — tudnak az alapszervezetek anyagi segítséget nyújtani. A költségvetéseket a szakszervezeti bizottságok megtárgyalták és jóváhagyásra a tagság elé terjesztették. A tagság általában egyetértését fejezte ki és felhatalmazta a vezető testületeket, hogy a bevételeket a tervben meghatározott célokra fordítsák. Hargitai Henrik Év elején ELMÚLTAK AZ ÜNNEPEK, köszöntöttük az új esztendőt, sok minden jót kívánva egymásnak. Most már a munkáshétköznapok következnek. Hozzá kell látnunk és el kell végeznünk napról napra mind eredményesebben azokat a feladatokat, amelyek ebben az esztendőben ránk, bányászokra hárulnak. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát — mondja a közmondás. Az új esztendő küszöbén ezt talán így lehetne megfogalmazni. Ki mit vállal és tesz a közösségért, egész népünk felemelkedéséért, úgy tud magának is nyugodtabb holnapot, boldogabb életet teremteni. Tennivalónk van bőven. Ebben mi bányászok, általában nem szoktunk szűkölködni. Erőnkhöz képest eddig is igyekeztünk ezeknek eleget tenni, ezt akarjuk a jövőben is. Ebben az esztendőben is — csakúgy, mint a korábbi években — alapvető feladatunknak tartjuk, hogy iparágunk minden ágazata teljesítse termelési, gazdasági előirányzatait. Energiahordozókban, ásványi nyersanyagokban a jelentkező igényeket megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban kielégítse. JÓ LENNE azonban elérnünk, hogy mindez kevesebb túlórával és szabadnapok igénybevételével valósuljon meg. Különösen vonatkozik ez a szénbányászatra. Hogy ez így legyen, elsősorban rajtunk múlik. Ennek érdekében az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a munka- és üzemszervezés fejlesztésére, a veszteségidők csökkentésére, a belső tartalékok feltárására és hasznosítására. Támogatnunk kell minden olyan kezdeményezést, amely a jobb, a hatékonyabb munkát szolgálja, a termelékenység növekedését, s vele együtt a biztonságosabb munkavégzést segíti elő. Jobban kell kibontakoztatnunk és hasznosítanunk a dolgozók, mindenekelőtt a szocialista brigádok versenymozgalmában rejlő erőt is. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy feladataink megoldása csak túlóráztatással, szabadnapok igénybevételével lehetséges. Átmenetileg lehetnek ugyan gondjaink, de azokat nem fogadhatjuk el természetesnek, olyan tényezőnek, amelyen nem lehet változtatni. Van kiút, csak egy kicsit nagyobb felelősséggel kell dolgoznunk, kinek-kinek a maga posztján. A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMÜNK A segítése és megvalósításának szerves részeként, fontos feladatként áll előttünk a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítása. Arra törekszünk, hogy ebben az esztendőben is a keresetek alakulásában kifejeződjék a nehéz, egészségre ártalmas bányamunka megbecsülése. Ugyanakkor a bér- és kereseti arányok összhangban legyenek a végzett munka mennyiségével és minőségével, s a helyes munka szerinti elosztáson keresztül ösztönözzenek a nagyobb teljesítmények elérésére, a hatékonyabb munkára. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a föld alatt és a terepen dolgozók keresetének mikénti alakulására. Az elmúlt években pozitív irányú tendencia vette kezdetét a baleseti helyzet alakulásában. A gyakoriság növekedése megállt, sőt egyes ágazatokban csökkent. Javulás van a halálos balesetek számában is. Ezen az úton kellene tovább haladnunk, amelyhez lehetőségeink adottak. Feltétele és alapja a fegyelmezettebb munka, mert az előforduló baleseteknél jelentős szerepet játszanak a személyi tényezők. Ez pedig kimondottan tőlünk függő ok, amelyen nekünk kell változtatni. Továbbra is változatlanul fő feladatnak kell tekinteni a fő bánya- és baleseti veszélyek — gáz, tűz, víz, robbanás — megelőzését, lehetőség szerinti elhárítását. SZAKSZERVEZETÜNK központi vezetősége a múlt év decemberi ülésén megtárgyalta és meghatározta nevelő munkánk időszerű feladatait , melyről részletesen e szám hasábjairól tájékozódhatnak az olvasók. Állásfoglalásában hangsúlyozta: a gazdasági építőmunka szervezése, fokozottabb segítése, az érdekvédelmi feladatok jobb ellátása, a dolgozók szocialista tudatának formálása, műveltségük gyarapítása érdekében szélesíteni kell nevelő tevékenységünket, növelve annak hatékonyságát. Miután a dolgozók életmódját, életfelfogását alapvetően a munka határozza meg, a nevelő munkát is elsősorban a munkahelyen kell élőbbé tennünk, amelynek bázisa továbbra is a szocialista brigádmozgalom. Ez év első felében a szakszervezeti mozgalom jelentős eseményre készül. Elérkeztünk a két választás közötti időszak feléhez. Számot kell adnunk — a bizalmiaktól a központi vezetőségig — a választás óta végzett munkáról, az elfogadott határozatok időarányos végrehajtásáról. Olyan mérlegkészítés ez az eddig megtett útról. Mit sikerült elérnünk, miben maradjunk „adósak”, hol kell a „fordulatszámot” gyorsítani. AZ ÖSSZKÉP nem rossz. Szakszervezetünk eddigi tevékenysége alapjában véve megfelelt a határozatok előírásainak, jól alkalmazkodott a változó körülményekhez. Azt mondhatjuk, hogy a „félidőre” kitűzött célok lényegében teljesültek, megvalósultak. Természetesen ennek elbírálása elsősorban szakszervezetünk tagságának feladata lesz majd a különböző beszámolási fórumokon. A vezető testületeknek, a bizalmiaknak az a feladatuk, hogy felelősségteljesen adjanak számot választóiknak végzett munkájukról, a közösen elért eredményekről. A beszámolások adjanak megfelelő alapot a fejlődés reális megítéléséhez és segítsék elő a tennivalók kijelölését is. Ebben biztosítsanak meghatározó szerepet a tagságnak. Nélkülük eddig is aligha tudtuk volna megoldani feladatainkat, egyetértésük, tevékeny részvételük nélkül a jövőben sem leszünk erre képesek. Ezért erre különös gonddal kell ügyelnünk. Akaratukat, törekvéseiket munkánk programozásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen abban az ő érdekeinek is kifejezésre kell jutniuk. A SZAKSZERVEZETI MOZGALOM „slágere” ebben az évben is az alapszervekben folyó munka javítása, fejlesztése. Ez képezi alapját az előrehaladásnak, de ez felel meg leginkább a tagság érdekeinek is. A követelménytámasztás összetevői sokrétűek. De ezek közül is első helyen a bizalmi csoportok szervezeti élete, a bizalmi jogainak érvényesülése áll. Napjainkban ez olyan területe a szakszervezeti munkának, amelyre a legtöbb időt és figyelmet kell szentelnünk. Ez kulcskérdése a szakszervezeti és az üzemi demokrácia fejlesztésének is. Feladataink nagyvonalú felsorolása is arra utal, hogy tennivalónk ebben az esztendőben is lesz bőven. Nem kis munka vár ránk. Meggyőződésünk, hogy a tagsággal egyetértésben és karöltve képesek leszünk azok végrehajtására. Ehhez a munkához kívánunk a központi vezetőség és az elnökség nevében szakszervezetünk egész tagságának, aktivistáinak, a vezető testületeknek eredményekben gazdag, boldog új esztendőt, családi életükben sok örömet és boldogságot.