Bányamunkás, 1978 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! LXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1978. JANUÁR­­RA 50 FILLÉR Szakszervezetünk időszerű nevelési, közművelődési tennivalói - Ülésezett központi vezetőségünk- Szakszervezetünk központi vezetőségének leg­utóbbi ülésére 1977. december 14-én került sor. A központi vezetőség a kiküldött írásos jelentés, valamint szóbeli kiegészítés alapján, megtárgyalta szakszervezetünk nevelési tevékenységét és a so­ron következő tennivalókat. A napirend előadója Kun Lajos titkár volt. A második napirend keretében Simon Antal főtitkár tájékoztatást adott a népgazdaság, vala­mint a bányászati ágazatok 1977. évi helyzetéről, az 1978-as feladatokról, majd szakszervezetünk költségvetéséhez, az első félévi munkatervhez fű­zött néhány megjegyzést. A központi vezetőség ülését Zgyerka János, szakszervezetünk elnöke nyitotta meg. Az ülésen részt vett és felszólalt Vas János, a SZOT titkára. A résztvevők, a meghívottak köszöntése után szak­­szervezetünk elnöke Kun Lajosnak, az első napi­rendi pont előadójának adta át a szót. Zöld út a munkahelyi nevelés előtt Alig két éve, hogy szakszerve­zetünk XXI. kongresszusa ta­nácskozott és meghatározta öt évre szóló feladatainkat, közte a nevelő munka fejlesztésére vo­natkozó tennivalókat is. A kong­resszus hangsúlyozta: az előttünk álló feladatoknak csak akkor tu­dunk eleget tenni, ha azok meg­oldására történő mozgósítás min­den időben párosul a politikai felvilágosító és meggyőző munká­val, a tudatos cselekvésre való ösztönzéssel. A határozat kimondja: A vezető testületek munkájá­ban érvényesülnie kell an­nak a követelménynek, hogy az ideológiai és nevelési te­vékenység elválaszthatatlan a szakszervezeti munka egészé­től, a nap mint nap jelentke­ző feladatok megoldásától. Biztosítani kell a párt politiká­jának rendszeres ismertetését, mozgósítva a társadalmi, politi­kai célkitűzések megvalósítására. A nevelői tevékenység legyen differenciált, személyhez szóló, melynek során kapjon elsődleges szerepet a munkahelyi nevelés. A szakszervezeti vezető testü­letek, a műszaki gazdasági veze­tők vezetési módszerében, min­dennapi munkájukban, a tudatos emberformáló tevékenység jus­son érvényre. A kongresszus által megfogal­mazottak ma is, sőt hosszabb tá­von érvényesek. A nevelő, a fel­­világosító, a meggyőző munkát eddig sem lehetett, a jövőben pe­dig még kevésbé lehet reszort­­jellegű feladatnak tekinteni. Lé-Folytatás a 2. oldalon Az 1978-as költségvetésről mire költjük a tagdíjakat?­ lepítési célt szolgáló alapba 2 millió 400 ezer forintot helye­zünk. Az alapszervezetek növekvő bevételeikből az eddiginél többet terveztek kulturális célokra és sporttevékenységre, így könyv­tárra, ismeretterjesztésre, okta­tásra és propagandacélokra 1 mil­lió 300 ezer forintot, az előző évi­nél 16,5 százalékkal többet ter­veznek felhasználni. Kultúrintézményeknek sport­köröknek összesen 2 millió 532 ezer forint támogatást terveztek. De jelentős összegek jutnak a jól dolgozó szakszervezeti akti­visták munkájának elismerésére, jutalmazására, kulturális rendez­vényekre, kirándulásokra stb. is. Különféle kulturális célokra 4 és fél millió, tömegsportra 1 millió 426 ezer forint jut, összességében nézve az alap­szervezetek költségvetését, az előző évinél 9,7 százalékkal töb­bet — összesen 15 millió forintot — kívánnak szociális, kulturális és sportcélokra fordítani. A központi vezetőség legutóbbi választ ad arra a jogos kérdésre: ülésén jóváhagyta szakszervezet mi történik a befizetett tagdíj ak­­tünk 1978. évi költségvetését. A kar, mire költjük a tagság forint­­költségvetés néhány főbb adata tart? 64 milliós tagdíjbevétel Az előttünk álló feladatok meg­oldásához a szakszervezeti tag­ság 64 millió forint tagdíjjal járul hozzá, ami 3 millióval több a múlt évinél. Nem kis feladat a költségvetésekben megtervezett 98,6 százalékos szervezettség és 98,4 százalékos tagdíjmorál­­meg­valósítása. Több alapszervnél van még tennivaló a tagdíjfizetési készség javításában. Egyes tagok elmaradnak a rendszeres fizetés­sel és csak késedelmesen tesznek eleget kötelezettségüknek. Javuló arányok A gazdálkodás egyik fő elve, hogy a bevételek mind nagyobb hányadát közvetlen vagy közve­tett formában a tagság érdekében kell felhasználni. A kiadási oldal egyes tételeit kiemelve, megelé­gedéssel láthatjuk, hogy emel­kednek a kulturális és nevelő munkára, a tömegsportra elő­irányzott összegek. A tagdíjbe­vétel emelkedése lehetővé teszi a nyugdíjasok fokozott támogatá­sát és a beruházási célok anyagi megalapozását. Alapszervi felhasználások A befizetett tagdíj kétharmada lényegében az alapszervezeteknél kerül felhasználásra. A vissza­maradó 31 milliós tagdíjrészese­­désen felül csaknem 2 milliós tá­mogatást kapnak a központtól a nyugdíjas alapszervezetek, illetve a nyugdíjas tagokkal rendelkező üzemi­ szervezetek. Meg kell em­líteni, hogy a nyugdíjas alapszer­vezetek teljes tagdíjbevételükkel gazdálkodnak. Mint mindig, most is arra töre­kedtünk, hogy a központi appa­rátus fenntartási és működési költségeit biztosítva, minél töb­bet juttassunk vissza az alapszer­vezetekhez. Ezt néhány adat szemléltetően igazolja. A központi költségvetés­ben kultúrintézmények felújítási és beszerzési költségeire 961 ezer, esetenkénti kulturális támogatá­sokra, rendezvényekre 550 ezer, minőségi és tömegsportverse­nyekre, sportkörök támogatására 500 ezer forintot terveztünk. Gyermek- és nyugdíjas üdülte­tésre és egyéb szociális célokra 1 millió 300 ezer forintot megha­ladó előirányzat van a központi költségvetésben. A Bányász Kul­turális és Sporthetek rendezésé­hez 522 ezer forintos előirányza­tot találunk a vállalati szakszer­vezeti bizottságok pénzügyi ter­vei­ben. 574 ezer forinttal járul hozzá szakszervezetünk a nemzetközi szolidaritási alaphoz és a szak­maközi bizottságok fenntartásá­hoz. 3 és fél millió forintot fordí­tunk a szakszervezeti közös be­ruházásokra, valamint a leányfa­lui üdülő elmúlt években meg­kezdett korszerűsítésének és fel­újításának befejezésére. Üdülőte­ Segélyek Segélyezésre 14 milliós elő­irányzat van a költségvetések­ben. Ez a teljes tagdíjbevétel 21,8 százaléka. Ebből születési és te­metési segélyre 5 millió 800 ezer, egyéb szociális segélyre 8 millió 200 ezer forintot terveznek fel­használni. A tagság 17,5 százalé­kának —­ megközelítően 30 ezer tagnak — tudnak az alapszerve­zetek anyagi segítséget nyújtani. A költségvetéseket a szakszer­vezeti bizottságok megtárgyalták és jóváhagyásra a tagság elé ter­jesztették. A tagság általában egyetértését fejezte ki és felha­talmazta a vezető testületeket, hogy a bevételeket a tervben meghatározott célokra fordítsák. Hargitai Henrik Év elején ELMÚLTAK AZ ÜNNEPEK, köszöntöttük az új esztendőt, sok minden jót kívánva egymásnak. Most már a munkáshétköz­napok következnek. Hozzá kell látnunk és el kell végeznünk napról napra mind eredményesebben azokat a feladatokat, ame­lyek ebben az esztendőben ránk, bányászokra hárulnak. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát — mondja a közmon­dás. Az új esztendő küszöbén ezt talán így lehetne megfogal­mazni. Ki mit vállal és tesz a közösségért, egész népünk fel­­emelkedéséért, úgy tud magának is nyugodtabb holnapot, bol­dogabb életet teremteni. Tennivalónk van bőven. Ebben mi bányászok, általában nem szoktunk szűkölködni. Erőnkhöz képest eddig is igyekeztünk ezeknek eleget tenni, ezt akarjuk a jövőben is. Ebben az eszten­dőben is — csakúgy, mint a korábbi években — alapvető fel­adatunknak tartjuk, hogy iparágunk minden ágazata teljesítse termelési, gazdasági előirányzatait. Energiahordozókban, ásvá­nyi nyersanyagokban a jelentkező igényeket megfelelő mennyi­ségben, minőségben és választékban kielégítse. JÓ LENNE azonban elérnünk, hogy mindez kevesebb túlórá­val és szabadnapok igénybevételével valósuljon meg. Különösen vonatkozik ez a szénbányászatra. Hogy ez így legyen, elsősorban rajtunk múlik. Ennek érdekében az eddigieknél nagyobb gon­dot kell fordítani a munka- és üzemszervezés fejlesztésére, a veszteségidők csökkentésére, a belső tartalékok feltárására és hasznosítására. Támogatnunk kell minden olyan kezdeménye­zést, amely a jobb, a hatékonyabb munkát szolgálja, a termelé­kenység növekedését, s vele együtt a biztonságosabb munka­végzést segíti elő. Jobban kell kibontakoztatnunk és hasznosí­tanunk a dolgozók, mindenekelőtt a szocialista brigádok ver­senymozgalmában rejlő erőt is. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy feladataink megoldása csak túlóráztatással, szabadnapok igénybevételével lehetséges. Átmenetileg lehetnek ugyan gondjaink, de azokat nem fogad­hatjuk el természetesnek, olyan tényezőnek, amelyen nem lehet változtatni. Van kiút, csak egy kicsit nagyobb felelősséggel kell dolgoznunk, kinek-kinek­ a maga posztján. A GAZDASÁGI ÉPÍ­TŐMÜNK A segítése és megvalósításának szerves részeként, fontos feladatként áll előttünk a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítása. Arra törek­szünk, hogy ebben­ az esztendőben is a keresetek alakulásában kifejeződjék a nehéz, egészségre ártalmas bányamunka megbe­csülése. Ugyanakkor a bér- és kereseti arányok összhangban le­gyenek a végzett munka mennyiségével és minőségével, s a he­lyes munka szerinti elosztáson keresztül ösztönözzenek a na­gyobb teljesítmények elérésére, a hatékonyabb munkára. To­vábbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a föld alatt és a terepen dolgozók keresetének mikénti alakulására. Az elmúlt években pozitív irányú tendencia vette kezdetét a baleseti helyzet alakulásában. A gyakoriság növekedése meg­állt, sőt egyes ágazatokban csökkent. Javulás van a halálos bal­esetek számában is. Ezen az úton kellene tovább haladnunk, amelyhez lehetőségeink adottak. Feltétele és alapja a fegyelme­zettebb munka, mert az előforduló baleseteknél jelentős szere­pet játszanak a személyi tényezők. Ez pedig kimondottan tőlünk függő ok, amelyen nekünk kell változtatni. Továbbra is válto­zatlanul fő feladatnak kell tekinteni a fő bánya- és baleseti ve­szélyek — gáz, tűz, víz, robbanás — megelőzését, lehetőség sze­rinti elhárítását. SZAKSZERVEZETÜNK központi vezetősége a múlt év de­cemberi ülésén megtárgyalta és meghatározta nevelő munkánk időszerű feladatait , melyről részletesen e szám hasábjairól tá­jékozódhatnak az olvasók. Állásfoglalásában hangsúlyozta: a gazdasági építőmunka szervezése, fokozottabb segítése, az érdek­­védelmi feladatok jobb ellátása, a dolgozók szocialista tudatá­nak formálása, műveltségük gyarapítása érdekében szélesíteni kell nevelő tevékenységünket, növelve annak hatékonyságát. Miután a dolgozók életmódját, életfelfogását alapvetően a mun­ka határozza meg, a nevelő munkát is elsősorban a munkahe­lyen kell élőbbé tennünk, amelynek bázisa továbbra is a szocia­lista brigádmozgalom. Ez év első felében a szakszervezeti mozgalom jelentős ese­ményre készül. Elérkeztünk a két választás közötti időszak felé­hez. Számot kell adnunk — a bizalmiaktól a központi vezetősé­gig — a választás óta végzett munkáról, az elfogadott határoza­tok időarányos végrehajtásáról. Olyan mérlegkészítés ez az ed­dig megtett útról. Mit sikerült elérnünk, miben maradjunk „adósak”, hol kell a „fordulatszámot” gyorsítani. AZ ÖSSZKÉP nem rossz. Szakszervezetünk eddigi tevékeny­sége alapjában véve megfelelt a határozatok előírásainak, jól alkalmazkodott a változó körülményekhez.­ Azt mondhatjuk, hogy a „félidőre” kitűzött célok lényegében teljesültek, megva­lósultak. Természetesen ennek elbírálása elsősorban szakszer­vezetünk tagságának feladata lesz majd a különböző beszámo­lási fórumokon. A vezető testületeknek, a bizalmiaknak az a feladatuk, hogy felelősségteljesen adjanak számot választóiknak végzett munká­jukról, a közösen elért eredményekről. A beszámolások adjanak megfelelő alapot a fejlődés reális megítéléséhez és segítsék elő a tennivalók kijelölését is. Ebben biztosítsanak meghatározó szerepet a tagságnak. Nélkülük eddig is aligha tudtuk volna megoldani feladatainkat, egyetértésük, tevékeny részvételük nélkül a jövőben sem leszünk erre képesek. Ezért erre különös gonddal kell ügyelnünk. Akaratukat, törekvéseiket munkánk programozásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen abban az ő érdekeinek is kifejezésre kell jutniuk. A SZAKSZERVEZETI MOZGALOM „slágere” ebben az év­ben is az alapszervekben folyó munka javítása, fejlesztése. Ez képezi alapját az előrehaladásnak, de ez felel meg leginkább a tagság érdekeinek is. A követelménytámasztás összetevői sokré­tűek. De ezek közül is első helyen a bizalmi csoportok szervezeti élete, a bizalmi jogainak érvényesülése áll. Napjainkban ez olyan területe a szakszervezeti munkának, amelyre a legtöbb időt­ és figyelmet kell szentelnünk. Ez kulcskérdése a szakszer­vezeti és az üzemi demokrácia fejlesztésének is. Feladataink nagyvonalú felsorolása is arra utal, hogy tenni­valónk ebben az esztendőben is lesz bőven. Nem kis munka vár ránk. Meggyőződésünk, hogy a tagsággal egyetértésben és karöltve képesek leszünk azok végrehajtására. Ehhez a munká­hoz kívánunk a központi vezetőség és az elnökség nevében szak­­szervezetünk egész tagságának, aktivistáinak, a v­ezető testüle­teknek eredményekben gazdag, boldog új esztendőt, családi éle­tükben sok örömet és boldogságot.

Next