Bányamunkás, 1979 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! LXVI ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1979. JANUÁR ÁRA 50 FILLÉR Társadalmat, jövőt formáló erő Szocialista brigádvezetők jubileumi tanácskozásán „Köszöntjük a bányaipar élenjáró dolgozóit.” Ez a felirat fogadta december 16-án azokat a szocialista brigádvezetőket szakszervezetünk székházában, akik a mozgalom kibontakozásának 20. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi tanácskozáson részt vettek. A szakszervezetünk elnöksége és a Nehézipari Minisztérium által közösen rendezett ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet: Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Vinszlay Gyula, a SZOT titkára, Simon Pál nehézipari miniszter, Simon Antal, a BDSZ főtitkára, dr. Kapolyi László miniszterhelyettes, Lajer László, a BDSZ titkára, Mérten Pál, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, Kreffty Gábor, az OBF elnökhelyettese, Soltész István szocialista brigádvezető. A tanácskozás részvevőit, a vendégeket Simon Antal köszöntötte, majd Lajer László, szakszervezetünk titkára mondott vitaindítót. Az ünnepi ülést követően Simon Pál nehézipari miniszter kitüntetéseket, emléklapokat és tárgyjutalmakat adott át. Húsz esztendő a szocialista útján Ma a bányászatban 4840 szocialista brigád 73 000 tövet dolgozok.. Ezek a számok nagyságukkal is sokat sejtetnek, valójában azonban a munkahelyeken az üzemekben folyó munka, annak eredményei tükrözik azt az erőt, amit a mozgalomba tömörült dolgozók önmagukban és környezetükkel képviselnek — mondotta többek között bevezetőjében szakszervezetünk titkára, majd így folytatta: íme 20 éve már, hogy bányászatunk fizikai és szellemi munkásai a szocialista építés előremozdításáért életre keltették a munkaverseny-mozgalmat. Az országban elsők között voltak, akik arra vállalkoztak, hogy a közösségben rejlő erőt jobban kihasználják. A közös ügyért együtt gondolkozni, együtt cselekedni indították a mozgalmat. Szinte egy időben alakultak az első szocialista brigádok Bálinkon, Kisgyónban, Mecseken, Tatabányáin, Nógrádban, az olajbányászat különböző területein a bányagépgyárakban. A kezdeti tényezőket gyorsam sokan követték. Terjedt az a felismerés, hogy a szocialista munkaverseny nemcsak egyszerűen termelési mozgalom, hanem egyik jelentős formálója a szocialista gondolkodásmódnak, a szocialista magatartásnak. A kezdeményezők érdeméről ezért a tisztelet hangján szólunk. Ezt követően Lajer elvtárs név szerint szólt az alapítókról, majd ezt mondta: A felsoroltak, az alapítók többi jelenlevő képviselőjével, saját brigádjukkal élték át azt a nagy ívű folyamatot — két évtized fejlődését —, melynek eredményeként a brigádmozgalom ma tömegmozgalommá, népmozgalommá vált, s a gazdasági építőmunkáinak hatalmas erőforrását képezi. Olyan erőt amely, előremutatópélda. A hármas jelszó szellemében A nehézségek leküzdésében időt és fáradságot szerp kímélve a brigádok mindig élenjártak, mindenütt ott voltak és vannak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ez akkor is így volt, amikor a termelés mennyiségi oldala volt előtérben, s jelenleg is, amikor felismerve a korszerű gazdálkodás követelményeit, a vállalások jelentős részénél a szén, a kőolaj, a földgáz mennyiségi többletkövetelmények fontosságának ismeretében a minőségjavítás, a termelékenységnövelés, anyag- és energiatakarékosság is nagy hangsúlyt kap: munkában, fegyelemben, magatartásban, művelődésben. A megtett húszéves utunkon voltak bukkanók, hegymenet és völgymenet, meg kanyarok is. A brigádmozgalom azonban mindig képes volt arra, hogy időről időre megújítsa önmagát, felismerje és befogadja az időszerű társadalmi, gazdasági célkitűzéseket s kezdeményezően támogassa azok megvalósulását. A munkavégzésben, a tervek teljesítésében ma már nem lehet a szocialista brigádmozgalom nélkül gondolkodni. Véleményünk, hogy az eredményeket, amelyeket a bányászatban, de mondhatjuk, hogy a népgazdaságban elértünk, nem tudtuk volna megvalósítani a szocialista brigádok lelkiismeretes munkája nélkül — a jelenlevők nélkül — akik a 30 év során segítettek abban, hogy ma ilyen szinten lehetünk. A kezdeti időkben — amikor ez így volt helyes —• a „szocialista módon dolgozni” jelszó teljesítése volt a legfontosabb, mert így lehetett a termelési nehézségeket áthidalni. A szocialista bri(Folytatás a 2. oldalon) A tenácsfcozás rossz levél Új esztendő küszöbén ISMÉT MÖGÖTTÜNK hagytunk egy küzdelmes évet és hozzákezdünk egy magasabb követelményekkel növelt új esztendő célkitűzéseinek megvalósításához. Mondanivalónkat lényegében mindig így fogalmazzuk meg és ez így is igaz. Ugyanis az emberek igényei állandóan növekednek és ezek kielégítéséhez meg kell teremteni a feltételeket, mert ez viszi előre a társadalmi fejlődést. Az igények és a kielégítés lehetőségei azonban nincsenek mindig összhangban. Ennek számos — a hétköznapokon jól észlelt — oka van. Minden esztendő utolsó heteiben számvetést, mérleget készítünk, megtervezzük a jövőt, azt, hogy az igények kielégítésében mennyire vállalkozhatunk. Ehhez adott útmutatást az MSZMP Központi Bizottság december 6-i ülése. A Központi Bizottság szólt az elmúlt évi munka eredményességéről, arról hogy a termelés összesített értékben a tervnek megfelelően fejlődött, amelyben kifejezésre jutott a dolgozók áldozatos mindennapi munkája. Szólt azonban arról is, hogy az eredmények mellett jelen vannak a gazdálkodásban a gondok, főként a népgazdaság egyensúlyi helyzetében meglevő problémák. Gazdaságpolitikánk következetes és felelősségteljes végrehajtása érdekében a Központi Bizottság közleménye úgy fogalmaz, hogy „az irányításban és a mindennapi gyakorlati munkában elsőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdéseinek ... Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhasználást... Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és a népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk.” Ami A BÁNYAIPAR 1978. évi munkáját illeti, csak a dicséret és elismerés hangján szólhatunk a dolgozók áldozatkész, becsületes, esetenként szinte hősies küzdelméről, amelyet a tervek teljesítéséért tettek. Összességében megfeleltek az elvárásoknak és igyekeztek kielégíteni a népgazdaság szénolaj-, érc- és ásvány igényeit. A szénbányászok nagy erőfeszítéssel és szabadnapok feláldozása árán várhatóan mintegy 301 ezer tonnával túlteljesítik a tervet. Ebben különösen szép sikert ért el az Oroszlányi, a Borsodi Szénbányák és a Thorca külfejtési üzem kollektívája. De eredményes esztendőt hagytak maguk mögött a kőolaj- és földgáz, az érc- és ásványbányászat, valamint a bányászathoz szervesen kapcsolódó tevékenységet folytató aknamélyítő, gépgyártó, a tervező és kutató vállalatok és intézmények dolgozói is. Pedig a megtett út amely mögöttünk van, nem volt könnyű. Sok gonddal és problémával kellett szembenézni. A víz- és gázbetörések mellett súlyos anyag- és alkatrész gondok nehezítették a munkát és mégis — hála a bányászok helytállásának, a társadalmi haladásért érzett felelősségüknek — sikerült legyőzniük az akadályokat. ILYEN BECSÜLETES helytállást vár el társadalmunk az új esztendőben is bányászainktól. Az elkövetkező esztendő vállalati terveit a dolgozókkal széles körben napjainkban megvitatták, illetve megvitatják. Valamennyi tervre általában jellemző, hogy feszítettebb. Úgy kell az idén többet termelni, hogy kevesebb élő és holt munkát használjunk fel. Takarékoskodjunk az energiával és mindenfajta rendelkezésünkre álló anyag felhasználásával, gondot fordítva az észszerű készletgazdálkodásra. Bérpolitikai intézkedésekkel biztosítani kell, hogy a feladatok eredményesebb megoldására ösztönözzék a vállalati, az üzemi kollektívákat, az egyéneket a dolgozókat. Jövő évi tennivalóink megvalósításának alapvető feltétele a dolgozók felkészítése a céltudatos tevékenységre. Enélkül a szemléletalakító és formáló, felvilágosító és meggyőző munka nélkül elképzelhetetlen egységes cselekvés. Ebben a munkában nagy szerepe van a párt és szakszervezeti szerveknek a gazdasági-műszaki vezetésnek."Ha azt akarjuk, hogy a dél gőzök, — akik a hatalom birtokosai, az ország gazdái, — formálói legyenek az ország politikai és gazdasági életének, hogy meghatározói —■ döntéseket befolyásoló — véleményük legyen saját élet- és munkakörülményeik alakításában, hogy összefüggésben lássák a nemzetközi méretekben folyó osztályharcot, a világban lejátszódó eseményeket, akkor erre is fel kel készíteni őket, megadva ehhez minden lehetőséget és segítséget. SZAKSZERVEZETI SZERVEINKNEK a temetést, a gazdálkodást segítő tevékenységük közben nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a tervek valóraváltása az emberért történik. Ezért nem hagyhatják figyelmen kívül a munkásvédelemmel, az élet- és munkakörülmények javításával összefüggő tennivalókat sem. Nagyon lényeges, hogy odafigyeljünk arra, amit a dolgozók mondanak, észrevételeznek és javasolnak. Nagyon káros lehet mind az egyén, mind a közösség számára, ha nem foglalkozunk kellő módon és lelkiismeretességgel javaslataikkal, kritikai észrevételeikkel. Természetesen előfordulhat — egyetértés esetén is — hogy az intézkedéseknek nincsenek meg az anyagi, technikai feltételei, vagy éppen valamilyen kérdésben nincs igaza a dolgozónak. Ilyenko is türelmes, meggyőző, felvilágosító munkával kell megértetni, hogy a javaslatot vagy az elképzelést miért nem lehe megvalósítani. Nagyon sok múlik szakszervezeti aktivistáink és tisztségviselőink magatartásán és munkáján. Mint az élet minden területén, úgy a szakszervezeti munkában is a mindennap események gyorsan követik egymást. Ezek időbeni érzékelésével és gyors reagálással hatást gyakorolni az eseményekre napjaink egyik követelménye. Tisztségviselőinknek nap min nap rá kell szolgálniok tagságuk bizalmára, mert csakis úgy alakulhat ki kölcsönös bizalom, amely alapja az egységes cselekedetnek. Munkánkban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista brigádmozgalomra, amely az élenjáró munkásoka tömöríti magában. A brigádmozgalom két évtizedes tapasztalata bizonyítja, hogy ez egy olyan bázis, amely átfogja a bányaipar dolgozóinak mintegy 60 százalékát. A mozgatók céljának megfelelő, eredményes működtetése olyan erő, amely nagy hatással lehet az összdolgozókra. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a magyar bányászok tradíciójukhoz hűen, ebben az esztendőben is minden tőlük telhető megtesznek, hogy jól szolgálják a munkásosztály hatalmánál erősítését, a haladás és béke ügyét. Ehhez a munkához kívánunk sok sikert, egyéni életükben sok boldogságot, jó egészséget és jó szerencsét.