Bányamunkás, 1979 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
(Folytatás az első oldalról) vátlolt munkaverseny-kezdeményezése, többletvállalásai segítették a problémák megoldását. Minőségi előrelépést jelentett a „szocialista módon tanulni” jelszó súlyának növekedése. A bányászok körében egyre többen érezték szükségét, hogy szakmai és kulturális ismereteiket gyarapítsák. A „szocialista módon élni” jelszó tudatos alkalmazása azt eredményezte, hogy fokozódott a brigádtagok közéleti érdeklődése, aktivitása. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy mind többen vállalnak szerepet a párt, szakszervezet, társadalmi szervek munkájában. Jelentős a brigádok nevelő hatása a közösségi szellem erősítőében, az új dolgozókért vállalt felelősségben, a munkássá válás elősegítésében. De még jellemzőbb a bányászok szőkébb családi közösségében kifejtett segítő tevékenysége, a lakóhelyi környezetükben végzett sok-sok társadalmi munka, az emberi humánum legszebb megnyilvánulása, az árvák, elaggottak önzetlen támogatása. Azok a szép sikerek s nemes emberi vonások, amelyeket ma szocialista brigádmozgalmunkban természetesnek látunk, az elmúlt hosszú évek alatt formálódtak, alakultak ki. Ennek ellenére még korántsem érezzük tökéletesnek magunkat, vannak még fogyatékosságaink, ki nem használt lehetőségeink. A mai tanácskozásunknak is egyik alapvető célja, hogy vitassuk meg azokat a módszereket, amelyekkel munkánkat még eredményesebbé tehetjük, mint ahogyan tettük az eddig országos tanácskozásokon, amelyek mérföldköveket jelentettek a szocialista brigádmozgalom fejlődésében. Ezt követően Lajer elvtárs az 1978. évi feladatok végrehajtásáról szólt. A tanácskozás elnöksége Nagy Dezső nyugdíjas brigádvezető átveszi az emléklapot Simon Pál nehézipari minisztertől Készül a tv-riport Bege Tamás brigádvezetővel A bányászati ágazatok tevékenységéről Melyek voltak 1978 fontosabb célkitűzései? Az 1978. évi belföldi energiaszükséglet igényeit 53 százalékban hazai termelésből, 47 százalékbanimportból elégítjük ki. Az energiafelhasználás szerkezetében a szénféleségek 32,3 százalékkal, a szénhidrogének 61 százalékkal részesednek. A széntermelés 1978. évi előirányzata hazai termelésből 25,2 Mt, ebből a visontai külszíni termelés 6,8 Mt. Feladataink várható teljesítése azt mutatja, hogy csak rendkívüli erőfeszítésekkel tudjuk a népgazdaság elvárásait teljesíteni. Az ország energiahelyzetéből adódóan a mintegy 340 Et szén többlettermelést a korábbi maximumokat meghaladó szabadnapi igénybevétellel, túlórákkal lehet teljesíteni. A mélyműveléses szénbányászat további koncentrálása érdekében az egy fejtésre jutó termelést 6—8 százalékkal kell növelni. A hatékonyság növelésére a vágatok 51—52 százalékát gépesítésre előkészíteni. Szénhidrogén-bányászatunk a mélyfúrás és kutatás előkészítettségének további javítása érdekében a szeizmikus mérések éves volumenét az 1977. évi célkitűzéshez képest további 100 km-rel kell növelni. Kétszáz km kutatóés 150 km feltáró fúrást kell teljesíteni. 1978. év folyamán 2,15 Mt kőolajat és mintegy bruttó 7,2 Mrd mírföldgázt kell kitermelni. A nagyobb végső olajkihozatalt biztosító másodlagosharmadlagos művelési eljárások kisüzemi kísérleteit meg kell kezdeni. Az érc- és ásványbányászatiban tovább kell fejleszteni a korszerű külfejtéses eljárásokat. Elsősorban a hidraulikus jövesztés és szállítási technológiák bővítését. A Mecseki Ércbányászati Vállalat 1978. évi feladata volt az érc- és fémtermelési terv, valamint az export-előirányzat teljesítése, a távlati geológiai kutatások folytatása, az V. számú új bányaüzem építése, az érctermelés és feldolgozás műszaki színvonalának emelése. A növekvő bányászati feladatokat várhatóan csökkenő létszám mellett megoldja. Az ez évi munkaerőtervek alapvető követelményként írták elő, hogy a bányászati ágazatokban és vállalatoknál a termelékenység növekedési üteme meg kell, hogy előzze a termelés növekedési ütemét. A bányászatban legalább 1,5 százalékos létszámcsökkenést kell elérni, ezen belül a szén-, érc- és ásványbányászatban az átlag körülit, a kőolaj- és földgáztermelésben 1 százalékot. Az előzetes jelzések szerint kiemelt feladatait a bányászat valamennyi szakágazata teljesíteni fogja, mindazok ellenére, hogy igen sok külső és belső zavaró, akadályozó körülmény merült fel, mint pl. anyag-, alkatrész-, vagonhiány, természeti akadályok, veszteségidők, munkaerő-utánpótlás gondok. Nehezebb feltételek között kell helytállni Az 1979. évi népgazdasági terv, ezen belül a bányászat terve, komoly és felelősségteljes feladatokat tartalmaz. Tudomásul kell venni, hogy az V. ötéves tervben elképzeltnél nehezebb feltételek között kell dolgozni. Egyre inkább olyan, helyzetbe kerülünk, hogy hazai lehetőségeink maximális kihasználásával is lehetnek energiaellátási gondjaink. Nem használtuk még ki teljesen ugyan hazai lehetőségeinket, de már egyre nehezebb a növekvő követelményeknek eleget tenni. A szénbányászat ez évi tervteljesítését sok nehézség hátráltatja, de úrrá kell lenni rajta, mert kell a szén, kell az energia. A jövő évi elvárás is 25 Mt felett van. Energiafelhasználásunk szerkezetében a szénféleségek aránya 1979-ben 31,6-ről 29,9 százalékra csökken, a szénhidrogéneké 62-ről 62,3 százalékra nő. Nem tűnik jelentősnek az elmozdulás, mégis sok erőfeszítés, gond van mögötte. Ezen országos energiamérlegkép kialakulásához 25,2 Mt szenet kellene termelni. Ebből a visontai lignit közel 7 Mt, valamint 1,2 Mt a hazai brikett. De kiemelt jelentőségű a minőségi barnaszéntermelési terv teljesítése és a lehetőség szerinti túlteljesítése is. Nem rejthetjük véka alá azon véleményünket, hogy az elvárások nagyon feszítettek, a szénbányászat jelenlegi képességét meghaladónak látszanak. Alapvető feladat: a hatékonyság javítása Szocialista építőmunkánk célja életszínvonal-politikánk következetes végrehajtása, de ennek feltétele helytállásunk a világgazdasági környezetben. Húsz évre visszatekintve arról szóltunk, hogy szocialista brigádjainknak milyen nagy szerepük volt bányászatunk eredményeiben. Évről évre teljesítettük, sőt túlteljesítettük a növekvő tervkövetelményeket. Ugyanezeket hallottuk a népgazdaság többi ágazatában tevékenykedő brigádokról és eredményeikről. Miért van gondja mégis az országnak, miért van probléma a gazdasági életben. Értjük-e, jól értjük-e minek következtében állt elő ez a helyzet? Erre a kérdésre választ ad aMagyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 6-i üléséről megjelent közlemény. A Központi Bizottság megállapította: a termelés mennyiségi feladatainak az éves tervekhez közelálló teljesítése nem jár együtt a gazdasági egyensúly javulásával, a hatékonyság gyors emelkedésével, a termelési szerkezet szükséges változásával. A fejlődést befolyásoló külső gazdasági körülmények kedvezőtlenebbek az V. ötéves tervben feltételezettnél: a külkereskedelmi cserearányok rosszabbak lettek, a tőkés piacokon az értékesítés nehezebbé vált. A gazdaságosság szempontjai nemegyszer háttérbe szorulnak. Gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási gyakorlatunk lassan igazodik a változó helyzet követelményeihez. Mi lehet a kiút, mit kell tenni? A Központi Bizottság erre is választ adott. A további munka kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhasználást. Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk. A terv teljesítéséhez megvannak a feltételeink, de a feladatok mindenkitől minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényelnek. A hazánk boldogulásáért érzett személyes felelősség jusson kifejezésre a fegyelmezettebb, jobb, eredményesebb munkában. A brigádmozgalom további feladataira vonatkozóan a határozat így fogalmazott: A szocialista munkaverseny 1979. évi céljai között kerüljön előtérbe a gazdaságosság fokozása, a termékszerkezet korszerűsítése, a jól értékesíthető termékek kivitelének növelése, a szállítási szerződések pontos betartása, a kooperációs fegyelem erősítése, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság, a jobb munkaszervezés, a beruhá- zások szervezettségének javítása. A kollektívák, a szocialista brigádok vállalásai irányuljanak a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére. Társadalmunk a jövőben is számít a szocialista brigádmozgalomban rejlő erőre A gazdaságpolitikai célok megvalósításához bányászatunkban is szükséges, hogy a brigádok még konkrétabban ismerjék meg a célokkal összefüggő vállalati, munkahelyi feladatokat. A részletesebb tájékoztatás mellett szorosabb összefüggést kell teremteni a vállalati érdekeltséget meghatározó mutatók és a kitűzött munkahelyi elvárások között. Fontos megjelölni azokat a feladatokat is, amelyek végrehajtása több brigád összefogását, együttműködését igényli, melyeket vállalati szinten a kooperációs faladatok szocialista szerződései támasztanak alá. Így erősödhet az a felismerés, hogy társadalmunk előrehaladása szorosan összefügg a brigádmunka termelékenységének fokozásával, s hogy a minőségi munkát, a takarékosságot, a gépi berendezések fokozottabb kihasználását nem tekintjük kampányfeladatnak. A gépesítés, a termékszerkezet korszerűsítése önmagában hordja a tanulási, szakmai képzési igényeket, aminek elengedhetetlen feltétele a nyolc általános iskola elvégzése, sőt több esetben rokon-, illetve másodszakmák elsajátítása is szükséges. Eddig sem hiányzott a brigádvállalásokból a politikai ismeretek gyarapítása. Legyen ez a jövőben is mindennapos igény. Kitüntetettek A szocialista brigádvezetők jubileumi tanácskozása alkalmából, kiemelkedő munkájuk elismeréséül „KIVÁLÓ ,BÁNYÁSZ” kitüntetésben részesült: Becker János (Mecseki Szénbányák) Bege Tamás (Középdunántúli Szénbányák), Csordás József (OKGT), Gadó István (Mecseki Ércbányászati Vállalat), Kiss Mihály (Borsodi Szénbányák), Kohári János (Országos Érc- és Ásványbányák), Kulcsár Sándor (MátraaljaiSzénbányák), Lisztes János (Tatabányai Szénbányák), Mészáros István (Oroszlányi Szénbányák), Varagya József (OKGT), „KIVÁLÓ MUNKÁÉRT” kitüntetést kapott: Borbás Miklós (Borsodi Szénbányák), Csuti Imre (Bányászati Aknamélyítő Vállalat), Farkas György (OKGT), Ilajdy Lajos (OKGT), Slanek Ferenc (Dorogi Szénbányák), Illés András (Nógrádi Szénbányák), Kiss József (Várpalotai Szénbányák), Kovács János (Országos Érc- és Ásványbányák), Leipold János (Mecseki Szénbányák), Tóth Márton (Országos Bányagépgyártó Vállalat), Tóth Ödön (OKGT). EMLÉKLAPOT ÉS TÁRGYJUTALMAT kapott Balla István (Országos Érc- és Ásványbányák), Balogh Sándor (OKGT), Bohár Lajos (Középdunántúli Szénbányák), Dittrich András (Oroszlányi Szénbányák), Falucskai Antal (OKGT), Hermann István (OKGT), Hoffmann Lajos (Tatabányai Szénbányák), id. Horváth Ernő (Oroszlányi Szénbányák), Horváth István (OKGT), Kaszler János (Mecseki Szénbányák), Kazinczi Gábor (Nógrádi Szénbányák), Koroknai Ferenc (Várpalotai Szénbányák), Kovács Gábor (Nógrádi Szénbányák), Kun István (Országos Bányagépgyártó Vállalat), Kurucz János (Oroszlányi Szénbányák), Loy Árpád (Borsodi Szénbányák), Márton Sándor (Mátraaljai Szénbányák), Metzger György (Dorogi Szénbányák), Mező Ferenc (Mátraaljai Szénbányák), Nagy Dezső (Mecseki Szénbányák), Nagy János (Középdunántúli Szénbányák), Nagy Károly Bányászati Aknamélyítő Vállalat), Neukum Ferenc (Tatabányai Szénbányák), Papp Ernő (Mecseki Ércbányászati Vállalat), Ssapp Lajos (Mecseki Szénbányák), Pálfi Ferenc (Borsodi Szénbányák), Fruzsina Istvánná (Tatabányai Szénbányák), Soltész István (Borsodi Szénbányák), Suba Pál (Országos Kutató és Fúró Vállalat), Surányi Miklós (Nógrádi Szénbányák), Veszprémi István (Tatabányai Szénbányák), Wagner Gyula (Országos Bányagépgyártó Vállalat), Zsupos Sándor (OKtIJT).