Bányamunkás, 1981 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! LXVIII. ÉVFOLYAM 1981. JANUÁR ÁRA: 1,50 FORINT A mozgalom anyagi alapjáról 85 millió forinttal gazdálkodunk 1981-ben Szervezeteink a feladatok rangsorolásával körültekintően, mértéktartóan tervezték meg a XXII. kongresszus határozatában megjelölt feladatok megoldásához szükséges pénzügyi előirányzatokat. • Alapszervezeteink a tagdíjbesorolást jól hajtották végre. A szervezett dolgozók 51,48 forint átlagtagdíjjal járulnak hozzá a feladatok megoldásához. Ennek alapján 80 millió 275 ezer forint tagdíjat terveztünk meg. Ez 6,8 százalékkal, 5 millió 191 ezer forinttal több az előző évinél. Emellett több mint 5 millió forint egyéb bevétellel számolunk. Az alapszervezeteknél a növekvő bevételeket a segélyezés és szociális törődés mellett elsősorban kulturális és sportcélokra kívánják felhasználni. Ez az összkiadás 52,2 százaléka. irányoztak elő tömegsportra, melyből sporteszközök beszerzését, karbantartását, sportrendezvények, munkahelyi olimpia, tömegsport költségeit fedezik. A központ további 3 millió 457 ezer forintos támogatással segíti a kulturális és sportfeladatok teljesítését. Így művelődési intézményeink beszerzési és felújítási költségeihez 1 millió 204 ezer, az oktatási tevékenység fejlesztéséhez szemléltető eszközök és berendezések beszerzéséhez, valamint országos zenekari és énekkari rendezvényekhez 400 ezer, amatőr művészeti együttesek költségeihez 380 ezer forint hozzájárulástterveztünk. Sportkörök esetenkénti támogatására, valamint minőségi és tömegsportversenyekre 670 ezer forintot irányoztunk elő. A Bányász Kupa területi rendezvényeire, a Bányász Kulturális Hetek költségeire 542 ezer forint áll rendelkezésre. Szociális gondoskodás Szociális és segélyezési célokra alapszervezeteink az 1980. évi előirányzatnál 14,6 százalékkal, 2 millió 853 ezer forinttal többet, összesen 22 millió 403 ezer forintot terveztek. Segélyezésre a tagdíjbevétel 20,8 százalékát irányozták elő. Csaknem 25 ezer szakszervezeti tagot terveznek segélyben részesíteni, összesen 16 millió 709 ezer forint összegben. A 400 forint összegű szülési segély, a 800 forintos temetési segély mellett folyósított rendkívüli, szociális segélyek átlaga 761 forint, szemben az 1980-as 742 forinttal. Csak helyeselhető, hogy az eddiginél is nagyobb gondot fordít A XXII. kongresszuson sok szó esett a nyugdíjasaink gondjairól. Ezért nagy körültekintéssel terveztük meg az idős, nyugdíjas szakszervezeti tagok támogatását szolgáló összegeket, elsősorban segélyezésüket. A nyugdíjas alapszervezetek teljes tagdíjbevételükkel önállóan gazdálkodnak, ami meghaladja a 3 millió forintot. 20 százalékkal növeltük a központi támogatás tavalyi előirányzatát és így 1981- ben külön 3 millió forintot adunk a 36 ezer nyugdíjas anyagi gondjainak enyhítéséhez. Az üzemi alapszervezetek sem feledkeznek el volt dolgozóikról, legtöbbjük költségvetésében megtalálható a nyugdíjas szakszervezeti bizottságoknak adott segítség. Nem kis összeget tesz ki a vállalati jóléti alapból juttatott támogatás sem. Említésre méltó a központi költségvetésben a veterán szakszervezeti tagoknak és özvegyeknek évente rendszeresen folyósított nyugdíj-kiegészítő segély 98 ezer forintos összege és a nagycsaládosokon kívül elsősorban az idős tagokról való gondoskodást szolgáló 250 ezer forintos rendkívüli segély-előirányzat. De a velük való törődést mutatja a 200 nyugdíjas hévízi üdültetését szolgáló 188 ezer forintos előirányzat is. Területenként eltérő a nyugdíjaslétszám alakulása, emiatt a támogatást is differenciáltan kell megoldani. Különös gondot kell fordítani azoknak a nyugdíjas alapszervezeteknek a segítésére, ahol az üzemek részéről a támogatás nehezebben oldható meg, illetve, ahol a nyugdíjasok száma és aránya az átlagnál magasabb. Növekvő kultúr-sport kiadások A tagság kulturális igényeinek kielégítésére, a nevelőmunkára, a tanúk a nagycsaládosok, egyedülállók és a hosszabb ideig betegállományban levők anyagi gondjainak enyhítésére. A szociális előirányzatok közt 5 millió 694 ezer forintot terveztek a nyugdíjasokkal összefüggő felhasználásokra, üdülési beutalókhoz adott térítési díjkiegészítésekre, beteglátogatási költségekre stb. A központi támogatásokból további 1 millió 694 ezer forint jut szociális célokra Ezt szolgálja a közös szakszervezeti beruházásokhoz adott 3 millió 211 ezer forintos hozzájárulás és ez üdülőépítésre tartalékolt 2 millió 200 ezer forint is. tömegsport-tevékenység bővítésére alapszervezeteink 12 millió 363 ezer forintot terveztek, ami 9,1 százalékkal, 1 millió 38 ezer forinttal több az 1980. évinél. A kulturális felhasználások közt 770 ezer forintot könyvtárra, 1 millió 116 ezer forintot ismeretterjesztésekre, oktatásra, agitációs és propagandacélokra terveztek. Kultúrintézmények támogatására 1 millió 599 ezer forintot irányoztak elő. Az egyéb kulturális felhasználásra tervezett 5 millió 695 ezer forintból fedezik többek közt a szakköri munka és művészeti csoportok kiadásait, kulturális eszközök beszerzését és karbantartását. De ebből jut a kirándulások költségeihez adott hozzájárulásokra, kulturális rendezvényekre, állami és társadalmi ünnepekkel összefüggő kiadásokra, színház-, hangversenybérletekre, vetélkedők költségeire is. A sportkörök támogatására tervezett 1 millió 495 ezer forinton felül 1 millió 688 ezer forintot körültekintő felhasználást A költségvetés ismertetett számadataiból láthatjuk, hogy a XXII. kongresszus határozatában megjelölt feladatok megoldásához az anyagi eszközök rendelkezésre állnak. Az előirányzatok megoszlása jól mutatja a lehetőségeket és az adottságokat. Helyes, ha a gazdálkodás során a szakszervezeti bizottságok a döntési jogkörükbe tartozó vállalati jóléti és kulturális alapot is figyelembe veszik. A szakszervezeti és vállalati forrásból rendelkezésre álló öszszegek egyeztetett, takarékos felhasználásával további eredmények érhetők el. A tagságról való szociális gondoskodás mellett az anyagi eszközöket mind nagyobb arányban a kulturális nevelőmunkára, a közművelődési tevékenység fokozására kell fordítani. Nem szabad elfeledkezni egyetlen szervezetünknél sem a takarékosságról, természetesen úgy gazdálkodva, hogy a tagság céljait szolgáló előirányzatok teljes mértékben felhasználásra kerüljenek. A jóváhagyott előirányzatokat nem szabad mechanikusan felhasználni, szükség esetén a tényleges igényeknek megfelelően a költségvetést módosítani kell. Hargitai Henrik Törődés nyugdíjasainkkal korszerűbb védőruhák A szabadban, nehéz terepen dolgozó olajbányászok egészségének védelmét, a balesetek csökkentését, új munkaruhák bevezetésével segíti a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. Általánossá teszik a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet és a Tisza Cipőgyár által kifejlesztett és BNV-nagydíjjal kitüntetett lábbelik viselését. A direkt fröccsöntött technológiával készített poliuretán talpú cipők kopásállósága kiváló. A cipő olajnak, benzinnek, lúgoknak és savaknak ellenáll, csúszásmentes, megbízhatóan véd az egyébként gyakori lábsérülésektől. A tervezők gondoltak a nyári időszakra is, a melegebb hónapokra ugyancsak biztonságos, de szellősebb félpiet, illetve bakancsot gyártanak. Az első szériából hétszáz dolgozó kapott poliuretán talpú bakancsot, ezerötszázan pedig az új típusú, könnyebb viseletű munkavédelmi lábbelit. Az olaj- és gáziparban dolgozó munkások korábban kifogásolták a védőruhák anyagának gyenge minőségét, mivel azok hamar megkoptak, formájuk és méretük megváltozott. A kifogásolt védőruhákat fokozatosan kivonják a forgalomból. Ősz óta már a Rába típusú, pamut alapanyagból készült ruhákat gyártják, amelyek tartósak. A védőruhaellátás folyamatos biztosítása érdekében a vállalat együttműködési szerződést köt a gyártó üzemmel. Új esztendő kezdetén AZ ELMÚT ÉV VÉGÉN szakszervezeti kongresszusunk számvetést készített a mögöttünk levő öt esztendőről. Az 1980. év részletes elemzése, vállalati mérlegkészítése napjainkban zárul. A mérlegek jelképes „serpenyőjében” egyrészt az áll, mit terveztünk, mit értünk el. Mit mutat a bányászati ágazatok mérlege? Tömören fogalmazva jót mutat. Az utóbbi években a gazdaság egészében kialakult nehéz helyzet a rohamosan változó, az ország számára romló külgazdasági feltételek szükségessé tették a bányászat feladatainak menetközbeni módosítását, egyes fejlesztések kiemelt gyorsítást kaptak, míg mások végrehajtását át kellett sorolni. Hazai adottságainkból eredően is egyre nehezedő körülmények között a földtani adottságokkal, víz- és gázveszéllyel, az időjárás viszontagságaival megbirkózva kellett a feladatokat megoldani. Ezen körülmények közepette is a bányászat minden ágazata túlteljesítette a népgazdasági tervben előirányzott feladatait. Az erőfeszítések eredményeként az ország energiahordozó igényeinek kielégítése zavartalan volt, az egyéb ásványi nyersanyagokból javult az ellátás. A bányászok munkakörülményei az előző időszakhoz viszonyítva lényegesen javultak, elsősorban a nehéz fizikai munka gépesítésének növelése révén. Minden ágazatban az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékű bérfejlesztést lehetett végrehajtani. LEGNAGYOBB BÁNYÁSZATI ÁGAZATUNK a szénbányászat, 1980 évi termelése kerekítve 25,7 millió tonna. A túlteljesítés annak ellenére is létrejött, hogy a várpalotai és nógrádi területen geológiai és bányaművelési zavarok gátolták a tervezett termelést. A túlteljesítés a vállalatok eszközeinek jobb kihasználása, a munkarend-módosítási kísérletek következményeként csökkenő szabadnapi termeléssel valósult meg. A termelés műszaki színvonala és a munkafeltételek javultak, a munkavégzés biztonságosabb lett. Az előző évek nagymértékű (1000 fő/év) létszámcsökkenésével szemben 400 fő alatti a csökkenés. A stabilizálódást elősegítette a munka- és életfeltételek javítása, a jövedelmek és szociális juttatások emelkedése, általában érzékelhetőbb a szénbányászat munkájának társadalompolitikai elismerése. Az átlagos bérszínvonal 5,2 százalékkal fölötte van a bázisnak, 1,7 százalékkal haladja meg a tervezettet. A nagy beruházások eredményeként Márkushegy és Nagyegyháza 1981. évi termelésbe állásával számolhatunk. Vállalati alapú fejlesztésből fele részben géppótlást, negyedében szénvagyonpótlást és közel tíz százalékban munkavédelem, egészségvédelem, bányatűz és gázvédelem célú beruházásokat eszközöltünk. A bányászlakás-építési akció keretében 8590 dolgozó jutott lakáshoz, akiknek 77 százaléka 35 évesnél fiatalabb. A kiemelt munkavédelmi ráfordítások a tervezettnek megfelelőek. A baleseti mutatók alakulásában azonban nem következett be az anyagi és szellemi befektetéssel arányos javulás az ötéves terv során. A KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZBÁNYÁSZAT V. ötéves tervét végig sikeresen teljesítette. A kőolajtermelés kereken 200 ezer tonnával haladja meg az ötéves tervi előirányzatot. Termelésbe vontak új telepeket Ferencszálláson, Kiszomboron és Algyőn, ezzel ellensúlyozták a többi mezők hozamcsökkenését. Jelentősen túlteljesült a földgáztermelési terv, az öt év során 2,8 milliárd köbméterrel. A hazai szénhidrogén-termelési terv túlteljesítése mérsékelte a drága dollárért vásárolható külföldi kőolajat, kőolajszármazékokat. A termelési túlteljesítés és egyéb korszerűsítő szervezés eredményeként 9 százalékkal nőtt a nyereség és a tervezett termelékenység 26 százalékkal magasabban alakult az öt év során. AZ ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat, az Országos Bányagépgyártó Vállalat és a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet szintén — a nehézségek ellenére — sikeresen oldotta meg az V. ötéves terv feladatait. Az 1981. évvel kezdődő tervciklus gazdasági fejlődésének irányát és a következő gazdaságirányítási magatartást az MSZMP XII. kongresszusa, szakszervezetünk XXII. és a Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusa határozatai alapjában kijelölik. A gazdaság pénzügyi egyensúlya, a termelés hatékonyságának növelése a fő feladat. Célunk a szociális életkörülmények színvonalának megőrzése, lehetséges továbbfejlesztése. AZ ENERGIAHORDOZÓK FORRÁSA és felhasználása közötti tervezett összhang megteremtése érdekében — a szénbányászat érje el az 1980. évi termelési szintet, — a lakosság tüzelőanyag-ellátása minél nagyobb mértékben hazai termelésből valósuljon meg, — a kőolaj-feldolgozást az 1980. évi szinten kell tartani, — meg kell gyorsítani — különösen a fővárosban — a koksztüzelésű kazánok földgázra történő átállítását. A márkushegyi és nagyegyházai bányaüzemek építését folytatni kell úgy, hogy mind a két bányaüzemben a széntermelés 1981-ben meginduljon. A mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése nagy beruházást a fokozott termelésfelfutási ütemnek megfelelően 1981-ben meg kell kezdeni. A vállalati beruházásoknak — minden bányászati ágazatban — a hatékonyabb bányászkodást, a termékek igény szerinti biztosítását kell szolgálnia. A vállalati gazdálkodásban hatékonyabb eszköz- és munkaerő-felhasználást kell elérni. Csökkenjen az emberi túlműszakszám, növekedjen műszakidőn belül a termelő gépüzemidő, javuljon fel a fajlagos anyag-energia felhasználás. A TERVEZETT HATÉKONYSÁGNÖVELÉS RÉVÉN reális célként tűzhető ki a bányászat átlagában 5 százalékos bérfejlesztés. Az anyagi megbecsülés mértékét növelni kell a nehéz fizikai, valamint a kedvezőtlen munkakörülmények között végezhető munkák esetében. Szociálpolitikai, bányabiztonsági célokra az előző évek színvonalán, vagy azt meghaladóan kell forrásokat biztosítani. Folytatni kell a bányászlakás-építési akciót. Eredményeinkre támaszkodva, feladataink és erőforrásaink ismeretében, a bányászathoz való elkötelezettségünkkel, gyarapodó tudásunkkal bizton vállalkozhatunk a nagyobb erőpróbákra. A MAGYAR BÁNYÁSZTÁRSADALOM fizikai, szellemi munkásai, szakszervezeti aktivistái az elmúlt években mindig jó teljesítményekkel fejezték ki a szocializmus ügye melletti állásfoglalásukat. Köszönet érte. Köszönet és tisztelet az áldozatos munkáért, a gazdasági, politikai helytállásért. A feladatok, lehetőségek, távlatok ismeretében és jó szerencsénk reményében kívánunk ismét békés, boldog, eredményekben gazdag új esztendőt!