Bányamunkás, 1998 (85. évfolyam, 1-10. szám)
1998-01-01 / 1. szám
A megállapodásokat betartani! A központi Borbála napon 1997. december 4-én a kitüntetések átadása után az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban kérdeztem Nyakas Antalt, a Lencsehegyi Bányaüzem szakszervezeti elnökét: - Milyen Borbála napot ünnepelnek most a lencsehegyi bányászok? - A Borbála napot Lencsehegyen eléggé rossz hangulatban ünnepli a lencsehegyi kollektíva. Az eddigi értesülésünk szerint december 1-én úgy néz ki, hogy a BDSZ-kormány megállapodásban kötött lencsehegyi kontingens nem teljesül. Ezért a szerződésben foglalt 1998. végéig tartó talponmaradás is bizonytalan a Lencsehegyen dolgozó 600 bányásznak. A kontingens meg nem adása egyenlő a bánya bezárásával. - Honnan származnak ezek az információk? - Ezek a kormányzati körökből szivárogtak ki. Ez még bizonytalan és nem biztos. A felháborodásunkat még tovább növeli az, hogy Balatonfüreden a miniszterelnök megerősítette - és név szerint is kiemelte a Lencsehegy Kft. sorsát -, hogy a BDSZ-kormány megállapodáshoz tartja magát és azt be fogja tartatni. A felháborodásunkat az is indokolja, hogy hogyan változott meg ez a kormányfői vélemény négy nap alatt. - Mi lesz ezután? - Amennyiben nem születik számunkra pozitív döntés, úgy kérjük a BDSZ Sztrájkbizottságának az összehívását. A többi bányatársaságoknál lévő szakszervezetek szolidaritását is kérjük. A Dorogon dolgozó közel 600 bányász mindenre el van szánva, de ehhez hozzátartozik ezeknek a családjai is. Lehet, hogy kérésünknek nagy tömegdemonstrációval fogunk nyomatékot adni. A sztrájknak nem látjuk egyelőre értelmét, mert az nem old meg semmit. Annak van értelme, ha a BDSZ tagsága csatlakozik hozzánk és tiltakozik az ellen, hogy a Kormány egyoldalúan felbontsa az 1994-ben a BDSZ- szel megkötött megállapodást. - Mit vársz a pár napja - a XXVII. Kongresszuson -megerősödött és egységes bányászszakszervezettől? - Azt várom, hogy segíti és támogatja továbbra is a lencsehegyi bányászok sorsát és segít megoldani a bányászok javára a jelenleg kialakult helyzetet, amit csak a BDSZ közös cselekvésével tudjuk elérni. Ladányi - BÁNYAMUNKÁS A működéshez szükséges állami garanciákat A kormány december 11-én döntött Putnok, Feketevölgy és Lencsehegy 1998. évi sorsáról. A döntés előtt ismét felizzottak az integráción kívüli bányák létéről és nemlétéről a viták, annak ellenére, hogy 1998. év végéig a BDSZ-kormány megállapodás keretében minden rendezve volt. Erről kérdeztük Molnár Bélát, a Putnok Bánya Kft. szakszervezeti bizottságának az elnökét. - Mit jelent a bányának és az ott dolgozóknak az 1997-ben megkötött BDSZKormányhatározat?- kérdezem Molnár Bélát. - Az 1997. december 18-i kormányhatározat lehetőséget ad a továbbműködésre azáltal, hogy Putnok Bánya Kft. további 2,4 PJ energetikai szén átvételre kap lehetőséget 1998-ban - mondja az szb elnök. Az 1994. december 9-i BDSZKormány megállapodásban rögzítettek alapján csak 1 PJ átvételére lett volna lehetőség, amely azt jelenti, hogy újabb megállapodás hiányában a bányabezárási munkát 1998 áprilisában meg kellett volna kezdeni. - Milyen következményekkel járt volna az, ha 1998-ra nem születik megállapodás a szénszállításra ? - Borsodban beláthatatlan következményei lettek volna annak, ha nem veszik át a szenünket az erőműbe. - A termelést be kellett volna fejezni; - A föltárt mezőket a föltárási költségekkel fel kellett volna adni; - Megszűnt volna a lakossági szénellátás; - Az 1350 fős állományi létszámot azonnal a felére kellett volna csökkenteni és a bezárás ütemében fokozatosan további létszámleépítésre került volna sor az év második felében. - A létszámleépítés olyan környezetben zajlott volna, ahol nincs új munkahely, Putnok-Ózd-Kazincbarcika környékén tovább nőtt volna a munkanélküliek száma, ami enélkül is igen magas. - A létszámleépítés a közvetlen kapcsolódó társaságokat is érintené. - Volt-e veszélyben a bánya 1998-as léte? - 1998. II. félévben került volna veszélybe, amikor az 1 PJ szenet beszállítottuk volna az erőműbe és további szállításra nem lett volna lehetőségünk. Legnagyobb hatásfokkal szenet csak az erőműben lehet hasznosítani, enélkül a bánya bezárja önmagát az árbevételi esés miatt. Lakossági szén fontos és nem elhanyagolható, de ez nem elegendő a működéshez. A másik vészhelyzetet az jelentette volna, ha nem kapunk állami támogatást. A világon a mélyművelésű bányák mindenütt veszteségesek, a nyereséget a végtermék, a villamosenergia adja, amíg egy bánya feltárásokat, előkészítéseket, beruházásokat végez. - Garancia volt-e a miniszterelnök kijelentése a BDSZ XXVII. Kongresszusán az, hogy a BDSZ-szel kötött megállapodást betartjuk. - A miniszterelnök úr szavaiból az csendült ki, hogy a kormánynak nem az a célja teljes egészében, mint az előző kormánynak volt, hogy mindenáron be kell zárni a bányákat. Érződött a tárgyalókészség, érződött a kormányzati megosztottság is e kérdésben, de bíztató volt az a kijelentése, hogy kész aláírni újabb programot. Azt viszont megdöbbenve hallottuk, hogy a Kft., valamint a BDSZ vezetők a középtávú fejlesztési programhoz adjanak konkrét javaslatokat. Putnok Bánya Kft. vezetése több változatban készített távlati terveket 2008-ig történő működéshez, de ezek szerint ezek a továbbításnál valahol elakadtak. A működőképesség előzetes vizsgálatokkal és számításokkal be volt mutatva a borsodi országgyűlési képviselőknek. A BDSZ kezdeményezésére tárcaközi egyeztetésre is sor került. A jelenleg rendelkezésre álló távlati tervek alkalmasak arra, hogy nemcsak 1998-ra, hanem újabb 4 évre szóló BDSZ-kormány megállapodás kerüljön aláírásra. Ez állami érdek is, de a Kft. érdeke is a további előkészítések céljából, mert a sejtést nem lehet egyik napról a másikra elkészíteni. Az 1997 decemberi kormányhatározat az integráción kívüli bányákról - megnyugtatóan rendezi a bányászok és a bánya sorsát 1998-ban? A kormányhatározat pillanatnyi helyzetet old meg. 1998-ra megnyugtató abból a szempontból, hogy ebben az évben a bányabezárásra nem kell gondolni - de mi lesz később? Legyen feltárás vagy ne legyen? 1998 után újból kapunk egy évet vagy nem. Ez még ebből nem derül ki. Putnok Bánya jövőbeni elképzelései ettől messzebb, távolabb mutatnak, akár 2010-ig is kitolható az élettartam. A termelési kapacitás és a leművelhető szénvagyon összevetéséből a távlati terveket a Kft. vezetése a szükséges gazdasági számításokkal elkészítette. A feltárások és előkészületek után a működés utolsó 5 évében az előzetes számítások szerint lehetőség nyílik állami támogatás nélküli működésre. A területi szétszórtság, a hosszú költséges szállítási távolság lecsökkentése a cél egy új lejtősakna központi helyen történt kihajtásával. Az új lejtősakna üzembehelyezése után, amely 2000 év elejére várható - fokozatosan megkezdhető a nyitott vágathossz csökkentése, a bányatérségek és egyes mezők elhagyása, amelyek költségcsökkentő tényezők. - Milyen szerepe volt a bányászszakszervezetnek abban, hogy megoldódott a helyzet? Ezt hogyan látják és értékelik a dolgozók? - E kérdésnél nemcsak a pillanatnyi helyzetet kell értékelnünk, hanem vissza kell tekinteni a rendszerváltásig és a válasz ettől az időszaktól is egyértelmű és vitathatatlan, hogy a bányák működése a BDSZ apparátusának és ezen belül Schalkhammer Antalnak, a BDSZ elnökének köszönhető. Szinte napi kapcsolatban áll a Kft. vezetőjével, a minisztériumokkal, a miniszterelnökkel. A rendszerváltás utáni kormány a bányabezárást hirdette meg, a bányászegységet politikai veszélynek tartotta. Ha akkor nincs bányászszakszervezet, a kormány a célját véghez is viszi. 1994-ben és most 1997-ben a bányászszakszervezet harcolta ki az integráción kívüli bányák támogatását, a szénátvételt, természetesen a bányavezetőkkel együtt. A fő szakszervezeti munka ebben részben ki is merült, de megérte, mert ma is működünk és továbbra is működni akarunk, hogy energetikai és lakossági szenet adjunk az országnak. A gázprogram mellett szükség van a lakossági szénre. Dolgozóink előtt ismert a BDSZ szerepe, harcossága, szakmai hozzáértése. Ez megmutatkozik a szervezettségben, az egységben, a tenniakarásban egyaránt. - Mit vártok a jövőben? - További erős, egységes bányászszakszervezetet, az általa kiharcolt működéshez szükséges állami garanciákat a bányának, a bányászoknak. Garancia kell a szénátvételen a működési támogatáson túl, a közhangulat, a foglalkoztatás, a feltárás előkészítése, az utánpótlás, szakképzés, a szociálpolitikai terv szempontjából. Ez pedig csak állami garanciával biztosítható. A gazdaságosan kitermelhető szén kibányászása legyen a cél, amit nemzetgazdasági szinten kell vizsgálni. Borsodban létkérdésről van szó. Nagyságrendi súlya van a bányászatnak, ez energetikai szempontból és főleg szakszervezeti oldalról nézve, a foglalkoztatás szempontjából a bányabezárás nemcsak költséges és nemcsak technológiai kérdés, hanem további súlya van a bányászok körében, nem mozgatható a bányásztömeg, lakóterülethez van kötve. Az átképzésük sem olyan egyszerű, mint ezt egyesek elképzelik. A további működéshez összhangba kell hozni az erőmű és bánya működését, bánya nem működhet erőmű nélkül. Épüljön új erőmű hazai szénre vagy olyan rekonstrukciót hajtsanak végre az erőművekben, hogy a további működés biztosított legyen. A külső feltételek biztosításához kérjük, várjuk, igényeljük a BDSZ támogatását, képviseletét, egyeztetést a kormányzati szinten. A belső feltételeken belül Putnok Bánya rendelkezik olyan műszaki, fizikai szakemberekkel, hogy a rendelkezésre álló termelési berendezésekkel az elvárásoknak eleget tudjunk tenni. - L. 1998. JANUÁR A cél közös, az út egy Megkérdeztük Bodó Józsefet a Feketevölgy Bánya Kft. szakszervezeti bizottság elnökét, hogy mondja el a saját és a bánya dolgozóinak véleményét az 1997. XII. 18-i kormányhatározatról. Ennek az az aktualitása, hogy Feketevölgy Bányát, a Lencsehegyi Bányát és a Putnoki Bányát, vagyis az integrációból kimaradt bányák létét érinti a határozat. - Az 1997. 12.18-án megkötött BDSZKormányhatározat a bánya és az ott dolgozó munkavállalók egy bizonyos fokú megnyugvását jelenti - mondja Bodó József. - Hogy miért nem teljes mértékben, annak az az oka, hogy 1998. január 5-én meghatározott támogatásból milyen mértékben részesül Feketevölgy Bánya Kft. Ennek hiánya találgatásokra ad okot. Ismeretes, hogy a határozat kimondja, hogy a támogatás feltétele a járulékfizetési kötelezettségek teljesítése. Ebből fakad, hogy napjainkban Feketevölgy Bányán még nem hangzott el tájékoztatás szintjén sem, hogy az 1998- as évre milyen bérfejlesztés is valósulhat meg a tervek ismeretében, hogyan történik a minimálbérre való ráállás, menynyit emészt fel a bérfejlesztésre szánt összegből. Az első mondatban említett megnyugvást a további munkalehetőség reménye jelenti. Ha a szénszállítás, illetve szénátvétellel kapcsolatos megállapodás nem születik meg időben, a bányászat adottságait figyelembe véve működése tervezhetetlen. Csak egy olyan szerződés megkötése teszi lehetővé a bánya további működését, amely figyelembe veszi az energiahordozók országos szintű emelkedését, amely a további működés alapvető feltételeit határozza meg, így pl. az energiai szénhányad erőművi garanciája, valamint a folyó működési támogatása. Feketevölgy Bánya Kft. léte nem 1997-ben kérdőjeleződött meg. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a Kormány megállapította a mulasztás tényét az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, valamint az ÁPV Rt. részéről. A felelősök megállapítását fontosnak, az eredmény ismertetését szükségesnek tartjuk. A határozat megjelenéséig a bánya működése 1998-ra is veszélyben volt. A BDSZ XXVII. Kongresszusán elhangzott Horn Gyula miniszterelnök úr részéről, hogy a Kormány és a BDSZ között 1994. december 9-én kötött megállapodást betartjuk. A kongresszuson résztvevő tisztségviselő vagy kül-Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Schalkhammer Antal úr elnök Budapest Tisztelt Elnök Úr! Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászati Szakosztály vezetése nevében köszönetemet fejezem ki Elnök Úrnak, hogy a szilárd ásványbányászat mindennapi gondjain túl ezen ágazat hosszú távú problémáinak megoldásában is aktív szerepet vállalt és vállal. Külön, kiemelten fejezem ki elismerésemet a bánya-erőmű integrációból kimaradt bányák 1998. évi erőművi szénátvételi kontingensének és a hozzá kapcsolódó finanszírozási gondok rendezésére tett erőfeszítéseiért. Tisztelt Elnök Úr! Az Ön szakmai tekintélye és az Ön mögött felsorakozó tagság „ereje" lehetővé tette azt, hogy a már jelzett bányák 1998. évben változatlan kapacitással működhetnek. Ismételten megköszönve fáradozását kívánok további munkájához jó egészséget, kellemes ünnepeket, boldog új évet és jó szerencsét! Kovács Lóránt a bányászati szakosztály elnöke lett, munkahelyére visszatérve, idézve miniszterelnök urat, nyilvánosság előtt kétségek merültek fel. A munkavállalói rétegződés nem jellemző. Ami értheti is, hiszen a Horn-kormány sem minden választási ígéretét tudta megtartani, s ebből fakadóan külső, nem kormányzati politikai irányvonalak, szó szerint egyesek a hisztériakeltésnek lettek áldozatai. A helyzet 1997. 12.18-án változott, amikor napvilágot látott a kormányhatározat az integráción kívüli szénbánya társaságok problémáinak rendezéséről. Függetlenül a miniszterelnök úr ígéretétől, Feketevölgy Bánya Kft. vezetésének a határozatot követően túl sok egyéni problémával kell megküzdenie az elkövetkező időszakban. A belső gondok és a helyben megoldásra váró problémák mellett a határozat teljes megismerését követően garancia értékűnek minősítjük Horn Miniszterelnök Úr kijelentését. Nem lebecsülendő a magyar iparban dolgozó, különböző sorsú és szakmájú munkavállalók igyekezete. Legyen az vasutas, vasas, vegyész vagy más iparágbeli. Egy biztos: a cél közös, az út egy. Szakszervezetünk célja és évek óta minden erőnket lekötő erőfeszítéseket igényel a munkahelyek megtartása. Sokszor talán erőn felül munkahelyteremtő lehetőségek feltárása, a térség foglalkoztatáspolitikai problémáinak megoldása. Jelen időszakban a borsodi régióban a regisztrált munkanélküliek száma átlagosan 25 %, ami az országos átlag több mint 2-2,2-szerese. Példaként teszek említést Kazincbarcika városról, ahol a környékbeli bányák 800-850 főnek biztosítanak jelenleg munkalehetőséget. Az átlagos család létszámát figyelembe véve ez a szám (800-850 fő), egy négy fős családot illetően 3200-3600 fő létfenntartását, megélhetését teszi lehetővé. Ilyen arányú munkanélküliség bekövetkeztével a városi önkormányzat pénzügyi helyzete ellehetetlenülne és a legnagyobb erőfeszítései ellenére sem tudná biztosítani a család szűkös létfenntartásához szükséges anyagi eszközöket. A kormányhatározat az 1990. évi finanszírozásról nem gondoskodik. A bányászatban élők továbbra is úgy érzik, hogy elveszítették lábuk alól a talajt, s állandósul a létbizonytalanság. A bányák további üzemeltetését 1993- tól elsősorban a mindenkori hatalmon lévő kormány, illetve kormánykoalíciók tették lehetővé, úgy az integrációban, mint az integráción kívüli bányák vezetésükkel - gondolva itt a kft-be való szerveződéssel - munkavállalóik hozzáállásával a munkahelyek megtartásáért vívott küzdelem, a megélhetés, a munkanélküliségtől való félelem az, ami erőt és bátorságot adott a szakma szinte valamennyi munkavállalójának. Ebben oroszlánrészt vállalt a BDSZ vezetése, élén Schalkhammer Antal. Természetesen mint minden területen, gazdálkodási egységünknél is, vannak ellenlábasok, akik vallják, hogy ez a szakszervezet semmit nem tesz az ő érdekében. Ha véleményt alkothatok, akkor azt kell mondanom, hogy a XXVII. Kongresszuson tolmácsolták dolgozóink a véleményüket, ha olykor kritikus észrevételek formájában is. A magyar és ebbe beleértendő a borsodi bányászkodás területén dolgozók aktivitása, hűsége, a szakmához való ragaszkodása nem tűr semmiféle kritikát, kerüljön az bármilyen szintről, bárkitől a nyilvánosság elé. Bányászszakszervezetünk nem ma tanulja az érdekvédelmi tevékenységet. Egyszóval nem „ZSEB” szakszervezet. Ezért is meri kimondani, hogy az 1,6 milliárd forintból nem részesül Feketevölgy Bánya Kft. -is.