Bőripari Munkás, 1931 (41. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-03 / 1. szám
Budapest, 1031 január 3 MAGYARORSZÁGI ADRIPIRBAM FOGLALKOZTATOTT munkásom és munkásnők ÉRDEKEIT VÉDŐ LA O rszágos közgyűlés után A modern szakszervezetek életében minden időben nagy esemény, amikor demokratikus intézményünk legmagasabb fóruma, a közgyűlés, tanácskozásra ül össze, hogy bírálatot mondjon az elvégzett munka fölött és helyes irányt szabjon jövendő tevékenységünknek. Többszörösen fontosak azonban azok a közgyűlések, amelyek válságos időkben ülnek össze, mikor gazdasági viharok, a kapitalista termelési rend ciklonja, a munkanélküliség söpörvégig az egész munkásosztályon és itt nagy réseket a munkás alkotta intézményeken. Válságos időkben mutatkozik meg az elhivatottság a magunk intézményeinek a vezetésére és a saját ügyeink iránt Szükséges komolyság biztosítja szervezeteink fönnmaradását és fejlődését. Fél évtizede gyötri az állandóan növekvő gazdasági válság a magyar közgazdasági életet és süllyeszti mind mélyebbre a munkásosztályt. A magyar kormányzat mindent megtesz — a közterhek állandó emelésével —, hogy ezt a süllyedést, ezt a züllést minél tökéletesebbé tegye. A magyar munkásságot politikai jogaitólmegfosztja, gazdasági szabadságát elkobozza. Először jogtalanná teszi, hogy azután koldussá tehesse. Teljesen kiszolgáltatja mint fogyasztót a kartelleknek és nagybirtoknak s mint termelőt a nagytőkének. . Tíz éve tart már ez a gyilkos válság, melyunkástársaink legjobbjait kényszeríti évekig rtó munkátlanságra, az ipar elhagyására, vagy a jótékonyság kolduslevesére és egyébhasonló alamizsnájára. A magyar szociálpolitika érzéketlenségemiatt a kormányzat nem támogatja a gazdaságiküzdelmekben elbukottakat. A szakszervezetek az ■egyedüli komoly intézmények, melyek, ma is ötévi borzasztó véd- Ság után, erejük végső megfeszítésével állanak a romlás útjába, és védik a munkából kidőlteket. A Szövetség a szó teljes értelmében öt év óta minden anyagi forrását e cél szolgálatába állította. Ez a nemes törekvés már komolyan veszélyeztette a Szövetség pénzügyi egyensúlyának megtartását. Ennek a következményeképpen került a Szövetség pénzügyi szanálása a közgyűlés elé mint legfontosabb feladat. Helyre kellett állítani a Szövetség pénzügyi egyensúlyát, hogy továbbra is megrázkódtatás nélkül álljon a munkanélküliek támogatására és fennakadás nélkül végezhesse a gazdasági védelem kiépítésének munkáját. Mindenekfölött biztosítani kellett a munkaviszonyok megjavítására vonatkozó lehetőségeket. Forradalmi időket élünk. Az angol ipari forradalmat messze felülmúló termelési folyamatnak vagyunk részesei. •A termelés teljesen fölforgatva. Nap-nap után új,ú jbb. és újabb gépek vonulnak be a munkatermekbe. A szalagrendszer már nem ismeretlen ,a magyar cipőgyárakban sem. Csökkentett munkáslétszámal s a mimimumra redukált fogyasztás mellett 50—100%-os termeléstöbbletet produkálnak a cipőgyári munkások. A kézműipari munkások is minden szakmában a legőrültebb versenynek vannak kitéve, amelynek végső következménye: a termelés fokozása. A közeljövőben a munkások és kisiparosok tízezrei szorulnak ki majd a termelésből, hogy helyüket a tanulatlan munkások foglalják el. A legőrültebb versenyfutás kezdődik a munkaés skalmakért s az életlehetőségért. Ez új helyzetet jelent és új taktikát kíván. Be kell rendezkednünk a gazdasági életbenerre az elkeseredett harcra. Meg kell vívnunk a magunk küzdelmét a szakmunkások elhelyezéséért és a munkaviszonyok megvédéséért, valamint azok megjavításáért. Ezek teszik részünkre komollyá és válságossá a közeljövőt. Szövetségünk életében számos esetben ,— mint a balkáni háború alatt 1908—1909-ben és a világháború alatt 1914—1918-ban — voltunk már kritikus helyzetben, soha komolyabb problémák nem kerültek egyetlen közgyűlésen sem megoldásra, mint a jelenlegin. A pénzügyi egyensúly helyreállítására a jelenlegi súlyos helyzetben, tízévi válság után kényszerültünk a segélyek leszállítására, a Bőripari Munkás- , otthon fenntartási költségeinek födözésére Budapesten és a környékén heti 10 fillér járulékemelésre. Nagyarányú megtakarításokat jelentő belső rendelkezéseket kellett végrehajtani. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület, Dob ucca 90. Telefon: J. 316-30 és J. 131-18. szám A Szövetség tagjai a lapot tagilletményként kapják. Előfizetési ára egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza közgyűlésen , úgy a járulékemelés, mint a se-Aisogielyleszállítás ellen nagyon komoly érvelések hangzottak el. Mindkét javaslatnak a megvitatása magas színvonalú, szenvedélymentes fölszólalások keretében történt. A javaslatok védelmezői és ellenzői felelősségük tudatában minden szavukat mérlegelték. Minden küldött más-más nézőpontból csak használni akart a® ügynek. Ha a közgyűlés nagy többsége mégis úgy találta, hogy vállalnia, kell mindkét határozat meghozataláért a felelősséget, akkor bizonyára a közgyűlésnek erre nagyon súlyos okai voltak. A közgyűlésen hozott határozatok az egész bőripari munkásság jövőjének biztosítását és kiépítését szolgálják. Szaktársainkon a sor, hogy ezen intézkedések horderejét megértsék és azok szellemében cselekedjenek. Vegyüktehát mindannyian megnyugvással tudomásul a közgyűlés határozatait és mindannyian maradék nélkül hajtsuk azokat végre. Fogjunk mindannyian komoly munkáihoz Szövetségünk megerősítése érdekében, hogy minél kevesebb zökkenéssel teljesíthesse szervezetünk a 60 éve vállalt feladatát, a gazdasági küzdelmekben megsebzett szaktárcák támogatását és hogy változatlan lendülettel folytathassuk a jobb munka- viszonyokért harcunkat. A közgyűlés a központi vezetőséggel együtt olyan megoldási formát talált, amely a Szövetség minden rétege részére arányossá teszi a szanálás költségeinek viselését. Megterhelést ró a szanálás a dolgozókra a heti 10 filléres járulékemeléssel. Igaz, hogy ez a teher csupán napi másfél fillért jelent a dolgozókra, de ma ez nagy összeg annak is, aki adja, annak is, aki kapja. Megterhelést jelent a munkanélküliekre az utolsó segélyemelési rátának az elvonása s megterhelést jelent az alkalmazottak részére a szanálás idejére elhatározott nagyobb összegű leadás. Mégis el kellett határoznia a közgyűlésnek a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében a fentieket. A közgyűlés határozata szerint ezekre a kölcsönös áldozathozatalokra okvetlenül szükség van. Ezen komoly és nagy horderejű határozatok meghozatala és maradéknélküli végrehajtása bizonyítják, hogy Szövetségünk jól van fölépítve, mert tagjainak nagy az áldozatkészsége és minden rétegnek megingathatatlan a szolidaritása. A modern munkásmozgalom régi igazsága, hogy minél nagyobbak az elénk tornyosuló akadályok, annál erősebbnek kell lenni közöttünk a megértésnek és a szolidaritásnak. Amint közgyűlési tudósításunk igazolja, a .................. ......... .. .............................. XLI. évfolyam. I. szám A Magyarországi Boripari Munkások Szövetsége 1930. évi december 28-án tartott rendes évi kiállött közgyűlése Borkó Kálmán elnök vasárnap reggel 9 órakor megnyitja a közgyűlést. Üdvözli Farkas István elvtársat, aki a szociáldenokraták párt, valamint Peyer Károly elvtársat,aki a Szakszervezeti Tanács képviseletében, jelent meg. Hubai János központi titkár javaslatot tesz a tisztikar megalakítására. Jegyzőkönyvhitelesítőknek Láng István és Fejér Sándor (Budapest) szaktársakat ajánlja, az igazolóbizottságba pedig Kiss János, Herzogh Kálmán, Hitnek János, Nagy Antal (Budapest) és Kapási Mihály (Debrecen) szaktársakat, akiket a közgyűlés egyhangúlag megválaszt. Ezután ismerteti a közgyűlés napirendjét, tanácskozási ügyrendjét, amelyet a közgyűlés tudomásul vesz. A központi vezetőség jelentése. Hubai központi titkár ismerteti a központi vezetőség jelentését. A Bőripari Munkás legutóbbi számában megjelent részletes jelentés után csak néhány fontos jelenséget kíván ismertetni. Az általános gazdasági helyzet az 1927. év óta sem javult. Bizonyság erre, hogy 1930 november végéig az előző évvel szemben a csődök és kényszeregyezségek 1880-ról 2262-re, azaz 20%-kal emelkedtek. A fogyasztás csökkenésének a felmérésére a konjunktúrakutató intézet az alábbi megállapítása nyújt elriasztó képet. Cipőgyártás 1928-ban 1343, 1929-ben 1046, a csökkenés 297 pont. Cipőfogyasztás 1928-ban 1311, 1929-ben 853, a csökkenés 458 pont. Az amerikai polgár fogyaszt évente 2.3 pár cipőt, a német 1.3, az orosz 0.25, a magyar 0.5 pár cipőt. Ezen adat szerint Magyarország 8 millió lakosa 1 millió pár cipőt fogyaszt a normális líz 16 millió pár cipő helyett. Ez magyarázatát adja a bőripar súlyos válságának. A bőripar többi ágaiban is, noha ezekre megfelelő, fentiekhez hasonló adatokkal nem rendelkezünk, hasonló a helyzet. A bőripar pusztulása már olyan mélypontra jutott, hogy a szakma, több komoly tényezőjekeresi a megmentés útját. A mi fölfogásunk szerint a szakma megmentése csak az összesérdekeltek együttdolgozása mellett lehetséges. A szakmában dúló minőség- és árrombolást és a szennykonkurrenciát csak a szervezett munkásokkal létesített megegyezéssel lehet megakadályozni. Mi ezen legfelsőbb fórumunk előtt kijelentjük, hogy becsületes feltételek mellett hajlandók vagyunk a szakma megmentésében minden erőnkkel, közreműködni. Ha ezen komoly, figyelmeztetésünk nem találna a kívánt megértésre és tovább folytatnák a nagyipari érdekeltségek az ipar" jövőjét "veszélyeztető termelési anarchiát és munkás elnyomást, úgy a magunk erejével is megkíséreljük,hogyennek a pusztulásnak útját álljuk. Ezt a célt szolgálja különösen a jövő tavaszra elhatározott mozgalmunk. A már megtartott és tervbe vett kerületi értekezletek vannak hivatva arra, hogy ennek a határozatnak a sikeres megvalósítására az egész országban lakó boripari munkásokat, bekapcsoljuk. A közgyűlés tárgyilagos bírálatát kérem a központi vezetőség jelentése fölött. Üdvözlések. Farkas István elvtárs a szociáldemokrata párt részéről üdvözli a közgyűlést. Súlyos, időket élünk — mondotta. — Az ilyen történelmi idők reánk is nagy feladatokat rónak. Amikor ügyes-bajos szakmai dolgaikkal foglalkoznak, ugyanakkor osztályuk érdekeit is nagy léptekkel viszik előre. Marx igazságai sohasem voltak igazabbak, mint ma, és a munkásosztálynak rendületlenül kell haladnia azon az úton, amelyet történeti rendeltetése kijelöl. Ilyen értelemben kíván sikert a tanácskozásokhoz. Ezután Peyer Károly elvtárs üdvözölte rá Szakszervezeti Tanács nevében a közgyűlést. A munkabérek csökkenése — mondotta — a fogyasztóképesség csökkenését is jelenti. A gépipar térhódítása, a racionalizálás csökkenti a munkaalkalmakat. Különösen áll ez a bőripari szakmára. A munkásosztály elhagyatott, csak a maga erejére van utalva. Ha a szervezetek nem támogatnák, még nagyobb lenne a nyomorúság. A magyar szakszervezetek teherbíróképességük legvégső határáig teljesítették kötelességüket a munkanélküliekkel szenben. A munkaidő rövidítése nélkül nincs megoldás. Külföldön már nem a 48, hanem a40 órás heti munkaidőért harcolnak, mert a heti 48 órai munkaidővel sem lehet a munkanélkülieket munkával ellátni. Teljes megértéssel kell mindannyiunknak összefogni, hogy a munkásosztály helyzetét megjavíthassuk. Berkó Kálmán elnök fölszólítja az igazolóbizottságot, hogy, kezdje meg munkáját. A pénztári jelentés, A nyomtatott jelentés teljes részletességgel mutatja úgy a székház, mint a szövetség pénztári forgalmát az 1929-es évről. A forgalom tételeire vonatkozóan bővebb felvilagosítás adását szükségtelennek tartom, ha azonban a közgyűlés bármely tagjának valamely felvilágosításra szüksége lesz, azt készséggel megadom .Kérem a pénztári jelentés tudomásulvételét.