Bőripari Munkás, 1938 (7/48. évfolyam, 1-10. szám)
1938. január / 1. szám
2. oldal Az újpesti csoport 1937. évi jelentése A a miunkanélküliséggel terhes időről adjuk a beszámolónkat. Adataink az egész újpesti bőripari munkásság nélkülözéseit tükrözik vissza. A munkaviszonyok javulására vonatkozó remények az elmúlt évben még halványabbak lettek. A munkaalkalom, amely a munkásság részére életlehetőséget volna hivatva biztosítani, még kisebb és ezzel kevesebb bőripari munkás részére adódott meg az a nagyon is minimális kereseti lehetőség, amellyel magát és családját tengette. Évről évre kevesebb lesz a cipőipari munkások részére az elhelyezkedési lehetőség, hosszabb lesz a kizeccelés és a munkanélküliség ideje. A szakmai jólét és a keresetek felfokozására tett és várt ígéretek nem váltak be, a drágaságegyre növekedő irányzata miatt. A cipőipari, minimális munkabérekről szóló rendelet végrehajtása már a megjelenés idején is nehézségekbe ütközött. Az akadályok megteremtésében nem maradtak el az egyes hatósági közegek közömbössége a munkásügyek iránt. A munkaviszonyok megjavítása érdekében a tavasszal lefolytatott mozgalomban 8 cipőüzemből körülbelül 120 szaktárs vett részt. A tavaszi mozgalom idején, de azóta is nagy gondot fordítottunk arra, hogy szaktársaink a minimális bért megkapják. Nagy felvilágosító munkával igyekeztünk a szaktársakat a szervezet részére megnyerni. Az értekezletek, gyűlések és tagértekezletek százait tartottuk, amelyeken rámutattunk a szervezet fontosságára. Ennek eredménye volt az, hogy 339 szaktárs iratkozott be a csoportunkba. Minden ténykedésünk a szocialista munka jegyében folyt le. Az év folyamán volt egynéhány védelmi harcunk, a Petrik-üzemben, ahol a nyári cikkek (kocsikor) készítésénél a munkabérek letörését akarta végrehajtani a munkáltató, ez a mozgalom eredménnyel végződött. A Kapa-üzemben a munkaidő betartása érdekében volt eredményes a mozgalmunk. Az egyéves tapasztalat birtokában az újpesti cipőipari munkásság megállapíthatja, hogy a gépi erőre berendezkedett cipőgyárak a napi 8 órás munkaidő által lényegesen felfokozták a termelésüket. A kézi termelésben nagy visszaesés mutatkozott, az év nagy részében redukált üzemmel dolgoztak a szaktársak. A cipőfelsőrészkészítőknél a rendelet órabért ír elő, kevés kivétellel darabbérért dolgoznak a szaktársak, itt is munkáltatói önkény érvényesül. A munkabérre és a munkaidőre vonatkozó ítéleteket lapunk más helyén közöljük. A 48 órás munkaidő ellenőrzése az Ipartestülettel karöltve történik többé-kevésbé elfogadható alapon. Alapos körültekintésre van szükség az ellenőrzésnél. Reményünk van arra, hogy szorgalmas ellenőrzéssel a rendeletnek érvényt szerzünk. A bőrgyári munkások és munkásnők megszervezésére is kellő gondot fordítottunk, ennek eredménye az, hogy nyilvános szakmai gyűlést, több üzemi és összevont értekezletet tartottunk. A bőrgyári munkások mozgalma eredményekre számíthat. A napi 8 órás munkaidő bevezetéséért és a legkisebb bérek megállapításáért folytatott akció a tímármunkások között nagyobb érdeklődést eredményezett. A Csillagbőrgyárban a szaktársak a folyton növekedő drágaság következtében béremelésért fordultakaz igazgatósághoz, amely részleges eredménnyel járt. Bátor és öntudatos bőrgyári munkásokkal kellkiépítenünk a jövő mozgalmunkat. A szíjgyártóiparban a nagy munkanélküliség következtében csak időleges szakmozgalomról lehet beszélni. Hihetetlen az a rapszodikusmunkamenet, amely a szíjgyártó szaktársak nélkülözését szinte elviselhetetlenné tette. Mindent elkövettünk, hogy a szaktársak munkabérét megfelelő nívón tartsuk. A szőrmekikészítő munkásokat még mindig napi 14—16 órás munkaidő mellett foglalkoztatják. Az éjjelbe nyúló munka sem ritkaság. A hosszú munkaidő mellett a szaktársak nagy része megbetegszik. Ezen iparban is nagyon esedékes a napi 8 órai munkaidő és a legkisebb munkabérek rendezése, mert tűrhetetlen, hogy 38—45 fillér órabért fizessenek szakmunkásoknak. A tagok szocialista nevelésére is nagy gondot fordítottunk, szemináriumot rendeztünk és tudományos előadást tartottunk. Az 1937. évben befizettek 9913 heti járulékot. A bevétel összege 4806.52 pengő, a kiadás 4208.05 pengő. Maradvány 598.47 pengő. A fentiekben foglaltuk össze az újpesti csoport évi működését. A legjobb tudásunk és igyekezetünk szerint vezettük és építettük a szakmai mozgalmunkat, mely a bőripari munkások gazdasági helyzetét volt hivatva megjavítani. • Kérjük a jelentésünk tudomásulvételét. BŐRIPARI MUNKÁS * Premitind* A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége újpesti csoportjának 1938. évi január 17-én, hétfőn este 7 órakor tartandó Masfiaüyülésére. Napirend: 1. A vezetőség évi jelentése. 2. Pénztári jelentés. 3. Ellenőri jelentés. 4. Az új vezetőség megválasztása. 5. Indítványok. 6. Országos beszámolót tart Hubai János szaktárs. Pontos megjelenést kér a vezetőség. Legkisebb munkabér és 8 órás munkaidíi a bőrgyárakban A tímármunkásság másféléves küzdelme jutott a napokban fontos állomáshoz. Szövetségünk ugyanis még 1936. év június hó elején adta be az iparügyi minisztériumhoz a napi 8 órás munkaidő és a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó beadványát. Folyó évi december havában nevezte ki az iparügyi minisztérium a legkisebb munkabérek megállapítására hivatott bizottságot. A legkisebb munkabérek megállapítására két bizottság megalakítását határozta el a minisztérium. Az egyik bizottság országos hatáskörrel a mechanikai bőrgyárak, a másik bizottság a kisipari tímárüzemek , munkabérét állapítja meg Szintén országos hatáskörrel. A bőrgyárak legkisebb munkabérét, megállapító bizottság Budapesten folytatja le a tárgyalásait, a kis tímárműhelyek bizottsága pedig minden valószínűség szerint Debrecenben fog tárgyalni. A bőrgyári legkisebb munkabéreket megállapító bizottság a következőkből áll: elnök: dr Borsitzky Imre ny. kir. ítélőtáblás tanácselnök; alelnök: Vajnas Ede kormányfőtanácsos, ny. szív. tanácsnok; rendes tag: Bucsánszky Bertalan ny. .szív. tanácsnok. A munkáltatói érdekeltség részéről rendes tag: Visnya Sándor (Szombathely), Vágó Miksa (Újpest, Wolfner-gyár), Róth Sándor (Pécs). Érdektelen póttagok: Reihart Vilmos, Felsgann József, Péterfy Oktáv ny. miniszteri tanácsosok; póttagok a munkáltatói érdekeltség részéről: Lampel Jenő (Simontornya), Kaufer Lajos gyártulajdonos, Gábor György (Szeged). Rendes tagok a munkavállalók részéről: Hubai János szakszervezeti titkár, Merényi Gyula szakszervezeti titkár, Barbarik István tímársegéd; póttagok: Posztós Béla, Bakos Lajos, Szőke Aladár tímársegédek; albizottság jegyzője: dr Jesenczky Gyula kamarai titkár. A tímár kisipari üzemek bizottsági tagjai a következők: elnök: dr Borsitzky Imre ny. kir. ítélőtáblai tanácselnök; alelnök: Kiszely Árpád szakiskolai igazgató; rendes tag: dr Horváth Bertalan; érdektelen póttagok: Sztatikay V. Béla ny. szakiskolai igazgató, Koródy István ny. pénzügyigazgató, dr Csűrös Ferenc ny. városi tanácsnok. Munkáltatói rendes tagok: Piros József, Kovács Ferenc, Cibula Péter tímármesterek; póttagok: Veréb Lajos, Béni Mátyás, Kiss Imre tímármesterek. Munkavállalói rendes tagok: Billmayer János, Berecz Imre, Nagy Sándor; póttagok: Kiss Gyula, Mogyorósy László, Polgár Sándor tímársegédek. A bizottságok kinevezése után úgy a bőrgyárakban, mint a kisiparban dolgozó szaktársak joggal remélik, hogy a bizottságok rövid időn belül megkezdik tárgyalásaikat és azokat mielőbb eredményesen befejezik, a minisztérium pedig a bizottságok döntéseit szintén hamarosan jóváhagyja, hogy ezáltal a bőrgyári, munkások legkisebb munkabére is rendezve legyen. im A bőrgyári munkások részére a napi 8 órás munkaidő bevezetése a legkisebb bérek megállapításával teljesen egyenértékű. Tekintettel arra, hogy a tímámunkásság 80— 95%-a gyári üzemekben dolgozik, a napi 8 órás munkaidő bevezetése különösebb akadályokba nem ütközik,s a minisztérium ezen fontos szociálpolitikai intézkedést a bizottsági tárgyalások befejezése előtt is érvénybe léptetheti. Ez az intézkedés már csak azért is célszerű volna, mert a bizottságok munkáját nagy mértékben megkönnyítené. u* ■mii— "»"■* «■» IWIW.I—II II" ■ Belügyminisztert rendent a napi 8 órás munkaidőről és a legkisebb munkabérekről szóló rendeletek szigorúbb hatósági ellenőrzésére, 120.007/1937. B. M. V. a. szám. Az iparügyi miniszter úr az ipari munkásság szociális érdekeinek védelmében ezideig a különböző iparágakban 83 legkisebb munkabért, megállapító bizottsági határozatot erősített meg és hat iparágban rendelte el a heti 48 órás munkaidő bevezetését A munkásság jövedelmének emelését és az egyes iparágakban foglalkoztatott munkások számának növelését célzó rendelkezésekkel azonban a kívánt eredmény csak abban az esetben érhető el, ha azok végrehajtását a hatóságok a szükséges gondossággal őrzik. Felhívom ezért az alispán és polgármester urakat, utasítsák alárendelt hatóságaikat és közegeiket, hogy a legkisebb munkabérek és a heti 48 órás munkaidő bevezetése tárgyában kiadott és a jövőben kiadandó rendelkezések pontos végrehajtását a legszigorúbban ellenőrizzék és a rendelkezések megszegőivel szemben a megtorló intézkedések megtételéről gondoskodjanak. Ezen rendelet alapján a szaktársaink is a hatóságok, rendőrség és csendőrség figyelmeztetésével és igénybevételével fokozottan őrködjenek mindkét rendelet betartásán. „Vége a türelemnek“ tamil cikkünkben az előző lapszámunkban megígértük, hogy a cipő-, csizmadia- és papucsosiparra érvényben lévő napi 8 órás munkaidő és legkisebb bérrendeletek megszegői ellen folyamatba tett bírósági ítéletek eredményét többször közölni fogjuk. Szükség van a szaklapunk nagy nyilvánosságára ezen ítéletek közlését illetően azért, mert még mindig vannak munkaadók, akik mert szociálpolitikáról lévén szó, a hatósági elnézés reményében nem akarják tudomásul venni ezen rendeletek kötelező intézkedéseit. A napi 8 órás munkaidő és a legkisebb béreket szabályozó rendeletek végrehajtására vonatkozó kihágási törvény rendelkezésének megfelelően a bíróságok az utóbbi időben már szigorúbb ítéleteket hoztak, amelyet az alábbi közleményből pontosan meg is lehet állapítani. Az előző szaklapunk megjelenése óta, a bíróságok az alábbi munkaadókat ítélték el: Budapest: Erfel Arnoldot két esetben 300—300 pengőre és ezenfelül kihágás címén 100 pengőre. Lichtig-cipőüzem 80 P, és kihágás címén 40 P, Fantusz-cipőgyár 80 P, kihágás címén 20 P, Standard-cipőszalon, Corso-cipőgyár és Korona,-cipőgyárat a legkisebb munkabér-differencia, visszamenőleges megfizetésére, Bretschneider-cipőgyárat 80 P, Steiner Jenőt 5 P, Porkoláb N. S pengőre büntette meg a bíróság. Nemes János cipészmestert három pengőre azért büntette meg a bíróság, mert a munkarend nem volt az üzemében kifüggesztve. A fentieken kívül több esetben a bírósági ítélet kihirdetése előtt a munkaadók a feljelentő szülőtársainkkal a követelések békés elintézésében megegyeztek. Újpesten az előző szaklapunkban közölt büntetéseken kívül az alábbi ítéleteket hozta a bíróság: A napi 8 órás munkaidő túllépéséért Mile József 20 P, Kissits Miklós 20 és 35 P, Weingarten Herman 30 P, Kulcsár János 20 P, Pribilka István 30 és 5 P, Reisz Lipót 10 P, Bondár János 20 P, Jancsi Mihály 6 P, Terestyák Antal 6 pengő. A legkisebb bérek meg nemfizetéséért: Goldberger Nándor 18,3 P, Wolfner Gyula, és Tsa 22 P 60 fillér, Burián Péter 390 P 80 fillér, Perger József 180 P. A vasárnapi munkaszünet be nem tartásáért Varga Lajos cipészmunkást, 8 P, Szilágyi Péter cipészmestert 10 pengőre büntették meg. Debrecen: Süsskin Gizella 60 és 50 P. özv.